Viktor Jelenszkij, az Etnopolitikai és Lelkiismereti Szabadság Állami Szolgálatának vezetője kijelentette, hogy Ukrajnában 6500 lelkész kapott felmentést a mozgósítás alól – számolt be szerdán az Ukrajinszka PravdaJelenszkijsajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Jelenszkij hangsúlyozta: „Az Ukrajnában lévő 35 ezer vallási szervezet közül valamivel több mint 10 ezer jelenleg kritikus infrastruktúrának minősül… A vallási szervezetek vezetői és az ezekben a vallási szervezetekben dolgozó papok halasztást kaphatnak a mozgósítás alól. 6,5 ezer ilyen pap van, akit felmentettek.” Mint kiemelte, az Ukrán Ortodox Egyházhoz (Moszkvai Patriarchátus) tartozó vallási szervezetek nem válhatnak stratégiai jelentőségűvé, a papjaik pedig nem kaphatnak halasztást.
Jelenszkij a többi között arra hívta fel a figyelmet, hogy szociológiai kutatások szerint a válaszadók 25 %-a úgy véli, hogy a papoknak ugyanúgy a hadseregben kellene szolgálniuk, mint mindenkinek, 44 %-uk pedig úgy véli, hogy lenniük kellene kivételeknek számukra, különösen, hogy ne legyenek harcosok.
Az ukránok többsége támogatná a fegyveres erők részvételét a szomszédos és a balti országok védelmében Oroszország támadása esetén – derült ki a Rating Szociológiai Csoport felméréséből, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kutatás eredményeiből kiderült, hogy az ukránok több mint fele helyesli azt az elképzelést, hogy az ukrán hadsereget bevonják számos európai ország védelmébe, ha azokat Oroszországi megtámadná. Az egyes országok támogatásának készsége a következőképpen oszlott meg: Litvánia: 63 % támogatná, 33 % nem támogatná; Lettország: 62 % támogatná, 33 % nem támogatná; Észtország: 61 % támogatná, 33 % nem támogatná; Moldova: 60 % támogatná, 35 % nem támogatná; Finnország: 59 % támogatná, 33 % nem támogatná; Lengyelország: 58 % támogatná, 37 % nem támogatná.
A válaszadók közel háromnegyede (73 %) meg van győződve arról, hogy az ukrán fegyveres erők mind a saját népüket, mind Európa más népeit védik az orosz agressziótól. Csak 23 % gondolja úgy, hogy a hadsereg kizárólag Ukrajnáért harcol. A szociológusok megjegyezték, hogy ezek az adatok megegyeznek a négy évvel ezelőttiekkel.
Az ukrán fegyveres erők szerepéről alkotott vélemények szorosan összefüggenek az európai integrációval kapcsolatos attitűdökkel. Azok körében, akik Ukrajna EU-csatlakozása mellett szavaznának, a hadsereget egész Európa védelmezőjének tekintik. Ezzel szemben az európai integráció ellenzői között ezt a nézetet lényegesen kevesebben – 57 % – osztják.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az ukránok többsége támogatná a fegyveres erők részvételét a szomszédos és a balti országok védelmében Oroszország támadása esetén – derült ki a Rating Szociológiai Csoport felméréséből. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1779913800 [modified] => 1779904001 ) [title] => Az ukránok közel háromnegyede meg van győződve róla, hogy az ukrán hadsereg mind Ukrajnát, mind Európát védi [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=285219&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 285219 [uk] => 285221 ) [crid] => bey5821 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 238179 [image] => Array ( [id] => 238179 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru.webp [original_lng] => 30308 [original_w] => 1200 [original_h] => 719 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru-300x180.webp [width] => 300 [height] => 180 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru-768x460.webp [width] => 768 [height] => 460 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru-1024x614.webp [width] => 1024 [height] => 614 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru.webp [width] => 1200 [height] => 719 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru.webp [width] => 1200 [height] => 719 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/haboru.webp [width] => 1200 [height] => 719 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1779893851:3 [_thumbnail_id] => 238179 [_edit_last] => 5 [views_count] => 267 [_algolia_sync] => 952697133001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 7 ) [categories_name] => Array ( [0] => Uncategorized ) [tags] => Array ( [0] => 1984 [1] => 1985 [2] => 85053 ) [tags_name] => Array ( [0] => felmérés [1] => közvélemény-kutatás [2] => orosz–ukrán háború ) ) [2] => Array ( [id] => 282494 [content] =>
Az ukránok több mint 50 %-a úgy véli, hogy az állami szervekben tapasztalható korrupció nagyobb veszélyt jelent Ukrajna fejlődésére, mint Oroszország katonai agressziója – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) nemrég végzett felmérésére hivatkozva.
A KMISZ 2026 februárjában kérdéseket tett fel arról, hogy melyek Ukrajna és az ukránok előtt álló legnagyobb kihívások. Ebben a formátumban a legfőbb kihívások 65 %-a a háború, 29 %-a pedig a korrupció. Vagyis a „kérdés nélküli” és „spontán” formátumban az ukránok többnyire valóban a háborúról és az azzal kapcsolatos problémákról beszélnek.
