A klímaváltozás hatására ritkábbak, de pusztítóbb jégesők várhatók a jövőben egy új kutatás szerint, amely arra figyelmeztet, hogy a nagyobb jégdarabok súlyosabb károkat okozhatnak, különösen Dél-Európában – számolt be a brit meteorológiai szolgálat.
A Met Office, a Newcastle Egyetem és a Bristol Egyetem klímaszakértői európai szintű szimulációkat használtak a jégesők jövőbeli változásainak modellezésére. A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint magas kibocsátású forgatókönyv esetén a súlyos jégesők ugyan valószínűleg ritkábbá válnak, a nagyon nagy méretű jégdarabokra ez nem lesz igaz.
A súlyos jégeső átmérője 2 cm, míg az 5 cm vagy annál nagyobb átmérőjű jégdarabok már nagyon nagynak számítanak.
Miért lehet kevesebb jégeső?
A kutatók szerint a jégesők gyakoriságának csökkenése több tényezőnek tulajdonítható. A melegedő légkörben a jég magasabban képződik, ahol a felfelé áramló légmozgások gyengébbek lehetnek, így a jégnek több ideje van elolvadni, mielőtt elérné a földet. További tényező a nagytérségű légkörzés gyengülése, amely befolyásolja a szelek függőleges profilját, és nem kedvez a zivatarok szerveződésének.
A tanulmány fontos megállapítása, hogy a jövőbeli meleg évszakokban a trópusi jégesőket produkáló viharokhoz hasonló, melegebb zivatartípusok jelennek meg, amelyekben a legnagyobb jégdarabok még mindig elérik a felszínt. Ezek a viharok várhatóan Dél-Európában lesznek a leggyakoribbak, ami a súlyos jégesők regionális növekedéséhez vezethet.
Dr. Abdullah Kahraman, a tanulmány vezető szerzője szerint: „Eredményeink azt mutatják, hogy a klímaváltozás hatásai a súlyos zivatarokra összetettebbek, mint korábban gondolták, és a nagy felbontású modellek jelentősen eltérő eredményeket produkálhatnak a korábbi kutatásokhoz képest.
A társadalomnak fel kell készülnie a ritkább, de helyileg pusztítóbb jégesőkre egy 5 fokkal melegebb jövőben.
Lizzie Kendon professzor, a Met Office klímaprojekciós részlegének vezetője aggasztónak nevezte az eredményeket: „Arra utalnak, hogy fel kell készülnünk a trópusi típusú jégesőkre Európában, amelyeket nagyon nagy jégdarabok jellemeznek és súlyos károkat okozhatnak. Ez a lehetőség az Egyesült Királyságra is kiterjed, bár a jégeső kockázata itt a jövőben is alacsony marad.”
A kutatócsoport elemzése szerint a nagyon nagy jégdarabok előfordulásának lehetősége csökken Közép-Európában, és alacsony marad a Brit-szigeteken és Észak-Európa szárazföldi területein. Ezzel szemben Dél-Európában ősszel és télen növekszik, kiegyenlítve a nyári és tavaszi csökkenést.
A melegebb típusú zivatarok megjelenése Dél-Európában a jövőbeli melegebb éghajlaton felerősítheti a jégesők hatását Olaszországban és a környező területeken, összességében gyakoribb jelentős súlyos jégesőkkel.
Új index fedi fel a klímaváltozással szembeni sebezhetőség „vörös zónájába” tartozó országokat – köztük kettőt Európában is. Az ukrán klímaválság elsősorban az orosz–ukrán háború miatt kockázat. Cipruson a földrengés a legnagyobb veszélyforrás.
Egy új index azonosította azokat az országokat, amelyek a legsebezhetőbbek a klímasokkokkal szemben. Megdöbbentő, hogy két európai ország, Ciprus és Ukrajna is szerepel a listán. Az ukrán klímaválság hátterében az orosz–ukrán háború áll.
Több mint kétmilliárd ember él olyan országokban, amelyek a „vörös zónába” tartoznak – ezekben magas a nagyobb veszélyhelyzetek vagy katasztrófák kockázata, miközben egyre kevesebb a pénzügyi forrás. A 65 legveszélyeztetettebb ország kétharmada Afrikában található, de a lista két európai országot is tartalmaz: Ciprust és Ukrajnát.
Az egyesült államokbeli Columbia Climate School által, a Rockefeller Alapítvány támogatásával létrehozott Climate Finance (CliF) Vulnerability Index célja, hogy átfogóbb kockázatértékelést nyújtson, és végső soron támogassa a segítségnyújtás irányítását oda, ahol arra a legnagyobb szükség van.
