A KMKSZ Ungvári Járási Középszintű Szervezete meghívására, Államalapító Szent István király emlékünnepének alkalmából került sor a Credo Verséneklő Együttes koncertturnéjára az Ungvári járás magyarlakta településein. A Magyar Örökség Díjas együttes előadása tette emlékezetesebbé és felelemelőbbé a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem Kárpátaljai búzaöntő ünnepséget, amelyet immáron tizenegyedik alkalommal szerveztek meg Nagydobronyban, az Irgalmas Samaritánus Gyermekotthonban. A szürtei magyarság a Credo együttes erdélyi, felvidéki és kárpátaljai költők megzenésített verseiből összeállított, a kárpátaljai magyar lét megőrzését hirdető előadására a helyi református templomban gyűlt össze. A nehézségek ellenére a koncert sok embert hozott össze, a megzenésített versek pedig könnyeket csaltak a szemekbe, fogalmazott Kótyuk Zsolt, református lelkész. Közösségmegtartó, erőt adó előadásnak lehettünk részesei, hangsúlyozta Braun Éva, a KMKSZ Szürtei Alapszervezetének elnöke. Csapon a Credo Verséneklő Együttes Szent-István napi ünnepi koncertjének a KMKSZ Ungvári Járási Középszintű Szervezetének rendezvényterme adott otthont. Ebben a nehéz időszakban igény van az erőt és reményt adó üzenetekre, fogalmazott Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Járási Középszintű Szervezetének elnöke. Ivaskovics József zenepedagógus alapítója és dalszerzője az egy év híján 30 éve megalakult Credo Verséneklő Együttesnek. Elmondása szerint régi vágyuk volt egy kárpátaljai előadássorozat. Reményik Sándor, Kányádi Sándor, Bodnár Éva, Füzesi Magda, Tárczy Andor és Horváth Sándor költők megzenésített versei a szülőföldön való megmaradás fontosságával, az anyanyelv megőrzésével, a magyarság közös történelmi múltjának ápolásával kapcsolatos gondolatokat és mély érzéseket közvetítettek a hallgatóság felé. A Mert a haza nem eladó sorai, amely a kárpátaljai magyarság egyfajta himnuszává vált, könnyeket csaltak a közönség szemébe …. Az előadás közös énekléssel ért véget
Augusztus 17-én idén tizenegyedik alkalommal került sor a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében a kárpátaljai magyar gazdák által összegyűjtött búza ünnepélyes összeöntésére a nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon udvarán. A kárpátaljai magyarság ismét megmutatta összetartó erejét, hiszen az országban dúló háború és a rendkívül kedvezőtlen időjárás ellenére 1 353 helyi gazda adományából több mint 101 tonna búza gyűlt össze a rászorulók megsegítésére.
A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program lebonyolítását vidékünkön a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szervezi, melyben évről évre kiemelkedő szerepet vállalnak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alapszervezetei, civil szervezetek és a történelmi egyházak.
A búzaösszeöntő ünnepség a nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon lakóinak lélekemelő előadásával vette kezdetét, majd a megjelenteket elsőként Hidi László, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke köszöntötte. Beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a már két és fél éve tartó háború következtében a magyarok száma a térségben megfogyatkozott, kevés a munkabíró, fiatal és középkorú férfiak lélekszáma, ezért kamaszok, nyugdíjasok és nők végzik el a mezőgazdasági munkák zömét. Megállapította továbbá, hogy a veszteséges termelés miatt a gazdák egy része idén már úgy döntött, nem veti be termőföldjét vagy más növénykultúrára vált. A kárpátaljai magyar gazdák a nehézségek ellenére azonban összefogásból ismét jelesre vizsgáztak, s tették ezt egy rendkívül nemes cél érdekében. Az idei több mint 101 tonna búzát a megye magyarlakta településein 1 353 gazda, illetve szervezet gyűjtötte össze. Hidi László köszönetet mondott a magyar kormánynak és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) a kárpátaljai magyar gazdatársadalomnak nyújtott folyamatos és átfogó támogatásért, valamint a helyi közösségnek, az akcióban szerepet vállaló szervezeteknek és egyházaknak a gyűjtés lebonyolításában végzett munkáért, s nem utolsó sorban az adakozó gazdáknak és nőknek, akikre a mostani nehéz időszakban óriási felelősség hárul. „Végezetül kitartást kívánok a gazdatársainknak, hogy jövőre is újult erővel vessenek, és akkor legyen mit aratni is […], akár még abban az esetben is, ha nem teljesen éri meg. A kárpátaljai magyar gazda kreatív, és kicsikarja azt a lehetőséget, amivel valamilyen úton-módon mindig felül tud kerekedni a nehézségeken” – tette hozzá.
