A NASA bejelentette, hogy a Perseverance marsjáró új mintái minden eddiginél közelebb vihetnek ahhoz, hogy választ kapjunk a régóta válaszra váró kérdésre: volt-e valaha élet a Marson? A felfedezés egy kiszáradt folyómederben, a Jezero-kráterbe vizet szállító Neretva Vallisban született – írja az AP News.
A mintákban szerves szenet, valamint parányi, „mák- és leopárdfoltszerű” szemcséket találtak, amelyek vas-foszfáttal és vas-szulfiddal dúsultak. A Földön ezek a vegyületek gyakran a mikroorganizmusok lebontó folyamatai során keletkeznek.
„Ez a legjobb és legmeggyőzőbb jel, amellyel eddig találkoztunk a Mars múltbeli életének nyomai után kutatva” – mondta Joel Hurowitz, a kutatás vezetője, hozzátéve, hogy mindez nem tekinthető végső bizonyítéknak. A szakemberek szerint nem-biológiai folyamatok is előidézhetik a látott jelenségeket.
Nicky Fox, a NASA tudományos küldetésének vezetője úgy fogalmazott: „Ez még nem a végső válasz, de a legközelebb áll ahhoz, hogy valaha ősi életet fedezzünk fel a Marson.”
A Perseverance eddig 30 mintát gyűjtött, ezek közül tízet a marsfelszínen helyezett el tartalék gyanánt. A tudósok szerint a következő lépés a minták Földre juttatása lenne, ám a program költségei – immár 11 milliárd dollár körül – a 2040-es évekre tolták ennek a várható idejét.
Addig is a kutatóknak laboratóriumi kísérletekkel kell modellezniük, miként alakulhattak ki ezek a különleges kőzetjellemzők. „Lenyűgöző lenne, ha egyértelműen bizonyíthatnánk, hogy ezeket az ősi marsi élet hozta létre. De ha nem így van, akkor is fontos leckét kapunk arról, milyen sokféleképpen képes a természet megtéveszteni minket” – fogalmazott Hurowitz.
A vártnál nagyobb összegért, összesen több mint ötmillió dollárért kelt el a Földön megtalálható egyik legnagyobb ismert marsi kőzetdarab egy New York-i árverésen szerdán, de lehetett licitálni egy dinoszaurusz-csontvázra is.
A meteoritként a Földre zuhant, csaknem 25 kilogramm súlyú szögletes ásvány a Sotheby’s aukciós ház szerdai árverésének egyik szenzációjaként került terítékre, és végül összesen 5,3 millió dollárért lett új tulajdonosáé, akinek kilétét nem hozták nyilvánosságra.
A vételár tartalmaz minden jutalékot, és egyéb illetéket, miután a licit során a leütési ár 4,3 millió dollár volt, ami meghaladja a várt 2-4 millió dollár közötti összeget.
A hivatalosan NWA 16788 jelzést viselő vörös, barna és szürke színárnyalatú kőzetet 2023 novemberében a Szahara-sivatagban, Niger területén találta egy meteoritgyűjtő.
Az egész pontosan 24,67 kilogramm súlyú darab messze a legnagyobb ismert marsi kőzet a Földön, és a vörös bolygóról származó, nálunk fellelt ásványok mintegy 7 százalékát teszi ki.
A Sotheby’s különleges tárgyakat felvonultató szerdai aukciójának másik „sztárja” egy fiatal dinoszaurusz csontváza volt, ami több mint 30 millió dollárért (10 milliárd forint) kelt el.
Egy növendék Ceratosurus nasicornis két méter magas, három méter hosszú csontváza került kikiáltásra, és mintegy 6 millió dolláros kezdeti licittől indulva 26 milliós leütési árnál állt meg. A különböző költségekkel együtt az új tulajdonos 30,5 millió dollárért vihette haza a dinoszaurusz maradványait, ami egy állványra szerelve volt megtekinthető az aukció előtt.
Az előzetes becslés 4-6 millió dolláros leütési árra vonatkozott.
