A Bécsi Orvostudományi Egyetem csütörtökön vehette át adományként Ludwig van Beethoven (1770–1827) koponyájának utolsóként fennmaradt darabjait.
A két darab tenyérnyi és tíz darab borsónyi méretű csontot 1863-ban, a világhírű zeneszerző újratemetésekor távolították el. A maradványokat utoljára az Egyesült Államokban őrizték.
A szaknyelvben Seligmann-töredékeknek nevezett csontok hitelessége körüli aggályokat az év végéig próbálják eloszlatni. Franz Romeo Seligmann (1808–1892) bécsi orvos, orvostörténész és antropológus 1863-ban távolította el a maradványokat tanulmányozás céljából a zenei géniusz 1863-ban történt exhumálásakor.
Markus Müller, a Bécsi Orvostudományi Egyetem rektora a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy Beethoven már fiatal éveiben, amikor egészségi állapota romlásnak indult és kezdte elveszteni hallását, azt akarta, hogy halála után vizsgálják ki betegsége okát.
A két nagyobb darab a nyakszirtcsontból, valamint a jobboldali halántékcsontból származik. A maradványok egyelőre nem tekinthetők meg, mivel a következő hónapokban még tanulmányozni fogják őket. Egyes amerikai kutatók ugyanis felvetették, hogy a koponyacsontok talán nem is Beethoventől származnak. Christian Reiter, a Bécsi Orvostudományi Egyetem törvényszéki szakértője ugyanakkor erre vonatkozó tanulmányában arra a megállapításra jutott, hogy „semmi sem mond ellent annak, hogy a csontok valódiak lennének”.
A szakértő két bizonyítékot is felhozott állítása alátámasztására. Mint mondta, a megőrzött maradványok formája és a fűrésznyomok pontosan illeszkednek a Beethoven koponyájáról 1863-ban készített gipszlenyomathoz, amelyet a Bécsi Természettudományi Múzeumban őriznek.
Másrészt az ezredforduló tájékán egy hajtincsen elvégzett molekuláris biológiai vizsgálat során megemelkedett ólomszintet mértek. A koponyadarabokban szintén ezt tapasztalták. Reiter hangsúlyozta: sosem tették közzé, hogy a csontokban is megemelkedett ólomszintet találtak. Hozzátette, hogy szükség esetén a mostani vizsgálatok megismétlik ezeket a méréseket.
Mindeközben egy másik vizsgálat is zajlik, amely pontot tehet a vita végére. Néhány napja a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézetben DNS mintákat vettek a Seligmann-töredékekből, amit összehasonlítanak a Beethoven hajtincseiből kinyert örökítőanyaggal. A végső eredményeket az év végéig várják. Reiter szerint akkor talán már tisztázhatják, hogy a zeneszerző miért vesztette el hallását és végül miben halt meg.
IX. szimfóniáját már siketen vezényelte, azóta a mesterséges intelligencia befejezte a X. is. Nem tudni pontosan, hogy december 16-án vagy 17-én, de az biztos, hogy 250 éve Bonnban látta meg a napvilágot Ludwig van Beethoven, minden idők egyik legnagyobb zenei lángelméje.
A születése napja pontosan azért nem ismert, mert akkoriban még polgári anyakönyvek nem készültek, így csak 1770. december 17-i kereszteléséről maradt fenn hivatalos adat. Mivel a keresztelőt általában a gyermek születésének napján vagy másnap tartották, a Brockhaus Riemann zenei lexikon szerint feltételezhető, hogy Beethoven 1770. december 16-án született.
Flamand származású zenészcsaládban jött a világra, innen nevében a van szócska. Részeges apja mindenáron Mozarthoz hasonló csodagyereket akart belőle faragni, így a kisfiúnak már akkor zongoráznia kellett, amikor a billentyűket még csak zsámolyról érte el.
