Beregszászban idén is megrendezték a nemzetközi tudományos szimpóziumot, ahol a Gulág‒Gupvi-kutatók osztották meg legújabb tudományos eredményeiket. Az immár hagyományossá vált konferencia idei díszvendége Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó volt. Beszédében hangsúlyozta: felelősségünk van azok iránt, akik ártatlanul veszítették életüket magyarságuk miatt, valamint kötelességünk mindent megtenni azért, hogy hasonló tragédiák soha ne ismétlődjenek meg, és senkit ne hurcoljanak el pusztán azért, mert magyarnak vallja magát.
Szili Katalin köszöntőjében arról is beszélt, hogy fontos az emlékezés, mert a XX. században számos olyan esemény történt, melyek következtében a kollektív bűnösség elve alapján számtalan ártatlan embert hurcoltak el, akik közül sokan soha nem tértek vissza. A háromnapos munkára való elhurcolás életeket és családokat, közösségeket tett tönkre. A miniszterelnöki főtanácsadó kiemelte: „80 év után újra háború árnyékolja be Ukrajnát, a kárpátaljai magyarság mindennapjait. Az itteni közösséget erősen sújtja ez a helyzet.” Felhívta a figyelmet arra is, hogy 2017 óta a nemzeti kisebbségek jogszűkítésének lehettünk a tanúi Ukrajnában. Ez a helyzet különösen azt mondatja, hogy fontos a mielőbbi béke megteremtése, ugyanakkor oda kell figyelni arra, hogy közösségeink minden olyan lehetőséget megkapjanak, amelyek egy európai uniós tagjelölt országban megilletnek egy kisebbségi közösséget. Minden egyes lépést meg kell azért tenni, hogy ne csak a béke, de a megbékélés is bekövetkezhessen. A megbékéléshez pedig teljes feltárásra van szükség a 80 évvel ezelőtti történésekről, ezzel tartozunk őseinknek. Ez az évforduló számunkra mindig egy felkiáltójel, hogy soha ne forduljanak elő újra ilyen események – fejtette ki Szili Katalin.
Dupka György Gulág-kutató köszöntve a megjelenteket visszaemlékezett a kezdetekre: 1989-ben, amikor a KMKSZ ügyvezető titkára volt, akkor még nem gondolták, hogy abban az időben sikerül 250 túlélőt mozgósítani az akkor megrendezett konferenciára Beregszászban. Szerinte az akkor elfogadott hat pontot sikerült megvalósítaniuk. Örömét fejezte ki, hogy a kárpátaljai kutatásokkal zászlóshajói lettek a málenkij robot kutatásának. Hiszen utánuk következtek az anyaországiak, az erdélyiek és felvidékiek. A mostani konferencia alkalmával a 10. kötetet adják ki. 1989 óta közel száz történészkutatót vonultattak fel, közel 200 tanulmánnyal. Jelenleg kb. 80 százalékos szinten áll a feldolgozottsága a korabeli levéltári anyagoknak – jegyezte meg. Hozzátette, hogy a 35 éves kutatási munkának már van utánpótlása is, hiszen egyre több fiatal kutató kezd csatlakozni a munkához.
Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke bemutatta a „Közel 80 éve történt…” című kiadványt, amely arról szól, hogyan látják Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben, Magyarországon a magyarok és németek 80 évvel ezelőtti kálváriáját, és mindez hogyan illeszkedik be a Gulág‒Gupvi-kutatás nagy nemzetközi rendszerébe. Mint fogalmazott, az elhurcolások túlmutatnak Európán. A 80. évforduló kapcsán azoknak a dokumentumoknak a bemutatására is sor kerül, amelyeket az elmúlt években a magyar kormány megvásárolt, több mint 700 000 kartont, hogy azokat az embereket is megtaláljuk újra, akikről eddig nem volt információnk. Több mint harminc éve zajlik a téma kutatása, és még mindig előkerülnek olyan emberek, akikről semmit nem tudunk. Minden évben van 20‒30 olyan ember, akiket újra nevesíteni tudunk. A történelemtudománynak van egy alapvető feladata, hogy ezt a témát minél szélesebb körben feltárjuk. Bár szomorú, de nagyon hálás feladat, hogy nevet adunk az embereknek, akiket a történelem névtelenül temetett el – jegyezte meg.
