2023-ban több mint 20 000 poszttraumás stressz zavarban szenvedőt regisztráltak az elektronikus egészségügyi rendszerben. A hírt Viktor Ljasko egészségügyi miniszter közölte.
„2023-ban 23 000 diagnózis szerepelt az elektronikus egészségügyi rendszerben” – mondta.
Ugyanakkor Ljasko nem közölte külön statisztikát közöljön a katonaság körében, ezt csak Ukrajna háborús győzelme után hozzák nyilvánosságra.
A miniszter megjegyezte, hogy a poszttraumás stressz kezelhető, de ez a folyamat nem könnyű. Ezért bizonyos tünetek megjelenésekor pszichológushoz vagy háziorvoshoz kell fordulni, hogy ne forduljanak elő szövődmények
„Innovatív kezelési módszereket keresünk, és Ukrajnában nyitottak vagyunk a klinikai kutatásokra. Most kezdjük el a pszichedelikus terápia részletesebb tanulmányozását, és készen állunk arra, hogy klinikai alapot teremtsünk ennek oktatásához” – foglalta össze a miniszter.
Püspöki szent liturgiával kezdődött a Nagycsütörtöki szertartás az Ungvári Szent Kereszt Felmagasztalása görögkatolikus székesegyházban. Ezt követően a lábmosás szertartása következett, amikor az egyházmegye főpásztora, Nílus püspök katonák lábát mosta meg. Annak idején Jézus is hasonlóképpen cselekedett, amikor az utolsó vacsorán megmosta tanítványai lábát. Ungváron már harmadik éve a katonai szolgálatot teljesítő férfiak közül választják ki a lábmosás szertartásához a férfiakat. A katonák elmondták, hogy ennek a szertartásnak erős üzenete van, amely erőt és reményt nyújt számukra. A lábmosáson 9 katona, egy édesapját a harcokban elveszett fiú, egy orvos és egy tábori lelkész vett részt. Pavlo atya már közel egy éve foglalkozik a sebesült katonák lelki gondozásával a kórházakban és rendszeresen utazik a frontvonalba is az ott szolgálókhoz. Nagycsütörtök az Oltáriszentség és az egyházi rend alapításának is az ünnepe. A munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyének közel 300 áldozópapja van. A szertartás végén több áldozópap is kitüntetésben részesült. A nagycsütörtöki szertartás végén az egybegyűltek közösen mondtak fohászt Ukrajnáért.
Az ukránok 70%-ának vannak 2024 márciusában a rokonai között olyanok, akik 2022. február 24 után a fronton harcoltak vagy jelenleg is harcolnak – derült ki a Rating Szociológiai Csoport frissen végzett felméréséből, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
Mint a kutatásból kiderült, a korábbi felmérésekhez képest növekszik azoknak a száma, akiknek a rokonai ma a fronton harcolnak. 2023 szeptemberében ilyen a megkérdezettek 65%-ának volt. Ezenkívül a válaszadók 55%-a megjegyezte, hogy a rokonaik és barátaik között vannak olyanok, akik 2014 és 2021 között hadműveletekben vettek részt Ukrajna területén.
Ugyanakkor a válaszadók 41%-a feltételezi, hogy a jövőben veterán lehet, 53%-uk pedig ezzel ellentétes véleményt vallott. Leggyakrabban a nyugati régiók lakosai, a legfiatalabb válaszadók és férfiak tartották lehetőségesnek a veteránná válást, akiknek olyan rokonai, barátai vannak, akik 2014 után harcoltak, és most is harcolnak a leggyakrabban.
A Rating Szociológiai Csoport a felmérését 2024. március 2-5-én végezte 1000 válaszadó bevonásával minden régióban, kivéve az ideiglenesen megszállt Krím és Donbász területeit, valamint azokat a területeket, ahol nem volt ukrán mobilkommunikáció. A 0,95-ös megbízhatósági valószínűségű vizsgálat mintavételi hibahatára legfeljebb 3,1%.
A hadköteles korú férfiak csaknem fele, 48,1%-a nem áll készen a mozgósításra, ugyanakkor a férfiak 35%-a kész csatlakozni a fegyveres erőkhöz.
Ezt az Info Sapiens kutatóügynökség szociológiai felmérése bizonyítja, amelyet a Texty.org.ua újságírói ügynökség készített.
