A kormány jóváhagyta a középfokú oktatási intézmények 2026–2027-es tanévének az időtartamát és jellemzőit, a hadiállapot feltételei között számos fontos szempont szerepel – jelentette be pénteken Julija Szviridenko miniszterelnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a miniszterelnök elmondta, hogy a megyei és a kijevi városi katonai adminisztrációk az oktatási intézmények alapítóival együtt fogják meghatározni, hogyan kezdődjön a tanév az egyes közösségekben. Ehhez fontos figyelembe venni a régió biztonsági helyzetét. Mint hangsúlyozta, ez lehetővé teszi az oktatási folyamat rugalmas megszervezését, anélkül, hogy a tanulás még a hadiállapot idején is megszakadna.
„A tanév 2027. június 30-ig tart, azonban a tanítás befejezésének, az utolsó csengőnek és a nyári szünet időtartamának tényleges időpontját maguk az oktatási intézmények határozzák meg” – magyarázta a kormányfő. Azt is tisztázta, hogy ezeket a pedagógiai tanács fogja meghatározni, figyelembe véve a biztonsági helyzetet és az oktatási folyamatban részt vevők igényeit. „Emiatt a tanulmányok befejezésének és a vakációknak az időpontjai iskolánként eltérőek lehetnek” – mutatott rá Julija Szviridenko.
Az ukrán kormány az elektromos rollerek és más könnyű, személyi közlekedési eszközök használatának jogi szabályozásán dolgozik – jelentette be Julija Szviridenko miniszterelnök.
A bejelentés szerint 2026 első öt hónapjában a rollerekkel és hasonló eszközökkel kapcsolatos közúti balesetek száma 66,8–67 százalékkal nőtt. A balesetekben többen megsérültek, és halálos áldozatok is voltak, köztük gyermekek is.
A kormány szerint a jelenlegi helyzetben elengedhetetlen, hogy egyértelmű és minden közlekedő számára könnyen érthető szabályrendszer szülessen az elektromos rollerek használatára.
A tervezett szabályozás várhatóan a közlekedési felelősséget, a sebességkorlátozásokat és a használati feltételeket is pontosabban meghatározza majd, mivel a gyorsan terjedő eszközök egyre több konfliktust okoznak a közutakon.
Érdemes megjegyezni, hogy több európai országban már szigorú szabályok vannak érvényben: például Lengyelországban 13 év alatt tilos elektromos rollerrel közlekedni, és a fiatalok számára kötelező a védősisak használata is bizonyos eszközöknél.
A Védelmi Minisztérium a területi toborzási és szociális támogatási központok (TCK) fokozatos reformját készíti elő, azonban előbb a katonák bérreformja következik – jelentette ki pénteken Julija Szviridenko miniszterelnök a Legfelső Tanácsban a kormányhoz intézett kérdések órájában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: „Valóban dolgozunk a TCK reformján. Egyetlen európai ország sem tudja, mi a buszifikáció, nem tudja, mi az a TCK, szerencséjükre, mert nem tudják, mi a háború.” Hozzátette: „A TCK reformját, ezt az összetett reformot, egy bérreform fogja megelőzni. Ez az első. Ezen dolgozik jelenleg a védelmi miniszter.”
A miniszterelnök szerint a következő lépések a gyalogos és a rohamegységek katonái szerződéseinek a feltételei, valamint a szolgálati idő megváltoztatása lesz. „A következő lépés a szolgálati feltételek megváltoztatása, és ennek megfelelően az átmenet a TCK reformjához. Ez a legösszetettebb reform és a legnehezebb kérdés, ami ma az ukrán társadalomban létezik. A védelmi miniszter ezen dolgozik. A következő hetekben, ahogy ígértem, megoszthatjuk az első tapasztalatokat, az eredményeket, és továbbléphetünk a következő szakaszba” – magyarázta Julija Timosenko.
A kormány a közlekedési szabályokat rendszeresen megszegő sofőrök felelősségének növelését, a változások a szabálysértések rögzítésére szolgáló rendszert is érinteni fogják – jelentette be hétfőn Julija Szviridenko miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő közölte, hogy a közlekedésbiztonsági kérdéseket Ihor Klimenko belügyminiszterrel tartott találkozón vitatták meg. A kormány jelenleg egy sor megoldást dolgoz ki, amelyek célja a közúti balesetek számának csökkentése és a közlekedésben részt vevők fegyelmezettségének növelése.
A javasolt változtatások között szerepel: fokozott felelősség a közlekedési szabályok szisztematikus megsértéséért, mindenekelőtt a gyorshajtásért; szigorúbb szankciók bevezetése azokkal a sofőrökkel szemben, akik rendszeresen figyelmen kívül hagyják a megállapított korlátozásokat; az automatikus és manuális szabálysértés-észlelő rendszerek fejlesztése; a személygépkocsik használatának jogszabályi szabályozása.