A klímasokkok egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak, miközben sok olyan ország, amely a legnagyobb fenyegetéseknek van kitéve, erősen el van adósodva – ez pedig korlátozza hozzáférésüket a pénzügyi piacokhoz – mondta az Euronewsnak Jeff Schlegelmilch, a Columbia Climate School klímával foglalkozó szakmai gyakorlatának docense és a Nemzeti Katasztrófafelkészültségi Központ igazgatója
Vészjósló forgatókönyvek
A hőhullámok, áradások, ciklonok, aszályok és más szélsőséges időjárási események mind gyakoribbá válnak, ahogy a klíma felmelegszik. Bár az előrejelzések jelentős bizonytalanságokkal terheltek, a Világgazdasági Fórum szerint ezek
a klímakatasztrófák 2050-ig több mint 14,5 millió halálesetet és 12,5 ezermilliárd dollár globális gazdasági veszteséget okozhatnak.
Eközben az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) becslése szerint az éghajlatváltozás alkalmazkodási költségeinek előteremtése – az úgynevezett alkalmazkodási finanszírozási rés – akár 387 milliárd dollárra is rúghat évente. A kutatók szerint azonban a magas hitelfelvételi költségek és a korlátozott pénzügyi hozzáférés sok országban egy ördögi kört alkot: klímakatasztrófák utáni reagálás és helyreállítás váltja egymást, miközben nincs lehetőség a valódi előrelépésre az éghajlatváltozás mérséklésében vagy az ahhoz való alkalmazkodásban.
A hagyományos segélyezési modellek, amelyek az egy főre jutó GDP-n vagy a jövedelmi szinten alapulnak, nem tükrözik megfelelően a klímakitettség egyedi és egyre növekvő kockázatait, valamint azt, hogy ezek kezelésére sok ország csak korlátozottan fér hozzá tőkéhez – teszi hozzá Schlegelmilch. „A CliF sebezhetőségi index reálisabb képet ad a kockázatokról, beleértve a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést is, amelyekre szükség van a klímasérülékenység kezeléséhez” – mondja a szakértő.
A ciprusi és az ukrán klímaválság háttere
A „vörös zónát” nagyrészt a szubszaharai afrikai országok uralják – 65 veszélyeztetett ország közül 43 (66 százalék) innen származik –, ahol a klímasérülékenység és a pénzügyi gyengeség átfedése figyelhető meg.
Ciprus és Ukrajna azért került ebbe a kategóriába, mert náluk is egyszerre van jelen a magas klímakockázat és a korlátozott pénzügyi kapacitás ezen kockázatok kezelésére.
Az index országonként négy előrejelzést készít: egy-egy 2050-re és 2080-ra vonatkozót, „optimista” és „pesszimista” klímamodellek alapján.
Tíz afrikai ország szerepel mind a négy forgatókönyv esetében a tíz legsebezhetőbb állam között: Angola, Burundi, Gambia, Guinea-Bissau, Eritrea, Lesotho, Malawi, Dél-Szudán, Szudán és Zambia.
Ukrajna és Ciprus szintén a vörös zónába esnek: Ciprus a 2050-es optimista, a 2050-es pesszimista és a 2080-as pesszimista forgatókönyv szerint; Ukrajna a 2050-es és 2080-as optimista változatban.
Ez elsősorban nem a klímaváltozás kockázatai miatt van így, ezek azonban szintén szerepelnek az index adataiban.
Ciprus esetében például földrengés a veszélyforrás, míg Ukrajnában az orosz–ukrán háború fokozza a sebezhetőséget.
Az európai országok jóval nagyobb arányban szerepelnek azon államok listáján, amelyek a legjobban fel vannak készülve a klímasokkok kezelésére. A tíz legfelkészültebb ország közül nyolc OECD-tag, és közülük öt Európában található: Dánia, Észtország, Norvégia, Svájc és Svédország – valamint Dél-Korea, Japán és az Egyesült Államok.
Az elmúlt évtizedekben egyre gyakrabban tapasztalhatunk szélsőséges időjárási jelenségeket szerte a világon. Rekordmagas hőmérsékletek, pusztító erejű viharok, szokatlanul hosszú aszályok és özönvízszerű esőzések tizedelik a termést, rombolják az infrastruktúrát és veszélyeztetik az emberi életeket. De mi áll valójában e szélsőséges események hátterében?
