Artem Dmitruk parlamenti képviselőt szeptember 24-én reggel vették őrizetbe Londonban. Ukrajnának való kiadatásának kérdése megoldás alatt áll.
Amint arról a The Independent beszámolt, a kiadatási kérelem 2020-ig visszamenőleg „huliganizmussal” kapcsolatos vádakat tartalmaz. Aztán a parlamenti képviselő megpróbált betörni egy politikai tanácskozásra.
„Politikai üldöztetés folyik ellenem és a családom ellen, politikai nézeteim és az UPC támogatása miatt” – mondta a szökésben lévő parlamenti képviselő a kiadványnak.
Donald Trump közölte, hogy számára elfogadható a börtön, vagy házi őrizet kilátása is, miután csütörtökön a New York-i esküdtszék bűnösnek találta üzleti iratok meghamisításának vádjában.
A volt elnök és republikánus elnökjelölt a Fox News hírtelevízióban helyi idő szerint vasárnap sugárzott interjúban úgy fogalmazott, hogy ez a dolgok menete, ugyanakkor megjegyezte, abban nem biztos, hogy a közvélemény elfogadja-e majd az ítéletet, mert – szavai szerint – eljön egy „töréspont”.
A politikus az ítélet következményeivel kapcsolatban kijelentette, hogy a választási „siker lesz a bosszú”, a bűnpert kezdeményező embereket pedig „gonosz” és „beteg embernek” nevezte.
Az amerikai intézményekben való bizalomra vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette, hogy elnökké választása esetén megszüntetné a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadásokról szóló akták minősítését, valamint feloldaná a Kennedy-gyilkosságról szóló még titkos iratok minősítését és támogatja az Epstein-akták nyilvánosságát is.
Nevek említése nélkül hozzátette, hogy két emberre gondol, mint lehetséges igazságügyi miniszter, amennyiben megnyeri az elnökválasztást, megjegyezve, hogy az előző elnöksége idején elkövetett hibákat nem akarja megismételni, amikor a posztra jelölteket keres.
A Trump-perben hozott elmarasztaló esküdtszéki döntésre vasárnap reagált a Kongresszus alsóházának republikánus elnöke, aki szintén a Fox News televízióban azt mondta, hogy a képviselőházi republikánusok minden rendelkezésükre álló eszközt felhasználnak majd, hogy visszavágjanak a szavai szerint korrupt ügyészeknek. Mike Johnson a Kongresszus felügyelő szerepkörét említette eszközként, hangsúlyozva, hogy minden tekintetben a törvény keretein belül, a jogállami normákat figyelembe véve járnak majd el.
A New York-i belvárosi bíróság esküdtszéke csütörtökön mind a 34 vádpontban bűnösnek találta Donald Trumpot, aki ellen Manhattan demokrata párti kerületi ügyésze emelt vádat hallgatási pénzek kifizetéséhez kapcsolódó üzleti iratok meghamisítása miatt. A bíró a büntetés mértékének kihirdetését július 11-re tűzte ki, ami négy nappal előzi meg a Republikánus Párt elnökjelölő konvencióját, amelyen véglegesítik a párt elnökjelöltjét a novemberi választásra. Donald Trump többször hangoztatta, hogy a vádat politikai üldözésnek, a választásokba való beavatkozásnak nevezte, a bírót pedig súlyosan elfogultnak.
Több száz klímaaktivistát vettek őrizetbe Hollandiában, miután lezárták az egyik autópályát a holland kormány és parlament épületétől nem messze.
A tüntetés szervezői az Extinction Rebellion nevű aktivista csoport tagjai voltak, akik a klíma- és energiapolitikája elleni tiltakoztak. A 12-es autópályát arra hivatkozva zárták le, hogy a kormány fosszilis energiahordozókkal foglalkozó vállalatokat támogat. A kezdeményezéshez közel háromezren csatlakoztak. A tüntetőket már korábban tájékoztatták a hatóságok, hogy tilos lezárni az autópályát, ők ennek ellenére mégis kitartottak eredeti tervük mellett.
A Belügyminisztérium jelenleg nem tudja megerősíteni az orosz tanárok Harkiv megye felszabadított területein való letartóztatásáról szóló információkat, többek között Kupjanszkban – jelentette be Jevhenyij Jenyin, Ukrajna belügyminiszter-helyettese, tájékoztatott az Ukrinform.
„Jelenleg nem tudom megerősíteni az orosz tanárok letartóztatását sem Kupjanszkban, sem Harkiv megye más településein. A rendőrségnek nincs tudomása ilyen tényekről” – mondta.
„Megkaptuk azoknak a kollaboránsoknak a listáját, akik néhány felszabadított városban együttműködtek az ellenséggel, és már legalább 21 személy együttműködési tevékenységét erősítettük meg. A munka folytatódik” – tette hozzá Jenyin.
