Mit tanácsol a szakember, hogyan védekezhetünk a leghatékonyabban az influenza ellen, ha nem tudjuk vagy akarjuk beoltatni magunkat?
Dr. Meglécz Katalin, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára elsősorban azt javasolja, kerüljük a zsúfolt helyeket és tartsuk be az általános személyi higiénés szabályokat, különös tekintettel a kézhigiénére, valamint a köhögéssel-tüsszentésselkapcsolatos etikettre. „Lehetőség szerint sokat tartózkodjunk a friss levegőn, kerüljük a zárt közösségeket, illetve fogyasszunk természetes vitaminokat” – mondta a közegészségtan-járványtan szakorvosa. Leszögezte: a leghatékonyabb, specifikus védekezési mód a védőoltás.
A szakember kitért továbbá arra is, milyen fontos a gyakran használt tárgyak (kilincsek, asztalok, billentyűzet stb.), felületek rendszeres megtisztítása, hiszen azokat nap mint nap rengetegen megérintik. Emellett pedig azokban a zárt terekben, ahol sokan dolgoznak együtt, érdemes gyakran és alaposan szellőztetni. „Az influenzajárványidején javasolt kerülni az egyébként szokásos üdvözlési formákat (a kézfogást, a puszit), amelyek szintén növelik a megfertőződés kockázatát” – hangsúlyozta és hozzátette, emellett lehetőség szerint tartózkodni kell a betegekkel való közvetlen kontaktustól is.
Fel lehet-e ismerni az influenzás embert? Naponta munkába járunk, használjuk a tömegközlekedést, toljuk a bevásárlókocsit a zsúfolt áruházban, konditerembe megyünk, vagy épp a gyerekünket visszük edzésre, óvodába. Elkerülhetetlen, hogy a nagy számok törvénye alapján ne fussunk össze szipogó, tüsszögő, köhögő emberrel. De, vajon ki lehet szúrni valakin, hogy influenzás? Hiszen a nátha tünetei szinte ugyanazok. A közegészségtan-járványtan szakorvosa azonban erre is megadta a választ: bár a nátha is tüsszögéssel, köhögéssel, orrfolyással, orrdugulással jár, az influenza esetében a köhögés és orrfolyás nagyon intenzív és magas lázzal, erős levertséggel párosul. És míg a nátha lassan fejlődik ki, addig az influenza hirtelen dönt le a lábunkról.
„Az influenza tünetei a fertőződést követően 1-3 nappal hirtelen jelennek meg: láz, hidegrázás, elesettség, levertség, izomfájdalmak, étvágytalanság, torokfájás, fejfájás. Később száraz köhögés is társul ezekhez. Aláz1-5 nap alatt megszűnik, majd napok-hetek múlva a többi tünet is elmúlik. A hirtelen kezdet, az erős levertség és a láz a vezető tünetek, amik a többi, mintegy 200 úgynevezett náthát okozó felső légúti vírustól megkülönböztetik” – részletezte Dr. Meglécz Katalin, megjegyezve, bár az influenza alapesetben egy hét alatt gyógyul, de gyakran szövődményekkel jár, melyek esetenként igen súlyosak lehetnek.
No, de mit tegyünk, ha épp egy ilyen zsúfolt helyen valaki véletlenül ránk tüsszentett/köhögött? Van még esély ilyenkor valahogy megúszni a megbetegedést?