Éghajlatváltozás és globális felmelegedés
A szakértők egyetértenek abban, hogy a klímaváltozás az egyik legfőbb kiváltó oka a szélsőséges időjárási eseményeknek. Az ipari forradalom óta folyamatosan növekvő üvegházhatású gázok kibocsátása – elsősorban a szén-dioxid légköri koncentrációjának emelkedése – globális felmelegedéshez vezet. A melegebb légkör több energiát és nedvességet képes tárolni, ami felerősíti az időjárási szélsőségeket.
A globális átlaghőmérséklet emelkedése nem egyenletesen oszlik el a bolygón.
Az Európai Unió Copernicus klímafigyelő szolgálata és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) közös jelentése szerint Európa hőmérséklete kiemelkedő ütemben emelkedik – csaknem kétszer olyan gyorsan, mint a globális átlag. A hőség emiatt minden évben egyre elviselhetetlenebb.
Meteorológusok szerint a rendkívüli hőség hátterében két jelenség együttes hatása áll: a globális éghajlatváltozást egy erőteljes El Nino-jelenség fokozza. Azt már a magyarok is megtapasztalták, hogy az afrikai forró légtömegek egyre gyakrabban érik el Európát. A térségben Magyarország lehet az egyik legsúlyosabban érintett ország, idén nyáron akár a 46 Celsius-fokot is elérhetik a maximum-hőmérsékletek.
A legfrissebb ötéves átlagok azt mutatják, hogy Európában a hőmérséklet már 2,3 Celsius-fokkal haladja meg az ipari forradalom előtti szintet, szemben a globális 1,3 fokos emelkedéssel.
Az óceánok szerepe
Az óceánok kulcsfontosságú szerepet játszanak bolygónk éghajlatának szabályozásában. A tengervíz hőmérsékletének változásai jelentősen befolyásolják az időjárási mintázatokat. Az El Niño és La Niña jelenségek például – amelyek a Csendes-óceán egyenlítői régiójának hőmérséklet-ingadozásait jelentik – globális hatásúak az időjárásra.
A melegedő óceánok több energiát adnak át a légkörnek, ami erősebb trópusi ciklonok kialakulásához vezethet.
Emellett az olvadó sarki jégtakaró megváltoztatja az óceáni áramlatok mintázatait, ami szintén hozzájárul a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válásához.
Légköri blokkoló rendszerek
A jet stream – a magaslégkörben futó erős szélcsatorna – meanderei (hullámzó, kanyargós mintázatai) időnként lelassulnak és „beragadnak”, létrehozva az úgynevezett légköri blokkoló rendszereket. Ezek a rendszerek hetekig, sőt akár hónapokig is fennmaradhatnak, ugyanazt az időjárási mintázatot tartva fenn egy adott régióban. Ez vezethet tartós hőhullámokhoz, aszályokhoz vagy éppen hosszan tartó esőzésekhez.
Egyes kutatások szerint a globális felmelegedés növeli az ilyen blokkoló rendszerek kialakulásának esélyét, ami hozzájárul a szélsőséges időjárási események gyakoribbá és intenzívebbé válásához.
Erdőirtások és földhasználat-változás
Az emberi tevékenység okozta földfelszín-változások is jelentősen befolyásolják a helyi és regionális időjárást. Az erdőirtások például megváltoztatják a felszín albedóját (fényvisszaverő képességét), a párolgás mértékét és a szén-dioxid megkötését. Ez lokálisan módosíthatja a csapadékeloszlást és a hőmérsékleti viszonyokat.
A városiasodás szintén hozzájárul a szélsőséges időjáráshoz a városi hősziget-hatás révén.
A beton és aszfalt felületek jobban elnyelik és tárolják a hőt, ami különösen hőhullámok idején okozhat extrém magas hőmérsékleteket a városokban.
Természetes éghajlati ciklusok
Fontos megjegyezni, hogy bizonyos mértékű természetes változékonyság mindig is jellemezte Földünk éghajlatát. Hosszú távú ciklusok, mint például a napfolttevékenység változásai vagy az óceáni-légköri oszcillációk (pl. az Észak-atlanti Oszcilláció) szintén befolyásolják az időjárási mintázatokat.
A probléma az, hogy az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás felerősíti és módosítja ezeket a természetes ciklusokat, ami még kiszámíthatatlanabbá és szélsőségesebbé teszi az időjárást.
Az éghajlati rendszerben számos pozitív visszacsatolási mechanizmus működik, amelyek felerősíthetik a kezdeti változásokat.