[type] => post [excerpt] => A vártnál nagyobb összegért, összesen több mint ötmillió dollárért kelt el a Földön megtalálható egyik legnagyobb ismert marsi kőzetdarab egy New York-i árverésen szerdán, de lehetett licitálni egy dinoszaurusz-csontvázra is. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1752765300 [modified] => 1752729490 ) [title] => 4,3 millió dollárért kelt el a Marsról származó legnagyobb meteorit egy aukción [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=248376&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 248376 [uk] => 248370 ) [trid] => vik3255 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 248371 [image] => Array ( [id] => 248371 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/1752689620-853.jpg [original_lng] => 132902 [original_w] => 1080 [original_h] => 608 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/1752689620-853-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/1752689620-853-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/1752689620-853-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/1752689620-853-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/1752689620-853.jpg [width] => 1080 [height] => 608 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/1752689620-853.jpg [width] => 1080 [height] => 608 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/1752689620-853.jpg [width] => 1080 [height] => 608 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1752718695:12 [_thumbnail_id] => 248371 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1729 [_oembed_41ce0c70bfdb74e7fff3a4ae8583e2e4] =>
Russia’s new plasma engine could reach Mars in just 30 days.
Russia's new plasma rocket engine is engineered to cut the transit time to Mars from 7 months down to between 30 and 60 days.
This device uses magnetic forces to speed up charged hydrogen particles to nearly 100 km/s… pic.twitter.com/S20us6N1RI
🇷🇺 RUSSIA's NEW PLASMA ENGINE COULD REDUCE MARS 🔴 TRAVEL TIME TO 30 DAYS!
A faster journey to Mars would not only increase efficiency but also minimize the risks associated with prolonged exposure to cosmic radiation for astronauts.
Ez a motor hidrogént használ üzemanyagként, a töltött részecskéket lenyűgöző, száz km/s sebességre gyorsítja.
Orosz tudósok egy új plazma-elektromos rakétahajtóművet fejlesztettek ki, amely akár 30 nap alatt eljuttathatja az űrhajókat a Marsra – számolt be róla az Interesting Engineering.
Russia’s new plasma engine could reach Mars in just 30 days.
Russia's new plasma rocket engine is engineered to cut the transit time to Mars from 7 months down to between 30 and 60 days.
This device uses magnetic forces to speed up charged hydrogen particles to nearly 100 km/s… pic.twitter.com/S20us6N1RI
A Roszatom troicki intézetének kutatói által megalkotott motor hidrogént használ üzemanyagként, és a töltött részecskéket (elektronokat és protonokat) elektromágneses mezővel gyorsítja 100 km/s sebességre.
🇷🇺 RUSSIA's NEW PLASMA ENGINE COULD REDUCE MARS 🔴 TRAVEL TIME TO 30 DAYS!
A faster journey to Mars would not only increase efficiency but also minimize the risks associated with prolonged exposure to cosmic radiation for astronauts.
A hagyományos rakétamotorokkal szemben ez a technológia jelentősen lerövidítheti az űrutazás időtartamát, miközben csökkenti az űrhajósokat érő kozmikus sugárzás veszélyeit is. A prototípust már megépítették és földi tesztelések zajlanak, hogy 2030-ra elkészülhessen a repülésre alkalmas verzió.
Russia’s plasma engine could reach Mars in 30 days, drastically reduce space travel timehttps://t.co/JogHCC1pu9
A plazmamotor nem igényel magas hőmérsékletet, így alkatrészei kevésbé kopnak, az elektromos energia szinte teljes egészében mozgási energiává alakul. A projekt komoly előrelépést jelenthet az űrhajtóművek jövőjében.
🇷🇺 RUSSIA's NEW PLASMA ENGINE COULD REDUCE MARS 🔴 TRAVEL TIME TO 30 DAYS!
A faster journey to Mars would not only increase efficiency but also minimize the risks associated with prolonged exposure to cosmic radiation for astronauts.
Starship fully stacked at Starbase. Team is working towards a launch rehearsal next week followed by Starship’s first integrated flight test ~week later pending regulatory approval pic.twitter.com/9VbJLppswp
Minden eddiginél tisztább felvételt készített a Perseverance marsjáró a vörös bolygóról. Mint kiderült, a Marson rengeteg kékes színű szikla található, amelyek az égitest korai kérgének maradványai lehetnek. Ezenkívül a NASA robotja egy nagyon különös objektumra is felfigyelt, amelyhez hasonlót még nem láttak a bolygón.