Formális iskolai tanulmányait 11 évesen befejezte ugyan, de műveltséget szerzett, nyelveket tanult, Homéroszt, Plutarkhoszt, Shakespeare-t olvasott, zenei nevelését pedig valóban hozzáértő és jó szándékú muzsikusok vették át. Első mestere Christian Gottlieb Neefe volt, aki nemcsak zongorista tehetségét ismerte fel, hanem megismertette vele Bach Das Wohltemperiertes Klavier című művét, Händel, Mozart munkásságát, felkeltette érdeklődését a zeneszerzés iránt.
Tizenévesen már ilyen darabokat komponált:
1786-ban Bécsben Mozart fogadta tanítványául, de csak néhány órát vehetett tőle, mert anyja halála miatt haza kellett utaznia. A lelki megpróbáltatások, két testvére nevelésének terhe megtörte Beethovent, aki egyik betegségből a másikba esett.
Végül Waldstein gróf vette pártfogásába, s bevezette az arisztokrata körökbe. Beethoven ismét Bécsbe ment, ahol Haydn, majd Mozart vetélytársa, Salieri lett a zenetanára. A császárvárosban zongoravirtuózként lett ismert, első nyilvános fellépésén Mozart d-moll zongoraversenyét és saját B-dúr zongoraversenyét játszotta. Első nagyszabású zeneszerzői estjét 1800-ban tartotta, e korszakában született I. és II. szimfóniája, első három zongoraversenye, valamint Pathétique és Holdfény zongoraszonátája.
Hallása 1795 után kezdett megromlani, ám életének leginkább kínokkal teli időszaka egyben nagy teremtő korszaka is. Ekkor írta hatalmas szimfóniáit, köztük az V. Sors és a VI. Pastorale szimfóniát. A demokrata érzelmű komponista a zenetörténetben fordulatot jelentő harmadik, Eroica szimfóniáját Napóleonnak dedikálta, de amikor hírét vette, hogy az császárrá koronázta magát, széttépte az ajánlást. E korszakban született negyedik és ötödik zongoraversenye, a Waldstein és az Apassionata zongoraszonáta, egyetlen hegedűversenye és egyetlen operája, a Fidelio. Beethoven a Fideliót tartotta legkedvesebb művének, jóllehet a sikerhez többször kellett átdolgoznia s négy nyitányt is írt hozzá.
Beethoven hallásának elvesztésével egyre zárkózottabb lett. Egy ideig fültölcsér használatával próbálkozott, sikertelenül, később környezetével „beszélgető füzetekben” kommunikált, s felhagyott a koncertezéssel. Késői éveiben született utolsó hat zongoraszonátája, több kamaradarabja, a Missa Solemnis és A távoli kedveshez című dalciklusa.
Életművének megkoronázása és talán legismertebb műve a IX. szimfónia, amelyet két év alatt komponált, de az előkészületek mintegy másfél évtizedet vettek igénybe. A monumentális mű utolsó tételében a hangszerek mellett az emberi hang is megszólal, a Schiller versére íródott Örömóda a szeretet és emberi jóság hangokba öntött vallomása, ma Európa, valamint az Európai Unió himnusza.
Az 1824-es bemutatón a már teljesen siket komponista vezényelt, de a legenda szerint a sikerről csak akkor bizonyosodott meg, amikor az egyik énekes az ünneplő nézők felé fordította. (Egy idei tanulmány ugyanakkor azt állítja, egy keveset még hallhatott a zeneszerző halálakor.)
A zeneszerző soha nem házasodott meg, a „halhatatlan kedveshez” írott leveleinek címzettje Antoine Brentano, Brunszvik Teréz vagy Jozefin lehetett. Többször tartózkodott a Brunszvik-család martonvásári birtokán, számos műve született itt. Martonvásáron emlékére nyaranta Beethoven-esteket tartanak, emlékmúzeuma az idén újult meg. Visszavonultsága miatt mogorvának, sőt gorombának tartották, otthonában rendetlenség uralkodott, külsejére sem fordított sok gondot, a zenei újdonságok azonban élete végéig foglalkoztatták.
