Az elmúlt napokban rendkívüli időjárási helyzet alakult ki Oroszország legkeletebbi régiójában, a Kamcsatka-félszigeten. Helyi sajtóbeszámolók szerint a térséget több napon át tartó, szokatlanul intenzív havazás és viharos szél sújtotta, aminek következtében a közlekedési infrastruktúra több településen részlegesen vagy teljesen megbénult. A legsúlyosabban érintett város Petropavlovszk‑Kamcsatszkij volt, ahol a hóréteg magassága meghaladta a személygépkocsik tetőszintjét.
A helyi hatóságok beszámolói szerint a havazás nemcsak az úthálózatot tette járhatatlanná, hanem a hó eltakarítása is komoly nehézségekbe ütközött. Több városban ideiglenes veszélyhelyzeti intézkedéseket vezettek be, az iskolák többsége bezárt, a lakosságot pedig arra kérték, hogy csak indokolt esetben hagyják el otthonaikat.
A rendkívüli helyzet kezelésére a regionális és városi szervek több állami intézmény erőforrásait is bevonták. A legnagyobb sajtóvisszhangot Petropavlovszk-Kamcsatszkij önkormányzatának azon döntése keltette, melynek értelmében az iskolabuszokat rabszállító járművekre cserélték. A köznyelvben „autozak” néven ismerik ezeket a járműveket, melyek megerősített felépítésűek, összkerékhajtásúak, és általában a rendfenntartó szervek – köztük a büntetés-végrehajtás, a Roszgvardija – üzemelteti őket, elsősorban rabszállítási célból.
😱Снежный апокалипсис на Камчатке: в магазинах — пустые полки, на улицах из громкоговорителей предупреждают о возможном сходе лавин с крыш pic.twitter.com/EEcxtxH9no
A helyi hatóságok hangsúlyozták, hogy az intézkedés átmeneti jellegű, és kizárólag a közlekedési káosz enyhítését szolgálja. A beszámolók szerint az ilyen járműveket főként olyan útvonalakon vetették be, ahol a normál buszok elakadtak vagy egyáltalán nem tudtak elindulni, miközben a lakosság számára továbbra is szükség volt valamilyen alapvető közlekedési lehetőség biztosítására.
A Kamcsatkai Terület vezetése közölte: amint a havazás enyhül, és az utak megtisztíthatóvá válnak, a hagyományos tömegközlekedést helyreállítják, a rendfenntartó szervek járműveit pedig kivonják a civil forgalomból.
😱Снежный апокалипсис на Камчатке: в магазинах — пустые полки, на улицах из громкоговорителей предупреждают о возможном сходе лавин с крыш pic.twitter.com/EEcxtxH9no
Január 12-én, hétfőn továbbra is buszokkal pótolják az elektromos közösségi közlekedést Kijevben – írja az Ukrinform.
A villamos- és trolibusz-közlekedés felfüggesztése miatt az autóbuszok biztosítják az összeköttetést, miközben a város többi pontján késésekre kell számítani. A változásokról a Kyivpastrans Telegram-csatornáján lehet tájékozódni, a bal parti ideiglenes buszjáratok útvonalait pedig az önkormányzat honlapján tették közzé; a rendkívüli intézkedésekre az időjárási körülmények miatt van szükség.
December 13-án, szombaton, a Val-de-Marne megnyitotta az első nagyvárosi libegőjét, a C1-es járatot. Ez összeköti Créteil városrészét Villeneuve-Saint-Georges-szal. Ez a leghosszabb városi libegő Európában.
Érdemes megemlíteni, hogy ez az új városi közlekedési mód alaposan felkeltette a Île-de-France-iak kíváncsiságát. A Val-de-Marne négy települését átszelő első városi libegőrendszer összesen öt megállóval rendelkezik, és mindössze 18 perc alatt köt össze Créteil-t és Villeneuve-Saint-Georges-t, szemben a szokásos, 40 perces buszos utazással. Másik érdekessége a Cable C1-nak, amelyet a Île-de-France Mobilités tervezett és a Transdev működtet az, hogy ez az leghosszabb városi kötélpálya Európában, 4,5 km-es nyomvonalával. Ezzel megdöntötte a Toulouse városi felvonóját, a 3 km hosszú Téléo-t, de felülmúlta Grenoble 700 méteres kötélvasútját és Brest 420 méteres rendszerét is.
