A legtöbb ukrán fontosabbnak tartja az állami szuverenitás és függetlenség megőrzését, mint a személyes anyagi jólétet – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) felmérésének adataiból, számolt be pénteken az rbc.ua hírportál.
A kutatásban a szociológusok kérdezték az ukránokat, hogy mi a fontosabb számukra: a szuverenitás és a függetlenség, vagy a személyes anyagi jólét. Az eredmény egyértelmű előnyt mutatott: 59% fontosnak tartotta a szuverenitást és a függetlenséget; 29% tartja a jólétet fontosabbnak a szuverenitásnál.
A kérdések egy másik része a területi integritást és a lakosság jólétét hasonlította össze. Itt a különbség kevésbé hangsúlyos: 48% a területi integritást részesíti előnyben; 40%-uk tartja fontosnak a jóllétet.
Ahogy a szociológusok megjegyezték, ez az eloszlás az ukránok eltérő hozzáállásának köszönhető ezekkel a kategóriákkal kapcsolatban. A fejtegetésük szerint „több ukrán hajlandó megvitatni az átmeneti területi veszteségeket, mint Ukrajna szuverenitásának és függetlenségének kérdését”. A válaszadók 39%-a a párban feltett kérdésre az államisági pozíciót választotta – számukra mind a területi integritás, mind a szuverenitás fontosabb, mint a jólét. Ugyanakkor a válaszadóknak csupán 21%-a részesítette előnyben az anyagi jólétet minden esetben. Így az ukránok közel négytizede számára mind a területi integritás, mind az állami szuverenitás prioritás marad háború idején is.
A KMISZ összehasonlította a 2020-as és a 2023-as közvélemény-kutatások eredményeit – az eredmények szinte azonosnak bizonyultak. 2020 októberében az ukránok 52%-a a függetlenséget és a határok sérthetetlenségét választotta a lakosság jóléte szempontjából fontosnak, 33%-uk pedig az ellenkezőjét. 2023 decemberében, a teljes körű invázió után a számok gyakorlatilag változatlanok maradtak: 53% az állami, 34% a jóléti álláspontot választotta.
Az új adatok egy fontos különbséget mutatnak: az ukránok sokkal erősebben támogatják a szuverenitást és a függetlenséget, mint a területi integritást mint különálló kategóriát.
Az ukrán lakosság saját becslése szerint szemernyit sem romlott a jóléte az orosz invázió kezdete óta, és megközelítőleg hasonló szinten van, mint a háború előtt volt – derült ki a Kijevi Szociológiai Intézet (KMISZ) friss felmérésének eredményeiből, számolt be kedden az rbc.ua hírportál.
A kutatásban a nagyon alacsony anyagi helyzetű válaszadók aránya 9% volt az invázió előtt, 2023 májusában pedig 7%. Figyelembe kell azonban venni, hogy a válaszadók 33%-a „alacsony” jólétű, azaz Ukrajnában jelenleg összességében 39% a „nagyon alacsony” vagy „alacsony” jólétű lakos, míg a háború előtt ez az arány 41% volt.
Az „átlagos” jóléttel rendelkezők aránya a 2022 februárja és 2023 májusa közötti időszakban meglehetősen stabilan 35-36%-os szinten alakult. A „magas” jóléttel rendelkezők aránya az invázió előtt 22% volt, az inváziót követően 16-17%-ra csökkent, 2023 májusára viszont visszatért a 23%-os szintre.
„Ukrajna lakosságának kétharmada az objektív csökkenés ellenére úgy értékeli, hogy a jóléte alig változott, mert a háború alatt jelentősen csökkentek az emberek igényei. Gyakrabban elégedettek azzal, amijük van, és hiszik, hogy a jelentős bevételcsökkenés mellett is futja nekik elegendő élelemre vagy ruházatra” – áll az intézet közleményében.
A KMISZ saját felmérését 2023. május 26. és június 5. között 2013 válaszadó megkérdezésével végezte. A vizsgálatban nem vettek részt az Oroszország által megszállt Krím és Donbász lakosai, valamint azok az állampolgárok, akik 2022. február 24. után külföldre távoztak.
