Ukrajna területén közel 5 millió ukrán állampolgár nem jut ivóvízhez az orosz agresszió miatt – jelentette be Ruszlan Sztrilec környezetvédelmi és természeti erőforrásokért felelős miniszter.
„Az oroszok minden lehetséges eszközt bevetnek Ukrajna területén, többek között az ország ivóvíztől való megfosztását. A megszállók nem vetnek meg semmilyen módszert, ma már az egész világ tud róla” — írta a miniszter.
Megjegyezte, hogy Oroszország agressziója miatt:
5 millió ukrán nem jut ivóvízhez;
lakosság 70%-a víz nélkül maradhat;
a kahovkai tározó vízének leeresztése következtében fennáll a veszélye a Zaporizzsjai Atomerőmű, Európa legnagyobb atomerőműve hűtőrendszereinek meghibásodása. Ez egy lehetséges fukusimai forgatókönyvet jelentene az európai kontinens közepén;
Ukrajna a folyamatos rakétatámadások következtében elveszíti vízi infrastruktúráját.
A miniszter hangsúlyozta, hogy Ukrajnának jóvátételre van szüksége a háború utáni teljes helyreállításhoz. Oroszországnak fizetnie kell minden elpusztított földterületért és minden szennyezett vízcseppért.
[type] => post [excerpt] => Ukrajna területén közel 5 millió ukrán állampolgár nem jut ivóvízhez az orosz agresszió miatt – jelentette be Ruszlan Sztrilec környezetvédelmi és természeti erőforrásokért felelős miniszter. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1679920500 [modified] => 1679881761 ) [title] => Környezetvédelmi miniszter: A háború miatt mintegy 5 millió ukrán nem jut ivóvízhez [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=141678&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 141678 [uk] => 141391 ) [trid] => ild5234 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 141394 [image] => Array ( [id] => 141394 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/641da80cd61dd.jpeg [original_lng] => 86595 [original_w] => 720 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/641da80cd61dd-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/641da80cd61dd-300x188.jpeg [width] => 300 [height] => 188 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/641da80cd61dd.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/641da80cd61dd.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/641da80cd61dd.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/641da80cd61dd.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/641da80cd61dd.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1679870962:5 [_thumbnail_id] => 141394 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1932 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_a69b700c529458492254fd2a3f646219] =>
The Russian invasion has caused huge damages on Ukrainian hospitals, putting vulnerable patients at risk.
More than 2,000 ?? patients have already been transferred to hospitals across Europe via the #EUCivilProtection Mechanism.
Soha nem látott aszály sújtja a térséget, a következmények drámaiak, a Jangce százezreknek biztosítja az öntözéshez és iváshoz szükséges vizet az országban.
Szecsuán tartományban hat napra leállt a termelés, így akarják megelőzni az áramkimaradásokat.
Lövedékekkel szeretne esőt fakasztani a felhőkből a kínai kormány, de a kísérlet nem túl sikeres. Egész tartományok küzdenek a szárazsággal, a Jangce folyó néhány szakasza teljesen kiszáradt, és a valaha mért legnagyobb hőhullámtól szenved az ország jelentős része.
Legutóbb például Hupej tartomány jelentette be, hogy ezüst-jodid lövedékekkel célozná a felhőket a több csapadék érdekében, mert június óta küzdenek az aszállyal. 150 ezer ember nehezen jut ivóvízhez, és 400 ezer hektár gabona károsodott a hőség és az aszály miatt. Sok élőállatot más tartományokba szállítottak át, ami 300 millió jüanba (17,5 milliárd forintba) került a kínai kormánynak. Az időjárás-módosító programhoz azonban vastag felhőrétegre van szükség, a kiszáradt tartományok feletti felhők pedig túl vékonyak.
A cigaretta méretű lövedékek jégkristályokat formálnak a felhőben, amelynek hatására nehezebbé válik a nedvességtartalom, ez pedig segíti a csapadékképződést – magyarázza a CNN. Kína már a 2008-as pekingi olimpia előtt is hasonló technológiát alkalmazott, hogy biztosítsa a száraz időjárást a megnyitó idejére. Az ezüst-jodid havazás előidézésére és jégeső intenzitásának tompítására is alkalmas.