Ugyanakkor a jelenlegi felmérésben a KMISZ megismételte 2024 májusi kérdését, amikor a válaszadókat közvetlenül arról kérdezték, hogy mi a nagyobb fenyegetés – a hatalmi korrupció vagy az orosz katonai agresszió. Vagyis a válaszadóknak e két kihívás közül kellett választaniuk az ország számára.
Ha a válaszadókat arra kérik, hogy a korrupció és a katonai agresszió közül a nagyobb fenyegetést válasszák, 54 % a korrupciót választja. A válaszadók 39 %-a tartja a katonai agressziót nagyobb fenyegetésnek (a korrupcióhoz képest). További 7 % nem tudott dönteni a válaszadásban.
2024 májusához képest kevesebben voltak, akik bizonytalanok voltak. Ehelyett valamivel többen voltak, akik mindkét értelmes választ bejelölték. „Tehát, mint láthatjuk, ha az emberek figyelmét kétféle problémára – a háborúra és a korrupcióra – irányítjuk, akkor ebben a formátumban a korrupció győz” – jegyezte meg a KMISZ.
Az ukránok több mint 60 %-a hiszi, hogy 10 éven belül Ukrajna virágzó országgá válik az Európai Unión belül – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) felmérésének eredményeiből, számolt be az rbc.ua hírportál.
A kutatásban a válaszadókat arra kérték, hogy két állítás közül válasszanak egyet, amelyek mindegyike egy lehetséges jövőt ír le 10 év múlva. Az egyik kijelentés optimistán írja le Ukrajnát, mint virágzó EU-tagot, a másik kijelentés ezzel szemben egy tönkrement ország pesszimista leírása.
A felmérés eredményei szerint az optimizmus szintje kissé csökkent 2026 januárja óta, de továbbra is meglehetősen magas. Így az ukránok 63 %-a optimista Ukrajna jövőjét illetően (januárban – 66%). Ezzel szemben a pesszimisták aránya 25% (korábban – 22%).
Az ukránok közel fele hajlandó elfogadni az adóemeléseket a nyugati finanszírozás fenntartása érdekében – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésének adataira hivatkozva.
A jelentés szerint a kutatásban két lehetőség közül választhattak a válaszadók. Az első szerint Ukrajna teljesíti partnerei összes követelményét, finanszírozást kap védelmi és szociális programokra, de a polgárok több adót fizetnek. A második – az ország elutasítja a népszerűtlen lépéseket, az adók nem emelkednek, de nincs elég pénz a hadseregre és a fizetésekre.
A megkérdezettek 48 %-a támogatta az első lehetőséget – az összes szükséges feltétel teljesítését, még akkor is, ha ez adóemeléseket jelent. 30 % választotta a második lehetőséget – a népszerűtlen döntések elvetését, akár a finanszírozás hiányának árán is. 22 % nem tudott dönteni. Vagyis minden harmadik ukrán nem akarja az adóterhek növekedését – még akkor sem, ha az a hadsereget vagy a szociális programokat érinti.
Az ukránok egyharmada nem bízik Volodimir Zelenszkij elnökben, a kutatók úgy találták, hogy egyesek 2019 óta az államfő ellene vannak, de léteznek más okokat is – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) 2026. április 20. és 27. között végzett felmérésére hivatkozva.
A kutatás adatai szerint az ukránok 36 %-a nem bízik az elnökben. A szociológusok további kérdéseket tettek fel 50 válaszadónak, hogy kiderítsék a fő okokat. A bizalmatlanság leggyakoribb oka nem az aktuális eseményekhez kapcsolódik. A válaszadók 40 %-a azt mondta, hogy a Zelenszkijjel szembeni szkeptikus hozzáállásuk 2022 előtt, egyes esetekben pedig már 2019 előtt kialakult.
Vannak, akik konkrétan a csapatok kivonását, bizonyos kijelentéseket, valamint az elnök viselkedését békeidőben is megemlítik. Az egyik válaszadó megjegyezte, hogy „a 95. Negyed óta negatívan viszonyul Zelenszkijhez és tevékenységéhez”.
A fennmaradó okok a következőképpen oszlottak meg: 32 % – semmilyen erőfeszítést nem tesz a háború befejezésére; 28 % – nem teljesítette a választási ígéreteit; 20 % – korrupció (tízből kettő konkrétan a „Mindics-ügyet említette ); 18 % – személyzeti politika: közeli emberek kinevezése, szakemberek elbocsátása; 12 % – alkalmatlanság a közigazgatásban; 10 % – a TCK tevékenysége és a mozgósítás; 10 % – az életszínvonal csökkenése és az árak emelkedése.
A válaszadók egyike sem említette a választások hiányát okként. Csak egy válaszadó említette a szólásszabadság korlátozását, egy másik pedig azt mondta, hogy az elnök „ragaszkodik a hatalomhoz”. Az elnökben nem bízók 70 %-a azt mondta, hogy hozzáállásuk az elmúlt 1-2 hónapban nem változott. További 26 % szerint romlott. Csak 4 % számolt be némi javulásról, bár továbbra sem bízik benne.