A szociológusok nemcsak az ukrán férfiak készségét a fegyveres erőkben való szolgálatra, hanem döntésük motivációját is igyekeztek kideríteni.
Az ukrán férfiak, akik nem állnak készen a fegyveres erőkhöz való csatlakozásra főbb okok között az elégtelen anyagi támogatást (65,6%), a rokkantság vagy az el halálozás lehetőségét (64,1%), a szolgálati feltételek bizonytalanságát (63,8%) és a rossz parancsokhoz való kerülést (59,6%) nevezték meg.
A tanulmány azt is kimutatta, hogy a „rossz” parancsnokhoz való kerülés valószínűsége jobban ijeszti az interjúalanyokat, mint az, hogy fogságba esnek – 59,6% / 50,8%.
A motiváció kapcsán a válaszadók 71%-a szerint a fő motívum az ország és hozzátartozóik védelme (71%), valamint a bosszú és az ellenség megsemmisítése (64,6%).
A honvédségben való szolgálat motivációjában azonban a felmérés eredményei szerint a jövedelem nem játszik kulcsszerepet – az anyagi motiváció mindössze a válaszadók 33%-t érinti. A válaszadók fele – 50,5% – közölte, a behívó kézbesítését követően készen áll a szolgálatra.
A válaszadók feleletei a kérdésre, hogy miként fog változni a front helyzete a következő hat hónapban, nagyfokú bizonytalanságot mutatnak. És bár a többség hajlamos óvatosan optimistán értékelni a jelenlegi helyzetet, a válaszadók 23%-a nem tudott egyértelmű álláspontot képviselni a jövőt illetően: 36% vélekedett úgy, hogy a helyzet kismértékben vagy jelentősen javulni fog, 20% pedig kissé vagy jelentősen romlik , 21% – hogy nem változik.
A válaszadók a helyzet esetleges javulását 2024-ben a nemzetközi partnerek katonai segélyeinek növekedésével (51,9%), a saját fegyver- és lőszergyártás bővítésével (46,2%), valamint az ukrán társadalom egységével (39,8%) kötik össze.
A felmérés során a CAWI (panel online survey) módszert alkalmazták. A válaszadók száma 400 fő.
A parlamenti képviselők úgy vélik, hogy a megszállók a videók alapján meg tudják határozni az ukrán katonák földrajzi elhelyezkedését.
A Legfelső Tanács első olvasatban elfogadta a katonák és rendőrök szociális védelemhez való jogának biztosításáról szóló törvénytervezetet. A jogok kiterjesztése mellett megtiltják bizonyos információk internetes közzétételét, számolt be Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegramon február 22-én.
A 10313-as számú törvénytervezet olyan rendelkezést tartalmaz, amely szerint a katonai személyzetnek nincs joga a sajtóban és az interneten olyan információkat terjeszteni, amelyek lehetővé teszik (többek között feldolgozás, elemzés és speciális szoftver segítségével való összefoglalás révén):
a katonai létesítmények, katonai egységek és a katonai állományra vonatkozó földrajzi adatok közzétételét;
a harci feladatok jellegre és a végrehajtásukban részt vevő erőkre és eszközökre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát.
A törvényjavaslat ezen túlmenően szabályozni fogja a katonáknak gyermek születése esetén a teljes anyagi támogatás fenntartásával járó egyszeri szabadság megadásának szabályait, valamint a katonák nyugdíjának kérdését.
A lőszerhiányon kívül az ukrán csapatoknak nincs elég gyalogsága az arcvonalban, a katonák kimerültek és demoralizáltak, ezért félő, hogy összeomlik a front – írta csütörtökön a The Washington Post című amerikai lap, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint az újság rámutatott, hogy „az ukrán hadsereg kritikus gyalogoshiánnyal néz szembe, ami kimerültséghez és alacsony morálhoz vezet a frontvonalban, ami egy veszélyes új dinamika Kijev számára majdnem két évvel az Oroszországgal vívott véres háború kezdete után.”
Az elmúlt napokban a frontvonalon készített interjúkban közel egy tucat katona és parancsnok mondta az amerikai lapnak, hogy most az élőerőhiány a legégetőbb problémájuk, és hogy Oroszország visszanyerte a támadó kezdeményezést a csatatéren, és felpörgeti a támadásait. A megkérdezett katonák névtelenül nyilatkoztak a lapnak.