A C1 kábel hosszabb, mint a barcelonai kikötői felvonó, amelynek hossza körülbelül 1303 méter, viszont még mindig jókora lemaradásban van a La Paz – El Alto siklóvasút mögött, amelyet hivatalosan a „Mi Teleférico” névvel láttak el. A boliviai La Paz és El Alto városát összekötő felvonó 2014. május 30-án indult el, és máig a világ legnagyobb városi siklóvasúti hálózataként tartják számon, hiszen 30,5 kilométeres útvonalával ez az egyik legnagyobb ilyen rendszer a világon!
😱Снежный апокалипсис на Камчатке: в магазинах — пустые полки, на улицах из громкоговорителей предупреждают о возможном сходе лавин с крыш pic.twitter.com/EEcxtxH9no
Los musulmanes en Francia ahora establecen nuevas reglas para las mujeres:
1. Prohibición de conducir 2. No utilizar las redes sociales 3. No se permite ropa corta. 4. Sin derecho a trabajar. 5. Prohibición de asistir a recintos deportivos mixtos.pic.twitter.com/LP58z3kLWj
🔴 Aubervilliers (93) || Les élèves, du lycée Le Corbusier, ont bloqué l’établissement pour protester contre le manque de professeurs depuis le début de l’année scolaire. pic.twitter.com/W1LO5Qg84F
#Démographie | Au 1er janvier 2026, la population résidant en France est estimée à 69,1 millions d’habitants : 66,8 millions en France métropolitaine et 2,3 millions dans les départements d’outre-mer. La population augmenterait de 0,25 % sur un an. 👉 https://t.co/bFFoPzmFoDpic.twitter.com/OlhN8c7dNs
📈 Plus de décès (635000) que de naissances (621300) sur 12 mois en France Métropolitaine: le solde naturel est **négatif** pour le 5ème mois consécutif, et pour la 1ère fois depuis la 2ème guerre mondiale. https://t.co/PaOPJyEbCspic.twitter.com/Z1ZMakMEMz
A volt szovjet tagköztársaságok többségében van egy sajátos szolgáltatás: a marsrutkával, vagyis az iránytaxival történő közlekedés. A marsrutka tulajdonképpen nem más, mint egy mini-busz, ami többnyire a városon belül működik, rendszerint maszek alapon a helyi közlekedési társaságtól függetlenül, emiatt jóval olcsóbb is. A szovjet örökségként megmaradt iránytaxik Ukrajnában ma is nélkülözhetetlenek a közlekedésben. K. Debreceni Mihály összefoglalója.
😱Снежный апокалипсис на Камчатке: в магазинах — пустые полки, на улицах из громкоговорителей предупреждают о возможном сходе лавин с крыш pic.twitter.com/EEcxtxH9no
Szeptember 30-án immár harmadik alkalommal zajlott Beregszászban a Rolling Go elnevezésű közlekedésbiztonsági felvonulás, amelyet a P. Frangepán Katalin Gimnázium a Határtalan Segítség Alapítvánnyal közösen valósított meg. A program célja, hogy játékos módon tanítsa meg a gyerekeknek a biztonságos közlekedés alapvető szabályait, és elősegítse a felelős közlekedési szemlélet kialakítását.
A program a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola bejáratánál vette kezdetét, ahol a résztvevőket, a beregszászi óvodásokat és a Kossuth Lajos Líceum tanulóit Jakab Andrea, a P. Frangepán Katalin Gimnázium megbízott igazgatója köszöntötte. Elmondta, nagy öröm számára, hogy immár harmadik alkalommal rendezhetik meg a Rolling Go programot. „Mindannyian valljuk, hogy a biztonságos közlekedésre nevelést és a környezettudatos szemlélet kialakítását minél korábban el kell kezdeni” ‒ hangsúlyozta.
Jakab Andrea köszöntőjében a támogatóknak is köszönetet mondott. Háláját fejezte ki Beregszász város vezetésének, amiért engedélyükkel és segítségükkel ismét létrejöhetett a közlekedésbiztonsági felvonulás. Kiemelte a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és vezetősége támogató szerepét, valamint Magyarország Kormányának segítségét is.
Az igazgatónő emlékeztetett, hogy az elmúlt években már több intézmény is bekapcsolódott a programba, és ezek az alkalmak mindig valódi közösségi élményt jelentettek.