Szviridenko megjegyezte, hogy a végső döntéseket a társadalom javaslatainak figyelembevételével kell meghozni. „Együtt érzek mindenkivel, aki elvesztette hozzátartozóját és barátját az utakon. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy megakadályozzuk az ilyen tragédiák újbóli bekövetkeztét” – hangsúlyozta Julija Szviridenko.
A közlekedési szabálysértésekért való felelősség szigorításáról szóló vita egy kijevi, a Csokolivszkij körúton történt nagy horderejű közlekedési baleset után erősödött fel. Egy Mercedes-Benz autó egy aluljáróba csapódott. A balesetben négy ember, köztük egy 12 éves fiú meghalt, hárman pedig megsérültek.
A rendőrök szerint a 49 éves sofőrt korábban többször is felelősségre vonták közlekedési szabálysértésekért, 39 szabálysértés elkövetését jegyeztek fel, főként gyorshajtást.
Ukrajnában a tervek szerint június 1-jéig a jelenleg folyó javítások befejezését tervezik az összes közúton, 10 millió négyzetméternyi útburkolatot helyreállítva – jelentette be Julija Szviridenko miniszterelnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta, hogy a munkálatok során a legnagyobb terhelésű és károkat szenvedett utakra fordítják a fő figyelmet. Ezek olyan útvonalak, amelyek kritikus fontosságúak a logisztika, a védelem, a lakosság evakuálása és a közösségek stabil működése szempontjából. Május elejére a kulcsfontosságú nemzetközi útvonalakon már befejeződtek a jelentős munkálatok – tette hozzá.
Egy külön területen az Állami Különleges Szállítási Szolgálat végez munkálatokat. A katonai útmunkások folytatják a javításokat a frontvonal közelében lévő 40 kilométeres zónában. Jelenleg 59 szakaszon folyik aktív munka, amelyek teljes hossza meghaladja az 1200 km-t.
A stratégiai autóutak mellett a kormány további forrásokat különít el a helyi utak felújítására. „A javításukra a kormány további 3,5 milliárd hrivnyát különít el” – hangsúlyozta Julija Szviridenko.
A csernobili katasztrófa 40. évfordulóján Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök a tragédiához kapcsolódó történelmi bizonyítékot hozott nyilvánosságra, a fotót Telegramon tette közzé.
A bemutatott tárgyak mindegyike az Ukrajna kormányainak történetét bemutató Múzeum kiállítási tárgyai, amely a Minisztertanácsban található.
Köztük van Olekszandr Ljasko munkafüzete is, aki a katasztrófa idején az Ukrán SZSZK Minisztertanácsát vezette. A napló rögzíti a kormány első lépéseit és döntéseit a csernobili katasztrófa utáni első órákban.
Szviridenko hangsúlyozta, hogy abban az időben az ukrán fél valójában nem rendelkezett teljes hatáskörrel a kulcsfontosságú döntések meghozatalára, mivel azok Moszkvából érkeztek. Elmondása szerint ez befolyásolta az operatív reagálás gyorsaságát, többek között a lakosság evakuálását illetően, ami a pániktól való félelem miatt késlekedett. Az első hivatalos rádióüzenetet mindössze 36 órával a baleset után adták ki.
A múzeumban található egy 1978-as, a Szovjetunió Energiaügyi és Villamosítási Minisztériumának, a Holovatomenerhónak a brosúrája is, amely az RBMK-1000 reaktorral szerelt csernobili atomerőmű előnyeit ismerteti. Az 1986-os baleset után a reaktor tervét nem minősítették biztonságosnak.
Julija Szviridenko hangsúlyozta, hogy a csernobili tragédia nem a múlté.
„Ez állandó emlékeztető arra a valóságra, hogy a totalitárius rezsimek milyen fenyegetést jelentenek a világ energiabiztonságára” – jegyezte meg a kormányfő.
A április végére Ukrajna összes főbb autóútja teljes rendben lesz, a kormány rekord ütemű útfelület-felújítást tűzött ki, amire az elmúlt hat évben nem volt példa – jelentette be vasárnap Julija Szviridenko miniszterelnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő meghatározta az ország főbb autóútjain a javítások befejezésének ütemtervét is. Szerinte már több mint 5,7 millió négyzetméternyi károsodott felületet javítottak ki országszerte. Ez mind a nemzetközi, mind az országos jelentőségű utakra vonatkozik. A kormány egyértelmű időkereteket határozott meg a közúti szolgáltatásokra vonatkozóan: május 1-ig – a nemzetközi autóutakon a jelenlegi javításokat teljes mértékben be kell fejezni, június 1-je a határideje az országos jelentőségű utakon végzett munkálatoknak.
