Az izraeli hatóságok a Gázai övezet vízügyi hatóságának kérésére elvégzik a Gázai övezet déli részébe vezető vízvezeték helyreállítását és a következő napokban újraindítják a vízellátást.
A Gázai övezet déli, egyiptomi határhoz közeli részeibe, Hán-Júniszba és Bani Suheila városba vizet szállító vezetéket súlyosan megrongálták a bombák a háború idején, és használhatatlanná vált egy, mintegy 1,3 kilométeres szakaszon.
A palesztin vízügyi hatóság néhány nappal azelőtt kezdte meg a helyreállítását, hogy a hét elején az izraeli fegyveres erők kivonultak az övezet déli részéből. A munkálatok a következő napokban várhatóan befejeződnek.
Az izraeli biztonságiak bejelentették, hogy miután az izraeli kormány jóváhagyta a vízvezeték kijavítását, az ENSZ egyeztetésével és közvetítésével végzik a munkát.
Emellett a következő napokban az izraeli hadsereg várhatóan újraindítja a vízszolgáltatást a Gázai övezet északi részén is. Az állam körülbelül egy hete közölte a legfelsőbb bírósággal az erre a területre tartó vízvezetékek megnyitását, melyeket a háború kezdetén elzártak.
A Gázai övezet három, északi, középső és déli fő vezetéken keresztül kap vizet Izraeltől. Csak az északi vonalat zárták el a háború idején, ahol Nahal Oz kibuc területén halad át a Gázába irányított víz, hogy ezzel is rábírják a délre költözésre az ott élőket.
In the aftermath of the @WCKitchen tragedy, the @UN was informed by the Israeli government of its intention to allow a meaningful increase in humanitarian aid distributed in Gaza.
I sincerely hope that these intentions are effectively and quickly materialized.
Michael Douglas is a legend of the silver screen. What he saw today in the south of Israel however, is no movie set. It is the scene of one of the worst crimes against humanity, carried out against peace-loving people by brutal Hamas terrorists.
A WHO Földközi-tenger keleti térségéért felelős regionális vezetője, Ahmed al-Mandhari elmondta, hogy már csak 24 órára elegendő víz és üzemanyag maradt a Gázai övezetben – írja az AFP.
Al-Mandhari elmondása szerint az áramszünet működésképtelenné teheti az életfenntartó rendszereket: a tengervízet sótalanító berendezéseket, az élelmiszer tárolására használt hűtőegységeket és a kórházi inkubátorokat.
„Ha a Gázai övezet a közeljövőben nem kap támogatást, az orvosoknak halotti anyakönyvi kivonatokat kell készíteniük betegeik számára. Az intenzív osztályok, a műtők, a sürgősségi szolgálatok és más ágazatok az összeomlás szélén állnak” – hangsúlyozta Al-Mandhari.
A WHO képviselője hangsúlyozta, hogy a Gázai övezet északi részén fekvő 22 kórházban több mint 2000 beteget ápolnak. Az üzemanyag- és áramhiány miatt pedig az orvosok kénytelenek lesznek „lehetetlen döntéseket hozni” és „szortírozni a betegeket”.
„A sebesültek egy részére lassú halál vár” – tette hozzá Ahmed al-Mandhari.
In the aftermath of the @WCKitchen tragedy, the @UN was informed by the Israeli government of its intention to allow a meaningful increase in humanitarian aid distributed in Gaza.
I sincerely hope that these intentions are effectively and quickly materialized.
A megye bejáratainál lévő ellenőrző pontoknál ivóvizet osztogattak az utazóknak a rendőrök.
A hírt a Nemzeti Rendőrség kárpátaljai kirendeltségének hivatalos Facebook-oldalán közölték.
„A napokban kánikulára kell számítanunk a térségben, az ellenőrző pontoknál sorok alakultak ki. Az ellenőrző pontokon szolgálatot teljesítő rendőreink 40 Celsius-fokos hőmérsékletet is rögzítenek a napon. Ezért a rendőrség a megyei katonai adminisztrációval együtt ivóvízosztó pontokat alakított ki az utazók számára” – olvasható a bejegyzésben.
A szövetségi földtani intézet (US Geological Survey) által elvégzett kutatás megállapítása szerint a csapvizek mintegy 45 százalékában megtalálható legalább egy az úgynevezett „örök mérgező anyagokból”, vagyis perflour-alkilokból (PFA), amelyeket mesterségesen állítanak elő a legkülönfélébb ipari célokra, és mintegy 5000 féle vegyület tartozik ide.
A felmérés szerint a PFA-anyagok eltérő mértékben szennyezik az ország különböző térségeinek ivóvizeit, eltérő régiónként, illetve településméret szerint.
