Hollandia keresi a módját a hadköteles korú ukrán férfiak hazaküldésének, de jelenleg az ukrán menekültek továbbra is segélyben részesülnek – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Dick Schoof holland miniszterelnökre hivatkozva, akit az Algemeen Dagblad című holland lap idézett.
A jelentés szerint a holland kormányfő ezt a kijelentését a parlamenti migrációs politika vitája során tette, válaszolva a Szabadságpárt vezetőjének, Geert Wildersnek a kérdésére. Wilderst aggasztja, hogy több tízezer ukrán férfi tartózkodik Hollandiában, miközben az ukrán kormány vissza akarja vitetni őket hazájukba, hogy védjék az országot, vagy segítsenek az újjáépítésben.
„Szerintem teljesen normális, hogy amikor az országod háborúban áll, segítesz megvédeni a saját országodat” – mondta Wilders. A holland miniszterelnök megjegyezte, hogy a megbeszélésük során Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendkívül „óvatos” volt a hadköteles férfiak hazatérését illetően. A kormányfő úgy véli, hogy ez „ésszerű irány”, Wilders azonban nem elégedett meg ezzel a válasszal. „Olyan irányelveket is bevezethet, amelyek arra ösztönzik őket, hogy hazatérjenek” – mondta Wilders.
A holland kormányfő kijelentette, hogy Ukrajnával együtt akar gondolkodni ezen. Dick Schoof azt is hozzátette, hogy az ukrán menekülteknek a korábbiakhoz hasonlóan joguk van menedékjoghoz, orvosi ellátáshoz, munkához és oktatáshoz.
A holland média megjegyezte, hogy tavaly ősszel több mint 19 000 hadköteles ukrán férfi élt Hollandiában. Ukrajnából összesen mintegy 39 ezer férfit regisztráltak, és 63 ezer ukrán nő talált menedéket Hollandiában.
Az Európai Unióban nem lehet megkülönböztető megközelítést alkalmazni az ukrán menekültekkel szemben nemük, életkoruk vagy hadkötelezettségük alapján – jelentette ki pénteken Ilva Johansson, az Európai Bizottság belügyekért felelős biztosa a Szabadság Rádiónak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a belügyi biztos elmondta: „Ez az ideiglenes védelemről szóló irányelv (az ukrán menekültek státuszát szabályozó dokumentum az EU területén – a szerk.) szerint lehetetlen.” Arra a tisztázó kérdésre, hogy segítene-e az EU Ukrajnának a hadköteles korú állampolgárainak külföldről történő hazaszállítását, megjegyezte, hogy „senkit sem fognak erőszakkal kiutasítani az Európai Unió területéről”.
„Támogatni fogjuk azokat, akik vissza akarnak térni Ukrajnába, és megbeszéljük az ukrán hatóságokkal és az ukrán kormánnyal, hogyan lehet ezt a legjobban megtenni. Nem fogunk kiutasítani senkit az EU-ból” – hangsúlyozta Ilva Johansson.
A német kormány keményen akar fellépni a terrorizmus dicsőítői ellen: aki a közösségi médiában ünnepli a Hamász Izrael elleni támadását vagy a mannheimi brutális késes támadást, azt gyorsan kitoloncolhatják. Már egyetlen gyűlölködő poszt is elég lesz a kiutasításhoz.
Nancy Faeser német belügyminiszter bejelentette, hogy a kormány szerdán módosítani fog a kitoloncolási törvényen. Az erről szóló javaslatot a kabinet elé terjesztette.
„Akinek nincs német útlevele, és itt terrorcselekményeket dicsőít, azt ahol csak lehet, ki kell utasítani és ki kell toloncolni” – mondta Faeser. A javaslat szerint már egyetlen ilyen, a közösségi médiában tett megjegyzés is kitoloncolást vonhatna maga után.
Berlin ezzel elsősorban a mannheimi iszlamista indíttatású rendőrgyilkosságot követő gyűlöletposztokra reagál. Németországban élő muszlimok ugyanis a bűncselekményt támogató posztokat osztottak meg az interneten. Ugyanígy reagáltak a Hamász október 7-i támadására és pogromjára.
Olaf Scholz kancellár, aki néhány hónapja egy nagy visszhangot keltett Spiegel-interjúban már megígérte a kitoloncolások felgyorsítását, a mannheimi támadás után a törvények ilyen jellegű szigorítását jelentette be. A javaslat csak a külföldiekre vonatkozna, a jog szerint német állampolgárok kitoloncolása alkotmányellenes lenne.