A Kelet-Ukrajnában harcoló gépesített dandár egyik zászlóaljának parancsnoka elmondta, hogy alakulatának jelenleg kevesebb, mint 40 gyalogosa van – olyan katonák, akik a frontvonal lövészárkaiban vannak, és feltartóztatják az orosz támadásokat. A parancsnok szerint egy teljesen felszerelt zászlóaljban több mint 200 katonának kell lennie. Egy másik dandár gyalogzászlóalj-parancsnoka elmondta, hogy az ő egysége is hasonlóan kimerült – közölte a többi között a The Washington Post.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A lőszerhiányon kívül az ukrán csapatoknak nincs elég gyalogsága az arcvonalban, a katonák kimerültek és demoralizáltak, ezért félő, hogy összeomlik a front.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1707406380
[modified] => 1707399809
)
[title] => Csökken az emberhiánnyal küzdő ukrán hadsereg harci morálja, ezért félő, hogy összeomlik a front – WP
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=177743&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 177743
[uk] => 177749
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 177744
[image] => Array
(
[id] => 177744
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/ukran-front.png
[original_lng] => 490750
[original_w] => 690
[original_h] => 387
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/ukran-front-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/ukran-front-300x168.png
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/ukran-front.png
[width] => 690
[height] => 387
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/ukran-front.png
[width] => 690
[height] => 387
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/ukran-front.png
[width] => 690
[height] => 387
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/ukran-front.png
[width] => 690
[height] => 387
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/ukran-front.png
[width] => 690
[height] => 387
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1707393045:3
[_thumbnail_id] => 177744
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2121
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_319cf40217d9b930d76c74554cf60863] =>
The UK has helped train 32,000 Ukrainian troops for their ongoing fight for freedom. The latest cohort of soldiers has left the UK to return to the frontline in time for Christmas.
This week their new friends in the UK Armed Forces held a Christmas celebration to wish them well. pic.twitter.com/u6xuPJL6Zs
A következő 2024-es év nem lesz könnyű, de az ukrán hadsereg lépésről lépésre közeledik a győzelemhez – hangsúlyozta vasárnap Valerij Zaluzsnyij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Telegram-csatornáján közzétett újévi üzenetében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zaluzsnij kiemelte: „Elmúlóban a 2023-as év. Egy újabb rendkívül nehéz év a földünkért és a szabadságunkért folytatott harcunkban. Ez volt az az év, amikor Ukrajna kitartott. Nektek – ukrán katonáknak és tengerészeknek, őrmestereknek és tiszteknek – köszönhetően tartott ki. Köszönet mindannyiotoknak.”
A főparancsnok köszönetet mondott a hadseregnek az Ukrajna védelmében tanúsított állhatatosságért és elkötelezettségért. „A 2024-es év nem lesz könnyű. A szabadságért és gyermekeink jövőjéért vívott harc folytatódik. Hiszem, hogy minden próbatételt méltósággal kiállunk, és lépésről lépésre továbbra is közelebb hozzuk a győzelmünket” – hangsúlyozta Valerij Zaluzsnij. A főparancsnok köszönetet mondott a hadseregnek az Ukrajna védelmében tanúsított állhatatosságért és elkötelezettségért. „A 2024-es év nem lesz könnyű. A szabadságért és gyermekeink jövőjéért vívott harc folytatódik. Hiszem, hogy minden próbatételt méltósággal kiállunk, és lépésről lépésre továbbra is közelebb hozzuk a győzelmünket” – hangsúlyozta Valerij Zaluzsnij.
Volodimir Zelenszkij elnök, Denisz Smihal miniszterelnök és Valerij Zaluzsnij, a fegyveres erők főparancsnoka a szenteste napján köszöntötte az ukránokat karácsony alkalmából, hangsúlyozva, hogy a gonosz veszíteni fog – közölte vasárnap az rbc.ua hírportál.
Volodimir Zelenszkij videós köszöntőjében imádságra szólított fel a háború végéért és a győzelemért, és arra is emlékeztetett, hogyan változtak az ukránok ajándékai, értékei és hagyományai. „Ma mennyire nem az a fontos, hogyan díszítjük fel otthonunkat, hanem az, hogy hogyan védjük meg otthonunkat és takarítjuk el a szemetet – hogyan söpörjük ki otthonunkból az ellenséget. Milyen boldogok vagyunk, amikor meglátjuk a hajnal első fényeit az éjszakai égbolton, és nem látjuk az ellenséges rakétákat és Shahedeket. Milyen örömteljesen és harsányan hangzik több száz kántáló dalunk, és a három szó: „a légiriadó lefújva” – mondta.