Molnár D. Erzsébet történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense a málenkij robot kutatása kapcsán bemutatott tudományos munkájában kifejtette: már eljutottunk ahhoz a stádiumhoz, amikor megpróbálunk mélyfúrásokat végezni. S nemcsak Kárpátaljára vonatkozó összadatokat kutatni és vizsgálni, hanem települési szinten is és személyes érintettségre vonatkoztatható történeteket feltárni. Hiszen így válhat igazán érthetővé a téma. A történész előadásában a beregszászi megszállásokat igyekezett bemutatni a szovjet megszállás kezdetétől, az utána eltelt néhány évet és a szovjet intézkedéseket, melyeknek nyomán megtörtént a beregszászi magyarság elhurcolása. Beregszász 1944. október 26-án kerül szovjet megszállás alá, a birtokba vételt nem előzte meg komolyabb harci cselekmény. A korabeli szemtanúk elmondása alapján egyfajta pánikhangulat lett úrrá a város lakosságán. Sajnos ezt követően november elején már elindult a háromnapos munkára való toborzás, ami a 18‒50 év közötti férfilakosságot érintette. Több túlélő is beszélt arról, hogy egyfajta retorzió is elindul, hiszen ha nem tettek eleget a parancsnak, akkor a családjukkal zsarolták meg őket. Mint mondta, a jelenlegi adatok alapján 1 547 főre tehető a Beregszászból elhurcoltak száma.
A konferencián számos Gulág–Gupvi-kutató mutatta be részletesen kutatási eredményeit nemcsak Kárpátaljáról, hanem Felvidékről, Erdélyből és Magyarországról is. A megjelentek megkoszorúzták a programnak helyszínt biztosító Európa-Magyar Ház udvarán található málenkij robot emlékművet. Majd a konferencia zárásaként a résztvevők a beregszászi temetőben elhelyezték az emlékezés koszorúit a sztálini terror áldozatainak emlékműve előtt.
A program a Szolyvai Emlékparkbizottság, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet és az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán‒Magyar Oktatási-Tudományos Intézete Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszéke szervezésében valósult meg.
Idén emlékezünk meg a malenkij robotra történő elhurcolások 80. évfordulójáról. Ezzel kapcsolatban kárpátaljai, magyarországi és más Kárpát-medencei szakemberek bevonásával tartottak előadásokat a GULÁG-GUPVI Kutatók Nemzetközi Fórumán, Beregszászon. A konferenciát a szokásokhoz híven a Szolyvai Emlékparkbizottság, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, valamint az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Történelem és Európai Integráció tanszéke szervezte. A rendezvényt az áldozatok emlékére gyertyagyújtással és közös imával kezdték. A lágerekbe hurcolt emberek sorsát kötelességünk megismerni és megismertetni a nemzetközi közösséggel, hogy ezekből tanulva hasonló tragédiák soha többé ne fordulhassanak elő, emelte ki köszöntő beszédében Szili Katalin, miniszterelnöki főtanácsadó. A Gulág- Gupvi világát az egész Kárpát-medencében kutatják, viszont míg a holokauszt történéseit több mint 80 éve tárgyalhatják, addig a sztálini megtorlásokat csak 30 éve. Ezért is fontosak a hasonló konferenciák, ahol megismerkedhetünk az aktuális kutatások helyzetével, mondta Dupka György, a konferencia szervezője. Az 1944 novemberében történtekkel a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Lehoczky Tivadar Kutatóközpontja is kiemelten foglalkozik. A konferencián Molnár D. Erzsébet is bemutatta aktuális kutatási eredményeit a Beregszászból elhurcoltakkal kapcsolatban. A Gulág- és Gupvi Kutatók Nemzetközi Társasága számos, a témával kapcsolatos kötetet adott ki, legutóbb a „Közel 80 éve történt… Adatok, tények, történetek a szovjet fogságból” című gyűjtemény készült el, amit Zubánics László az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Történelem és Európai Integrációs Tanszékének vezetője lektorált. Az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan, az idei konferencia anyagaiból is kötetet szerkesztenek, amelyet a tervek szerint a következő GULÁG-GUPVI Kutatók Nemzetközi Fórumán mutatnak majd be.