„Ahhoz, hogy megfertőződjünk fogékonyaknak kell lennünk” – válaszolta a szakember, aki a tüsszögés és köhögés mellé megemlítette még a beszédet is, hiszen akkor is jutnak vírusok a levegőbe, amiket elkaphatunk. Valamint ismét megemlítette a tárgyak, például a kapaszkodók megfogásával járó kockázatot is. Hangsúlyozta: „a fogékonyságot csökkenthetjük védőoltással, az immunrendszererősítésével és a higiénés szabályok betartásával”. Tehát lehetőleg gyakran mossunk kezet meleg vízzel és szappannal, használjunk eldobható zsebkendőt, s ha nincs épp lehetőség a kézmosásra, akkor még mindig segíthetnek az alkohol-bázisú kézfertőtlenítők. Az immunrendszer megerősítésére kitérve a rendszeres, lehetőleg friss levegőn végzett mozgás mellett az egészséges táplálkozás fontosságát emelte ki, hangsúlyozva, a természetes vitaminbevitel gyümölcsökkel és például savanyú káposztával elengedhetetlen. „Egyoldalú táplálkozásnál, egyes betegségek esetében emellett szükség lehet vitaminkészítmények szedésére is” – jegyezte meg.
Természetesen a közegészségtan-járványtan szakorvosa az oltás fontosságát is hangsúlyozta, hiszen, mint mondta, „a leghatékonyabb, specifikus megelőzési mód a védőoltás, annak felvétele még mindig sokkal egyszerűbb, mint egy kialakult betegség és az esetleges súlyos, életveszélyes szövődmények gyógyítása”. Kiemelte: aki beoltatja magát influenza ellen, az nem csupán magát védi meg a vírustól, hanem környezetét is, hiszen már hordozója sem lesz a betegségnek.
A téli időszakban egyre többen fordulnak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, amelynek az egyik legkellemetlenebb velejárója a magas láz. A közhiedelemmel ellentétben ez nem egy „természetellenes” állapot, hanem a szervezet védekező mechanizmusának része.
Rövid távon valóban hasznos lehet: a megemelt hőmérséklet hatására néhány kórokozó elpusztul, a fehérvérsejtek viszont gyorsabban szaporodnak, így a betegség rövidebb idő alatt leküzdhető. A beteget viszont rendkívül megterheli a láz, fáradtságot és étvágytalanságot okoz, illetve bizonyos enzimek működését is befolyásolja.
Még az orvosok körében is rendszeresen felmerül a vita, hogy mikor kell, sőt egyáltalán szükséges-e a lázcsillapítás? Mivel a szervezet természetes reakciójáról van szó, nem kell azt azonnal elfojtani, a megemelkedett hőmérséklet ugyanis nem kedvez a kórokozók szaporodásának, segíti azonban a szervezetet védő sejtek termelését. Egy egyszerű hőemelkedésnél ezért még semmiképpen nem javasolt lázcsillapítót bevenni, ha azonban alázhosszabb ideig meghaladja a 38 fokot, és a beteget nagyon megviselik a tünetek, indokolt lehet a gyógyszer. Általánosan elmondható, hogy a lázcsillapításra elsősorban a beteg közérzete miatt lehet szükség.
A lázas megbetegedések sokszor étvágytalansággal is járnak, ilyenkor a betegbe néhány korty folyadékot is erőltetni kell. Az étellel nem is feltétlenül kell erőszakoskodni, inni viszont nagyon sokat kell, hiszen a láz gyorsan dehidratálja a szervezetet. Igyunk sok hígított gyümölcslevet, meleg teákat, de ha nem kívánunk intenzív ízeket, a csapvíz is kiváló szomjoltó.
Mivel a testhőmérséklet megemelkedik, a beteget rázni kezdi a hideg, ami miatt az első reakciója az, hogy betakarózik. Nem jó ötlet azonban tovább melegíteni az amúgy is felhevült szervezetet, hiszen ez csak tovább fokozza a kellemetlen panaszokat. Ne temessük a beteget vastag takarók alá, és a fűtést se tekerjük fel indokolatlan mértékben, próbáljuk inkább finoman lehűteni a testet.
Korábban a lázcsillapítás egy gyakori módja volt a csuklókra és bokákra helyezett vizes kendő. Ez javíthat a beteg közérzetén, de a hűvös ruhadarabok csak az érintkező bőrfelület környékén csökkenthetik a test hőmérsékletét, tényleges lázcsillapító hatása ennek a módszernek nincs.