Kormányzati körökből származó információk szerint akár egyetlen terrorcselekményt dicsőítő vagy elnéző megjegyzés is nyomós okot adhat majd a kitoloncoláshoz. „A szellemileg kőkorszakban élő iszlamista agitátoroknak nincs helyük az országunkban” – mondta Faeser a Funke Mediengruppe újságoknak.
„Keményen fellépünk az iszlamista és antiszemita gyűlölet-bűncselekményekkel szemben az interneten” – nyilatkozta a belügyminiszter. A Hamász támadása óta a szövetségi bűnügyi hivatal több mint 10 700 gyűlölet-posztot töröltetett, „hogy megállítsa ezeket az egyre újabb gyűlölethullámokat”.
Az ilyen bejegyzésekből nem csak az emberség hiányzik, az ilyen brutalizálás az interneten az erőszak légkörét is táplálja, amely a szélsőségeseket újabb erőszakos cselekmények elkövetésére ösztönözheti – indokolta Nancy Faeser a szigorítást.
Több mint 400 illegális migráns kitoloncálását rendelték el márciusban néhány nap alatt a szentpétervári bíróságok. A migránsok kitoloncolásának tempója felgyorsulhatott, ha a tavalyi adatokhoz hasonlítunk.
Napi százasával döntenek illegális migránsok kitoloncolásáról a szentpétervári bíróságok az Interfax jelentése szerint. A múlt évben egy hét alatt született ennyi deportálási döntés.
A jelentés adatai hézagosak abban az értelemben, hogy egyetlen hét – a március 25-ével kezdődő – munkanapjainak a döntéseiről van szó (öt munkanapról, hiszen az ortodoxoknál a nagypéntek május elejére esik idén, és nem is ünnepnap), és nem tudjuk, egy évvel ezelőtt pont ezen a héten hány kitoloncolási döntés született ugyanott.
A tavalyi átlagból azonban lehet következtetéseket levonni: a deportálások úgy tűnik felgyorsultak. További adatokra lenne szükség annak tisztázásához, hogy ez összefüggésben áll-e az Interfax legfrissebb adatai szerint 144 áldozatot követelő március 22-ei moszkvai terror merénylettel.
Más jelentések szerint Oroszországban a támadás miatt forrósodik a bevándorlóellenes hangulat. Kirgizisztán arra kérte polgárait, hogy ne utazzanak oda.
Mivel a terrortámadás elkövetői közül többen tádzsikok, az Oroszországban dolgozó vendégmunkásokat is atrocitások érik. Távozásuk azonban tovább súlyosbítja az orosz munkaerőhiányt.
Több mint 400 illegális migráns kitoloncolásáról döntöttek pár nap alatt
Az Interfax a szentpétervári bíróságok közös szóvivőjét, Darja Lebegyevát idézte, aki szerint március 25 és 29-e között 584 olyan ügyet tárgyaltak, amelyek a bevándorlási jogszabályok megsértésével voltak kapcsolatok.
Úgy tűnik, a migránsok számára pozitív ítélet nem túl nagy arányban születik. A döntések szerint
418 jogszabálysértő esetében az ítélet bírság és kényszerdeportálás volt
48 esetben bírságot szabtak ki, és az elítéltek öt napot kaptak, hogy elhagyják az országot.
In St. Lebegyeva Telegram csatornáján azt írta: a bíróságok teljes mértékben tiszteletben tartották a jogsértők jogait.
Ami a múlt évet illeti, az egészében ötezer személy kitoloncolásáról döntöttek a régi orosz fővárosban, vagyis egy hét alatt átlagosan kevesebb mint százról. Ugyanakkor 11 ezer külföldi beutazásának az engedélyezését megtagadták.
The prisoner exchange between the West and Russia is happening right now in Ankara, Turkey. Evan Gershkovich, Paul Whelan, Kevin Lik and more are getting freed. Unfortunately, some Russian high-profile terrorists such as Vadim Krassikov are going back to Russia. pic.twitter.com/pxRCYiqZYU
Lettországból kitoloncolás fenyeget 1167 orosz állampolgárt, akik nem teljesítették a bevándorlási törvény módosításainak követelményeit, és nem kértek tartózkodási engedélyt – számolt be az Index a Lett Állampolgársági és Migrációs Hivatal (LCCB) nyomán.
