Diamond Baby sejtjeinek köszönhetően üdvözölhetett két új kutyát.
Paris Hilton még 2022 őszén tett közzé egy felhívást közösségi oldalán, miszerint eltűnt az egyik csivavája, Diamond Baby, és a megtalálójának 10 ezer dollárt ajánlott fel. Bár az állatot hetekig keresték, és minden idők egyik legnagyobb kutyamentő akcióját indították el, az ebre sosem találtak rá, a feltételezések szerint prérifarkasok áldozatává válhatott.
Hilton úgy emlegette házi kedvencét, hogy a saját lányaként szerette őt, és az elvesztése miatt keletkező űrt különös módon igyekezett betölteni. Ahogy a Paris In Love című sorozat egyik részéből kiderül, Diamond Baby sejtjeit felhasználva klónoztatta a kutyát, amelynek eredményeképp két állatot is kapott. Őket Diamond és Baby névre keresztelte.
We recently secured a ban on the selling and killing of dogs and cats at Indonesia’s “Tomohon Extreme Market”—but the survivors face uncertain futures unless we act fast!
Please, DONATE to help rescue the surviving animals and protect those who need us the very most:… pic.twitter.com/gUGTuhASAF
— Humane Society International (@HSIGlobal) July 20, 2023
We recently secured a ban on the selling and killing of dogs and cats at Indonesia’s “Tomohon Extreme Market”—but the survivors face uncertain futures unless we act fast!
Please, DONATE to help rescue the surviving animals and protect those who need us the very most:… pic.twitter.com/gUGTuhASAF
— Humane Society International (@HSIGlobal) July 20, 2023
Az áttörésnek számító eredmény megnyitja az utat ahhoz, hogy a jövőben állatok bőrsejtjeit „biztosítási kötvényként” tárolják, mivel ezekből klónok teremthetők, melyek fokozzák a fajok genetikai változatosságát, ha a kihalás fenyegeti őket. Sok kihalófélben lévő fajt sújt a beltenyészés, amely fokozza a születési rendellenességek kockázatát, de a genetikai változatosság hiánya sebezhetőbbé teheti az állatokat más veszélyekkel, többek között betegségekkel szemben is – írta a The Guardian online kiadása kedden. Noha a tudósok használtak már lefagyasztott sejteket klónok létrehozására természetvédelmi projektekben, a sejteket folyékony nitrogénben tárolták, ami drága és kockázatos: áramszünet esetén a folyékony nitrogént nem töltik fel rendszeresen, a sejtek megolvadnak és használhatatlanok lesznek. Fagyasztva szárított spermát is fel lehet használni klónozáshoz, de ezt nem minden állatból lehet kinyerni. Vakajama Teruhiko, a japán Jamanasi Egyetemen folyó munka vezetője szerint a fejlődő országok ezzel a technológiával képesek lesznek saját országukban tárolni az értékes genetikai anyagokat. A technológia felhasználható nőstények létrehozására olyan veszélyeztetett fajok esetében, ahol csak hímek maradtak életben – mondta Vakajama. A legutóbbi kutatás során egérfarokból származó sejteket fagyasztottak szárítva, és akár nyolc hónapig is tárolták őket, mielőtt megpróbáltak volna klónokat létrehozni belőlük. A fagyasztva szárítás megölte a sejteket, de a tudósok azt találták, hogy még így is elő tudnak állítani korai stádiumú klónozott embriókat, ha az elhalt sejteket olyan egérpetesejtekbe ültetik, amelyek sejtmagját eltávolították. Ezekből a korai stádiumú embriókból, melyeket blasztocitának neveznek, őssejtkészleteket hoztak létre, ezeket újabb klónozásra használták fel. Az őssejteket saját sejtmagjuktól megfosztott egérpetesejtekbe ültették be, és olyan emberiókat hoztak létre, amelyeket már kihordhattak egérdajkaanyák. Az első klónozott egeret, melyet egy népszerű japán mangasorozat nyomán Doraminak neveztek el, 74 további követte. Kilenc nőstény és három hím klónt párosítottak normális, vagyis nem klónozott egerekkel, hogy ellenőrizzék a termékenységüket. Az összes nőstény vemhes lett. Az eredmények ellenére az eljárás nem hatékony, a fagyasztva szárítás károsította a bőrsejtek DNS-ét, és az egészséges nőstény és hím egérkölykök létrehozásának sikeraránya mindössze 0,2-5,4 százalék volt – írták a kutatók a Nature Communications című tudományos lap firss számában.