A Perseverance rover folyamatosan teszi meglepőbbnél meglepőbb felfedezéseit a Marson, most olyan kék színű sziklatömbökről lőtt képeket, amelyek egy ősi, kiszáradt tómederben találhatók. A vulkanikus eredetű bazaltkőzetek egy fehér, pettyes sziklát vettek körül, amelynek összetétele olyan egyedi, hogy ahhoz hasonlót még a NASA tapasztalt szakemberei sem láttak korábban az égitesten. Az amerikai űrkutatási hivatal tudósai a Yellowstone Nemzeti Parkban található hegy tiszteletére „Mount Washburnnek” nevezték el ezt a sziklás mezőt.
A Perseverance marsjáró – amely tulajdonképpen egy autó méretű mobil laboratórium – 2021 februárja óta vizsgálja a Jezero-krátert. Ez a hely 3,7 milliárd évvel ezelőtt egy hatalmas tó volt, amelynek pereménél egy ősi folyó torkolatvidékének nyomai láthatók. A tóba ömlő folyók olyan finomszemcséjű homokot és iszapot szállítottak a Jezeroba, amelyek képesek megőrizni egykor élt lények fosszíliáit.
Ezért a kutatók azt remélik, a Jezero-kráterben rálelhetnek az ősi marsi élet nyomaira.
A Mars felszínén látható kékes-fekete kőzetek többsége bazalt. „A Mars nagyrészt a földi bazaltokhoz hasonló kőzetekből, úgynevezett tholeiitekből áll. Ilyen kőzetek alkotják egyébként a Földön a legtöbb óceáni szigetet, óceáni hátságot, illetve az üledékek által eltemetett tengerfeneket” – mondta dr G. Jeffrey Taylor, a Hawaii Egyetem geológusa.
Mi lehet az a furcsa szikla, amelyet a NASA marsjárója lefényképezett?
A kékes kőtenger közepéből kiemelkedő furcsán fehér, pettyes szikla azonban még a Perseverance marsjáró küldetéséért felelős kutatókat is meglepte. A rover Mastcam-Z kamerájával készítettek róla nagy felbontású képet, majd a SuperCam nevű műszerrel elemezték kémiai összetételét.
A komplex vizsgálat kiderítette, hogy a fehér szikla valójában anortozit, amely a bazalthoz hasonlóan vulkanikus eredetű, de sokkal több szilícium-dioxidot tartalmaz. A Marson eddig még nem találtak ilyen jellegű kőzetet.
A különleges kőtömb a kutatóktól az Atoko Point nevet kapta.
Az anortozit további elemzése választ adhat arra is, hogy miként kerülhetett az Atoko Point a Jezero-kráterbe.
A NASA Perseverance roverje egy szokatlanul világos színű sziklát fedezett fel a Mars Jezero-kráterében, amihez hasonlót még soha nem láttak a vörös bolygón. A projekt kutatói szerint a különös szikla új részletekre deríthet fényt a Mars ősi múltjáról.
Az Atoko Pointnak nevezett szikla, amelyet a Grand Canyon egy hasonlóan világos színű jellegzetessége után neveztek el, egyértelműen kiemelkedik a kráter Washburn-hegye melletti kutatási területet tarkító összes sötétebb szikla közül – írta a NASA közleményében a kutatócsoport.
A tudósok egy május 27-én készült, 18 képből álló mozaik részeként pillantották meg először a sziklát – írja a Live Science.
Az Atoko Point becslések szerint 45 centiméter széles és 35 centiméter magas. A tudósok a rover kamerás műszereinek, a SuperCam és a Mastcam-Z segítségével megerősítették, hogy a szikla piroxénből és földpátból áll. A csapat feltételezése szerint a halvány kőzetet a bolygó egy másik részéről egy ősi folyón keresztül szállították, vagy a föld alatt egy magma alakította ki, mielőtt végül az erózió révén felszínre került.
„A Washburn-hegy textúráinak és összetételének sokfélesége izgalmas felfedezés volt a csapat számára, mivel ezek a kőzetek a kráter pereméről és potenciálisan azon túlról lehozott geológiai ajándékokat képviselik” – mondta a közleményben Brad Garczynski, a bellinghami Western Washington Egyetem munkatársa és a jelenlegi tudományos kampány társvezetője.
