November 7-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartott előadást Kántor Zoltán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nemzetközi és Politikatudományi Intézet Politológia Tanszékének egyetemi docense, valamint a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője. Plenáris előadásának címe „A nemzetpolitika tudományos alapjai: kisebbségi társadalmak és nemzetpolitika” volt.
Az esemény szervezői a Rákóczi-főiskola egységeiként működő Kölcsey Ferenc Szakkollégium, valamint a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontok voltak.
Az előadás kezdetén Szakál Imre, a főiskola oktatója, a Szakkollégium Kisebbségtudományi Műhelyének vezetője köszöntötte a részt vevő érdeklődőket, szakkollégistákat. Köszöntőjében hangsúlyozta: „Kántor Zoltán, a PPKE Nemzetközi és Politikatudományi Intézet docense és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője segítségével ma mélyebb betekintést nyerhetünk abba, hogy a kisebbségi közösségek és a nemzetpolitika hogyan kapcsolódnak össze, és miért olyan fontos ez a kapcsolat napjainkban. Ez a téma azért különösen lényeges számunkra, mert segít megérteni, hogy a kisebbségi közösségek hogyan járulnak hozzá egy-egy ország társadalmi és kulturális életéhez, és milyen kihívásokkal néznek szembe.”
Az előadáson a kutatóintézet-vezető a kisebbségi társadalmak és a nemzetpolitika kapcsolatának tudományos alapjait mutatta be, érintve a nemzetpolitika legfontosabb kérdéseit és kihívásait. Előadásának kezdetén bemutatta az irányítása alatt működő Nemzetpolitikai Kutatóintézetet. Hangsúlyozta, az intézmény alapításának célja az volt, hogy a határon túli magyar közösségekkel és az anyaországi támogatáspolitikával kapcsolatos ismereteket tudományos kutatások révén gyarapítsa, és a döntéshozók számára is alkalmazható formában összegezze.
A tevékenységi körök bemutatását követően említőlegesen ismertette a már megvalósult kárpátaljai vonatkozású kutatásokat, valamint azt, hogy a különböző külhoni régiók között hogyan változott a népességszám, az asszimiláció és a vándorlási egyenleg, s hogy főként ezeknek milyen specifikus tényezői vannak. Előadásának végén szólt a vidékünket érintő, már megvalósult szociális támogatásokról, s azok népességhez kapcsolódó hatásairól.
Kántor Zoltán az előadást követőe a Kárpátalja hetilapnak elmondta: „Elsősorban azt szoktam kiemelni, hogy a külhoni magyarság reprodukciójának a kulcsa a közösségben való gondolkodás. Tehát ne gondolkodjunk csak oktatásban, csak választáson való részvételben, hanem összközösségben, hogy tegyünk meg mindent a saját területünkön, s akkor előre tudjuk vinni ezeket az ügyeket. S szerintem ez az egyetlen módja, hogy prosperáljon az adott közösség… Ha nincs gyerek, nincs jövő, még ha ez közhelyszerűen is hangzik. A gyakorlat is lényegében ezt jelenti, meg kell szülessenek ezek a gyerekek, hogy reprodukálódjon a közösség. Érdekünk, hogy minél több magyar család vállaljon gyermeket, s magyar iskolába küldje. De hasonlóan az is érdekünk, hogyha már vegyes házasság, akkor a gyerek ismerje a magyar közösséget. Ezért is fontos a nemzetpolitika számára a családok támogatása, hiszen a döntések a családban születnek… Hasonlóan a kivándorlás és otthonmaradás kérdése is a családban dől el. S minél jobban érzik magukat a szülők a közösségben, annál nagyobb az esélye az otthonmaradásnak.”
Molnár Ferenc, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék tanszékvezető helyettese, a Kölcsey Ferenc Szakkollégium igazgatója interjújában aláhúzta: „A tavalyi tanévtől vette kezdetét szakkollégiumunk működése a főiskolán. Egyik tudományos műhelyünk a kisebbségtudományi műhely. Az egyetlen kötelező műhelyünk, mely nemcsak egyesíti diákjainkat, de kötelező az ezen való részvétel. Annál is inkább, hogy betekintést nyerjenek a politikai, kisebbségi, tudományi alapdolgokba, -fogalmakba. Kárpátalján, a kisebbségben lévő magyarság számára ez rendkívül fontos.”
Az eseményen a résztvevők betekintést nyerhettek a kisebbségi közösségek szerepébe a nemzetpolitikai folyamatokban, valamint megismerhették az aktuális kutatási irányokat és eredményeket ezen a területen.
A nemzetpolitika tudományos alapjairól tartott előadást Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai kutatóintézet igazgatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. Kántor Zoltán a Kölcsey Ferenc Szakkolégium, illetve a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont meghívásának eleget téve érkezett Kárpátaljára. Az előadásban a külhoni régiókban élő magyarságról készült felméréseket is bemutatták, összehasonlítva az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági helyzetet. Szó esett a vegyes házasságokról, az oktatásról, a vallásról és még sok egyéb más kérdésről is. Kiemelte, hogy a mik azok a befolyásoló tényezők, amik hatással vannak a magyarság megmaradásához vagy épp asszimilálódásához. Természetesen az egyik legfontosabb téma a családalapítás és gyerekvállalás volt, hiszen ha nincs gyermek, nincs jövő sem,. Az előadáson a főiskola vezetői és oktatói mellett természetesen a szakkollégisták is részt vettek. A szakkollégiumi programot azzal a céllal hozták létre, hogy a fiataloknak még több tudományos tehetséggondozó lehetőséget biztosítsanak, valamint szakmai támogatást nyújtsanak a főiskola hallgatói számára, ez által is elősegítve a résztvevők szakmai- kutatói fejlődését. Az előadásnak köszönhetően a jelenlévők mélyebb ismereteket szerezhettek a kisébbségi közösségek szerepéről, és megismerkedhettek a kutatási irányelvekkel.