Litvánia tanulmányozza Ukrajna tapasztalatait a katonai állomány mozgósításának, toborzásának és kiképzésének szervezését háborús körülmények között. Erről volt szó az ukrán védelmi minisztérium képviselői és a litván fegyveres erők delegációja közötti találkozón.
„Hálásak vagyunk Litvánia népének azért a támogatásért, amelyet a teljes körű orosz invázió kezdete óta nyújtottak Ukrajnának. A magunk részéről készek vagyunk megosztani tapasztalatainkat annak érdekében, hogy ez a fekete háború ne lépje át az önök országának és az Európai Unió határait” – mondta Szerhij Melnyik, az ukrán védelmi minisztérium helyettes vezetője.
Ukrajna a mozgósításról és a toborzási reformokról számolt be. Többek között arról, hogy Ukrajna legtöbb régiójában 44 toborzóközpontot hoztak létre, ahol a polgárok most szerződéses katonai szolgálatra jelentkezhetnek.
A védelmi képesség erősítését célzó idei újításokról is szó esett Litvánia képviselőivel: a konkrét katonai egységbe történő közvetlen toborzás lehetőségéről, valamint a sorkatonai alapszolgálat bevezetéséről 2025-től a hadkötelezettség helyett.
A Litván Köztársaság katonai sorozási és toborzó szolgálatának vezetője, Arunas Balciunas kiemelte, hogy az Oroszországgal határos Litvánia számára fontos, hogy tanulmányozza Ukrajna, a csaknem ezer napos háború során szerzett tapasztalatait.
„Litvánia az Oroszországi Föderációval is határos, ezért érdekel minket az a tapasztalat, amelyet Ukrajna a csaknem ezer napja tartó ellenállása során szerzett. Amikor a békeidőt háborús események váltják fel, minden nagyon gyorsan megváltozik. És nagyon fontos, hogy az állam biztonságáért felelős honvédség készen álljon ezekre a változásokra” – magyarázta Balciunas.
A litván delegáció ismertette saját kezdeményezéseit: a hadköteles állampolgárok nyilvántartásának és katonai szolgálatra történő behívások szervezését, amely a két ország közötti tapasztalatcsere fontos témájává vált.
Es ist 2024 und deutsche Soldaten treiben Sport mit russ. Soldaten, als sei nie etwas passiert ... auch Bundeswehr-Offiziere schnacken mit russ. Offizieren, als sei es das Normalste auf der Welt. Nach einer @BILD-Anfrage soll sich daran nun etwas ändern.https://t.co/0gHkamERdcpic.twitter.com/R7nk8DmyVO
November 7–9. között tartották a közösségi és mentálhigiénés szakemberek konferenciáját a makkosjánosi Helikon Hotelben, ahol a résztvevők szakmai előadásokon, műhelymunkákon és közösségi programokon vehettek részt. Az esemény fő témái a kríziskezelés és a közösségi megküzdési stratégiák voltak, emellett megünnepelték a Kárpátaljai Lelki Elsősegély Telefonszolgálat jubileumát is.
A Kárpátaljai Lelki Elsősegély Telefonszolgálat gondolata 2014-ben született meg, válaszként a kelet-ukrajnai konfliktusok kiéleződésére. A Magyarországon sikerrel működő segélyvonalak mintájára Kárpátalján is létrehoztak egy szolgálatot, amely magyar nyelvű támogatást biztosít a rászorulóknak. Első lépésként megoldották, hogy ukrajnai telefonszámokról is hívható legyen a szolgálat, és 2014 októberétől két ukrajnai mobilszámon elérhetővé vált a segítségnyújtás. A saját ügyelői csapat kialakítása 2015-ben kezdődött, és az első helyi stáb 2016-ban lépett szolgálatba, heti 24 órában ügyelve. Azóta Kárpátalja, Magyarország és Felvidék lelki elsősegélyvonalai összehangolt rendszerben működnek, hogy folyamatos támogatást nyújthassanak a hívóknak a közösség megtartó erejére építve.