Ezután Nagy Ferenc, a Nagydobronyi kistérség polgármestere szólt az egybegyűltekhez. „Megtisztelő, hogy az itt élő és gazdálkodó magyar gazda lehetőséget kap segíteni, és jó érzéssel tölt el, hogy ezáltal is kifejezhetjük nemzeti hovatartozásunkat” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy bár a környékbeli gazdák idén nem igazán dicsekedhetnek bőséges búzaterméssel, de kötelességükről nem feledkeztek meg, ugyanis ismét sikerült megtölteni a magtárakat. „Hatalmas összefogás volt ez megint, összefogás, ami a mi legnagyobb erőnk” – konstatálta a polgármester.
A Magyar Örökség Díjjal kitüntetett Credo verséneklő együttes ünnepi műsorát követően a KMKSZ képviseletében Balogh Lívia, a szövetség Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke köszöntötte a jelenlévőket. „Hálás vagyok a Jóistennek annyi mindenért! Mindenekelőtt azért, hogy épp itt, Kárpátalján születtem, hogy itt sajátíthattam el anyanyelvemet a magyar irodalmi nyelv bölcsőjében, hogy itt tanulhattam meg tisztelni nemzeti sajátosságainkat, értékeinket, a tettek jelentőségét a megmaradásért vívott harcban, a közösség erejét, a hit biztonságát, hogy épp önök között tanulhattam meg a munka értékét és becsületét. Önök között, akik a legnehezebb időkben is tisztelettel és hűséggel viseltetnek az anyaföld iránt. Vetnek, hogy arathassanak, bármit is hozzon az élet. Ezt teszik ma is, példamutatóan. És aki vet, az bízik: bízik az anyaföldben, az időjárásban, bízik abban, hogy a mag szárba szökken és kalásszá érik, bízik abban, hogy arat még, s hogy lesz kinek” – fogalmazott beszédében Balogh Lívia, aláhúzva, hogy ezt a cselekvő erőt és a hitet kell ma mindenkinek éreznie, aki Kárpátalja és az itt élő magyarság sorsán aggódik. „Tagadhatatlan, hogy erős viharok tépázták meg kárpátaljai magyar nemzetközösségünket. De a Jóisten kegyelméből megmaradtunk, s míg erőnkből telik, küzdünk is azért, hogy legyen jövőnk azon a földön, ahol születtünk. […] Talán éppen ez az erős identitás az, mely megtarthat bennünket a viharok közepette. Nekünk, magyaroknak ebben a változó világban a több mint ezeréves keresztény kultúránk, a gyökereinkhez való ragaszkodás jelentheti a stabilitást, a megmaradást, a jövőt. Az az erős hit, amely ma itt, Kárpátalján is vetésre és aratásra buzdítja a gazdákat, mutasson ebben példát a nemzet minden tagjának, és adjon erőt mindenkinek a hétköznapok gondjainak elviseléséhez” – jegyezte meg a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke.
Nagyné Legény Ildikó, a MAGOSZ Gazdasszony Tagozatának elnöke biztatóan szólt a kárpátaljai gazdákhoz: „Nem könnyű a helyzet az anyaországban sem, de nem panaszkodni jöttem. Azért jöttem, hogy hitet, erőt, reményt adjak, és segítsek a kenyeret letenni mindenki asztalára.”
Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke ünnepi beszédében elismerően szólt a kárpátaljai magyar gazdákról, akik ismét példaként szolgálnak a világnak. Az Országgyűlés alelnöke reményét fejezte ki, hogy a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében Kárpát-medence-szerte összegyűjtendő gabona az elmúlt évhez hasonlóan az idén is meghaladja majd az ezer tonnát. Fontos üzenete van az anyaországi és a Kárpát-medencében jobb helyzetben élő magyarság számára annak, hogy a háború minden nehézsége ellenére a kárpátaljai magyar gazdák idén is több mint száz tonna búzát adtak össze – húzta alá Jakab István, megállapítva, hogy a 14 évvel ezelőtt elindított program „nemzeti összetartozásunk egyik tartópillérévé vált, […] mely összeköti a lelkünket, összeköt bennünket, és nincs olyan nehézség, amelyen együtt ne tudjunk túljutni”. A MAGOSZ elnöke elmondta, bízik benne, hogy az a mennyiség, amit a kárpátaljai gazdák összegyűjtöttek, az a nemzet adományaként ugyanúgy megérkezik majd vissza a vidékre. „Ezen fogunk dolgozni” – tette hozzá.
A magyar kormány minden eszközzel azt támogatja, hogy végre legyen béke, „mert csak a béke az, amiben tudunk igazán élni és építkezni” – hangsúlyozta Jakab István, így folytatva: Magyarország mindent megtesz azért, hogy az Ukrajnában megtermelt gabona „azokhoz kerüljön, akikhez azt korábban is szállították, de segítünk megtartani vagy megszerezni az újabb piacokat. Mert mi egyet akarunk: azt, hogy Európa egyre versenyképesebb és erősebb legyen”, s hogy a jelenlegi nehézségek ellenére „együtt, erős akarattal újra a keresztény Európa polgáraiként tudjunk majd élni” – mondta, hozzátéve: „Az értékeit vesztett, azokat lábbal tipró, a hagyományait semmibe vevő világban üdítő érzés, hogy mi nem a divatok szerint élünk, mi tiszteljük a hagyományainkat, és azokból táplálkozva építjük az életünket.”
Az ünnepi köszöntőket követően Kolozsy András, az Ungi Református Egyházmegye esperese Isten áldását kérte az adományozókra és a kenyérgabonára.
A Nagydobronyi kistérség Nefejelcs énekkarának műsora után az együvé tartozás szimbólumaként összeöntötték a Kárpátalja különböző szegleteiből érkezett búzát. A jelen lévő adományozók jelképesen egy merítőkanálnyit szórtak az általuk felajánlott búzából az udvaron elhelyezett dézsába, amely végül teljesen megtelt.
A nemzet kenyeréhez a sót a hagyományokhoz híven ezúttal is Takár Károly (Katyó) nyugalmazott bányász zászlókkal feldíszített kerékpárján hozta a helyszínre Aknaszlatináról, míg a vizet a Fekete-Tisza forrásából merítették a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány Gazdaasszony Tagozatának tagjai.
2024. augusztus 8-án Somogyváron megtartották a Kárpát-medencei Búzaösszeöntés Ünnepét, amely a búza aratásának befejezését és az új kenyér készítésének kezdetét jelképezi. Az esemény során a Kárpát-medence különböző részeiről származó búzát összeöntötték, ezzel kifejezve a magyar nemzet összetartozását. Az összegyűjtött búzából később lisztet őrölnek, amit kenyérsütéshez használnak. Az ünnepen kárpátaljai társadalmi szervezetek is képviseltették magukat.
A Kárpát-medencei magyar gazdákat összefogó mozgalom célja, hogy támogassa a rászoruló magyar gyermekek, családok ellátását. Az ünnepségen a köszöntőbeszédek után sor került a szimbolikus búzaösszeöntésre. A gazdák képviselői a magukkal hozott búzaszemeket egy nagyméretű dézsába öntötték, majd a tetejére helyezték a kenyérkészítés alapvető hozzávalóit: a Felvidékről hozott kovászt, a Parajdról származó sót. A kenyérhez elengedhetetlen vizet a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány Gazdaasszony Tagozata gyűjtötte a Fekete-Tisza forrásánál. A minden magyarországi vármegyéből és a külhoni régiókból érkezett összeöntött búzát s a kenyér hozzávalóit a történelmi egyházak képviselői megáldották.
