Svédország lakosságának jóformán egyharmada külföldi felmenőkkel rendelkezik, arányuk pedig folyamatosan növekszik a folyamatos bevándorlás és a demográfiai tendenciák miatt, amelyek magukban foglalják a termékenységi rátákat is.
Ha a bevándorlás jelenlegi szintje továbbra is fennáll, a svédek 45 éven belül kisebbséggé válnak saját hazájukban – állítja egy finn kutató, Kyösti Tarvainen, a helsinki Aalto Egyetem rendszerszint-elemző emeritus professzora.
Tarvainen a szokásos demográfiai módszerrel, az úgynevezett kohorsz-komponens módszerrel arra a következtetésre jutott, hogy amennyiben a bevándorlás mértéke változatlan marad, úgy az etnikai svédek száma jelentős kisebbséggé váláhat 2065-re. A demográfiai változás nagy társadalmi elmozdulásokat is eredményez, Tarvainen modellje szerint ugyanis 2100-ban annyi muszlim lesz az országban, mint etnikai svéd.
“A svéd parlament 1975-ben egyhangúlag úgy döntött, hogy Svédország multikulturális ország. Abban az időben a bevándorlók több mint 40 százaléka honfitársaim, finnek voltak. A helyzet megváltozott: 2019-ben a nettó bevándorlók 88 százaléka nem nyugati, 52 százaléka pedig muszlim volt. Így hatalmas kulturális változás ment végbe a bevándorló népességben, mivel annak legnagyobb csoportja finnből muszlim lett.”– írta Tarvainen a Folkbladet lapban közzétett véleménycikkében.
Tarvainen szerint a markáns különbség az, hogy a finn bevándorlók gyorsan beolvadtak a svéd társadalomba. Ma szerinte mások a feltételek, mivel a bevándorlók nagy része nem asszimilálódik, vagy nem integrálódik sikeresen a társadalomba, ehelyett saját területeket alkotnak, amelyeket általában kirekesztett területeknek, sérülékeny területeknek vagy tiltott zónának neveznek, amelyek nagyrészt párhuzamos társadalmak, eltérő gondolkodásmóddal és életmóddal. Tarvainen szerint ez a jelenség csak egyre csökkenő bizalmat és társadalmi kohéziót eredményez.
Ha és amikor az etnikai svédek kisebbségbe kerülnek, a demográfiai változások üteme valószínűleg tovább fog nőni, mert a külföldi háttérrel rendelkező emberek többsége megkönnyíti a saját etnikai csoportja számára a bevándorlást – fogalmazott Tarvainen.
“Kiemelkedő svéd mérnökök és üzletemberek gondoskodnak arról, hogy a svéd gazdaság ne dőljön össze, de a svéd társadalom és kultúra közben elveszíti vezető pozícióját. Ez a demográfiai fejlődés megállítható, de radikális változásokat igényel a bevándorlási politikában. Történelmileg egyedülálló helyzetben vagyunk, és nekünk, északiaknak párbeszéded kell indítanunk a bevándorlásról és nemzetállamaink megőrzéséről” – zárta beszédét Tarvainen.
Az 1980-as évek tömeges bevándorlása óta eltelt néhány évtized alatt Svédország Európa egyik leghomogénebb nemzetéből a legkülönbözőbbé vált nemzetségileg. Az olyan demográfiai trendekkel együtt, mint a termékenységi különbségek, a külföldi háttérrel rendelkező népesség aránya folyamatosan növekszik.
Tobias Hübinette, a Karlstad Egyetem faj- és multikulturalizmus-kutatója szerint, akit antirasszista aktivistának is neveznek, a teljes lakosság 33,5 százalékának van valamilyen külföldi háttere. Ezenkívül a külföldi háttérrel rendelkező lakosok a népesség növekedésének 99 százalékát tették ki 2020-ban, és a 0-34 év közötti lakosok 38-40 százaléka rendelkezik valamilyen külföldi háttérrel – írja a Sputnik News.