Külön kiemelte, hogy 2025 fordulópont a program életében, hiszen a beregszászi felvonulás mellett idén már Nagydobronyban is sor kerül a rendezvényre. Végül a gyerekeket arra kérte, hogy bátran, de felelősen használják a járműveket.
Fülöp Andrea beregszászi magyar konzul asszony köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a közlekedésbiztonság és a környezetvédelem mindannyiunk közös ügye. Mint mondta, a balesetek többsége emberi hibából fakad, ezért fontos, hogy már kisgyermekkorban elkezdődjön a tudatos közlekedésre nevelés.
Elmondta, hogy a gyerekek másként érzékelik a közlekedési helyzeteket, mint a felnőttek, és sokszor nem ismerik fel a veszélyeket. „A közlekedés alapszabályait gyerekkorban játékosan elsajátíthatjuk, de a közlekedés nem játék” – hangsúlyozta.
Beszédét így zárta: „A sebesség nem a barátunk, a türelem pedig nem az ellenségünk.”
Mester János, a Határtalan Segítség Alapítvány alapítója, a Rolling Kids program elindítója megköszönte, hogy immár harmadik alkalommal gyűltek össze a közlekedésbiztonsági felvonulásra, és külön kiemelte a városvezetés, valamint a P. Frangepán Katalin Gimnázium támogatását.
Ígérem, a jövőben még nagyon sok felejthetetlen pillanatot fogunk okozni különleges járműveinkkel, amelyekkel felhívhatjuk a figyelmet a még biztonságosabb közlekedésre
‒ mondta.
A megnyitót követően kezdetét vette a látványos felvonulás: rendőrautó és zenés kíséret vezette a sort, amelynek élén bicajjal, rollerrel és triciklivel közlekedő óvodások haladtak. Őket az iskolások követték biciklivel, görkorcsolyával és más guruló eszközökkel. A felvonulás végállomása a Kossuth Lajos Líceum udvara volt, ahol színes programok várták a résztvevőket.
A gyerekek először egy nagy kört tettek az iskolaudvaron, majd birtokba vették a külön erre a célra kialakított KRESZ-miniparkot. A táblákkal, zebrával ellátott pályán a kicsik és nagyok játékos formában próbálhatták ki, hogyan kell helyesen reagálni a közlekedési helyzetekben: megállni a STOP-táblánál, körülnézni az elsőbbségadás jelzésnél.
Nagy sikert aratott a „lassú gurulás” verseny is, amelyben az nyert, aki a legtovább tudott haladni anélkül, hogy letenné a lábát. Az ügyességi akadálypálya szlalomfeladatai pedig különösen a nagyobb diákok körében bizonyultak izgalmasnak.
A rendezvény egyik csúcspontját a rendőrségi és tűzoltósági bemutató jelentette: a gyerekek kipróbálhatták a szirénákat, megnézhették a szolgálati járműveket, és testközelből ismerkedhettek meg a mindennapok hőseinek munkájával.
A szervezők szerint a Rolling Go program azért is fontos, mert játékos formában, élményekkel gazdagítva tanítja meg a gyerekeket a közlekedés szabályaira, amelyek ismerete egyszer még életet is menthet.
😱Снежный апокалипсис на Камчатке: в магазинах — пустые полки, на улицах из громкоговорителей предупреждают о возможном сходе лавин с крыш pic.twitter.com/EEcxtxH9no
Kedden először állították le a forgalmat a főváros főutcáján, a Krescsatikon a kötelező nemzeti néma csend idejére – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál a Vsanuj civil szervezet Facebook-oldalára és a Kijevi Városi Tanács Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint a civil szervezet közölte: „Most minden nap 09:00 órakor megáll a főváros. Ez abszolút mindenkinek az érdeme, aki felszólalt, támogatott, megállt és továbbra is cselekszik.” A Vsanuj videót is közzétett a helyszínről, amikor a Krescsatikon az összes autót megállították.
A Kijevi Városi Tanács hangsúlyozta, hogy Kijev minden nap az egy perc néma csend idejére leállítja a forgalmat a Krescsatyikon a város polgármesterének utasítására. „A Közlekedési Infrastruktúra Minisztériuma elkészítette a vonatkozó rendelettervezetet, eleget téve Vitalij Klicsko polgármester szeptember 11-i rendeletének és támogatva a Kijevi Városi Tanács képviselőinek kezdeményezését. Reggel 9 órakor lezárják a forgalmat az Európa tértől a Tarasz Sevcsenko körútig” – emlékeztetett a testület.