Például az olvadó sarki jégtakaró csökkenti a felszín fényvisszaverő képességét, ami további melegedéshez vezet. A melegedő permafroszt talajból felszabaduló metán szintén fokozza az üvegházhatást.
Ezek a visszacsatolások felgyorsíthatják az éghajlatváltozást és növelhetik a szélsőséges időjárási események gyakoriságát és intenzitását.
Légköri aeroszolok, sarki örvény, ózonréteg
A légkörben lebegő apró részecskék – az aeroszolok – szintén befolyásolják az időjárást és az éghajlatot. Bizonyos aeroszolok, mint például a vulkáni hamu vagy a légszennyezésből származó részecskék, hűtő hatást fejtenek ki a légkörre azáltal, hogy visszaverik a napfényt. Mások, mint a korom, elnyelik a hőt és melegítő hatásúak.
Az aeroszolok jelenléte befolyásolja a felhőképződést és a csapadék eloszlását is, hozzájárulva a regionális időjárási mintázatok változásához.
A sarki örvény egy alacsony nyomású légtömeg, amely télen alakul ki a sarkvidékek felett. Az éghajlatváltozás miatt azonban ez az örvény egyre gyakrabban gyengül meg vagy szakad szét, ami lehetővé teszi, hogy a hideg sarki levegő délebbre hatoljon. Ez vezethet a „sarkvidéki betörés” jelenségéhez, amikor szokatlanul hideg időjárás alakul ki alacsonyabb szélességi körökön.
Bár az ózonréteg védelmére tett globális erőfeszítések sikeresnek bizonyultak, az ózonkoncentráció változásai még mindig hatással vannak az időjárásra.
Az ózonréteg elvékonyodása a sztratoszférában befolyásolja a légköri cirkulációs mintázatokat, ami hozzájárulhat a szélsőséges időjárási események kialakulásához.
Végül, de nem utolsósorban, az emberi tevékenység közvetlenül is befolyásolhatja a helyi időjárást. A városi hősziget-hatás mellett például a nagy víztározók építése megváltoztathatja a helyi páratartalmat és csapadékeloszlást. Az ipari létesítmények hőkibocsátása és a mezőgazdasági tevékenységek (pl. öntözés) szintén módosíthatják a mikroklímát.
Következtetések és kilátások
A szélsőséges időjárási események hátterében tehát számos összetett és egymással kölcsönhatásban álló tényező áll. Míg egyes folyamatok természetes eredetűek, az emberi tevékenység jelentősen felerősíti és módosítja ezeket, növelve a szélsőségek gyakoriságát és intenzitását.
A klímamodellek előrejelzései szerint a jövőben még több és még erősebb szélsőséges időjárási eseményre számíthatunk, hacsak nem teszünk jelentős lépéseket az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. Ez komoly kihívások elé állítja a társadalmakat az alkalmazkodás és a felkészülés terén.
A megoldás kulcsa a kibocsátások drasztikus csökkentése mellett a természetes ökoszisztémák védelmében és helyreállításában, valamint a fenntartható földhasználati gyakorlatok elterjesztésében rejlik.
Emellett fontos a tudományos kutatások folytatása, hogy még jobban megértsük az éghajlati rendszer működését és pontosabb előrejelzéseket tudjunk adni a jövőbeli változásokra vonatkozóan.
Ha a világ nem fordít több pénzt a környezetvédelemre, akkor egyre több menekültre kell számítani azokból a térségekből, amelyeket különösen súlyosan érint az éghajlatváltozás ‒ figyelmeztetett az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) kedden nyilvánosságra hozott jelentésében, amelyet a világszervezet klímakonferenciáján mutattak be Bakuban.
Az egyre gyakrabban és egyre több helyen jelentkező szélsőséges időjárási jelenségek miatt tömegek kényszerülnek arra, hogy biztonságosabb és élhetőbb lakóhelyet keressenek maguknak.
Számos régióban az erőszak és a fegyveres konfliktusok miatt menekülnek az emberek, ezt a folyamatot a klímaváltozás következtében egyre fogyatkozó erőforrásokért folytatott küzdelem is erősíti.
Csökkennek az ivóvízkészletek, terméketlenné válik a föld, emelkedik a tengerszint, és az emberek kénytelenek máshol keresni a boldogulást ‒ mondta el Filippo Grandi menekültügyi főbiztos.
Az UNHCR adatai szerint a menekültek többsége valamelyik szomszédos országba tud eljutni, amelyet rendszerint szintén súlyosan érint a klímaváltozás.