Nagy István agrárminiszter felszólalásában kifejtette: „A kenyér mindig és mindenhol a biztonság, a jövő és a megmaradás üzenetét hordozza. Nekünk, magyaroknak azonban az élet egyik magától értetődő metaforája. A magyarok kenyere pedig idén is biztosított” – olvasható az Agrárminisztérium közleményében.
A Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program a Kárpát-medence magyar gazdáinak összefogását és a nemzeti egység erősítését szimbolizálja. Az évente megrendezett kezdeményezés célja, hogy a gazdák által felajánlott búzából készült kenyeret eljuttassák a rászoruló magyar gyermekekhez és családokhoz. A 15 millió búzaszem elnevezés arra utal, hogy a program az egész magyar nemzetet, a világ különböző tájain élő magyarokat is megszólítja, és ezzel a közös felelősségvállalás, a szolidaritás, valamint a kulturális és történelmi értékek megőrzésének fontosságát hangsúlyozza.
Idén már kilenc éve, hogy a Kárpátaljáról származó vizet használják a magyarok kenyere dagasztásához, amelyet a Fekete-Tisza forrásából merítenek.
A vízért augusztus 4-én, vasárnap ‒ a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány Gazdaasszony Tagozatának szervezésében ‒ 17 kárpátaljai magyar gazdaasszony utazott el a Tisza-forráshoz. A háborús helyzetben ezt a feladatot már második éve vállalták magukra a gazdaasszonyok, akik szabadon utazhatnak megyénkben. Mint minden alkalommal, idén is a csapattal tartott Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke. Legmagyarabb folyónk forrásának vizét egy erre a célra készített, díszes kis hordóba töltötték, abban juttatják el a magyarországi pékmesterekhez. A Tisza forrásának vize különösen jóízű, s egyben a Magyarok Kenyere programhoz hasonlóan maga a folyó is jelképezi a Kárpát-medence magyarságának összetartozását.
A forráshoz történő utazás kapcsán Szigeti-Séra Natália, a Gazdaasszony Tagozat egyik vezetője, a KMKSZ Kisdobronyi Alapszervezetének elnöke tudósítónknak elmondta: „Vasárnap hajnali öt órakor indultunk, csatlakoztak hozzánk gazdaasszonyok megyénk több településéről, Tiszaágtelektől, Beregsomon, Beregszászon, Huszt és Técső keresztül egészen Rahóig. Kőrösmezőtől egy GAZ‒66 típusú terepjáró-teherautóval mentünk fel egészen a Fekete-Tisza forrásához, pontosabban addig, amíg ezt a terepviszonyok lehetővé tették, tovább pedig gyalogosan. Onnan hoztuk a forrásvizet, melyet augusztus 8-ig eljuttatunk a magyarországi Somogyvárra, a Kárpát-medencei központi búzaösszeöntő ünnepségre. Már második éve vállaltuk ezt a feladatot, amely kalandokkal jár, több mint öt órán át utaztunk a forrásig. A forrás közelében sütöttünk szalonnát, elfogyasztottunk egy késői ebédet, beszélgettünk, majd megszedtük a forrásvizet és indultunk haza. A program a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával valósult meg.”
A mára az egész Kárpát-medence magyarságát megmozgató Magyarok Kenyere jótékonysági program a magyar nemzet határok feletti összetartozását és szolidaritását szimbolizálja az által, hogy az adományozók által felajánlott búza egy kisebb, jelképes részét ünnepélyes keretek között összeöntik, s az így összeöntött búzából az őrlést követően liszt készül. Ebből a lisztből sütik meg a magyarok kenyerét.