A mintákat 2016 és 2021 között gyűjtötték a kutatók, többségében lakóingatlanokból, illetve néhány iskolából városi és vidéki térségekben. A kutatás kiterjedt természetvédelmi területek vízforrásaira is, mint nemzeti parkok, olyan térségekre, amelyek nem számítanak PFA-forrásnak, valamint ipari területekre, és hulladéktárolók környékére.
A minták elemzése során azt találták, hogy a csapvizek szennyezettsége leginkább a városokban jellemző, különösen az ország északkeleti tengerparti részén, a Nagy-tavak vidékén, valamint az ország központi síkvidékének nagyvárosaiban és Kalifornia egyes részein.
Ugyanakkor az ország vidéki térségeiben nem találtak PFA-anyagokat a csapvizekben.
A szövetségi földtani intézet átfogó kutatásának összefoglalója szerint első alkalommal tettek kísérletet arra, hogy az egész országra kiterjedően vizsgálják az ivóvíz-hálózatból nyerhető, fogyasztásra szánt vizeket.
A szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség (US Environmental Protection Agency) márciusban tett javaslatot arra, hogy a kormány országos szabályokat vezessen be hat PFA-anyag mennyiségére az ivóvízben. A tervezet olyan anyagokra vonatkozik, amik éveken át felhalmozódnak az emberi szervezetben és a természetbe kerülve nem bomlanak le.
A PFA-k lehetséges káros egészségügyi következményei között említik, hogy daganatos és egyéb betegségekhez vezethetnek, valamint az újszülöttek egészségére is negatív hatással lehetnek.
Oakland County, Michigan sheriff Michael Bouchard says migrant gangs are coming through our borders primarily from South America. The gangs are forming robbery crews throughout the US-casing and targeting high end homes and neighborhoods. ENOUGH! pic.twitter.com/HycxcY5AQq
A dél-ukrajnai felszíni vizek mindennapos ellenőrzése, amelyet a kahovkai gát felrobbantását követően végeznek, azt mutatta, hogy a vízminták csaknem 35%-a nem felel meg a higiéniai előírásoknak, számolt be az Egészségügyi Minisztérium sajtószolgálata.
A víztározókat naponta ellenőrzik Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja, Odessza, Mikolajiv és Herszon régiókban. A szükséges vízmintákat az Ingulu, az Ingulec, a Pivdennij Bug folyók, valamint a Dnyipro torkolatai mentén és a Kahovkai-tározóból merítik.
Általánosságban 1604 mintából 540 nem felel meg a higiéniai követelményeknek. A szakemberek egészségügyi-kémiai, mikrobiológiai és toxikológiai mutatók növekedését rögzítettek. A vízmintákban többek között szalmonellát, a bélféreg tojásait és lárváit, Escherichia colit és rotavírust találtak. A legjelentősebb eltéréseket Odessza régiójában rögzítették.
„Az felszíni tározók vízszennyezettsége miatt tilos az úszás Odessza, Mikolajiv és Herszon régiókban. Szigorúan tilos a horgászat ezeken a területeken és az elhullott halak begyűjtése, mert azok fertőző betegségek kórokozóit, parazitákat vagy veszélyes vegyi anyagokat tartalmazhatnak. Egyetlen főzési módszer sem teszi biztonságossá ezeket halakat” – áll a közleményben.
Az évek tartó aszály, ivóvízhiánnyal fenyegeti Uruguayt, a helyzet pedig annyira súlyos, hogy hétfőn az ország elnöke Luis Lacalle Pou vészhelyzetet rendelt el a dél-amerikai ország fővárosában. A történések rávilágítanak a klímaváltozás negatív hatásaira, de arra is, hogy nem elegendő pusztán alapvető joggá nyilvánítani az ivóvízhez való hozzáférést – ezt Uruguay rég megtette –, hanem tenni is kell azért, hogy ez a jog valósággá váljon.
Az ivóvízhiány okai között található, hogy a több mint egymilliós főváros, Montevideo vízellátását biztosító víztározó, a Canelón Grande mára csak egy sártócsa, amelyen akár gyalog is át lehet kelni, de az ország vízellátásának 60 százalékát adó Paso Severino víztározóban is sosem látott alacsony szintre süllyedt a vízállás, és júliusra teljesen kiszáradhat a mesterséges tó. A hatóságok drasztikus, ám megkésett lépésekkel igyekeznek úrrá lenni a vízhiányon, így például a helyi vízszolgáltató, az OSE a Rio de la Plata torkolatából származó, sós vízzel keveri az édesvizet, hogy még iható legyen.