A közlekedési lámpák ebben az időpontban „csak piros” üzemmódban működnek. A korlátozások nem vonatkoznak a légitámadások idejére. Egyperces néma csenddel tisztelegnek az ukránok azok emléke előtt, akik az Ukrajna elleni orosz fegyveres agresszió következtében vesztették életüket.
Ukrajna jelentősen módosítja a gyorshajtási bírságok rendszerét, elsősorban az úgynevezett „megengedett hiba”, amely jelenleg 20 km/h csökkentését, valamint a bírságok fokozatosságának bevezetését javasolják – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a 13314. számú törvénytervezetre hivatkozva.
A jelentés szerint a törvényjavaslat kezdeményezői kifejtik, hogy a gyorshajtás az a szabálysértés, amely a legnagyobb veszélyt jelenti az emberi életre és egészségre a közúti közlekedésben. Így a Nemzeti Rendőrség szerint 2024-ben a gyorshajtás a következők oka volt: a közúti balesetekben elhunyt 3202 személy közül 1770 haláleset történt, ami az összes közúti haláleset 55 %-át teszi ki; a közúti balesetekben megsérült 32 023 személ közül 12 624-en sérültek meg, ami az összes közúti sérüléses eset közel 40 %-át teszi ki.
A törvénytervezet szerzői megjegyzik, hogy a túlzott sebesség volt a közúti balesetek okozta halálesetek és sérülések vezető oka, mind a teljes körű invázió kezdete előtt, mind azóta. Az elmúlt 3 évben (2022-től 2024-ig) a közúti balesetekben elhunytak száma elérte a 9046 főt. Minden évben a közúti balesetek több mint felében a halálos kimenetelű balesetek oka a megengedett sebesség túllépése volt. Így legalább minden második halálos közúti baleset a gyorshajtás következménye.
Ezenkívül összesen 84 670 ember sérült meg a meghatározott időszakban. Minden évben a közúti balesetek közel 30-40 %-ában a túlzott sebesség okozta a sérülést.
Nemzetközi tanulmányok szerint a 30 és 70 km/h közötti vezetési sebesség döntő hatással van a közúti balesetek valószínűségére és következményeire, különösen a lakott területeken történő forgalom esetén, ahol veszélyeztetett közlekedők – gyalogosok és kerékpárosok – is érintettek.
Az 50 km/h és a 70 km/h közötti sebességkülönbség a vezető szempontjából jelentéktelen, de közlekedési baleset esetén élet és halál között döntő tényező. Ezen okok miatt az EU-ban a lakott területeken 50 km/h a sebességkorlátozás (amit Ukrajna is bevezetett 2019-ben), a vegyes gyalogos- és kerékpáros forgalommal rendelkező utcákban pedig gyakran 30 km/h vagy kevesebb a sebességkorlátozás. Ukrajnában a sofőrök szerint a városokban és falvakban a tényleges sebességkorlátozás 70 km/h, mivel idáig nem járt büntetés ezért a szabálysértésért.
„A Nemzeti Rendőrség fent említett statisztikái azt mutatják, hogy a gyorshajtás a legveszélyesebb bűncselekmény az összes közlekedő életére és egészségére jelentett veszély mértéke szempontjából” – áll a törvényjavaslat szövegében. Ugyanakkor az ukrán közigazgatási szabálysértési törvénykönyv nem veszi figyelembe a közveszély mértékét, amelyet egy olyan szabálysértés, mint a gyorshajtás, jelent az összes közlekedőre.
A közigazgatási szabálysértési törvénykönyv írja elő a sebességhatár 20 km/h-val vagy annál nagyobb túllépése esetén kiszabható bírságokat. A parlamenti képviselők úgy vélik, hogy ez a megközelítés valójában arra ösztönzi a sofőröket, hogy 20 km/h-val a megengedett sebességhatár felett haladjanak.