Kárpátalján a gyűjtést a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szervezi, akik azt javasolják az adakozni szándékozóknak, hogy adományukat az eddigi jól bevált gyakorlat szerint a parókiákra, vagy a településen működő KMKSZ-alapszervezeteken keresztül a legközelebbi (vagy a legszimpatikusabb) gyűjtőpontra juttassák el. A gyűjtés ez év július 1-jén indult, a kárpátaljai búzaösszeöntő ünnepségre 2024. augusztus 17-én Nagydobronyban, az Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon területén kerül sor, a háború engedte keretek között. A programban hagyományosan nagy lelkesedéssel vesznek részt a kárpátaljai magyar gazdák, tavaly a háború ellenére 163 tonna 586 kilogramm termény adománnyal támogatták a kedvezményezett intézményeket.
На берегах Тиси з'явилися нові ділянки, обгороджені колючим дротом. "Фортифікації", мабуть, мають ускладнити життя ухилянтам. Українці в соцмережах сміються з "фортеці Тиса" і обурюються, що укріплення будують тут, а не на кордоні з Росією pic.twitter.com/bq3OoE1xiM
Ismét Kárpátaljára látogatott Jakab István, a magyar Országgyűlés alelnöke és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke. Látogatásának első állomása a Kárpátaljai Református Egyház Diakóniai Központja volt, ahol a sajtó megjelent képviselőivel osztotta meg gondolatait Szólláth Tiborral, a Nemzeti Agrárkamara alelnökével és Nagyné Legény Ildikóval, a MAGOSZ gazdaasszony tagozatának elnökével egyetemben. “Mi anyaországiak megtanultuk a kárpátaljai gazdáktól, hogy nagyon nehéz körülmények között is fontos embernek maradni, nagyon nehéz körülmények között is fontos segíteni olyan embereknek, akiknek annyi se adatott meg, mint amennyi nekünk van” – mondta Jakab István, utalva arra, hogy idén a Magyarok Kenyerére rekordmennyiségű, 600 tonna búzát adományoztak a kárpátaljai gazdák. A delegáció ezt követően Verbőcre utazott, hogy részt vegyen a Kárpátaljai Református Egyház és a Máramaros Ugocsai Református Egyházmegye hálaadó istentiszteletén és aratási csendes napján.
A „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársai már hagyományosan a Fekete-Tisza forrásából viszik a vizet a Magyarok Kenyerének dagasztásához. Nemzetünk közös kenyeréhez a forrásvíz biztosítását ezúttal a Gazdaasszony Tagozata vállalta magára.
Szigeti-Séra Natália a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány Gazdaasszony Tagozatának egyik szervezője elmondta: „Augusztus 5-én, szombaton, hajnali öt órakor, egy busszal indultunk. Tiszaágtelektől egészen Rahóig voltak, akik csatlakoztak hozzánk, a Gazdaasszony Tagozatunk tagjai, valamint Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke, továbbá két férfi is velünk tartott, így összesen húszfős csapattal érkeztünk meg, dél körül Kőrösmezőre. Onnan egy GAZ–66-os teherautóval folytattuk az utat a Kőrösmezőtől 25 kilométerre lévő Tisza-forrásig, amely az Aklos-hágó közelében, az Okula-nyeregben, 1 265 m-es tengerszint feletti magasságban ered. Az utolsó 800 métert gyalog tettük meg, hogy meríteni tudjunk a forrásból. Mindenki hozott magával kisebb-nagyobb edényeket. Illetve megtöltöttük azt a salánki Paulin Elek által erre a célra készített díszes hordót, amellyel a Magyarok Kenyeréhez visszük a forrásvizet. Hazaindulás előtt a forráshoz közeli pihenőhelyen szalonnát sütöttünk, kellemesen eltöltöttünk a csodálatos környezetben két órát. Érdekes lehet, hogy míg itthon, az alföldi területeken szakadt az eső, ott 35 fokos meleg volt végig, kimondottan száraz volt az időjárás. A vizet szombaton mi visszük majd Nagydobronyba, a kárpátaljai búzaösszeöntő ünnepségre, ahová Aknaszlatináról hozzák majd a sót. Eljuttatjuk a forrásvizet a Kárpát-medencei búzaösszeöntő ünnepségre is, hogy Tisza-vízzel dagasszák a Magyarok Kenyerét” – tájékoztatta lapunkat Szigeti-Séra Natália.