Élete végén elhatalmasodott májbetegsége, egy kutatás szerint szívritmuszavara magyarázhatja egyes művei ritmusváltásait. Az sem kizárt, hogy akaratlanul ólommérgezést kapott: májzsugorát és hasi ödémáját ólom tartalmú gyógyszerrel kezelték, s ólmot tartalmazott az általa fogyasztott bor és ásványvíz is. Minden idők egyik legnagyobb zeneszerzője 1827. március 26-án halt meg Bécsben, utolsó útjára több ezren kísérték, sírja a bécsi központi temetőben található.
Tervezett X. szimfóniáját, amelyből csak néhány vázlat maradt fenn, mesterséges intelligencia segítségével fejezték be, az idén áprilisra tervezett bemutatót a koronavírus-járvány miatt 2021 őszére halasztották. Így hangzik:
A járvány miatt közönség nélkül, de megtartják viszont a Bonni Operaházban a Beethoven születésének 250. évfordulóját ünneplő koncertet. A West Eastern Divan Zenekar Daniel Barenboim sztárkarmester vezette csütörtöki koncertjét élőben közvetítik. Frank-Walter Steinmeier tartományi elnök köszöntőbeszéde felvételről lesz látható.
Crowds lining the route in St James’s Park watch on as @KingsTroopRHA make their way around the Queen Victoria Memorial ahead of Trooping the Colour. pic.twitter.com/EDzaoWoA8v
God Save The King. HM King Charles III becomes the first monarch in decades to ride on horseback during Trooping the Colour, His Majesty’s Official Birthday. pic.twitter.com/V4oLbvTPyW
The @rafredarrows bring the curtain down on a very special tri-service flypast above central London, the culmination of King Charles III's first Official Birthday Parade as monarch.
Egy amerikai árverésen a vártnál több mint négyszeres áron, 275 ezer dollárért kelt el Ludwig van Beethoven (1770–1827) egyoldalas levele. Ez az egyik legmagasabb ár, amelyet az elmúlt években megadtak a német zeneszerző – a zenetörténet egyik legjelentősebb klasszikus komponistája – írásáért – közölte helyi idő szerint pénteken a texasi Dallasban a Heritage Auctions aukciósház.
„Beethoven ritkán kerül piacra, de ez a levél izgalomba hozta a gyűjtőket, mert a zenéjéről beszél benne” – közölte az aukciósház ritka kéziratokért felelős kurátora, Sandra Palomino.
Az egyoldalas levélben a német zeneszerző egy zongoratrió kottájának a visszaadására kér egy bizonyos von Baumann urat, és megígéri neki, hogy azt néhány napon belül visszaadja neki egy zongoraszonátával együtt.
Az aukciósház közleménye szerint a vásárló egy zongoraművésznő, aki egyelőre titokban akarja tartani a kilétét, és akinek nagyon fontos a kézirat, mert gyerekkorában Beethoven jelentette számára a menedéket. A zongoraművésznő két éve megvásárolta a zeneszerző egyik hajtincsét is.
A vevő a levelet egy New York-i zeneiskolára akarja majd hagyni, ahol hajdan a tanulmányait végezte.
Charles Darwin's original hand-written document with rare complete autograph for article published in 'The Autographic Mirror' in 1865 up for auction @Sothebys
Petit tour à Jurassic Park (Zurich), où ce squelette de T-Rex nommé "Trinity" sera vendu mardi prochain. Estimation: entre 5 et 8 millions de francs pic.twitter.com/mfAwQ8NKvU
VIDEO: One of the world's largest rhino conservation farm is going up for auction in South Africa. After a 30-year quest to save the endangered species, owner John Hume has no choice but to throw in the towel. pic.twitter.com/sH3S7UhtSG