Az utóbbi tíz évben becslések szerint 220 millió embernek kellett ‒ legalábbis ideiglenesen ‒ elhagyni otthonát valamilyen időjárási katasztrófa miatt.
A világ vízválsága súlyosbodik, veszélyben az élelmiszer-termelés ‒ közölte a The Guardian. A következő 25 évben a világ élelmiszer-termelésének több mint felét fenyegeti veszély a gyorsuló ütemű vízválság miatt.
A következő 25 évben a világ élelmiszer-termelésének több mint felét fenyegeti veszély a gyorsuló ütemű vízválság miatt.
Szakértők figyelmeztetnek, hogy sürgős lépésekre van szükség a vízkészletek megőrzése és az édesvízellátásunkat biztosító ökoszisztémák pusztulásának megállítása érdekében.
A víz gazdaságával foglalkozó globális bizottság csütörtökön közzétett jelentése szerint a világ népességének fele már most is vízhiánnyal küzd, és ez a szám az éghajlati válság súlyosbodásával tovább fog nőni.
Az évtized végére az édesvíz iránti kereslet várhatóan 40%-kal meghaladja majd a kínálatot, mivel a világ vízrendszerei „példátlan stressznek” vannak kitéve.
A bizottság megállapította, hogy a kormányok és a szakértők jelentősen alulbecsülték az emberek méltó élethez szükséges vízmennyiséget. Míg az egészséghez és higiéniához napi 50-100 liter vízre van szükség, a megfelelő táplálkozáshoz és méltó élethez valójában napi 4000 literre lenne szükség. Ez a mennyiség a legtöbb régióban helyben nem érhető el, így az emberek a kereskedelemtől függenek szükségleteik kielégítése érdekében.
A jelentés rámutat a „légköri folyók” jelentőségére, amelyek az egyik régióból a másikba szállítják a nedvességet. A világ szárazföldi csapadékmennyiségének mintegy fele az ökoszisztémák egészséges növényzetéből származik.
Kína és Oroszország a legfőbb haszonélvezői ezeknek a rendszernek, míg India és Brazília a fő exportőrök.
Tharman Shanmugaratnam, Szingapúr elnöke és a bizottság társelnöke szerint az országoknak sürgősen együtt kell működniük a vízkészletekkel való gazdálkodás terén. „Radikálisan át kell gondolnunk, hogyan fogjuk megőrizni az édesvízforrásokat, hogyan fogjuk sokkal hatékonyabban felhasználni, és hogyan leszünk képesek arra, hogy minden közösség számára elérhetővé tegyük az édesvízhez való hozzáférést” ‒ mondta.
A jelentés rámutat a káros támogatások problémájára is. Évente több mint 700 milliárd dollár támogatás jut a mezőgazdaságnak, amelyek nagy részét rosszul irányítják, arra ösztönözve a gazdákat, hogy a szükségesnél több vizet használjanak öntözésre vagy pazarló gyakorlatokra.
Ngozi Okonjo-Iweala, a Kereskedelmi Világszervezet főigazgatója szerint az országoknak át kell irányítaniuk a támogatásokat, és meg kell szüntetniük a káros gyakorlatokat, miközben biztosítaniuk kell, hogy a szegény emberek ne kerüljenek hátrányos helyzetbe.
A jelentés hangsúlyozza, hogy a fejlődő országoknak hozzáférést kell biztosítani a vízrendszerek felújításához, a biztonságos vízellátás és higiénia biztosításához, valamint a természeti környezet pusztulásának megállításához szükséges finanszírozáshoz.
A vízproblémák különösen súlyosan érintik a nőket és a lányokat. Mariana Mazzucato, a University College London közgazdászprofesszora rámutatott: „A gyermekhalandóság, a nemek közötti egyenlőség, a vízgyűjtés terhei, az élelmezésbiztonság terhei ‒ ezek mind összefüggnek.”
A jelentés szerint jelenleg több mint 2 milliárd ember nem jut biztonságos ivóvízhez, és 3,6 milliárd ember nem fér hozzá biztonságos higiéniához. Ha nem történnek változások, 2050-re a vízproblémák a globális GDP mintegy 8%-át fogják kitörölni, a szegényebb országokban ez a GDP-veszteség a 15%-ot is elérheti.
A klímaváltozás miatt kétszer nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő olyan felhőszakadások, mint amilyenek szeptemberben pusztító árvizeket okoztak Közép-Európában – figyelmeztetett szerdán közzétett jelentésében a World Weather Attribution (WWA) nemzetközi tudóscsoport, amely arra szólította fel a politikai döntéshozókat, hogy tegyenek lépéseket a globális felmelegedés megállítására.