A kutatók hozzátették, hogy bár az Atoko „az első a maga nemében”, amelyet a Marson észleltek, szinte biztos, hogy „nem az utolsó” lesz, mivel a Perseverance folytatja küldetését a Jezero-kráter pereme felé.
A Perseverance 2021 februárjában landolt a Marson, és azóta vizsgálja a Jezero-krátert – egy olyan régiót, amelyről úgy gondolják, hogy egykor egy ősi tó volt. A rover elsődleges küldetése az ősi élet jeleinek megtalálása, és már 24 geológiai mintát gyűjtött be a jövőbeli tanulmányozáshoz.
🇷🇺 RUSSIA's NEW PLASMA ENGINE COULD REDUCE MARS 🔴 TRAVEL TIME TO 30 DAYS!
A faster journey to Mars would not only increase efficiency but also minimize the risks associated with prolonged exposure to cosmic radiation for astronauts.
A SpaceX űrvállalat bejelentette, akár már a jövő héten indíthatják óriási Starship rakétarendszerekük első tesztrepülését a texasi Starbase létesítményből. A járművet arra tervezték, hogy embereket és rakományt szállítson a Holdra és a Marsra.
Elon Musk, a SpaceX űrvállalat vezetője a Twitteren arról írt, ha a hatóságok jóváhagyják, akkor Starship rakétarendszerüket már a jövő héten indíthatják.
A Starship a SpaceX eddigi legerősebb rakétarendszere, amelynek első verzióját a vállalat februárban tesztelte, azonban a NASA megállapodott a vállalattal, hogy fejlesszen ki olyan változatot is, amely részt vehet az Artemis-programban, melyben újra űrhajósok szállnának le a Holdon.
A SpaceX űrhajója a vállalat szerint készen áll a kilövésre. Elon Musk már április 10-e, hétfőre tervezte a kilövést, azonban az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) pénteken még nem adta meg az engedélyt.
Ebből kifolyólag az FAA április 17-én magyar idő szerint 13 és 17 óra közötti időpontra jelölte ki a rakéta indítását.
A cég hozzátette, egyelőre ez is ideiglenes cél, ugyanis az FAA még nem adta ki a hivatalos indítási engedélyt erre. A Starship felső fokozatára a Super Heavy gyorsítórakétát szerelték, a jármű így 120 méter magas. Ezáltal ez lesz a valaha indított legerősebb rakéta, amikor felszáll – írja a space.com.
Starship fully stacked at Starbase. Team is working towards a launch rehearsal next week followed by Starship’s first integrated flight test ~week later pending regulatory approval pic.twitter.com/9VbJLppswp
Starship fully stacked at Starbase. Team is working towards a launch rehearsal next week followed by Starship’s first integrated flight test ~week later pending regulatory approval pic.twitter.com/9VbJLppswp
Splashdown!#Crew5 is back on Earth, completing a science mission of nearly six months on the @Space_Station. Their @SpaceX Dragon Endurance spacecraft touched down at 9:02pm ET (0202 UTC March 12) near Tampa off the coast of Florida. pic.twitter.com/nLMC0hbKY4
A different headline would be "Starlink remains the only working communication system at the frontline despite persistent efforts by the Russians to disrupt it. Other US military comms equipment such as Viasat went down in the first few hours and never recovered."…
Starship fully stacked at Starbase. Team is working towards a launch rehearsal next week followed by Starship’s first integrated flight test ~week later pending regulatory approval pic.twitter.com/9VbJLppswp
A different headline would be "Starlink remains the only working communication system at the frontline despite persistent efforts by the Russians to disrupt it. Other US military comms equipment such as Viasat went down in the first few hours and never recovered."…
Splashdown!#Crew5 is back on Earth, completing a science mission of nearly six months on the @Space_Station. Their @SpaceX Dragon Endurance spacecraft touched down at 9:02pm ET (0202 UTC March 12) near Tampa off the coast of Florida. pic.twitter.com/nLMC0hbKY4
🇷🇺 RUSSIA's NEW PLASMA ENGINE COULD REDUCE MARS 🔴 TRAVEL TIME TO 30 DAYS!
A faster journey to Mars would not only increase efficiency but also minimize the risks associated with prolonged exposure to cosmic radiation for astronauts.