Az államfő megemlítette azokat is, akik ma az ukránokat védik a fronton. „A karácsony előtti idő az év leghosszabb éjszakáinak időszaka. Holnap azonban a nappal növekedni kezd, a fény győzni kezd. A fény erősebbé válik. És lépésről lépésre, napról napra veszít a sötétség. És a vége: a sötétség veszít. A gonosz veszít. A mai közös célunk, közös álmunk, és pontosan ez a közös imánk ma. A szabadságunkért. Győzelmünkért. Ukrajnánkért” – hangsúlyozta.
Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka köszöntötte az Ukrajnát védő ukrán katonákat karácsony alkalmából, és felszólította az ukránokat a hőstetteik tiszteletére. „Köszöntöm a karácsony fényes ünnepe alkalmából minden katonánkat, tengerészünket, őrmesterünket és tisztünket, minden harcosunkat, aki fegyverrel a kezében harcol, hogy a világot ne borítsa el a sötétség! Tisztelet azoknak, akik most nincsenek velünk, akik életüket adták a hazánkért, az igazságért és a szabadságért” – emelte ki.
Denisz Smihal miniszterelnök beszédében emlékeztetett: a katonáknak köszönhető, hogy az ukránok a karácsonyi ünnepeket egy szabad, független, megtörhetetlen Ukrajnában ünneplik. „És nem számít, hol vagyunk ma este – a fronton vagy a hátországban, otthon vagy átmenetileg nem, barátokkal vagy testvérekkel, a családi asztalnál vagy az éjszakai műszakban – együtt vagyunk. Kívánom, hogy mindenki érezze az ukrán nép megbonthatatlan egységének jóságát és melegségét” – mondta a kormányfő.
Ukrajnának gondjai vannak a fegyveres erők sorainak feltöltésével, kétségbeesetten próbálva lezárni az arcvonalat az újabb orosz támadások elől, a hatóságokat az élőerő pótlásával kapcsolatos határozatlansága miatt bírálják, ezért Kijevre nehéz döntések várnak – írta a The Economist című brit lap, számolt be hétfőn az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint a brit újság jelezte: Ukrajna kétségbeesetten próbálja lezárni arcvonalát az új orosz támadások elől. Egyetlen hadsereg sem ad garanciát az újoncoknak, hogy hol helyezi el őket, nem beszélve a háborús időkről, és a rohamdandárok a legkétségbeesettebb egységek közé tartoznak. De amit az ügyvédek „lottósorsolásnak” neveznek, az bonyolítja a toborzási folyamatot.
A kiadvány azt állította, hogy a hadsereg vezetése igyekszik önként jelentkezőkkel feltölteni az üres helyeket, de néha razziákhoz folyamodnak edzőtermekben és bevásárlóközpontokban. Azok közül, akiket így vonultatnak be, kevesen lesznek jó katonák. „45-47 éveseket látunk. Fulladoznak, amikor elérik a frontvonalat” – mondta az újságnak egy magát meg nem nevező magas rangú tiszt. A probléma tudatában az ukrán Védelmi Minisztérium új mozgósítási stratégián kezdett dolgozni.
Illarion Pavljuk, a Védelmi Minisztérium szóvivője a lapnak elmondta, hogy a probléma részben a hadsereg sikerében rejlik: sok állampolgár már nem érzékeli egzisztenciálisan a háborút, ahogyan azt közvetlenül a 2022 februári orosz invázió után tette. „Néhány ember tévesen azt hiszi, hogy van valaki, aki ezt a munkát elvégezheti helyettük” – tette hozzá.
A reformok azt a célt szolgálják, hogy több választási lehetőséget biztosítsanak azoknak, akik haboznak: az újoncok kisebb-nagyobb mértékben jelentkezhetnek egy adott pozícióra. Az új digitális nyilvántartás javítani fogja a minisztérium képességeit az embertartalékok felméréséhez. Egy tisztább szabadságolási és rotációs rendszer jelenik meg. Végül is az önkénteseket egy bizonyos időre mozgósítják, és nem a végtelenségig, mint most.