A klímaváltozással kapcsolatos szélsőséges időjárási eseményeket tanulmányozó WWA jelentésében megállapította, hogy a négynapos esőzéssel járó Boris vihar volt a valaha mért legerősebb Közép-Európában.
Az elmúlt két évtized legsúlyosabb közép-európai áradásai 24 halálos áldozatot követeltek, jelentős anyagi károkat okoztak, épületek és hidak rongálódtak meg, a helyreállítás pedig több milliárd dollárt emészthet fel. A jelentés szerzőinek megállapítása szerint az ilyen felhőszakadások valószínűsége legalább kétszeresére nőtt, és erejük hét százalékkal hevesebb lett.
Joyce Kimutai, az Imperial College London Grantham Intézetének kutatója, a tanulmány társszerzője kiemelte, hogy az áradások ismét rávilágítanak a fosszilis tüzelőanyagok okozta felmelegedés pusztító hatásaira.
Amíg az olajat, a gázt és a szenet nem váltják fel megújuló energiával, addig a Borishoz hasonló viharok még hevesebb esőzéseket és gazdasági károkkal járó áradásokat fognak okozni” – fűzte hozzá.
A jelentés szerint ilyen vihar várhatóan átlagosan 100–300 évente egyszer fordulhat elő a mai éghajlati viszonyok között, az iparosodás előtti szinthez képest 1,3 Celsius-fokos felmelegedésnél.
Azonban ha az iparosodás előtti szinthez képest a felmelegedés eléri a 2 Celsius-fokot, ami várhatóan a 2050-es években következik be, az ilyen viharok legalább 5 százalékkal több esővel fognak érkezni, és a mostaninál 50 százalékkal gyakrabban fordulnak majd elő – írták a tanulmány szerzői.
Az alacsony jövedelműek nagyobb eséllyel válnak a hőség áldozatává, mint a gazdagabbak. 2023 az eddigi legmelegebb év volt Európában a feljegyzések szerint, az extrém meleg csaknem 50 ezer áldozatot követelt. Magyarországon és megyénkben is 2023 szintén a legmelegebb év volt a XX. század eleje óta, idén pedig ismét sorra dőlnek a melegrekordok.
A szegénységben élőket az átlagnál jobban sújtják a hőség következményei, állítják a The Guaridan által ismertetett spanyol tanulmányok.
Az egyik tanulmány 17 madridi negyedet hasonlított össze abból a szempontból, hogy milyen hatással volt rájuk az extrém meleg. Arra a megállapításra jutott, hogy az csak három negyedben volt hatással a mortalitásra – mindhárom negyedben az átlagnál alacsonyabb jövedelműek élnek.
„Ez logikus, hiszen a hőhullám szempontjából nem mindegy, hogy három emberrel lakunk együtt egyetlen nem légkondicionált szobában, vagy egy légkondicionált, úszómedencés villában élünk” ‒ mondta Díaz Jiménez, a kutatás egyik készítője a brit lapnak.
Hasonló megállapításra jutott egy másik, egész Spanyolországra kiterjedő elemzés is. „Ugyanazt láttuk. Azt tekintve, hogy kit sújt leginkább a hőség, a jövedelmi szint a döntő faktor.”
Egy 2019-ben összeállított amerikai tényfeltáró cikk, amit a Marylandi Egyetem készített a National Public Radio nevű rádióval közösen, szintén azt dokumentálta, hogy a szegényebb negyedekben álló házak szerte az Egyesült Államokban melegebbek, mint a gazdagabbak negyedek lakhelyei.
Az átlagnál alacsonyabb keresettel rendelkezők gyakran rossz körülmények között, túlzsúfolt, nem vagy csak alig légkondicionált házakban élnek, amelyek alig biztosítanak menedéket a hőség elől. És még ha van is légkondicionáló berendezésük, kisebb valószínűséggel (vagy kevesebb ideig) használják az átlaghoz képest az üzemeltetés költsége miatt.
Egy részük nem jut megfelelő egészségügyi ellátáshoz sem, ezért az átlagosnál nagyobb valószínűséggel szenvedhet valamilyen betegségben, amit a hőség tovább súlyosbít.
Sokan közülük pedig olyan ágazatokban dolgoznak – például a mezőgazdaságban vagy az építőiparban –, ahol rendszeresen ki vannak téve a magas hőmérsékletnek.