A konferencia kezdetén egy perces csenddel emlékeztek meg a háború áldozatairól, majd Béres Attila a Kárpátaljai Lelki Elsősegély Telefonszolgálat szolgálatvezetője köszöntötte a megjelenteket, aki hangsúlyozta:
Lehet, hogy sokakban felmerül a kérdés, pont most, pont ilyen kihívások közepette kell ezt a konferenciát megszervezni. […] Igen, ennek itt és most van a legnagyobb ideje. Egyrészt, hogy közösen visszatekintsünk a kezdetekre, s másrészt, hogy együtt tudjuk tervezni, fejlődni, a jövőbe tekinteni.
Ezt követően Nagy Szabolcs lelkipásztor kért áldást a munkatársakra és a szolgálat tevékenységére.
Mohay Gergely, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Fiatalokért Felelős Főosztályának vezetője elismerését fejezte ki minden szolgálati munkatársnak és aktivistának. Mint mondta: „Az olyan alkalmak, mint ez a konferencia, lehetőséget adnak arra, hogy egy pillanatra megálljunk, feltöltődjünk. Emellett teret biztosítanak arra is, hogy közösen gondolkodjunk a segítségnyújtás fontosságáról. Egy ilyen közösségi esemény inspirációt és iránymutatást adhat mindannyiunknak abban, hogy miként tudunk részt venni a mások iránti törődésben, és hogy miként válhatunk a nehéz idők támaszává egymás számára. A konferencia tehát nemcsak tudást és eszközöket ad a krízisek kezeléséhez, hanem erőt és közösségi összetartást is, amely révén minden résztvevő gazdagabb, jobban felvértezett tagja lehet a társadalomnak.”
Várkonyi László észak-magyarországi régióvezető beszédében elmondta, hogy bár első alkalommal látogatott Kárpátaljára, több helyi munkatárssal és önkéntessel is találkozott már. Majd, elismerését fejezte ki, hogy a szolgálat ezekben az embert próbáló időkben is aktívan tevékenykedik.
Buza Domonkos, Török Dénes, Török Orsolya kerekasztal-beszélgetés formájában tekintettek vissza a kezdeti nehézségekre, s a program fejlődésére. Az elmúlt időszak felidézését követően Gogola István pszichológus tartott előadást arra vonatkozóan, milyen a jelenlegi kárpátaljai élet és milyenek a mindennapok.
Dudás Erika, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének elnöke Szervezeti megküzdési stratégiák a közösségben címmel tartott előadást.
Ezután elismerések átadására került sor. Majd dr. Fábiánné Páger Anna, a LESZ szegedi munkatársa Krízisben címszó alatt tartott előadás.
A nap további részében több műhelymunka is várta a résztvevőket:
Énerő és az erőforrások mozgósítása a rajzelemzés módszerével (Fábián Margit mentálhigiénés szakember)
A tranzakcióanalízis módszer alkalmazása a segítő munka során (Dudás Erika pszichológus)
A rendezvény egyik különleges eseménye volt a Bizonytalanságban bizonytalanul című dokumentumfilm vetítése, amelyet beszélgetés követett az alkotókkal. A Kárpátaljai Magyar Filmgyártásért Alapítvány által készült film és az azt követő diskurzus mélyebb betekintést nyújtott a kríziskezelés mindennapjaiba és kihívásaiba.
Vasárnap reggel közös szentmisével, istentisztelettel folytatódott a program.
A konferencia programja és előadásai hangsúlyozták a közösségi szellem fontosságát, különösen a jelenlegi, bizonytalan időkben.
Október 30-án az Oroszországi Föderáció által elrabolt ukrán gyerekek hazatérésének szentelt nemzetközi konferenciát rendeznek Kanadában.
Volodimir Zelenszkij elnök ezt Reykjavíkban az Északi Tanács 76. ülésén mondott beszédében közölte.
Hangsúlyozta, hogy „a gyerekeket arra kényszeríteni, hogy cseréljenek nemzetet és eltöröljék identitásukat, határozottan népirtás gyakorlata”.
„És bár sikerült hazahoznunk néhányat ezek közül a gyerekek közül, minden gyerek, aki egy-két évet ilyen körülmények között tölt el, sokkal többet veszít, mint időt. Ez nagyrészt saját jövőjük elvesztése” – mondta az elnök.