2023 decemberében még arról szóltak a hírek, hogy 1213 orosz állampolgárt toloncolhatnak ki, de később kiderült, hogy 46 személy már elhagyta az országot.
A lap szerint a kitoloncolandó személyek között egyformán vannak férfiak és nők, valamint 789 hatvan év feletti orosz.
A lett kormány az országban élő 20 000, főként idős orosz állampolgárt kötelez nyelvvizsga letételére, és ha elbuknak a teszten, kiutasítják vagy erőszakkal deportálják őket az országból – jelentette be Dmitrij Trofimov, a lett belügyminisztérium sajtószóvivője, számolt be az rbc.ua hírportál a Reuters hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Trofimov a hírszolgálatnak nyilatkozva elmondta: „Miután Oroszország tavaly februárban megtámadta Ukrajnát, Lettország bezárta az orosz tévécsatornákat, lerombolt egy második világháborús szovjet emlékművet, és most azon dolgozik, hogy megszüntesse az orosz nyelv erőltetését az oktatásban.” Mint jelezte, azoknak a 75 év alatti orosz állampolgároknak, akik az év végéig nem teljesítetik a nyelvi tesztet, ésszerű határidőt állapítanak meg az ország elhagyására. Ha nem mennek el maguktól, akkor erőszakos kitoloncolás vár rájuk – figyelmeztetett.
A szóvivő szerint az oroszok „önként döntöttek úgy, hogy nem Lettország, hanem egy másik ország állampolgárságát veszik fel. A tesztre azért van szükség, mert az orosz hatóságok azzal indokolták Ukrajna elleni inváziójukat, hogy meg kell védeniük az orosz állampolgárokat külföldön.”
Lieni Voronenko, a Lett Nemzeti Oktatási Központ vezetője a Reutersnek elmondta, hogy a sikeres nyelvvizsgához az alapvető lett kifejezések megértéséhez és egyszerű mondatokkal való beszédkészség szükséges.
This week, Ukraine’s Antonov AN-124 delivered 101 tons of humanitarian aid to Incirlik Air Base to help families affected by recent earthquakes. Coordinated by ?? armed forces, delivered by ?? aircraft, unloaded by ?? and ?? military. As allies, we come together in trying times. pic.twitter.com/gLVFo29ZOs
Törökország 2019 és 2021 között több mint 150 ezer szíriai menekültet toloncolt vissza a polgárháború sújtotta arab országba – jelentette a londoni székhelyű Middle East Monitor című hírportál pénteken, a szíriaiakat érő jogsértéseket dokumentáló Syrians for Truth and Justice (STJ) nevű szervezetre hivatkozva.
A szervezet azzal vádolja Ankarát, hogy a kitoloncolásokat önkéntes hazatérésnek állította be, ám az aktivisták által összeállított jelentésben több konkrét – de az ügy természeténél fogva nem nevesített – tanúvallomást is közölnek, amelyekben az emberek elmondták, nem akartak visszatérni Szíriába. A szervezet úgy tudja, hogy a török hatóságok mintegy 155 ezer szíriai tartózkodási engedélyét vonták vissza, valamint befagyasztották a bankszámláikat is. Emellett több, Törökországban élő szíriait őrizetbe vettek, és csak akkor engedték el őket, ha vallomást írtak alá arról, hogy saját akaratukból térnek vissza hazájukba. Az STJ szerint többeket a határon átadtak a Törökország által támogatott Szíriai Nemzeti Hadseregnek, amely fogságba ejtette őket, és az elengedésükért váltságdíjat kért a családtagjaiktól. Másokat az arab ország dzsihadisták ellenőrizte területére küldtek vissza, köztük olyanokat is, akik korábban éppen az iszlamista terror elől menekültek Törökországba – teszik hozzá a jelentésben. Eszerint a két ország közötti három fő határátkelő egyikén, Báb esz-Szeleménél a vizsgált időszakban havonta mintegy 400 embert deportáltak török oldalról, az itt szolgálatot teljesítők egyike pedig elmondta a szervezetnek, hogy az emberek többségét erőszakkal toloncolták át. Törökország londoni nagykövetsége nem kívánta kommentálni a jelentést.
This week, Ukraine’s Antonov AN-124 delivered 101 tons of humanitarian aid to Incirlik Air Base to help families affected by recent earthquakes. Coordinated by ?? armed forces, delivered by ?? aircraft, unloaded by ?? and ?? military. As allies, we come together in trying times. pic.twitter.com/gLVFo29ZOs