Korábban a Save The Children nonprofit gyermekvédelmi szervezet arra is figyelmeztetett, hogy Spanyolországban a gyerekek harmada nem tud hűsölni otthon. Ez becsléseik szerint több mint kétmillió gyerek mentális és fizikai egészségére lehet „nagyon káros” hatással.
Szakértők szerint az extrém hőség a szén-dioxid-kibocsátás növekedése okozta globális felmelegedésre, klímaváltozásra vezethető vissza, és az tömeges halálozásokhoz vezet: tavaly csaknem 50 ezer ember vesztette életét a hőség következtében szerte Európában. „Meg kell kongatnunk a vészharangot, ez most nagyon sürgős” ‒ véli Yamine Saheb, a klímaváltozás enyhítésével foglalkozó kutató.
Európában az elmúlt években egyre gyakoribbak, hosszabbak és melegebbek lettek a hőhullámok – kontinensünk sokkal gyorsabb ütemben melegszik, mint a világ többi része. 2023 az eddig feljegyzett legmelegebb év volt, és az idei év még ennél is melegebbnek mutatkozik előrejelzések szerint.
Átlag közeli hőmérsékletű csak a május és a június volt, míg a szokásosnál csak az április volt több fokkal hidegebb. Az évszakokat tekintve a 2022/2023-as tél a második legenyhébb, míg 2023 ősze a legmelegebb volt 1901 óta.
Idén nyáron pedig egymást érik a hosszú, extrém hőhullámok, és sorra dőlnek a melegrekordok – azaz a jelek szerint az éghajlatváltozás problémája sajnos nálunk is egyre égetőbb lesz, a szó szoros értelmében.
Ausztrália mostantól évente 280 embert fogad be Tuvaluról, amelyet különösen súlyosan érint a tengerszint emelkedése az éghajlatváltozás miatt – jelentette be Anthony Albanese ausztrál kormányfő szerdán Tongában, a csendes-óceáni szigetek éves fórumán.
Az Ausztrália és Tuvalu között tavaly létrejött és most hatályba lépett megállapodás értelmében a csendes-óceáni szigetország lakói különleges vízum birtokában telepedhetnek le és vállalhatnak munkát vagy tanulhatnak Ausztráliában. Canberra vállalta azt is, hogy segítséget nyújt Tuvalunak természeti katasztrófa, világjárvány vagy katonai agresszió esetén. Cserébe Tuvalu beleegyezett abba, hogy védelmi és biztonsági kérdésekben csak Ausztrália egyetértésével vállal kötelezettségeket vagy köt partnerséget bármely más állammal vagy szervezettel.
Feleti Teo, Tuvalu miniszterelnöke úttörő jelentőségűnek nevezte a megállapodást, mert ez az első alkalom, hogy egy ország jogi kötelezettséget vállalt a szigetország megsegítésére.
A Csendes-óceán déli térségében különösen gyorsan emelkedik a tengerszint a globális felmelegedés miatt. Az Új-Zélandtól északra és Pápua Új-Guineától keletre fekvő, kilenc szigetből álló Tuvalu a világ második legalacsonyabban fekvő országa, a tengerszint feletti magassága nem éri el az 5 métert. Szakértők becslése szerint a jelenleg nagyjából 11 ezer fős népességű szigetcsoport száz éven belül teljesen víz alá kerülhet.
Az Egyesült Államok is kötött már hasonló megállapodásokat a tengerszintemelkedés miatt süllyedő csendes-óceáni szigetekkel, köztük Palauval és a Marshall-szigetekkel. Az egyezmények értelmében Washington gazdasági támogatást nyújt, cserébe pedig hozzáférést kap stratégiai fontosságú tengeri területekhez.
Australia has just sweltered through its hottest 12 months on record, a weather official said Thursday, a period of drenching floods, tropical cyclones and mass coral bleaching. https://t.co/ikmC4SRSk5pic.twitter.com/cF7n8zv1R9
António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön, néhány nappal a világszerte mért rekordmagas hőmérsékletek után, felszólította az országokat, hogy lépjenek fel az éghajlatváltozás okozta „extrém hőségjárvány” ellen.
„Az elmúlt vasárnap, hétfő és kedd a három legmelegebb nap volt a feljegyzések kezdete óta. A világnak szembe kell néznie a növekvő hőmérsékletek jelentette kihívással” – hangsúlyozta António Guterres, az ENSZ főtitkára.
Az éghajlatváltozás miatt a hőhullámok világszerte gyakoribbak, intenzívebbek, és tovább tartanak. Az idei év eltelt szakaszában a hőség miatt 1300 ember halt meg a mekkai zarándoklaton, mintegy 80 millió gyermek iskoláját kellett bezárni Afrikában és Ázsiában, a Száhel-övezetben pedig rekordmagas volt a kórházi ápolások és halálesetek száma.