Megjegyezte, hogy az oroszok olyan gyorsan menekültek Harkiv megyéből, hogy sok olyan dokumentumot hagytak hátra, amelyek valójában bűnözői tevékenységüket dokumentálják.
I had a wonderful call with President Zelenskyy of Ukraine. I have been moved by the resilience and courage of the Ukrainian people and his inspirational leadership. pic.twitter.com/US8UZBVKbm
Spoke to Crown Prince of Saudi Arabia Mohammed bin Salman. Thanked for supporting Ukraine's territorial integrity, resolution at the UN General Assembly. We agreed to interact in the release of ?? prisoners of war. We agreed on the provision of ?? macro-financial aid to Ukraine.
Finland donates high quality temporary family houses as emergency response to #Ukraine. Houses accommodate around 200 Ukrainians who have lost their home in Russia’s illegal war. Ministers @VilleSkinnari and @MikkonenKrista visited the site in #Irpin. pic.twitter.com/SN8nq6YVNs
Matkustin tänään Ukrainaan osoittaakseni Suomen tuen maan päättäjille ja sen rohkealle kansalle. Sota aiheuttaa Ukrainassa järkyttävää inhimillistä kärsimystä, josta toipuminen tulee kestämään pitkään. Suomi seisoo Ukrainan rinnalla, nyt ja jatkossa. pic.twitter.com/Z7fktVNdT3
Sea King from the UK has arrived in its new kingdom near the Black Sea in Ukraine! It is a strong reinforcement for the Ukrainian Navy. Our cooperation will continue to increase. Thank you to @BWallaceMP Together, we will secure the seas and lands across all of Europe! pic.twitter.com/Qf4mF2vp8L
A 46 éves Gülsen művésznevű énekesnőt jelenleg házi őrizetben tartják, miután egyik koncertjén egy félresiklott viccel a vallási nevelést folytató iskolákat megsértette. Amennyiben bűnösnek találják, akár 1-3 év börtönbüntetést is kaphat.
A 46 éves, Gülşen művésznéven ismert énekesnő egy áprilisi koncertjén viccnek szánt megjegyzésében perverziónak nevezte, hogy zenekarának egyik tagja vallási iskolába járt – tudta meg az MTI. Az ügy akkor kapott nagyobb nyilvánosságot, amikor a közösségi médiában valaki közzétette az elszólást bemutató videofelvételt. A posztot egy olyan hashtaggel látták el, amely arra szólította fel az embereket, hogy le kell tartóztatni Gülşent.
A 48 oldalas vádirat mögött összesen 702 felperes áll, akik között magánszemélyek, a török kormányhoz közel álló női jogvédők és egy vallásos iskolákat képviselő szervezet is van. Az énekes-dalszerző négy nap előzetes letartóztatást követően jelenleg házi őrizetben van, miután elutasították az ügyvédje által benyújtott szabadon bocsátási kérelmét.
Gülşen rendőrségi vallomásában azt mondta, hogy „a vicc tárgyát az imám becenévre hallgató zenésze képezte, aki arról ismert, hogy nem járt iskolába”. Az énekesnő visszautasította a vádat, és kijelentette: nem állt szándékában megsérteni sem az imam hatip iskolák tanulóit, sem bármely egyéb vallásos társadalmi csoportot, mert értékeiket tiszteletben tartja.
Ugyanakkor nehezményezte, hogy színpadi öltözékei és az egyik koncertjén kibontott szivárványos zászló miatt vált az iszlám körök célpontjává.
Törökországban az imam hatip (muzulmán imám- és prédikátorképző) iskolahálózat arról ismert, hogy nemcsak Recep Tayyip Erdoğan elnök, hanem a kormányzó pártjának sok további tagja is ott tanult.
A török büntető törvénykönyv társadalmi, faji és vallási hovatartozás alapján is büntetendőnek ítéli a társadalmi csoportok elleni gyűlöletkeltést. Az énekesnő pere akkor kezdődhet meg, ha a bíróság jóváhagyja a benyújtott vádiratot. Amennyiben bűnösnek találják Gülşent, a bíróság egytől három évig terjedő börtönbüntetést szabhat ki rá.
„Riporterek határok nélkül” (RSF) jogvédő szervezet által közzétett éves jelentés szerint 2021-ben rekordmutatót ért el a fogvatartott újságírók száma világszerte. „1995 óta, amióta a »Riporterek határok nélkül« közzéteszi éves jelentéseit, soha nem volt a börtönben lévő újságírók listája ilyen hosszú” – olvasható a szervezet honlapján.