A miniszterelnök szerint a Fejlesztési Minisztérium és a Helyreállítási Ügynökség biztosította a feladatok maximális gyorsaságát. Naponta több mint 200 csapat dolgozik a létesítményeken, és közel 2000 munkás vesz részt a munkában. Különös figyelmet fordítanak a frontvonal közelében lévő logisztikára. A kormány döntésének megfelelően az útépítők megkezdték a munkát a frontvonaltól számított 40 kilométeres zónában. Itt különleges szabályok érvényesek, és a biztonsági kockázatok miatt az Állami Különleges Szállítási Szolgálat egységei vettek részt a munkában. Figyelembe veszik az adott területeken uralkodó helyzetet, valamint a csapatok és az evakuálás számára szükséges útvonalak prioritását.
Szviridenko megjegyezte, hogy az utak nemcsak az autótulajdonosok kényelmét szolgálják, hanem a front logisztikájának artériáit is. Jelenleg a kormány összehangolja az összes szolgáltatás erőfeszítéseit az áruk zavartalan mozgásának és az áruk kézbesítésének gyorsaságától függő vállalkozások működésének biztosítása érdekében. A prioritás továbbra is a nemzetközi folyosók, amelyek összekötik Ukrajnát az európai partnerekkel.
Az energetikai szakemberek mindent megtesznek annak érdekében, hogy az ukrán családoknak legyen áramuk a húsvéti ünnepek alatt – jelentette ki szombaton Julija Szviridenko miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a miniszterelnök jelezte, hogy koordinációs megbeszélést tartott az Ukrenerho vezetőségével és más érintettekkel az energiarendszer jelenlegi helyzetéről. Közös fellépéseket hangoltunk össze az energiarendszer stabil működésének fenntartása, mindenekelőtt az áramimport növelése érdekében.
„Az energiarendszer stabilan működik. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az elkövetkező napokban is biztosított legyen az áramellátás – ütemterv és áramkimaradások nélkül. Fontos, hogy az ukrán családoknak legyen áramuk húsvétkor” – jegyezte meg Julija Szviridenko.
Ukrajnában folyamatban vannak az útjavítási munkálatok a nemzetközi jelentőségű autó- és közutakon, mostanáig a nemzetközi jelentőségű autóutakon a javítások mintegy fele már befejeződött – közölte vasárnap Julia Szviridenko miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az LB.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő jelezte: „A mai napig a nemzetközi autóutakon folyó javítások mintegy 50%-a befejeződött. Az ilyen autóutakon folyó összes javítási munka várhatóan május 1-jéig, a fő munkálatok pedig június 1-jéig fejeződnek be.” Mint elmondta, országszerte közel 170 csapat és több mint 1500 alkalmazott dolgozik nap mint nap. Az év eleje óta 2,7 millió négyzetméternyi kárt javítottak ki. Emellett folyamatban vannak a nemzetközi közlekedési kapcsolatok megerősítésére irányuló intézkedések.
Ukrajna a közelmúltban felgyorsította a főbb közlekedési útvonalak felújítását. A kormány úgy döntött, hogy a 2026-os állami költségvetésből forrásokat különít el a közutak javítására és karbantartására.
Korábban Volodimir Zelenszkij elnök azt nyilatkozta, hogy 52 milliárd hrivnyára van szükség az utak tél utáni helyreállításához, és a munkálatokat két szakaszban – októberig – végzik el. A becslések szerint közel 11 millió négyzetméternyi ukrán útfelület szorul felújításra.
Ukrajnában jelenleg mintegy 13,1 millió ember dolgozik, ami a munkaképes lakosság kevesebb mint felét jelenti – áll Ukrajna miniszterelnöke, Julija Szviridenko nyilatkozatában.
Elmondása szerint a kormány kénytelen felülvizsgálni a foglalkoztatáspolitikát a súlyos munkaerőhiány miatt. A fő okok között a háború következményeit és a nagymértékű migrációt említette.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a vállalatok többsége nehézségekbe ütközik a munkaerő toborzása során: a rendelkezésre álló adatok szerint a munkáltatók mintegy 74%-a küzd létszámhiánnyal.
„Ukrajnában mindössze 13,1 millió ember dolgozik, ami a munkaképes lakosság kevesebb mint fele” – emelte ki Szviridenko.
A kormány ezért folytatja a munkaerőpiac reformját, és új támogatási mechanizmusokat vezet be a vállalkozások és a munkavállalók számára. A tervek között szerepel a bérek egy részének kompenzálása azon vállalatok számára, amelyek rakétatámadások miatt szenvedtek károkat vagy kénytelenek voltak felfüggeszteni működésüket, hogy megőrizzék a munkahelyeket és támogassák a gazdasági stabilitást.
