Több mint húsz, újabb növény és állat került fel az ausztrál kormány veszélyeztetett fajainak listájára, ráadásul az ország újabb, kihívásokkal teli szezon elé néz a bozóttüzek tekintetében. Az indiai ökörbéka (Kaloula pulchra), nyolcféle rák és egy tudományos leírás nélküli folyami hal is felkerült a veszélyeztetett őshonos vadon élő állatok listájára.
Miközben Ausztrália a 2019-es „fekete” nyári tüzek óta épp a legsúlyosabb bozóttűz-szezonnal küzd, a szövetségi kormány huszonöt új vagy frissített kiegészítést jelentett be a kihalással fenyegetett vagy veszélyeztetett fajok és növények kétezer fős listájához.
Ahogy az időjárás ismét forróvá és szárazzá válik, úgy próbálunk meg cselekedni, hogy a következő bozóttűz-szezonban jobb esélyeket adjunk vadon élő állatvilágunknak – mondta Tanya Plibersek, környezetvédelmi miniszter a The Guardian online lapnak, aki szerint a korábbi tüzek a kihalás szélére sodorták a fajokat. – A mostani felkészüléssel több veszélyeztetett állatot és növényt menthetünk meg, ha újabb tűz üt ki.
Az új vagy frissített listán tíz növény, nyolc rák, három emlős, három hal és egy béka szerepel. A tizenhét, újonnan felvett faj közül öt egyenesen a legmagasabb – a kritikusan veszélyeztetett – besorolásba került. Ezek közé tartozik a Tianjara rák és a Hunter Upland Galaxias hal, mindkettő Victoria államban található. A ragadozók és az éghajlati válság által sújtott szélesfogú patkányt is a veszélyeztetett fajok közé sorolták. A színes édesvízi rák ma már csak korlátozott élőhelyeken fordul elő, miközben rendkívül érzékenyen reagál a környezetére, például a pestisre és az invazív fajokra.
A korábban már említett Hunter Upland Galaxias tudományosan nem ismert, és csak a Hunter folyó vízgyűjtőjének hét részén fordul elő. Ez a hal érzékeny az invazív fajokra és a kórokozókra, amely kritikusan veszélyeztetett a tűzvészek és az éghajlati válság okozta biodiverzitás csökkenése miatt.
A Uperoleia martini varangyát (egy kis fekete béka sárga foltokkal) a listán nem szereplőből a veszélyeztetett kategóriába sorolták, miután populációja 13 év alatt 50 százalékkal csökkent, amit a szárazság és tűzvész is fenyeget.
Több mint száz faj kapott „új” védelmet
A kovari vagy más néven kettősfésűjű erszényesegér egy Queenslandben és Dél-Ausztráliában élő, bozótos farkú erszényes állat, amely szintén veszélyeztetetté vált, miután az élőhelyének csökkenésével, az éghajlatváltozás hatásaival és rovarirtószer-mérgezéssel kell szembenéznie.
A Victoria államban élő szélesfogú patkányt (Mastacomys fuscus) az olyan ragadozók fenyegetik, mint a rókák és macskák, de az éghajlatváltozás és az elaprózódott populáció hatásai is veszélyeztetik, aminek következtében a rágcsálót veszélyeztetetté nyilvánították.Az ausztrál kormány eddig 13,2 millió dollárt fordított az őshonos növények, állatok és mezőgazdasági területek bozóttüzek és más természeti katasztrófák elleni védelmére – az előrejelzések szerint forró és száraz nyár előtt.
Több mint száz faj kapott „új” védelmet a „fekete” nyári bozóttüzek hatásainak felmérése után.
Plibersek szerint a Nemzetközösségnek szorosabban kell együttműködnie az állami, területi és helyi önkormányzatokkal a környezetvédelmi törvények megfelelő végrehajtása érdekében.
Úgy véli, a lakásépítőknek is szerepet kell vállalniuk annak biztosításában, hogy az új otthonok ne a veszélyeztetett fajok kárára épüljenek. Ahogy fogalmazott, meg kell győződni arról, hogy] ha lakásokat építenek, akkor is megvédik a legfontosabb területeket, és olyan dolgokat is tesznek, mint például új vadon élő állatvilági folyosókat telepítése, hogy összekapcsolják a megmaradt bozótos területek darabjait.
Szakemberek szerint jobb törvényekre van szükség és határozott üzenetet kell küldeni a fejlesztőknek.
Az elefántok, Elefántcsontpart emblematikus állatai kihalófélben vannak a nyugat-afrikai országban.
A helyi vízügyi és erdészeti minisztérium szerdai közlése szerint három évtized alatt kevesebb mint felére, 1100-ról 500 körülire csökkent az Elefántcsontparton élő elefántok száma az erdőirtások és a vadorzás együttes hatására.
Az 1960-as években még 100 ezer ormányos élt az országban, bár akkor még 16 millió hektárnyi erdőség borította az ország területét – emlékeztetett a tárca vezetője, Martial Kouamé Mé.
A miniszter szerint a kakaótermesztés miatt fél évszázad alatt 2 millió hektárra csökkent az erdők területe Elefántcsontparton, emiatt veszélybe kerültek az elefántok utolsó menedékhelyei is. Elefántcsontpartról származik a világ kakaótermelésének 40 százaléka.
Csökkentette az ormányosok természetes élőhelyét az ember viharos gyorsaságú terjeszkedése, az urbanizáció is – mondta Martial Kouamé Mé.
Az elefántcsontparti hatóságok 2016-ban akciót indítottak az erdőirtások által különösen veszélyeztetett fajnak, a törpeelefántoknak otthon adó Peko-hegyi Nemzeti Park védelmére. Élőhelyüket itt is a kakaóültetvények terjeszkedése fenyegeti. A vízügyi és erdészeti miniszter szerint hazájában 208 állatfajt fenyegeti a kihalás.
The level of the hydropower storage in Portugal is incredibly low. The grid operator says this is the worst #drought in 100 years, the Portugues metservice says that 2022 is the driest year since 1931. pic.twitter.com/tIoN67yLUh
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