Egyébként kilenc évvel ezelőtt csatlakoztak a kárpátaljai magyar gazdák a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szervezésében az anyaországban akkor már negyedik éve meghirdetett Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programhoz, hogy jótékony felajánlásaikkal segítsék a rászorulókat. Mint Szigeti-Séra Natália már említette, augusztus 12-én, szombaton, Nagydobronyban, az Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon területén kerül sor a jelképes kárpátaljai búzaösszeöntésre.
A búzaadományok gyűjtése július elején kezdődött, és tart egészen augusztus 20-ig; a Kárpát-medencében sok-sok gyűjtőponton még most is várják az adományokat. A búzafelajánlás mellett a szervezők elfogadják a Magyarok Kenyere Alapítványhoz érkező pénzadományokat is, hogy idén is biztosíthassák a több tízezer rászoruló magyar gyermek és család ellátását.
A Kárpát-medencei központi búzaösszeöntő ünnepségnek idén Szolnok ad otthont, augusztus 19-én. Az új kenyérhez a Fekete-Tisza forrásából származó víz mellett Délvidékről viszik a kovászt, a sót pedig az erdélyi Parajdról.
На берегах Тиси з'явилися нові ділянки, обгороджені колючим дротом. "Фортифікації", мабуть, мають ускладнити життя ухилянтам. Українці в соцмережах сміються з "фортеці Тиса" і обурюються, що укріплення будують тут, а не на кордоні з Росією pic.twitter.com/bq3OoE1xiM
Míg 2011-ben tíz tonna búzaadománnyal indult a Magyarok Kenyere program, 2022-ben már 1000 tonna búza gyűlt össze – mondta el pénteken a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke Szomoron a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem jótékonysági kezdeményezés 2022. évi adományozó ünnepségén.
Novák Katalin magyar köztársasági elnök (k) jelképesen átnyújtja a búzaadományt Katona Viktóriának, a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány ügyvezető helyettesének (j) a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem jótékonysági kezdeményezés 2022. évi adományozó ünnepségén a Szomori Sportcsarnokban. Jobbról Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke (j2), balról Balról Györffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Győrffy Balázs hozzátette, hogy több mint 8000 felajánló adományozott és jelentősen nőtt a pénzbeli adományok száma is, valamint bővült a természetbeni adományok száma és a termékköre.
Az adományozottak egy részének az adománylevelet és a Magyarok Kenyere lisztes zsákot Novák Katalin köztársasági elnök, Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke adta át.
Nagy István agrárminiszter köszöntőjében kiemelte, hogy folytatódhat a magyar mezőgazdaság, élelmiszeripar megújítása, mivel az Európai Bizottság jóváhagyta az uniós agrárforrásokra vonatkozó stratégiai tervet, így 2027-ig biztossá váltak a magyar gazdák agrártámogatásai.
„Nem túlzás azt állítani, hogy történelmiek a lehetőségeink. Ez olyan esély, ami generációk óta nem adatott meg a gazdálkodóknak” – jelentette ki a miniszter, majd hozzátette, hogy a gazdaságok fejlesztésére a 2027-ig tartó időszakban 5300 milliárd forintot meghaladó összeg áll rendelkezésre.
Nagy István kiemelte, hogy a MAGOSZ-nak köszönhetően a határon túli magyarság is képviselteti magát a Magyarok Kenyere programban. Az elmúlt 12 esztendőben sikerült közös erővel átlépnünk a nemzetrészeinket elválasztó határokat és újra tudtuk egyesíteni a magyarokat – fogalmazott.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke szólt arról, hogy a gazdák nemcsak adventkor, hanem egész évben várakoznak és örömmel töltik el őket a terméshez és aratáshoz kapcsolódó ünnepek. A Kárpát-medence gazdái most is megmutatták, hogy egy nemzet vagyunk és összefogással tudjuk egymást segíteni – emelte ki.
Az ünnepségen oklevéllel ismerték el a program segítőt, malmok és fuvarozó cégek képviselőit, valamint a természetbeni adományozókat.