A Viking 1 leszállóegység 46 évvel ezelőtt érkezett a Mars felszínére, hogy megvizsgálja a bolygót. Egy olyan területre ereszkedett le, amelyről úgy gondolták, hogy egy kiáramlási csatorna. Most egy kutatócsoport úgy véli, hogy bizonyítékot találtak egy ősi megacunamira, amely évmilliárdokkal ezelőtt söpört végig a bolygón, kevesebb mint 965 kilométerre a Viking leszállási helyétől.
A NASA 1975-ben két űrszondát indított a Marsra a Viking-programban, hogy az egységek méréseket végezzenek. Legutóbb november 30-án olyan közel jött a Mars a Földhöz, hogy távcsővel is látni lehetett, ez legközelebb tíz év múlva ismétlődhet meg.
A Scientific Reports című tudományos folyóiratban megjelent új tanulmányban a kutatócsoport egy 109,4 kilométer széles aszteroidabecsapódás után hagyott krátert azonosított a Mars északi síkságán, amely gyanújuk szerint egy aszteroida becsapódásának maradványa a bolygó ősi múltjából.
A szimuláció egyértelműen azt mutatja, hogy a cunami hatalmas volt, körülbelül 250 méteres kezdeti magassággal, és rendkívül örvénylő – mondta Alexis Rodriguez, a Bolygótudományi Intézet kutatója és a tanulmány vezető szerzője.
Tanulmányozták a Mars felszínének térképeit, és találtak egy nagy krátert, amelyet most Pohlnak neveztek el. A Pohl helyzete alapján a kráter körülbelül 3,4 milliárd éves, nem sokkal azután keletkezett, hogy a Földön megjelentek az általunk ismert első életjelek – írja a Gizmodo.
Kiszámolták, milyen erősen csapódott be az aszteroida
A kutatócsoport modelljei szerint az aszteroida becsapódása olyan intenzív lehetett, hogy a tengerfenékről származó anyag elmozdulhatott és a víz törmelékáradataiba vegyült. A kráter mérete alapján a kutatócsoport úgy véli, hogy a becsapódó aszteroida 3 vagy 9,6 kilométer széles lehetett, attól függően, hogy mekkora talajellenállással találkozott az aszteroida. A becsapódás 500 ezer és 13 millió megatonna közötti TNT-energiát szabadíthatott fel (a szovjet Cár-bomba hatóereje 50 millió tonna vagy 57 megatonna TNT-nek felelt meg).
Egy leszállóhelyet javasolnak a tudósok, hogy részletesen megvizsgálják a lerakódásokat, és megértsük az óceán fejlődését és lehetséges lakhatóságát. A terület részletes geológiai feltérképezésével kezdenék, hogy rekonstruálják a rétegtani felépítést. Ezután numerikus modellezéssel és analóg vizsgálatokkal kell összekapcsolniuk a felszínmódosítás történetét konkrét folyamatokkal, beleértve a lehetséges iszapvulkánok és gleccserek domborzati formáinak azonosítását.
Még eltarthat egy ideig, amíg egy új Mars-leszállóegység felszáll a földre. A NASA fő fókuszpontja a bolygók közül a Vénusz lesz. A DAVINCI+ és a Veritas küldetés keretében az évtizedfordulón két űrszondát küldenek a Naptól számított második bolygóra. Marsra leszálló űrszondát nem terveznek a jövőben. A NASA a költségvetésére hivatkozva törli és halasztja a küldetéseket, így nem tudni, hogy pontosan mikor fordulhat az ügynökség figyelme a Pohl-kráter felé.
Starship fully stacked at Starbase. Team is working towards a launch rehearsal next week followed by Starship’s first integrated flight test ~week later pending regulatory approval pic.twitter.com/9VbJLppswp
Starship fully stacked at Starbase. Team is working towards a launch rehearsal next week followed by Starship’s first integrated flight test ~week later pending regulatory approval pic.twitter.com/9VbJLppswp
🇷🇺 RUSSIA's NEW PLASMA ENGINE COULD REDUCE MARS 🔴 TRAVEL TIME TO 30 DAYS!
A faster journey to Mars would not only increase efficiency but also minimize the risks associated with prolonged exposure to cosmic radiation for astronauts.