A 84 millió embernek otthont adó Szecsuán tartományban, Kína egyik gazdasági központjában is tombol a hőhullám: a hatóságok leállították az összes gyárat hat napra, hogy megelőzzék az energiahiányt. A kínai hőhullám már több mint 64 napja tart, az Országos Meteorológiai Központ szerint pedig a következő napokban tovább fokozódhat. Az előrejelzések szerint augusztus 26-áig nem enyhül az idő a Szecsuáni-medencében és Kína középső részén sem.
Nem a Jangce az egyetlen folyó az északi féltekén, amelyet a kiszáradás veszélye fenyeget: a Rajnán is szélsőségesen alacsony a vízállás.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Körülbelül négymillió ember ellátása kerülhet veszélybe Líbiában, ha nem kezdik meg az ivóvízellátó rendszerek karbantartását – jelentette helyi idő szerint szombaton a Libyaobserver című tripoli hírportál az ENSZ Gyermekalapjára (UNICEF) hivatkozva.
Az UNICEF elsősorban a gátak, kutak és folyómenti vízgyűjtők rossz állapotára hívta fel a figyelmet. Az ENSZ másik, nemrég közzétett jelentése szerint 22 arab orszg közül 17 – köztük Líbia – súlyos vízhiánnyal küzd, és félő, hogy 2040-re 16 arab államban hatalmas probléma lesz a szárazság. A világszervezet már egy 2021-ben kiadott, Líbiát ugyancsak említő jelentésében megkongatta a vészharangot a vízhiány miatt. A Világbank a jelenséget az éghajlatváltozással, a gyorsan növekvő népességgel, a rossz infrastruktúrával és a vízkészletek túlzott igénybevételével magyarázta.
Az éghajlatváltozás miatt világszerte tapasztalható száraz, esőtlen időszakok hosszabbodására és gyakoribbá válására, valamint az ivóvízhiány veszélyére hívta fel a figyelmet az ENSZ szerdán a nyugat-afrikai Elefántcsontparton megtartott Föld-csúcstalálkozón.
Az ENSZ a klímaváltozás miatti elsivatagosodást vizsgálta, és kiderült, hogy az aszályok száma és hossza mintegy 29 százalékkal nőtt az ezredforduló óta.
Az 1997 és 2017 közötti időszakban tapasztalható száraz időszakok emellett közel 124 milliárd dollárnyi gazdasági kárt okoztak világszerte. Ibrahim Thiaw, az ENSZ elsivatagosodás elleni harcának koordinálására kötött egyezmény ügyvezető titkára elmondta: a sűrű és hosszan tartó aszályos időszakok jelentik „az egyik legnagyobb veszélyt a fenntartható fejlődésre”.
A súlyos vízhiány, a termőföldek kiszáradása és a folyamatos szárazság javarészt a fejlődő országokban, főleg a kelet-afrikai térségben van jelen, de a világ többi része is egyre jobban érintett.
Legfőképp India, Észak- és Dél-Amerika, valamint Ausztrália esetében aggasztók a változó éghajlati körülmények.
Az ENSZ figyelmeztetett: nemcsak Ausztráliában kell egyre több erdőtűzre számítani, de az erdőirtás jelenlegi üteme mellett az Amazonas térségének akár 16 százalékát szintén erdőtüzek pusztíthatják el 2050-ig. Mint arról a szervezet az elefántcsontparti konferencián beszámolt: a megfelelő intézkedésekkel nemcsak az afrikai szárazság szorítható vissza, hanem a jövőben világszerte előforduló vízhiányt is enyhíteni lehet.
A szakemberek szerint napjainkban a Föld lakosságának csaknem egyharmada küzd az ivóvíz hiányával, ez az arány azonban 2050-re akár meg is duplázódhat. Sőt, kutatók becslései szerint 2050-ben akár több mint ötmilliárd ember is lehet, aki évente legalább egy hónapon át vízhiányban szenved majd – írja az MTI.
The destruction of the #KakhovkaDam, a consequence of Russia’s invasion of Ukraine, has led to a dire humanitarian crisis in flooded communities downstream, compounding existing war effects.
It will have also significant long-term impacts on a larger area and population.