Kárpátalján a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében felajánlott búza ünnepélyes összeöntését a hagyományokhoz híven a nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthonban tartották meg. 1 317 helyi kárpátaljai gazda több mint 114 tonna búzát adományozott a nemes célra még úgy is, hogy az országban háború tombol és a rendkívüli az aszály mértéke.
A keresztény hitvallás szerint a bő termésért való könyörgés a búzatáblák megszentelésével veszi kezdetét és a megtermett búza megáldásával ér véget. A búzaösszeöntő ünnepségen azért gyűltek egybe a kárpátaljai magyarok, hogy megerősítsék összetartozásukat és hálát adjanak az idei termésért. A meghívott vendégek bemutatását követően Hidi László, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke üdvözölte az egybegyűlteket.
– Nehéz időket élünk, amikor elsősorban az egész Európát sújtó aszály okoz gondot a gazdáknak, de nemcsak ez, hanem a háború is. 170 nappal ezelőtt megtámadott a „nagyszomszéd”. Ukrajna hősies háborút folytat területi integritásáért, szabadságáért, a demokráciáért. Háborús körülmények között élünk, őseink ismerték ezt a világot, s most sajnos, nekünk is meg kell tapasztalni. Minden nehézség ellenére, amikor meghirdettük a 15 millió búzaszem programot, a kárpátaljai gazdák aktívan hozzájárultak a nemes gyűjtéshez. A gazdaszolidaritás csodálatos dolgot produkált idén is, az ez évi gyűjtés eredménye: 1317 gazda 114 tonna 270 kilogramm búzát adományozott! Hála és köszönet a gazdáinknak, s azoknak a szervezeteknek, amelyek segítettek ezt a nemes akciót lebonyolítani, a KMKSZ-nek, az alapszervezeti elnököknek, a történelmi egyházaknak, a civil szervezeteknek és mindenkinek, aki részt vett az adományozásban! – zárta köszöntőjét Hidi László.
Nagy Ferenc, a kistérség polgármestere köszönetet mondott a program szervezőinek, hogy esélyt adtak az összejövetelre, hiszen mostanában az országban zajló háború miatt nem sok lehetőség van a személyes találkozásra.
– Nem elég a háború, idén még az aszály is sújtja a gazdákat. A búzakalász olyan, mint a kistérségünk: szép nagy, de kevés szemet tartalmaz. Bízom benne, hogy az országunkra is eljön a jó idő, mert amíg van benne kevés búzaszem, addig van remény, hogy rendbe jöjjenek a dolgok. S ahogy a kistérségünk megtelik majd emberekkel, úgy a búzatáblák is megint tele lesznek búzaszemekkel – fogalmazott.
– A kenyér évezredek óta mindennapi táplálékunk, az életünk fenntartója és megtartója. Örülünk, mert sok-sok ezer tonna gabonát sikerült betakarítani Ukrajnában, közte a kárpátaljai magyarság által művelt földekről – kezdte ünnepi beszédét Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke. – A mai ünnepségünk azonban mégsem gondtalan, hiszen sok helyen a háborúskodás veszélyezteti a betakarítást. A gazda teszi dolgát, szánt, vet, azt sem tudja, ki fogja learatni fáradtságos munkája eredményét, a szárba szökkenő életet. Mindeközben sok helyen hiába várják a kenyérnek valót, mert a háborús viszonyok gátolják a gabona elszállítását. Milliók éheznek, mert nem jut el hozzájuk az ukrán gabona, ez pedig egy újabb migránsáradat elindulását jelentheti Európa békés tájai felé – jegyezte meg, és köszönetet mondott Magyarország kormányának, hogy befogad minden ukrán menekültet, beleértve a kárpátaljaiakat is, biztosítja számukra a megfelelő életkörülményeket.