A főváros lakói szerint azonban ez nem eredményez iható vizet, a város csapvizét így még a háziállatok sem isszák meg szívesen. Ráadásul a só mellet a csapvíz nátriumot, kloridokat és trihalometánokat is tartalmaz. Noha az ország egészségügyi minisztere, Karina Rando májusban elmondta, hogy ez nem jár közegészségügyi kockázatokkal, azt is javasolta, hogy a magas vérnyomással vagy vesebetegségekkel küzdők korlátozzák vagy kerüljék a csapvíz fogyasztását, ahogy a terhes nők is, és ha lehet, a tápszerek se abból készüljenek a csecsemők számára.
Az ivóvízellátás terén egyébként nemcsak Uruguay néz szembe kihívásokkal a kontinensen, hiszen a keleti parti ország mellett a földrész nyugati részén található Chilében is évek óta pusztít az aszály.
Noha Uruguay Dél-Amerikában viszonylag gazdagnak számít, így sokan képesek palackozott víz vásárlásával úrrá lenni a problémán – ezek eladása májusban 224 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – az elégedettség is egyre nő, ahogy a műanyag szemét mennyisége is.
A kormány ugyan adómentessé tette a palackozott vizet, de sokak számára az így is túlságosan drága maradt, ráadásul sokszor a kiskereskedők sem képesek lépést tartani a megnövekedett kereslettel.
Az országban 2004-ben népszavazáson döntöttek arról, hogy az alkotmányba foglalják a vízhez való hozzáférés jogát, ám a több mint 60 százalékos támogatás önmagában nem tölti fel a víztározókat, így Montevideót is tüntetések rázták meg a vízhiány miatt – írja a CNN.
Lacalle Pou ugyan bejelentette, hogy új duzzasztógát és vízvezetékrendszer épül a San José folyón, miközben a kormány azt kéri, hogy az emberek most ne mossák autóikat vagy öntözzék kertjeiket, hogy spóroljanak a vízzel, miközben több lajtóskocsi is szolgálatba állt, hogy például a kórházak ivóvízellátását biztosítsa. A főváros tüdejének tartott Parque Batlle-ben pedig kutakat fúrtak, hogy enyhítsék az ivóvíz hiányát.
Ám sokan úgy gondolják, hogy a kormány nem tesz eleget a kérdésben és csak későn tette meg azokat a lépéseket, amiket a tudósok már februárban javasoltak. Mások arra mutatnak rá, hogy az aszály csak felerősítette a felelőtlen vízgazdálkodás okozta problémákat, míg a helyi gazdák arról számolnak be, hogy az eső sokkal koncentráltabban esik.
A csapadék nem lett kevesebb, ám egyszerre zúdul le óriási mennyiségű, árvizeket okozó víz az égből, hosszú aszályokat követő időszakokban.
Ivóvízhiány a világban
Ehhez hasonlóra idén Európában is volt példa, elég ha Olaszország jut az eszünkbe, ahol a rekordszárazságot váltotta árvíz májusban.
De a szomszédos Argentínában is óriási problémákat okoz az eső hiánya, amely főként a mezőgazdaságot érinti hátrányosan. Bár tudósok szerint az aszály fő oka nem a klímaváltozás, az felerősíti annak hatásait.
Miguel Doria, az ENSZ hidrológusa pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország társadalmának változtatnia kell a vízhez fűződő viszonyán, hiszen az még azon a felfogáson alapul, hogy gyakorlatilag kimeríthetetlen erőforrásról van szó, ám ez egyre kevésbé igaz. Ezzel egyetértett a szervezet június 9-i vízügyi fórumán Gerardo Amarilla, az ország környezetvédelmi minisztériumának államtitkára is, elmondva, hogy hazájának jobban meg kell becsülnie az ivóvizet. Ugyanakkor az infrastruktúra fejlesztése hozhat csak hosszabb távon megoldást, ám a közeljövőben inkább csak abban reménykedhetnek Montevideo lakói, hogy elered az eső.
Veszélyt hordoz magában a Kahovkai Vízerőmű felrobbantását követően elárasztott területeken a kutak és vízgyűjtők vize. Az Egészségügyi Minisztérium arra szólít fel, hogy ne fogyasszanak ezen forrásokból származó vizet – olvasható a minisztérium Telegram-csatornáján, számolt be az UNN.
A minisztérium megfogalmazta ajánlásait az árvíz sújtotta területeken élőknek: főzéshez, háztartási és higiéniai célokra csak biztonságos forrásból származó vizet használjon.
Biztonságosnak számít a palackozott vagy szállított ivóvíz, vagy a speciális eszközökkel megtisztított víz.
Használjon központi vízellátó rendszeren keresztül szállított vizet, mivel az állandó minőség ellenőrzésnek van alávetve.
Fontos: a víz forralása és speciális eszközökkel (tisztító tablettákkal) történő fertőtlenítése nem szabadítja meg a vegyi szennyeződésektől.
Az Egészségügyi Minisztérium hozzátette: „ha fertőző betegségekre vagy mérgezésre utaló jeleket észlel magán vagy családtagjainál, azonnal forduljon orvoshoz.”