Az Ungvári Nemzeti Egyetem Hungarológiai Központjában már hagyománnyá vált, hogy október második felében tudományos szakmai fórumot rendeznek. Idén október 24–25-én egy nemzetközi tudományos konferenciát tartottak Nyelvi, irodalmi és kulturális kölcsönhatások a Kárpát-medencében címmel. A rendezvény megvalósítását a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány közreműködésével Magyarország Kormánya, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.
A rangos esemény megnyitóján elsőként az intézmény igazgatónője, Berta Eleonóra üdvözölte az egybegyűlteket és örömét fejezte ki, hogy sokan eljöttek határainkon túlról és Kárpátalja különböző településeiről, külön kiemelve a beregszászi főiskola népes csapatának – tanárainak és diákjainak – a részvételét.
– Immár hagyománnyá vált, hogy októberben nemzetközi konferenciát szervezünk, hiszen tavaly ugyanezen a napon ünnepeltük a Hungarológiai Központ fennállásának 35. évfordulóját. Ez a nemzetközi konferenciánk pedig a 19. az intézmény történetében. Fontos, hogy a mostani szituációban is a kultúra, a nyelv és az irodalom az, amely hidat épít népek, nemzetek és nyelvek között. A konferenciánk ebben a szellemben fog lezajlani. Lizanec Péter professzor szavait idézve „egyedül csak a tudomány az, ami nem csal meg bennünket, mert emberek becsaphatnak, megcsalhatnak, de a tudomány nem”. Mi, tanárok, kutatók, tudósok éljünk ebben a szellemben, kutassuk az adott területen a tudományt, minél többet – mondta Berta Eleonóra.
A vendégek bemutatását követően Magyarország Ungvári Főkonzulátusának képviseletében Albertné Simon Edina konzul köszöntötte a jelenlévőket és kiemelte: nagy öröm, hogy a konferenciának a Hungarológiai Központ ad helyszínt, mert az egy olyan intézmény, ahol több évtizedes kutatómunka eredményeként már számos jelentős tudományos könyv jelent meg, és a falai között számos tudományos szakmai konferencia zajlott az elmúlt több mint 35 évben.
– Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma és az ungvári főkonzulátus mindig kiemelten fontos feladatának tekintette a magyar intézmények támogatását, és nagyra értékeljük azt a munkát, amely a falai között zajlik. Azt szeretnénk, ha ennek a tudományos munkának, a kutatásoknak, a szakmai és kulturális rendezvényeknek a folytatása tovább zajlana. Ezért is támogatjuk a központ működését, segítjük a munkáját, azon dolgozunk, hogy a Hungarológiai Központ a továbbiakban is fontos szerepet töltsön be az Ungvári Nemzeti Egyetem tudományos és oktatási életében – emelte ki a diplomata és biztosította a vezetőket, hogy erre a jövőben is számíthatnak.
Úgyszintén elmondta: a Kárpát-medence olyan régió, amelyet a társadalmi, nyelvi és kulturális sokszínűség jellemez. Kárpátalja ereje a sokszínűségében rejlik, az erős kulturális és történelmi gyökerekben. Ezért van is mit kutatni a régióban. Egy tudományos konferencia lehetőséget ad arra, hogy tapasztalatot cseréljenek, bemutassák az új kutatási eredményeket, és lehetőség a szakemberek, tanárok, diákok találkozására is.
Spenik Sándor, az Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézet (UMOTI) igazgatója beszéde elején emlékezett a tragikus hirtelenséggel elhunyt Potápi Árpád Jánosra, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárára, akit épp aznap helyeztek végső nyugalomra. A jelenlévők egyperces néma csönddel adóztak emlékének.
– Ebben a nehéz háborús időben számunkra nagyon fontos, hogy tudjuk folytatni a tudományos tevékenységünket, tudjunk konferenciákat szervezni és részt venni azokon. Emellett meg tudjuk vitatni nemcsak a tudományos életet, de a kárpátaljai magyar tudományos élet helyzetét és fejlődését is – hangsúlyozta az UMOTI vezetője, és tartalmas előadásokat, érdekes vitákat kívánt.
