A málenykij robot 80. évfordulója alkalmából a Lviv megyei Sztarij Szambirban felavatták azt az emlékparkot, amelynek helyén a szovjet hatóságok gyűjtőtábort működtettek 1944 és 48 között. Itt a három napos munka ürügyén elhurcolt kárpátaljai, magyarországi, felvidéki magyar és német férfiakat tartották fogva, amíg el nem szállították őket marhavagonokban a lágerekbe. Sokan már itt meghaltak a kegyetlen bánásmód miatt. A Sztarij Szambiri gyűjtő tábor mellett háromezer áldozatot temettek el. Ezért szorgalmazta már 2004-ben emlékpark létesítését a Lembergi Magyar Kulturális Szövetség. Pontosabban az akkori elnöke, Szarvas Gábor, aki közel 20 évig fáradozott azon, hogy az emlékpark elkészüljön. Az LMKSZ jelenlegi elnöke folytatta az elődje által elkezdett munkát, hiszen itt volt ő is az első kapavágásnál. Az emlékpark kialakításához a magyar kormány anyagilag járult hozzá. Stifter Ádám, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára azt mondta: örökké emlékeznünk kell az elhurcoltakra, akik nem tértek vissza a három napos munkáról. Úgy fogalmazott: az ő emléküket idézi Sztarij Szambirban a magyar és az ukrán összefogás szép példájaként az elhurcoltak tiszteletére állított emlékmű. Az emlékpark létrejöttében jelentős szerepet vállat a város polgármestere, aki kezdettől fogva a kezdeményezés mellé állt. Nélküle a földterülethez sem lehetett volna egykönnyen hozzájutni. Magyarországnak több mint 10 éve van tiszteletbeli konzulja Lvivben. Larissza Maleh már számos közös magyar-ukrán projekt megvalósításában vett részt. Ebben az esetben sem maradt tétlen. Köteles László a Felvidékről érkezett az avató ünnepségre. Az ő családjából több férfit is elhurcoltak a málenykij robotra. Kötelességének érezte, hogy itt legyen és fejet hajtson. A Sztarij Szambiri gyűjtőtáborban több mint fél millió rab fordult meg. Közülük mintegy háromezren itt haltak meg a betegségek, az éhezés és a kegyetlen bánásmód miatt. A környéken vannak eltemetve. Nemcsak magyarok és németek. Voltak közöttük például olaszok is, sőt 56 környékbeli ukrán is, akiket azért hurcoltak el, mert ennyien szöktek meg útközben a Szolyváról indított menetoszlopból. A létszámnak pedig meg kellett lennie. Az itt eltemetett áldozatok közül mintegy 300-nak ismertek az adatai. Az ő neveik már biztosan felkerülnek azokra az emléktáblákra, amelyeket az emlékparkban helyeznek majd el.
A Lviv megyei Sztarij Szamborban felavatták azt az emlékparkot, amelynek helyén a szovjet hatóságok gyűjtőtábort működtettek 1944 és 48 között. Itt a málenykij robotra elhurcolt kárpátaljai, magyarországi, felvidéki magyar és német férfiakat tartották fogva, amíg el nem szállították őket marhavagonokban a lágerekbe. Az emlékpark kialakításához a magyar kormány anyagilag járult hozzá. Stifter Ádám, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára elmondta: örökké emlékeznünk kell az elhurcoltakra, ismerősökre és ismeretlenekre, akik nem tértek vissza a három napos munkáról. Úgy fogalmazoatt: az ő emléküket idézi Sztarij Szamborban a magyar és az ukrán összefogás szép példájaként az elhurcoltak tiszteletére állított emlékmű.