Ugyanakkor a megkérdezettek 46 %-a még azok között is, akik nem bíznak benne, úgy vélte, hogy Zelenszkijnek a háború végéig elnöknek kell maradnia. Ezzel szemben 42 % ragaszkodik az azonnali lemondásához.
Kissé csökkent a Volodimir Zelenszkij elnökbe vetett bizalom szintje 2026 márciusához képest – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felméréséből, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál.
Mint a kutatás adataiból kiderült, jelenleg az ukránok 58 %-a bízik az elnökben, míg 36 %-uk nem. A bizalom-bizalmatlanság mérlege +22 %. A szociológusok megjegyezték, hogy 2026 márciusában a mutatók magasabbak voltak: a bizalom szintje 62 %, a bizalmatlanságé pedig 32 % volt, ami +30 %-os egyenleget jelent.
„2026 márciusához képest a bizalom szintje kismértékben csökkent. Így azoknak az aránya, akik bíznak Zelenszkijben, 62 %-ról 58 %-ra csökkent, azoknak az aránya, akik nem bíznak benne, 32 %-ról 36 %-ra nőtt. Ennek megfelelően a bizalom-bizalmatlanság mérlege márciusban +30 % volt, szemben a jelenlegi +22 %-kal” – jegyezték meg a szociológusok.
Azt is megállapították, hogy azok között, akik megbíznak az elnökben, 25 % „teljes mértékben”, 33 % pedig „inkább bízik”. Azok között, akik nem bíznak, 18 % „egyáltalán nem bízik”, további 18 % pedig „inkább bizalmatlan”.
Az ukránok többsége ellenzi, hogy a teljes Donyeck megyét Oroszország ellenőrzése alá adják biztonsági garanciákért cserébe. A felmérés szerint a válaszadók 57%-a ezt teljesen elfogadhatatlannak tartja.
Ugyanakkor 36% hajlandó lenne ilyen kompromisszumra, bár közülük sokan nehéz döntésként tekintenek rá. A megkérdezettek 7%-a nem tudott állást foglalni a kérdésben.
Az adatok enyhe elmozdulást mutatnak március elejéhez képest: akkor 62% utasította el kategorikusan az ötletet, míg most 57%. A kompromisszumot elfogadók aránya 33%-ról 36%-ra nőtt.
Összességében az áprilisi eredmények nagyjából visszatértek a februári szinthez, ami viszonylagos stabilitást jelez a közvélemény alakulásában.
A felmérések szerint az ukránok többsége támogatja, hogy Ukrajna részt vegyen az Eurovíziós Dalfesztiválon, de elutasítja, hogy az állami költségvetésből finanszírozzák a részvételt. A február 12. és 24. között végzett felmérésében több mint 2000 felnőtt ukrán vett részt.
A válaszadók 70%-a támogatja vagy nem ellenzi Ukrajna részvételét, míg 27% szerint a háború idején nem kellene részt venni. Ugyanakkor a költségvetésből történő finanszírozást a többség kritikusan ítéli meg: 42% szerint inkább szponzorokat kell bevonni, 12% tartja teljesen elfogadhatónak a költségvetési finanszírozást, 16% pedig kisebb, költségvetésből támogatott válogatót tart elfogadhatónak.
A szakértők szerint költségvetési prioritás mindig érzékeny kérdés, különösen a háború idején. Szerinte a legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a védelmi kiadások elsődlegesek, ugyanakkor a kultúrára fordított pénzek hosszú távú, látszólag kisebb, de pozitív hatásai is fontosak.
Ukrajnában megnőtt azoknak az állampolgároknak az aránya, akik úgy vélik, hogy a választásokat csak a háború teljes befejezése és a végleges békemegállapodás megkötése után szabad megtartani – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésének eredményeire hivatkozva.
A jelentés szerint a szociológusok megállapították, hogy az ukránoknak mindössze 12 %-a támogatja a választások megtartását a háború vége előtt. Ez a szám 2025 folyamán is 10-12 % körül maradt. A válaszadók további 13 %-a véli úgy, hogy a választások lehetségesek a tűzszünet és a biztonsági garanciák elfogadása után. Ugyanakkor kevesebben vannak 2025 decemberéhez képest – akkor a válaszadók 23 %-a támogatta ezt az álláspontot.
Ehelyett azoknak az aránya nőtt legnagyobb mértékben, akik azt támogatják, hogy a választásokat csak a háború teljes befejezése után tartsák meg. Míg 2025 decemberében a válaszadók 59 %-a hitte ezt, addig 2026 márciusában már 69 % volt ez az arány.
KMISZ saját felmérését 2026. március 1. és 8. között végezte telefonos interjúk formájában Ukrajna minden régiójában 1003 felnőtt válaszadó megkérdezésével az ukrán kormány által ellenőrzött területeken. A minta nem tartalmazta a megszállt területek lakosait és azokat, akik 2022. február 24. után külföldre távoztak (a válaszadók egy része belső menekült volt).