Ljáh Sándor, a megyei nemzetiségi és vallásügyi főosztály vezetője szimbolikusnak nevezte, hogy a kárpátaljai magyar közösség legpatinásabb tudományos intézete a folytonosság nevében évről évre ilyen komoly konferenciákat szervez.
A plenáris ülésen több érdekes felszólalás hangzott el, köztük Zubánics László Mítosz vagy valóság? címmel a történelemtudomány realitásait ecsetelte napjainkban. H. Tóth István nyelvész, aki több éven át volt a Lomonoszov Egyetem, majd a prágai Károly Egyetem docense, vendégtanára, a nyelvi és szövegszinteknek a helyesírás tanításában játszott szerepéről tartott előadást.
Ezt követően négy szekcióban – irodalomtudomány, néprajz, történelem, nyelvtudomány – zajlott a konferencia. A két nap folyamán olyan érdekes témákkal foglalkoztak, mint a nyelvi kölcsönhatások, az ukrán–magyar kétnyelvűség, a szláv nyelvi hatás a kárpátaljai magyar sajtónyelvben. Szó volt a lakodalmi szokások alakulásáról a hagyomány és a modernizáció hatására, a temetőkutatás aktuális kérdéseiről, a sírfeliratok tanulmányozásáról. A hallgatóság megismerkedhetett a szovjet fogság értelmezési kereteivel a kárpátaljai magyarság vonatkozásában, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc kárpátaljai vonatkozásaival a levéltári dokumentumok tükrében.
A hírt Babják Zoltán polgármester közölte hivatalos Facebook-oldalán.
„A Linner Bertalan Beregszászi Járási Központi Kórházban egészségügyi kurzus zajlik a következő témában: Diagnosztikai és terápiás endoszkópia. Az endoszkópos szűrés fogalma. Gyomordaganatok endoszkópos reszekciójának és disszekciójának elsajátítása biomodelleken. Az eseményen Ukrajna különböző részeiről vesznek részt sebészek, endoszkópos szakemberek és gasztroenterológusok.
Örömmel üdvözlöm városunkban a szakembereket. Az ilyen kurzusok felhívják a figyelmet megyénkre, és bizonyítják a modern orvosi technológiák aktív fejlesztését Beregszászban. Az eseményt az Zaporizzsjai Állami Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Egyetemi Klinikája szervezte. A kurzus során a résztvevőknek lehetőségük lesz elmélyíteni az endoszkópos szűréssel kapcsolatos ismereteiket, és biomodelleken gyakorolni a gyomordaganatok reszekciós és disszekciós technikáját” – olvasható a bejegyzésben.
Az Egyesült Államokból és Írországból érkeztek ortopéd traumatológus szakorvosok Munkácsra, hogy június 21. és 25. között egy ötnapos kurzus keretében bemutassák ukrán kollégáiknak a TSF-hexapod nevű eszközt. Az USA-ban 2001-ben szabadalmaztatott és 2003-tól széles körben használt TSF-hexapod a törött végtagok rögzítésére és hosszabbítására, valamint különféle végtagdeformitások korrekciójára szolgál. A képzést a Kárpátaljai Megyei Gyermekkórház szervezte a Munkácsi Állami Egyetemmel együttműködve, mely utóbbi biztosította a helyszínt az elméleti képzésekhez és bemutatókhoz. Június 24-én bemutatóműtétekre került sor a megyei gyermekkórházban, ahol végtagdeformitással küzdő gyermekeket operáltak meg, és 20 gyermeket konzultációra is fogadtak a külföldi szakorvosok.
A képzés hivatalos megnyitójára július 22-én, szombaton került sor, ahol dr. Biró Erzsébet gyermekorvos, a Kárpátaljai Megyei Gyermekkórház igazgatója, Jurij Huzinec, Kárpátalja katonai kormányzójának helyettese, Miroszlava Livcs, a Kárpátaljai Megyei Tanács apparátusának vezetője és Tetjana Serban, a Munkácsi Állami Egyetem rektora köszöntötte a külföldi szakembereket és az ukrajnai szakorvosokat.