Ugyanakkor – írta a The Economist – a kritikusok szerint a hatóságok csak „mozgósítást színlelnek”. Viktor Kevljuk nyugalmazott ezredes, aki 2014 óta felügyelte az ország nyugati részében a mozgósítási politika végrehajtását, azt mondja, hogy Ukrajna csapdába eshet. Véleménye szerint Oroszország a márciusi elnökválasztás lezárása után fokozni fogja a mozgósítást. Ezzel az ukrán katonai hírszerzés is egyetért.
A kiadvány jelezte, hogy Volodimir Zelenszkij elnök az egész háború alatt ellenállt a katonák toborzással kapcsolatos maximalista felhívásainak. A hadvezetés például ragaszkodott ahhoz, hogy csökkentsék a nem tartalékos katonák mozgósítási korát, amely jelenleg 27 év. Mások a mobilizációs törvények szigorúbb betartatását javasolták.
A brit lap közölte, hogy az elnök részben politikai okokból vonult vissza, mintha nem akarta volna indokolatlanul ingerelni a lakosságot. De Zelenskijt nemesebb megfontolások vezérlik. „Zelenszkij helyesen akar cselekedni az ukránokkal szemben. Nem akar diktátor lenni” – mondta a lapnak egy magas rangú kormányforrás. A kiadvány azt jósolta, hogy nehéz döntések várnak a hatóságokra. Kevljuk ezredes számára a hadsereg olyan vadállat, amelyet etetni kell. „Nincs más választásunk, mint vérszomjasnak lennünk” – mutatott rá a tiszt.
Egyes tisztviselők azonban inkább a konszenzusos megközelítést részesítik előnyben. Egy magas rangú forrás nemzeti áldozatvállalást hirdető médiakampányokat jósol, és arra figyelmeztet, hogy Oroszország továbbra is egzisztenciális fenyegetést jelent. „Ha veszítünk, az mindannyiunknak rossz lesz” – hangoztatta.
A feladat a potenciális újoncok meggyőzése. „Karmester”, a donbászi egységhez rendelt egyik ember, akinek az újoncai a nyugat-európai kiképzés után váratlanul a front legforróbb részére kerültek, azt mondta, hogy kész szolgálni hazáját, „de csak oly módon, ami hasznos lehet”. „Eközben a hét 24 órájában próbálja keresztülvinni, hogy minél távolabb vezényeljék a frontvonaltól. Nem lehet csak úgy leírni emberi életeket” – mondta el a brit újságnak.
Ukrajnában alig akad felnőtt, akit ne ért volna valamilyen stresszhatás a háború miatt, sőt minden negyedik ember poszttraumás stressz zavar (PTSD) tüneteiről számol be.
Ezt mutatja egy nemzetközi tudóscsoport – a brit Mark Shevlin pszichológus és kollégái – tanulmánya.
A szerzők azt mondják, ez az első eset, amikor egy még zajló háború közepette mérik a PTSD (pontosabban annak komplex, azaz nem egyszeri, hanem tartós változata, a CPTSD) előfordulását.
Bár a 2004 fős minta nem reprezentatív, és az adatok önbevallás útján érkeztek, a tanulmány jelzi, mennyire jelentősek a lelki sebek a fizikai sérülések mellett.
A PTSD civilek és katonák körében is megjelenik – a harcok hatására az utóbbiaknál nyilván erősebben.
Bár az ukrajnai pszichiátriai gondozás még mindig magán viseli a szovjet időkből örökölt elhanyagoltság nyomait, igyekeznek rövidebb kezelésben részesíteni a katonákat, és a páciensek valamennyire feljavított lelkiállapotban térhetnek vissza a frontra.
Mivel nem jut elég szakember a kezelésükre, létezik telefonos vagy számítógépes alkalmazás is, chatbottal, amely alapszintű kérdésekre válaszol és egyszerű tanácsokat ad. A Drug app a háború kezdete óta működik.
A nem sokkal korábban fejlesztett First Aid to Terror alkalmazásra épül, melyet egy nemzetközi pszichológuscsoport terrortámadások vagy háborúk áldozatai részére dolgozott ki.
Az alkalmazás lehetőséget kínál arra, hogy a megrázó élmény óta eltelt időnek megfelelő útmutatást kapjon a felhasználó.