A South China Morning Post szerint már létezik egy teljesen automatizált klónozási folyamat, amelyben a mesterséges intelligencia drasztikusan csökkentette az emberi hibák számát.
A Nankai Egyetem Mesterséges Intelligencia Főiskolájának kutatói által megalkotott technológia hét malac születését segítette elő bérkocán keresztül, emberi közreműködés nélkül. Ez bevett gyakorlattá teheti a kereskedelmi célú klónozást.
Ez a jövő, egyétek!
A klónozás, amelyet leggyakrabban az úgynevezett szomatikus sejtmagtranszferen keresztül végeznek, kényes és időigényes. A sejtek könnyen megsérülnek az út során, és az emberi hibák is hátráltatják a széles körű használatot.
Az egyik kutató, Pan Dengke bevallotta, hogy a sok éven keresztül tartó mikroszkóp fölé görnyedés hátproblémákat okozott neki – és ez csak az egyik, de igen fontos gond az ember általi klónozással. Ezt is orvosolhatja a mesterséges intelligencia bevetése.
A mesterséges intelligencia által működtetett rendszer képes pontos számításokat alkalmazni, és utasítja a robotot, hogy minimális erőt alkalmazzon a klónozási folyamat befejezéséhez – így csökken az emberi kéz által okozott sejtkárosodás – mondta Liu Yaowei, egy másik kutató a lapnak.
Hszi Csin-ping kínai elnök kiemelt fontosságú ügyként kezeli az élelmezésbiztonságot, a sertéshús pedig az egyik legnépszerűbb étel az országban. A kínai sertésipar még mindig csak lábadozik az afrikai sertésvírus 2018–2019-es járványából, ami súlyosan megtizedelte az állományt. A sok egészséges koca elvesztése miatt megnőtt az igény az importra, de az iparág azóta is az önellátás visszaállítására törekszik.
Liu reméli, hogy a hatékony, automatizált klónozás a tömegek számára is elérhető, jó minőségű sertéshúst eredményez, miközben segíti a nemzeti önellátási törekvéseket is.
For 1.4 billion Chinese citizens that had the government dictate their movements since the pandemic began, the past six weeks have forced them to suddenly figure out how to survive on their own https://t.co/ERgSldpAME
Egy texasi állategészségügyi létesítményben klónozott Przsevalszkij-csikó született – számolt be róla hétfőn a CNN online kiadása.
Először sikerült klónozni a vadonban már szinte teljesen kihalt faj egy példányát. A Przsevalszkij-lovak már negyven éve csaknem kizárólag állatkertekben élnek.
„A csikó születése megnövelte a veszélyeztetett vadon élő állatok genetikai megmentésének esélyeit. A fejlett szaporítási technológiák, beleértve a klónozást is, megmenthetik a fajt, lehetővé téve számunkra a genetikai sokféleség helyreállítását” – fogalmazott Ryan Phelan, a Revive & Restore természetvédelmi szervezet igazgatója. A szervezet biztosította a biotechnológiát a klónozáshoz, amelyben a San Diegó-i állatkert és a ViaGen Equine működött közre.
A klónozáshoz használt DNS-t 1980-ban fagyasztották le a San Diegó-i állatkertben.
A ló, amelynek DNS-ét a klónozáshoz használták 1975-ben született Nagy-Britanniában, és 1978-ban került az Egyesült Államokba, ahol 1998-ig élt.
Az augusztusban született csikó a Kurt nevet kapta Kurt Benirschke előtti tisztelgésül. A tudós indította azt az állatmegőrzési programot, amely a több ezer állatfaj sejtjeit és DNS-ét tároló Frozen Zoo (Fagyasztott állatkert) létrehozásához vezetett a San Diegó-i állatkertben. Kurt az állatkert szafariparkjába kerül majd, amikor már elég nagy lesz ahhoz, hogy szaporodjon.
Bob Wiese, az állatkert tudósa hangsúlyozta, hogy a csikó a faj genetikailag egyik legértékesebb egyede lehet. A vadlófaj Nyikolaj Przsevalszkij orosz tábornokról kapta a nevét, aki az 1880-as években készített leírást róla. Az ázsiai vagy mongol vadló, valamint takhi néven is emlegetett alfaj jellegzetessége, hogy sohasem háziasították. A vadlófaj megmentésére, amely a vadászat és a környezet károsodása miatt tűnt el szinte teljesen egyik eredeti élőhelyéről, a Dzsungáriai-medencéből, a kínai kormány a nyolcvanas években indított tenyésztési programot az alfaj Angliából és Németországból visszaszállított egyedeivel.