A kutatók szimulálták a marsi körülményeket, és úgy találták, hogy a Deinococcus radiodurans nevű baktérium 280 millió évvel élhetett tovább a bolygón 10 méterrel a felszín alatt, mint a felszínen.
Az Astrobiology című folyóiratban publikált új tanulmány szerint az ősi baktériumok sokkal tovább maradhattak életben a Mars felszíne alatt, mint azt korábban gondolták. Ez jó hír a Perseverance, vagy a még csak készülőben lévő ExoMars számára, amelyek az egykori élet nyomai után kutatnak a vörös bolygón.
A Gizmodo beszámolója szerint a kutatók a marsi körülményeket, vagyis a fagypont alatti hőmérséklet, a szimulált kozmikus sugárzás, valamint a kiszáradás hatásait tesztelték hat mikroorganizmuson. A kutatók arra jutottak, hogy ha volt élet a Marson, akkor az ugyan nem maradhatott fenn máig a kíméletlen körülmények miatt, ám a makromolekulák és a vírusok sokkal tovább életben maradhattak, mint azt eddig gondolták.
Michael Daly, a Northwestern Egyetem kutatója szerint mindez megerősíti, hogy a jövőbeni kutatások során kiderülhet, hogy volt-e élet a vörös bolygó felszínén.
A mikroorganizmusokat különböző mértékű sugárzásnak tették ki, így szimulálva a felszín és a felszín alatti állapotokat. Az egyik a Deinococcus radiodurans volt, ami rendkívüli szívósságáról ismert, ezért Conan, a baktérium néven is illetik.
Az apró élőlénynek a 140 ezer gray sugárzást is sikerült túlélnie, ami nagy ugrás a korábbi 25 ezerhez képest. Csak összehasonlításként: ha egy ember sokáig 5 graynek van kitéve, az halálos dózist jelent.
A kutatók arra jutottak, hogy a felszínen néhány óra alatt elpusztulna, 10 centiméterrel a marsi felszín alatt azonban már 1,5 millió, 10 méterrel pedig 280 millió évvel nőne a túlélési ideje.
Mivel 2 milliárd éve nem folyik víz a Mars felszínén, így valószínűleg az élet is kihalt a bolygón, azonban sokkal tovább maradhatott életben, mint eddig gondolták. Hogy valóban volt-e, az néhány év múlva derülhet ki.
Starship fully stacked at Starbase. Team is working towards a launch rehearsal next week followed by Starship’s first integrated flight test ~week later pending regulatory approval pic.twitter.com/9VbJLppswp
Starship fully stacked at Starbase. Team is working towards a launch rehearsal next week followed by Starship’s first integrated flight test ~week later pending regulatory approval pic.twitter.com/9VbJLppswp
Egy uzsonnásdoboz-méretű szerkezet, az úgynevezett Moxie tavaly február óta sikeresen állít elő oxigént a Marson – nagyjából annyit, mint egy átlagos fa a Földön –, kutatók most egy jóval nagyobb teljesítményre képes verziót juttatnának el a vörös bolygóra, előkészítendő az emberes utazásokat.
Több száz fa által megtermelt oxigén mennyiségét előállító szerkezet eljuttatása a Marsra – ez a következő célja a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatóinak, akik a Science Advances című folyóiratban tették közzé a Moxie nevű oxigénfejlesztő szerkezet eddigi működéséről és a kutatás további céljairól szóló tanulmányukat.
A szerkezet a Mars 95 százalékban szén-dioxidból álló légköréből termel oxigént. Eddig hét alkalommal, különböző feltételek közepette indították be a szerkezetet, és a Moxie minden alkalommal elérte azt a célt, hogy a bolygó felületén levő szén-dioxidból óránként hat gramm oxigént vonjon ki, nagyjából a földi fák sebességével megegyezően.
A Moxie, amely a NASA bolygókutató központja (JPL) által kifejlesztett Perseverance Mars-járó fedélzetén jutott el a vörös bolygóra, bebizonyította, hogy minden évszakban és a nap bármely szakában képes feladata ellátására – állapították meg a kutatók.
A projekt vezető kutatója, Michael Hecht megjegyezte, hogy „sokat tanultak” ebből a kísérletből, amely a jövőbeni, nagyobb léptékű rendszerek alapjául fog szolgálni.