Eközben Ukrajna szomszédos államai és az EU tagállamai közül csak Oroszországban létezik ilyen „megengedett” 20 km/h-s sebességtúllépés. Ezért a törvényjavaslat 10 km/h-val (a jelenlegi 20 km/h helyett) történő sebességtúllépés esetén javasolja a felelősség megállapítását. Javasolt továbbá a gyorshajtásért járó bírságok emelése, valamint a gyorshajtás mértékétől függően fokozatos büntetés bevezetése.
A szerzők kifejtik, hogy a törvényjavaslat kidolgozásakor más országok tapasztalatait is tanulmányozták, amelyek többsége 5-10 km/h-val történő sebességtúllépés esetén bírságot szab ki, és számos országban (elsősorban Lengyelországban) bevezették a bírságok fokozatosságát.
Így a 13314. számú törvénytervezet a következő új gyorshajtási bírságok megállapítását javasolja:
a sebességhatár 10 km/h-val történő túllépéséért – 340 hrivnya;
a sebességhatár 20 km/h-val történő túllépéséért – 680 hrivnya;
a sebességhatár 30 km/h-val történő túllépéséért – 1360 hrivnya;
a sebességhatár 40 km/h-val történő túllépéséért – 1700 hrivnya;
a sebességhatár 60 km/h-val történő túllépéséért – 2720 hrivnya;
a sebességhatár 80 km/h-val történő túllépéséért – 3400 hrivnya.
Ezenkívül, ha a gyorshajtás vészhelyzethez vezet, a sofőrt 6 hónaptól 1 évig terjedő időtartamra eltilthatják a vezetéstől. Jelenleg Ukrajnában a gyorshajtási bírságok a következők. A sebességhatár 20 km/h-nál nagyobb túllépése 340 hrivnya bírságot von maga után.
Ugyanakkor jelenleg, ha a sebességtúllépés meghaladja az 50 km/h-t, a bírság 1700 hrivnya. Ha a határozat kézhezvételétől számított 10 banki napon belül befizetik, akkor a bírság 50 %-kal csökken.
A bírságrendszer módosításáról szóló törvénytervezetet csak a Legfelső Tanács elé terjesztették. Vagyis egyelőre nem tudni, hogy mikor léphetnek életbe a változtatások, és hogy egyáltalán támogatni fogják-e azokat a parlamenti képviselők. Ha azonban a változtatásokat elfogadják, Ukrajna lépést tesz a közlekedésbiztonság európai modellje felé, és a várakozásoknak megfelelően csökkenni fog a közúti balesetek halálozási aránya.
😱Снежный апокалипсис на Камчатке: в магазинах — пустые полки, на улицах из громкоговорителей предупреждают о возможном сходе лавин с крыш pic.twitter.com/EEcxtxH9no
Zavar keletkezett a német autópályák forgalmában, miután a Google Maps tévesen széles körű útlezárásokat jelzett – írja az Index.
A navigációs szolgáltatást használók a térképen piros pontok tömkelegével szembesültek, amelyek a stoptáblákat jelezték. A The Guardian beszámolója szerint a jelenség Hollandiát és Belgiumot is érintette. A helyzetet súlyosbította, hogy a németek nagy része úton volt, amikor az alkalmazásban zavar keletkezett.
Az emberek hosszas késésekkel néztek szembe, mivel vagy kerülőutakat kellett találniuk, vagy bent ragadtak a főutakon felgyűlt kocsisorokban. Viszont azok az emberek, akik más alkalmazásokat használtak, mint a Waze vagy az Apple Maps, nem ütköztek ilyen gondokba. Nekik a valós képet tükrözte az adott szolgáltatás, vagyis azt mutatta, hogy nincsenek lezárások, szabadon lehet közlekedni az érintett útvonalakon.
A Google reagált az esetre, szóvivőjének nyilatkozata szerint átvizsgálnak mindent, hogy kiderítsék, mi okozta a zavart. Kiemelte, hogy miután értesítették őket a téves jelzésekről, azonnal elkezdtek dolgozni a problémán, hogy eltávolítsák a piros táblákat.
😱Снежный апокалипсис на Камчатке: в магазинах — пустые полки, на улицах из громкоговорителей предупреждают о возможном сходе лавин с крыш pic.twitter.com/EEcxtxH9no
Az ukrán kormány módosította a KRESZ-t, a változások a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításáról szóló törvény új változatának hatálybalépéséhez kapcsolódnak – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a 2025. január 10-én kelt 19. számú kormányhatározatra hivatkozva.