2023 júniusa óta minden hónap melegebb az előző évek megfelelő hónapjához képest a földön azóta, hogy 1940-ben elkezdték a feljegyzéseket – közölte a Copernicus, az Európai Unió éghajlatváltozási szolgálata.
Az ENSZ sürgette, hogy a kormányok ne csak az éghajlatváltozást előidéző, fosszilis üzemanyagokból a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentsék, de fokozzák a legsérülékenyebbek – közöttük az idősek, a várandós nők és a gyermek – védelmét is, és szavatolják a munkások biztonságát. A világ dolgozóinak több mint 70 százaléka – 2,4 milliárd ember – van kitéve az extrém hőség magas kockázatának a Nemzetközi Munkaügyi Intézet (ILO) által csütörtökön közzétett jelentés szerint.
Afrikában a dolgozók megközelítőleg 93 százaléka van kitéve az extrém hőségnek, az arab országokban pedig 84 százalékuk – áll az ILO jelentésében. Az extrém hőség világszerte évente majdnem 23 millió munkahelyi sérülést, illetve mintegy 19 ezer halálesetet okoz.
„Emberi jogi alapon meg kell védenünk a dolgozókat” – mondta Guterres.
A világszervezet főtitkára felszólította a kormányokat, hogy biztosítsák a hőség ellen a gazdaságukat, az olyan kritikus ágazatokat, mint az egészségügy és az épített környezet. Egyes kutatók becslése szerint 2050-re az extrém hőség körülményei között élő városi szegények száma 700 százalékkal nő. Az ENSZ most első ízben adott ki globális felszólítást az extrém hőség elleni fellépésre.
„Politikai jelzésre van szükségünk, és ez az” – hangsúlyozta Kathy Baughman Mcleod, a Climate Resiliance for All nevű, extrém hőséggel foglalkozó nonprofit szervezet főigazgatója.
„Ez annak az elismerése, hogy milyen nagy és milyen sürgős ez a probléma. Ez annak az elismerése is, hogy nem mindenki érez egyformán, de ugyanazt azt árat fogja érte megfizetni” – tette hozzá.
Egy friss kutatás megállapította, hogy az átalakuló időjárási viszonyok következtében a mérges kígyók elvándorolnak az eredeti élőhelyükről. Az írás arra figyelmeztet, hogy olyan országokban is megjelenhetnek az emberre is veszélyes hüllők, amelyek erre nincsenek felkészülve – számolt be a The Guardian.
A felmelegedő éghajlat kígyókra gyakorolt hatását kutatta egy csoport, az eredményeiket a Lancet Planetary Health folyóiratban publikálták. A megfigyelések azt állapították meg, hogy számos országban megjelenhetnek új, mérgező marású kígyófajták. Mivel a kutatásuk helyszínéül Dél- és Délkelet-Ázsiát választották, ezért a megállapításaik is csak ebben a térségben helytállóak. A tanulmányukban összesen 209 mérges kígyófaj területi elterjedtségét vizsgálták, amelyekről ismert, hogy a mérgük az emberi szervezetre veszélyes.
A hatások kettősek lehetnek, hiszen ameddig egyes fajok élőhelyei zsugorodni fognak, addig más, hőség és szárazságtűrő állatok számára pedig növekedni fog az élettér.
Ezek a hatások az egész világot érinteni fogják, amelynek köszönhetően Európában is nőhet a mérges kígyók élőhelyének mérete.
Az elterjedtséghez az is hozzátartozik, hogy pontosan mennyit fog változni az emberi tevékenység hatására az élhető terület. A mezőgazdaságilag megművelt területek növekedésével ugyanis sorra tűnik el több faj élettere. Egyes fajok viszont várhatóan képesek lesznek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, mivel a gabonamezők például bőségesek lehetnek táplálékban számukra.
Az egészségügyi világszervezet becslése szerint évente 1,8-2,7 millió embert marnak meg mérges kígyók, ami akár 138 ezer halálesetet és legalább 400 ezer amputációt és maradandó fogyatékosságot okozhat.
Ha az emberre is veszélyes fajok olyan területeken jelennek meg, ahol az egészségügyi rendszer sincs megfelelően felkészülve a hasonló támadásokra, valamint a társadalom sem megfelelően tájékozott, akkor a végzetes kimenetelű marások száma jelentősen emelkedhet a jövőben.