A kutatók elképzelései szerint a Moxie méretarányosan megnövelt változatát küldenék a Marsra. Ez a szerkezet még az emberes Mars-utazás előtt kezdené meg működését a vörös bolygón.
A szerkezet folyamatosan termelné az oxigént, immár több száz fa teljesítményét produkálva. Ez elég lenne a misszióban részt vevő emberek ellátásához és olyan rakéta meghajtásához, amely visszahozza őket a Földre.
Ez kiváltaná azt a feladatot, hogy ugyanezt az oxigént a földről kelljen a Marsra szállítani.
Starship fully stacked at Starbase. Team is working towards a launch rehearsal next week followed by Starship’s first integrated flight test ~week later pending regulatory approval pic.twitter.com/9VbJLppswp
Starship fully stacked at Starbase. Team is working towards a launch rehearsal next week followed by Starship’s first integrated flight test ~week later pending regulatory approval pic.twitter.com/9VbJLppswp
🇷🇺 RUSSIA's NEW PLASMA ENGINE COULD REDUCE MARS 🔴 TRAVEL TIME TO 30 DAYS!
A faster journey to Mars would not only increase efficiency but also minimize the risks associated with prolonged exposure to cosmic radiation for astronauts.
A NASA Mars-járója szokatlan képet készített valamiről, ami a Mars vörös homokjában fekszik: egy köteg madzagról.
A Mars-járó bal első veszélyelkerülő kamerája július 12-én készített felvételt a világos színű tárgyról, amelyet egyesek spagettihoz hasonlítottak. Az űrkutatási hivatal illetékesei megerősítették, hogy szerintük a tárgy a Mars-járó leszállásakor visszamaradt huzal.
A madzag a Mars-járó leszállófokáról származhat, amely egy rakétahajtású sugárhajtóműhöz hasonló alkatrész, amelyet a Mars-járó biztonságos leeresztéséhez használtak – közölte a Perseverance Mars-vizsgáló küldetés szóvivője a NASA Pasadenában található Jet Propulsion Laboratóriumában.
Sosem járt ott a Mars-járó, ahol az alkatrészt találták
„A Perseverance korábban nem járt azon a területen, ahol a madzagot megtalálták, így valószínűleg a szél fújta oda” – mondta a szóvivő a CNN szerint.
A Mars-járó jelenleg a Jezero-kráter nevű ősi deltát vizsgálja, és olyan mikroszkopikus élet jelei után kutat, amely évmilliárdokkal ezelőtt a Marsot nevezhette otthonának. Ebben a kráterben szállt le eredetileg a Perseverance 2021. február 18-án.
Amikor a Perseverance négy nappal később újra felkereste a huzalok helyszínét, az objektum eltűnt.
Teams at @NASAKennedy have assessed impacts from Hurricane Ian & determined there was no damage to #Artemis I flight hardware. @NASA will focus on the Nov. 12-27 launch period to give employees time for post-storm recovery & identify checkouts for launch https://t.co/bjDiRgnOvtpic.twitter.com/7nK2tKVDOR
Orion's Optical Navigation Camera captured these stunning views of the lunar surface during our flyby on #Artemis flight day 20. pic.twitter.com/mfTL5ZSPSp
The imagery we continue to get out of @NASA_Orion's onboard cameras is outstanding. Downlinked the lunar fly-by photos yesterday, and they are incredible - a few of my favorites below. Visit https://t.co/ZrjE1SVAWC to see the rest. pic.twitter.com/5KXDF3PsLq
Splashdown!#Crew5 is back on Earth, completing a science mission of nearly six months on the @Space_Station. Their @SpaceX Dragon Endurance spacecraft touched down at 9:02pm ET (0202 UTC March 12) near Tampa off the coast of Florida. pic.twitter.com/nLMC0hbKY4
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
Starship fully stacked at Starbase. Team is working towards a launch rehearsal next week followed by Starship’s first integrated flight test ~week later pending regulatory approval pic.twitter.com/9VbJLppswp
🇷🇺 RUSSIA's NEW PLASMA ENGINE COULD REDUCE MARS 🔴 TRAVEL TIME TO 30 DAYS!
A faster journey to Mars would not only increase efficiency but also minimize the risks associated with prolonged exposure to cosmic radiation for astronauts.
