A glasgow-i záróegyezmény-tervezet újdonsága, hogy belekerült a fosszilis tüzelőanyagok kivezetése, de az erre vonatkozó felszólításból kérés lett, és úgy tűnik, hagynak lehetőséget az alternatív értelmezésre a nagy termelők számára. Az ENSZ-főtitkár szerint lélelgeztetőgépre került a 1,5 Celsius-fokos célkitűzés.
Enyhítették a kormányok számára előírt kötelezettségekre vonatkozó elvárásokat, de a szegényebb országok megsegítéséről szóló rész határozottabb lett abban a megállapodás-tervezetben, amelyet péntek reggel köröztettek a glasgow-i klímacsúcs utolsó napján.
A dokumentumról a pénteki zárónapon várhatóan késő estig vitáznak majd a résztvevők, hiszen minden küldöttnek bele kell egyeznie a végleges változatba – jelentette a BBC.
A jelenlegi szövegben a „változatlan formában történő szénalapú energiatermelés és a fosszilis energiahordozók nem hatékony támogatásának kivezetésére” szólítanak fel.
Az egyik a korábbi változathoz képest belekerült kifejezés a „változatlan formában” (az angol szövegben unabated), ami arra utal a CNN szerint, hogy azok az államok, amelyek képesek az általuk ily módon kibocsátott szén-dioxid nagy részének légkörből való kivonására és megkötésére, tovább használhatják a szenet. Ez a koncepció ugyanakkor vitatott, miután az erre szolgáló technológia még kifejlesztés alatt áll.
A másik pedig a „nem hatékony”, ami kissé szabadabb értelmezési lehetőségeket ad a megállapodást aláírók számára.
A szöveget nyilvánvalóan a nagy szén-, olaj- és gázkitermelő országok – Szaúd-Arábia, Kína, Oroszország, Ausztrália – nyomására enyhítették, akik igazán annak örültek volna, ha a fosszilis energiahordozókról szóló szövegrészlet nincs is benne a tervezetben. Ennek belefoglalása ugyanakkor komoly lépés, hiszen egyetlen korábbi hasonló dokumentumban sem volt ilyen.
Hasonlóan enyhültek a korábbi tervezethez képest azok a részek, ahol már nem „sürgetik” az államokat, hogy a jövő évi csúcsra ambiciózusabb kibocsátáscsökkentési tervekkel álljanak elő, hanem csak „kérik” őket.
A szegényebb országok megsegítésére vonatkozó szakaszt ugyanakkor erősebbre szabták: pontosabb határidőket állapít meg, és sürgeti a gazdagabb államokat, hogy legalább kétszerezzék meg az erre szánt pénzügyi forrásokat. A finanszírozási rész sok vitát gerjeszt, hiszen a fejlettebb államok jóval nagyobb mértékben felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásáért, mint a szegényebbek, miközben utóbbiak szenvedik el a klímaváltozással járó legsúlyosabb következményeket. Egy erről szóló, az Economania blog általa idézett októberi elemzés szerint a leggazdagabb 771 millió ember felel az összes kibocsátás 48 százalékáért, míg a szegényebbek 3,8 milliárdja 12 százalékkal járul ehhez hozzá.
A mostani klímacsúcsot kulcsfontosságúnak tartják annak érdekében, hogy a földi átlaghőmérséklet felmelegedése ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot, és ez hangsúlyosan is szerepel a tervezetben, felszólítva az üvegházhatású gázok kibocsátásának „gyors, mély és kitartó” csökkentésére.
Ezt azonban, bár mint Antonio Guterres főtitkár pénteken jelezte, korántsem biztos, hogy elérik, és a 1,5 fokos célkitűzés lényegében „lélegeztetőgépre került”. A főtitkár nem látja, hogy a kormányok elég vállalást tettek volna annak érdekében, hogy teljesüljön a fenti cél, és ezzel nincs egyedül.
Egy keddi elemzés alapján, az résztvevők jelenlegi kibocsátáscsökkentési vállalásai esetén, 2050-ig 2,4 Celsius-fokkal fog nőni a Föld átlaghőmérséklete. Klímatudósok egyöntetű véleménye szerint csak akkor leszünk képesek elkerülni a klímavltozás legsúlyosabb következményeit, ha 2050-ig sikerül tartani a 1,5 fokos célt.