The destruction of the #KakhovkaDam, a consequence of Russia’s invasion of Ukraine, has led to a dire humanitarian crisis in flooded communities downstream, compounding existing war effects.
It will have also significant long-term impacts on a larger area and population.
Kijev megye felszabadítása után a Kijevi Törvényszéki Vizsgálati Tudományos Kutatóintézet szakértői talaj- és vízvizsgálatot végeztek, s robbanóanyag-maradványokat, például TNT-t és plasztidot, vegyszermaradványokat, köztük nitrátokat és egyéb mérgező anyagokat, fémdarabokat, valamint üzemanyagokat és kenőanyagokat találtak.
Az intézet hangsúlyozza, hogy a kutatás eredményei alapján intézkedéseket dolgoznak ki a háború Ukrajna ökológiájára gyakorolt negatív hatásainak minimalizálására, valamint sürgős környezetvédelmi akciók bevezetésére azokon a területeken, ahol ezek végrehajthatók. A környezet állapotának átfogó felmérését is elvégzik.
A Huszti járásban francia partnerek segítségével valósítottak meg kísérleti projektet az ivóvíz minőségének javítása érdekében. Egy modern felszerelésről van szó autonóm technológiával a gyors és gazdaságos szennyvízkezelés érdekében.
A megyei adminisztráció vezetése megbeszélést tartott a BETEN International cég képviselőivel, melyen a projekt megvalósításának első eredményeiről tárgyaltak.
„A térség lakosságának minőségi ivóvízzel való ellátása az egyik elsődleges feladat. Fontos a vízellátás és a szennyvíztisztítás javítása, mert közösségeink egyes településein ez a probléma meglehetősen élesen jelentkezik” – közölte Viktor Mikita.
A kezdeményezés megvalósításának előkészítése közel fél évig tartott. Ez idő alatt a szakemberek minden szükséges információt begyűjtöttek, felméréseket végeztek a helyi lakosság körében, és számos fontos műszaki tanulmányt is készítettek.
Vízkorlátozásokat vezettek be Tunéziában, a gazdasági válsággal és az évek óta tartó szárazsággal küzdő észak-afrikai országban a szabályozás vélhetően a mezőgazdasági szektort sújtja majd leginkább – számolt be az MTI, a The Guardian brit napilap szerdai számára hivatkozva.
Az állami vízszolgáltató este 9 és hajnali 4 óra között zárja el a vizet, a mezőgazdasági minisztérium pedig megtiltotta a víz öntözési felhasználását, valamint betiltották az autómosást is.
Egy tuniszi lakos, Hajszem Házil a sajtónak nyilatkozva elmondta, az utóbbi két-három hétben már tapasztaltak vízkorlátozásokat, hozzátéve, hogy alig pár óra is nagyon nehéz víz nélkül.
„Mindezt már a hetvenes években előrejelezték, de senki soha semmit nem tett. A (2011-es) forradalom után a dolgok rosszabbra fordultak, az egymást követő kormányok pedig csak ígérgettek” – mondta Dzsamel Dzsridzser, a Természetvédelmi Világalap (WWF) környezetvédő szervezet észak-afrikai irodavezetője.
Tunéziában a víztározók töltöttsége becslések szerint 30 százalékkal elmarad a kívánt mennyiségtől, a Szidi Szálem-i tározó pedig, amely a többi között Tunisz vízellátását is biztosítaná, alig 16 százalékos telítettségen áll.
Tunézia vízellátásának régóta fontos része a csapadék, az évek óta tartó szárazság miatt azonban egyre kevesebb eső esik, s az előrejelzések szerint 2050-re legalább további négy százalékkal csökkenhet az évi csapadékmennyiség.
Problémát jelent a vízellátórendszer infrastruktúrája is, elsősorban a csövek elöregedése. A WWF szerint a szivárgás miatt a meglévő vízmennyiség mintegy 30 százaléka tűnik el, mielőtt a csapokba kerülne. Bár a vízhiány a háztartásokat is súlyosan érinti, a nehézségek leginkább a mezőgazdasági szektort sújtják, amely az ország vízfogyasztásának 75 százalékáért felelős.
Mohammed Rdzsajbíja, a mezőgazdászok szakszervezetének egyik munkatára a múlt héten katasztrofálisnak nevezte az aszályt, és elmondta, hogy az idei év gabonatermése várhatóan a tavalyi egyharmada lesz csupán, azaz alig 200-250 tonnára számítanak, szemben a 2022-es 750 ezer tonnával.
A vezetés a probléma megoldását új kutak létesítésében, szennyvíztisztításban, valamint a tengervíz sótalanításában keresi, mindezek azonban nem nyújtanak rövid távon megoldást a válságra.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R