A „Riporterek határok nélkül” szervezet idei decemberi adatai szerint 488 újságíró és sajtómunkatárs van bebörtönözve szakmai tevékenysége miatt. Ez a szám egy év alatt 20%-al nőtt. Ezt a „kivételes” növekedést a szervezet 3 országban kialakult szituációval magyarázza: Mianmarban, ahol 2021. február 1-jén a katonai junta vette át a hatalmat; Fehéroroszországban, amely Aljakszandr Lukasenka múlt évi szeptemberi „újraválasztását” követően „üldöztetések” hulláma alakult ki, Kínában, ahol Qi Jinping megszigorította Hongkong különleges közigazgatási területe feletti felügyeletet, amely egykoron a szólásszabadság etalonjának számított a régióban. Ezen kívül a kínai Hszincsiang régióban, „ahol ujgurok millióit tartják fogva táborokban”, 70 újságírót börtönöztek be.
A „Riporterek határok nélkül” szervezet kiemelte: a börtönben lévő újságírónők száma is megnőtt, 60-at közülük szakmai tevékenységük miatt zártak börtönbe, ez 33%-kal több, mint 2020-ban.
Kína pedig zsinórban ötödik éve továbbra is a világ „legnagyobb börtöne” az riporterek számára, valamint az az ország, ahol legmagasabb a bebörtönözött újságíró nők száma. Ami Fehéroroszországot illeti 2021-ben több nőt (17) tartóztattak le, mint férfit (15).
„Az újságírók törvénytelen letartóztatásának ilyen magas száma – három diktatórikus rezsim tevékenységének eredménye – jelentette ki Christophe Deloire, az RSF főtitkára – ez következménye annak, hogy világszerte felerősödnek a diktatórikus tendenciák, megsokszorozódnak a válságok, és ezeknek a rezsimeknek nincs lelkiismeretük. Ez egy új geopolitikai erőrendszer eredménye is lehet, amikor az autokrata rendszereknek módjukban nyomást gyakorlásával korlátozni üldöző tevékenységüket”.
A szólásszabadságra nehezedő nyomás másik mutatója a bolygón – a meggyilkolt újságírók száma, amely 2021-ben csökkent. A 2021. december 1-i adatok szerint ez a szám 46 fő. Ez pedig a legalacsonyabb adat 2003 óta, amikor az RSF információja szerint a meggyilkolt újságírók száma kevesebb, mint 50 volt.
Az újságíró gyilkosságok számának csökkenését a szervezet a fegyveres konfliktusok (Szíria, Irak, Jemen) intenzitásának csökkenésével és a szólásszabadságért küzdő szervezetek mozgósításával magyarázza. „A történelmileg alacsony arány ellenére azonban a világon szinte minden héten megölnek egy újságírót tevékenysége miatt” – jegyezte meg „Riporterek határok nélkül” szervezet, s egyben kiemeli, hogy az esetek 65%-ában az újságírók meggyilkolása szándékos volt.
Jelenleg Mexikó és Afganisztán a legveszélyesebb ország az újságírók számára: 7, illetve 6 újságíró halt meg ezekben az országokban. Jemenben és Indiában eddig négy-négy újságírót öltek meg.
A száraz számadatok közzététele mellett az RSF 2021-re vonatkozó jelentése felsorolja az év legkiemelkedőbb eljárásait is: Szaúd-Arábiában és Vietnamban két újságírót ítéltek a 15 év börtönbüntetésre; Kamerunban és Marokkóban két újságírónak kell szembenéznie a leghosszabb bírósági eljárásokkal, Hongkongban és Iránban tartják fogva a két legidősebb újságírót: Jimmy Lay 74 éves, Caivan Samimi Behbahani pedig 73 éves.
Az RSF emellett legalább 65 újságírót tart nyilván, akiket túszként tartanak fogva szerte a világon. „Mindnyájukat három Közel-Keleti országban tartják fogva: Cipruson (44), Irakban (11) és Jemenben (9)”, kivéve egy francia újságírót, akit Maliban tartanak fogva április óta, számolt be az RSF.
Az RSF 1995 óta évi rendszerességgel készít jelentést az újságírók elleni erőszak tényeiről világszerte, amely hiteles adatokon alapul, amelyeket folyó év január elsejétől december elsejéig gyűjtenek be. A „Riporterek határok nélkül” szervezet (RSF) 2021-es jelentése a profi és amatőr újságírók, valamint a sajtó alkalmazottaira vonatkozó adatokat egyaránt tartalmazzák.
15-й день великої війни у Європі. Жодних значних успіхів у росіян по всій 700-кілометровій лінії фронту немає. А однією з причин цього є правда про війну в онлайн-режимі. Майже 2000 іноземних журналістів щодня перебувають у найгарячіших точках цієї війни. Дякую! pic.twitter.com/4ubEFYehAG