Dr. Biró Erzsébet tudósítónknak elmondta: „Ukrajnában elsőként a mi kórházunkban dr. Jurij Demjan doktor, gyermektraumatológus kezdte alkalmazni ezt módszert a gyermekek végtagdeformációjának gyógyítására. Nagyon jók a tapasztalataink. Időközben ifjabb dr. Jurij Demjan és dr. Plesa Péter gyermektraumatológusok is alkalmazzák, hisz két évvel ezelőtt kaptunk TSF-hexapodokat egy jótékonysági szervezettől. A háború kitörése óta sajnos nemcsak a gyerekeknek van szüksége arra, hogy végtagdeformitásukat kezeljük. Orvosaink önkéntesként a katonai kórházban és a járási kórházban is rendszeresen műtik a fronton megsérült katonákat, valamint az ő sérült végtagjaik helyreállítását végzik ezzel a módszerrel és eszközzel. Ennek a módszernek az eszközön túl a szíve egy számítógépprogram, amely egy navigációs rendszer.
A mostani kurzusra az USA-ból és Írországból jött nyolc professzor, az amerikai dr. Roman Hayda professzor vezetésével, de ott van az oktatók között már a mi orvosunk, dr. Jurij Demjan is, aki PhD-fokozattal rendelkező ortopéd traumatológus, és Amerikában megszerezte azt a tanúsítványt, amely igazolja, hogy neki is jogában áll oktatni ezt a módszert. Az oktatók mellett a hallgatóság is neves ukrán traumatológus szakorvosokból áll, akik az ukrajnai katonai és civilkórházakból érkeztek. Itt vannak Ukrajna védelmi minisztériumának vezető ortopéd traumatológusai is” – mondta el lapunknak a Kárpátaljai Megyei Gyermekkórház igazgatója.
A végtagdeformitások TSF-módszerrel és -hexapoddal történő gyógyításáról dr. Roman Hayda professzor tartott részletes előadást, majd bemutatóasztaloknál is lehetett annak gyakorlati alkalmazásával ismerkedni. Az elismert ortopéd sebész, Hayda professzor – az USA hadseregének volt katonaorvosa, aki 24 év szolgálat után ezredesként ment nyugdíjba, azóta a Rhode Island Kórház és a Brown Egyetem Ortopédiai Sebészeti Osztályának vezetője – ukrán nyelven adott elő, hisz ukránok voltak a felmenői és ő is, kis akcentussal bár, de jól beszéli az ukrán nyelvet. Előadásában elmondta, hogy a Taylor Spatial Frame (TSF) egy külső rögzítő, amelyet ortopéd sebészek használnak összetett törések és csontdeformitások kezelésére. Az orvostechnikai eszköz az Ilizarov-módszeren alapszik. A Taylor Spatial Frame az Ilizarov-készüléknek és módszernek egy továbbfejlesztett változata, Charles Taylor amerikai ortopéd sebész fejlesztette tovább. A készülék két vagy több alumínium vagy szénszálas gyűrűből áll, amelyeket hat támaszték köt össze. Mindegyik rugóstag egymástól függetlenül meghosszabbítható vagy rövidíthető a kívánt eredmény elérése érdekében. A TSF-et az USA-ban felnőtteknél és gyermekeknél is alkalmazzák, akut törések, veleszületett deformitások, valamint összetett végtagdeformitások kezelésére. Alsó és felső végtagokon is használható. A módszer része egy speciális szoftver, amelybe betáplálják a rögzítési paramétereket és minden szükséges adatot, a program ezután elkészíti a rugóstag-változtatások pontos menetrendjét, amelyeket aztán az orvos és a páciens követ. A támasztékokat általában naponta át kell állítani, amíg el nem érik a megfelelő eredményt. Miután a deformitást kijavították, a keretet a végtagon kell hagyni, amíg a csont teljesen meg nem gyógyul. Ez gyakran 3–6 hónapot vesz igénybe, a deformitás természetétől és mértékétől függően.