– Sokan fordulunk a nehéz napokban Istenhez könyörgéssel: „… a mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma…” Isten segíteni fog, de nekünk is tenni kell a békéért, keresni kell a békéhez vezető utat. Hiszünk abban, hogy a harci cselekmények befejezése után is lesz magyar közélet Kárpátalján, tanintézeteinkben tanulni fognak diákjaink, templomainkban imádkozni fognak híveink és szántani, vetni, aratni fognak gazdáink – mondta Sin József, és végezetül azt kívánta, hogy legyen kenyér minden család asztalán.
Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke az anyaország, a Kárpát-medence és a diaszpórában élő összmagyarság, 15 millió magyar üdvözletét hozva kiemelte:
– Tudnotok, éreznetek kell, hogy nem vagytok egyedül! Ez a nagyon nehéz időszak, a szörnyű háború, az aszály igencsak próbára tesz bennünket, de mégis élnünk kell. A mai napot is meg kell élni emberként, és készülni kell a jövőre is – hangsúlyozta a gyermekotthon növendékeire pillantva.
Elhangzott, hogy a programot 12 éve a magyar gazdák egy csoportja indította el azzal a céllal, hogy az összegyűlt gabonából készüljön el az ország kenyere. 12 év igazolta azt, hogy ez a program, amely egy láthatatlan kötelékkel kapcsol össze bennünket, magyarokat, éljünk a világ bármely tájékán, sikeres.
– Egy hete volt a Kárpát-medence és a diaszpóra búzaösszeöntése Magyarországon, s már elhoztam a nemzet kenyerét, amely az összeöntött búzából készült. Köszönetet mondok valamennyi kárpátaljai gazdának, hogy példát adtak az összetartozásból, az egymásért érzett felelősségvállalásból, mert az, hogy háborús körülmények között a tavalyinál lényegesen több búzát adtak össze, azt jelenti, hogy az itteni emberek élni akarnak – emelte ki Jakab István és kifejtette: hiszi, hogy az anyaország áldozatvállalása nagyon sok nehézségen átsegít bennünket.
– Magyarország a béke elkötelezett híve! A menekült embert segíteni kell és mi segítjük tiszta szívvel nemzetiségtől függetlenül! A legnehezebb helyzetben meg kell tudni fogni egymás kezét, és erősíteni egymást. Tovább viszem azt a példát, amit a kárpátaljai gazdáktól kaptunk. Fel kell rájuk nézni, mert komoly leckét kaptunk, hogyan lehet és kell bajban összefogni – hangsúlyozta és azt kívánta, hogy túl a nehézségeken maradjon meg ez az összetartozás, erő, kitartás, építkezzünk együtt és erősítsük egymást lélekben is!
Az ünnepi beszédeket követően a történelmi egyházak képviselői – Molnár János, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöki vikáriusa és Kolozsy András nagydobronyi református lelkész – megáldották a kenyérgabonát. A rendezvényt a gyermekotthon kórusának szolgálata és lakóinak műsora tette még hangulatosabbá.
Nagy Béla főgondnok, a Magyarok Kenyere Kárpátaljai Kuratóriuma képviseletében a gazdáknak írt köszönetét Molnár Zsolt, a verbőci református egyházközség lelkésze tolmácsolta.
Az együvé tartozás szimbólumaként összeöntötték a Kárpátalja különböző településeiről érkezett búzát. A vendégek egymás után a nemzeti színű szalaggal átkötött hordóhoz járultak, és jelképesen egy merítőkanálnyit szórtak a felajánlott gabonából. A hagyományokhoz híven idén is a helyszínre kerékpározott Takár Károly, Katyó, aknaszlatinai nyugalmazott sóbányász, és hozott egy kis zsáknyi aknaszlatinai sót a nemzet kenyeréhez.
Végezetül Katkó Andrea, a gyermekotthon igazgatója köszönetet mondott az adományozóknak és megjegyezte: ha bárki reményét veszti, gondoljon a gyermekotthon növendékeire.
A rendezvényt követően délben Jakab István részvételével gazdafórumot tartottak a Nagydobronyi Magyar Házban.
A nagydobronyi gyermekotthonban tartották a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program – kárpátaljai búzaösszeöntő ünnepségét, amelyet a KMKSZ és Pro Agricultura Carpatika Alapítvány szervezett.
