Gyermekként érdekes válaszokat adtunk arra a kérdésre, hogy: Mi leszel, ha nagy leszel? Kevés az olyan felnőtt, aki a gyermekkori álmai mellett ki is tart, és azzá válik, amivé 5 évesen álmodta magát. Hnatik-Riskó Márta, aki már 35 éve a beregszászi Bethlen Gábor Líceum magyar nyelv- és irodalomtanára, úgy emlékszik vissza, hogy ő már gyerekkorában is tanító néni akart lenni. Amint kiderült számára, hogy a nagy épület a szomszédjukban, tele vidám gyerekekkel az udvaron, az bizony egy iskola, alig várta, hogy ő is oda járhasson. Legendás alsós és későbbi tanárainak köszönhetően pedig csak még jobban megerősödött benne ez az elhatározás. Hnatik-Riskó Márta 1965-ben született Beregszászban. Szülővárosában érettségizett 1982-ben, az Ungvári Állami Egyetem Filológiai Karán szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát 1987-ben. Pályakezdőként előbb a badalói, majd a beregardói általános iskolában dolgozott, 1995-től pedig mostanáig a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium, mára már líceum magyartanára. A pedagógust az iskolában mindenki kedveli, a kollektíva és az iskola vezetése egyaránt büszke rá, hiszen idén ő kapta az Év külhoni tanára díjat. A Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága minden évben díjazza a kiemelkedő szakmai eredményekkel rendelkező tanárokat. A szakmai bizottság döntése alapján az elismerést minden évben olyan pedagógusoknak ítélik oda, akik a legtöbbet teszik a magyar közoktatás és nevelés terén. Amint kiderült az örömhír, a közösségi oldalakon sorra jelentek meg az egykori és mostani diákok gratulációi. Nem is csoda, hiszen a magyartanár sok iskolás kedvence. Tanítványai szép sikereket érnek el a kárpátaljai megyei és a Kárpát-medencei tantárgyi versenyeken, szavalóversenyeken, két tanítványa Kazinczy-érmes. Riskó Márta munkája eredményeinek elismeréseként többször kapta meg a Beregszászi Járási és a Kárpátaljai Megyei Oktatási Osztály oklevelét, 2007-ben a Magyar Nyelvtudományi Társaság Arany Oklevéllel díjazta, ugyancsak többször nyerte el a Magyar Kultúráért Kárpátalján Alap elismerését, 2015-ben a Bethlen Gábor Alapítvány díját. 2020-ban Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki, 2024-ben az Év tanára díjat nyerte a külhoni pedagógus kategóriában. A pedagógus nem csupán a jövő magyar generációjának nevelésében vállal kiemelkedő szerepet. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség által 2001-ben alapított Kárpátalja hetilap szerkesztőségében korrektorként is tevékenykedik. Ami számára a leginkább szimpatikus volt, hogy az újság alapítását megelőzően közvélemény kutatást tartottak: milyen rovatokat, milyen témákat szeretne az újságban látni a jövőbeni olvasóközönségük. Ezeket figyelembe véve alakították ki a lap koncepcióját, arculatát.
Átadták a Kárpát-medencei tehetségsegítők legrangosabb díját, a „Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért” elismeréseket. A díjazottak között idén is volt kárpátaljai pedagógus, Halász Éva a Haranglábi Gimnázium alsó tagozatos tanára. A díjat minden éven azok a szakemberek, pedagógusok kapják, akik hosszú évek óta fáradoznak a tehetségek felkarolásán, fejlesztésén, akár egyénileg, akár műhelyekben, tehetségpontokon vagy módszertani eredményeikkel. Az elismeréseket Hornung Ágnes, családokért felelős államtitkár, Dr. Dukai Miklós, önkormányzati államtitkár, Nagy-Vargha Zsófia, helyettes államtitkár és Sándor-Kovács Dóra, a Nemzeti Tehetség Központ ügyvezetője adták át. A rendezvény megnyitóján Hornung Ágnes kiemelte, hogy a Magyar Kormány továbbra is elkötelezett a tehetségek és az őket felkaroló személyek támogatása mellett. Halász Éva 2010-ben szerzett tanári diplomát a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földrajz- Történelem szakán, majd a Rovnói Egyetemen folytatta tanulmányait. 2011-től oktatja, neveli és támogatja a haranglábi gimnázium alsó tagozatos tanulóit. Elmondása szerint a díj nem csak őt, de a fiatalokat és az egész kollektívát is minősíti. A Bonis Bona díjnak több kategóriája van. Éva tanárnőt pedig a Kiváló tehetségfejlesztő részben jutalmazták, amihez az is kellett véleménye szerint, hogy olyan közegben tanult és tanít most is, ahol támogatják a tehetségek fejlődését. Idén 57 szakember és 6 önkormányzat vehette át a „Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért” díjat.