A kormányhatározat lehetővé teszi, hogy a közlekedési baleset után a felek ne értesítsék a rendőrséget abban az esetben, ha az csak két járművet érint. Ennek az a feltétele, hogy az anyagi kár kizárólag a jármű megrongálódása (megsemmisülése) formájában keletkezett, a személyek életében és egészségében nem keletkezett kár. Az ilyen járművezetőknek joguk van a Nemzeti Rendőrség bevonása nélkül közösen, papír alapon vagy elektronikus formában közlekedési baleseti jegyzőkönyvet felvenni a biztosítóhoz történő benyújtás céljából.
Az ilyen bejelentést követően a járművezetők jogosultak a közlekedési baleset helyszínét elhagyni, és mentesülnek a Nemzeti Rendőrség illetékes osztályának a közlekedési baleset bekövetkeztéről történő tájékoztatási kötelezettsége alól
– áll a határozatban.
A KRESZ jelenlegi változata lehetővé teszi, hogy a baleset résztvevői ne hívják a rendőrséget, hanem a baleseti rajz elkészítésével és aláírásukkal megjelenjenek a legközelebbi rendőrőrsön vagy a Nemzeti Rendőrség főosztályán, hogy elkészítsék a szükséges dokumentumokat.
A határozat értelmében a járművezetőnek rendelkeznie kell a közúti járművek tulajdonosainak kötelező felelősségbiztosítására vonatkozó érvényes biztosítási kötvénnyel (szerződéssel) (elektronikus vagy papíralapú adathordozón), amelyre vonatkozó információkat az Egységes Központi Adatbázis, vagy külföldi biztosító által kiállított zöldkártya biztosítási igazolás (elektronikus vagy papíralapú adathordozón) tartalmazza.
Az új kötelező gépjármű-felelősség biztosításról szóló törvény 2025. január 1-jén lépett hatályba. Ez a biztosítási kártérítés maximális összegének fokozatos emelését írja elő 2025 januárjától: élet- és egészségkárosodásért – 320 ezer hrivnyától 500 ezer hrivnyáig; vagyoni kár esetén – 160 000 hrivnyától 250 000 hrivnyáig.
Amint azt az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) megjegyezte, a biztosítási kötvények költsége az év elejétől 25-30 %-kal emelkedik.
😱Снежный апокалипсис на Камчатке: в магазинах — пустые полки, на улицах из громкоговорителей предупреждают о возможном сходе лавин с крыш pic.twitter.com/EEcxtxH9no
Idén kilenc hónap alatt több mint 3,2 millió közlekedési szabálysértést észleltek az automata rögzítő kamerák. Ez 1,7-szer több, mint az előző év azonos időszakában, és rekordnak számít a kamerák 2020 júniusi telepítése óta, számolt be az Opendatabot.
Például az előző év azonos időszakában 2,6 millió szabálysértést jegyeztek fel, 2022-ben – 2,1 milliót, 2021-ben – 2,6 milliót.
A kamerák által rögzített szabálysértések szinte mindegyike a sebesség túllépéséhez kapcsolódott. És csak 1% a tömegközlekedési eszközök számára kijelölt sávban való megállás vagy közlekedés.
A legtöbb havi szabálysértést szeptemberben jegyezték fel – 520,2 ezret.
Jelenleg Ukrajnában 19 régióban és Kijevben 308 kamera működik. A kamerák 20%-a a fővárosban és a régióban található – 30 és 32. A Lemberg régióban 44 kamera van felszerelve: 13 Lembergben és 31 a régióban. Ugyanakkor az eszközök nincsenek csatlakoztatva a fronthoz közeli régiókban (Donyeck, Luhanszk, Harkiv, Zaporizzsja, Herszon régiókban).
Összehasonlításképpen: a teljes körű háború előtt 24 városban és 15 régióban 246 eszközzel rögzítették a szabálysértéseket.
A rendőrség az automatikus rögzítés mellett több mint 2 millió hrivnya összegű bírságot szabott ki közlekedési szabálysértések miatt. Leggyakrabban Lemberg, Kijev és Odessza megyékben szabtak ki bírságot a sofőrökre.
😱Снежный апокалипсис на Камчатке: в магазинах — пустые полки, на улицах из громкоговорителей предупреждают о возможном сходе лавин с крыш pic.twitter.com/EEcxtxH9no