Dr. Roman Hayda professzor tudósítónknak elmondta: „Továbbképzésünk célja, hogy megosszuk ismereteinket. Ukrajnában sokan ismerik a módszert, de a munkácsi orvosokon kívül senki nem alkalmazza. Ez az orvostechnikai eljárás nagyon sok lehetőséget biztosít, lehetővé teszi a végtagok minden irányba történő kiegyenesítését, nagyon komplex problémák megoldását is lehetővé teszi, igaz, vannak olyan, nagyon súlyos esetek, amelyek gyógyítására már nem alkalmas. Tudjuk, hogy itt most vannak olyan speciális sérülések a háborús események következtében, amelyeknek súlyos ára lesz. Ezt tudom amerikai háborús tapasztalataim alapján. Abban próbálunk segíteni, hogy az itteni orvosok minél több lehetőséggel rendelkezzenek, minél magasabb szinten tudjanak gyógyítani, lehetőség szerint helyre tudják hozni a végtagot, hogy a beteg, a sebesült katona teljes értékű életet élhessen – ez a célunk” – fogalmazott az amerikai professzor.
Április 13-án a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) konferenciát szervezett a művészeti iskolák dolgozói számára a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A rendezvényen Kárpátalja 11 művészeti iskolájából 61 fő vett részt.
A megjelenteket Kepics Andzselika, a KMPSZ művészeti szekciójának vezetője köszöntötte.
„A Pedagógusszövetség azért hozta létre a Zenepedagógusok Szakmai Egyesületét, hogy legyen egy olyan fórum, ahol Kárpátalja zenepedagógusai megismerkedhetnek a zene világával, és elmélyülhetnek abban, valamint felhívják egymás figyelmét arra, hogy merre tart a zenei világ” – emelte ki Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola és a KMPSZ elnöke, majd köszöntötte Várnagy Andrea Liszt Ferenc-díjas zongoraművészt, aki idén elnyerte a Magyarország Érdemes Művésze díjat.
„A ZeneVarázslat program egy sikertörténet lett, melynek egyik bölcsője Kárpátalja. Ez egy csoda. Csoda az, hogy egy olyan országban, ahol légiriadók szólnak, ahol dörögnek a fegyverek, kicsik és nagyok együtt élvezik a zene erejét. Sokszor feltesszük azt a kérdés, hogy mi is a fontosabb: az út vagy a cél? Azt gondolom, hogy a társ az úton” – mondta Várnagy Andrea, majd megköszönte, hogy a Magyarország Érdemes Művésze díjra Kárpátaljáról jelölték.
A megnyitót követően bemutatóórára került sor Az együttjáték öröme címmel, melyen Várnagy Andrea a jelen lévő pedagógusok számára mutatta meg mindazt, mi is zajlik egy-egy tanórán, hogyan, milyen tanácsokkal látja el a diákokat.
A nap második felében jó hangulatú koncertet láthattunk, melyen a kárpátaljai művészeti iskolák tanárainak és növendékeinek előadásában magyar zeneszerzők művei csendültek fel.
A művészeti iskolákban tanító pedagógusok számára rendezett szakmai konferenciát a KMPSZ a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A konferenciára 11 intézmény 61 oktatója érkezett. A résztvevők a különböző előadások mellett megismerkedhettek a magyarországi példákkal és módszerekkel a tehetségek felkutatása és pallérozása kapcsán. Mind Magyarországon, mind Kárpátalján egyre nagyobb hangsúly helyeződik a zenei tehetségek felkutatására, valamint képzésére. Várnagy Andrea pedig sokat tesz azért, hogy a fiatalok lehetőséget is kapjanak a tudásuk fejlesztésére és bemutatására. A Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Zenevarázslat koncert és verseny művészeti igazgatója nemrég vehette át a Magyarország érdemes művésze elismerést, amelyhez véleménye szerint hozzájárult a Zenevarázslat program kárpátaljai kiterjesztése is. A KMPSZ megalakulásától kezdve a kárpátaljai magyar pedagógusok támogatását és számukra a lehetőségek biztosítását tűzte ki célul. A művészeti iskolákban dolgozó tanárok pedig nem kevesebbet vállalnak magukra, mint a kultúránk átörökítését, hangsúlyozta Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke. Míg a konferencia első részében Várnagy Andrea rendezett bemutató órát két ifjú tehetség bevonásával, addig a nap második felében a művészeti iskolák növendékei tartottak előadásokat, amelyeket a megjelent pedagógusok közösen elemeztek, ezzel is segítve egymás munkáját.
