Civilszervezetek emeltek szót az ellen a döntés ellen, amelynek értelmében a szlovén természeti erőforrás- és területrendezési minisztérium engedélyezte 206 medve kilövését – ez az országban élő állomány mintegy egyötödét érinti. A tiltakozók szerint a lépés aránytalan és veszélyezteti az ökológiai egyensúlyt – számolt be az MTI.
A szlovén Alpe Adria Green (AAG) és az AniMa állatjogi civilszervezet közlése szerint a minisztérium 70 százalékban a legfeljebb száz kilós medvék kilövését hagyta jóvá, ez pedig a fiatal medvepopulációt érinti, beleértve az idei kölyköket is.
A legutóbbi genetikai összeírás becslései szerint a barnamedvék száma Szlovéniában 2023 végén 695 és 797 közé volt tehető. A laboratóriumi elemzések 656 különböző egyedet mutattak ki.
A minisztérium ugyanakkor idén tavasszal 954 egyedre becsülte a medveállományt.
A civilszervezetek felhívták a figyelmet arra, hogy 2023-ban például 264 medve pusztult el balesetben, vadászok által vagy természetes módon, ami annyit jelent, hogy az állományt már így is súlyos csapás érte.
„A 656 fős populációból 206 medve kilövése a teljes állomány 31 százalékának elpusztítását jelenti. Még ha figyelembe vesszük a túlzó modellbecslést is, ez akkor is populáció 22 százaléka” – figyelmeztetett az AAG, megjegyezve, hogy az intézkedés „megalapozatlan, fenntarthatatlan és ellentmondásos gyakorlat”.
A minisztérium ezzel szemben azzal indokolta döntését, hogy a 206 egyed eltávolítása a populációból nem befolyásolja az állatok kedvező védettségi helyzetét, mivel az nem haladja meg az állomány növekedési ütemét.
A tárca közlése szerint az elmúlt öt évben több mint 56 ezer euró értékben nyújtott támogatást állattenyésztőknek medvetámadások elleni felszerelések beszerzésére, és csaknem 800 ezer euró kártérítést fizetett ki medvék által okozott vagyoni károk miatt.
A konfliktusok megelőzésére irányuló intézkedések csak akkor lehetnek hatékonyak, ha a helyi medvepopuláció nem magas, amit az egyedek megfelelően megtervezett és végrehajtott eltávolításával lehet elérni – tették hozzá.
A minisztérium 70 százalékban a legfeljebb 100 kilós, 20 százalékban a 100-150 kilós, 10 százalékban pedig 150 kiló feletti egyedek kilövését engedélyezte, amit azzal magyaráztak, hogy a szlovén erdészeti szervezet szerint „a bizonyos súlyarányú selejtezésnek biztosítania kell az állomány stabil kor és nem szerinti összetételét”.
A minisztérium határozata szerint 2026. július 1-jéig van lehetőség a 206 medve kilövésére, aminek 60 százalékát ősszel tervezik végrehajtani.
Svédország, a természetvédők aggályai ellenére, engedélyt adott a barnamedve-populáció 20 százalékának kilövésére a ma kezdődő éves medvevadászat során.
A hatóságok valamivel kevesebb mint 500 barnamedve levadászására adtak ki engedélyt. Ez a hivatalos adatok szerint a teljes populáció mintegy 20 százalékát teszi ki, és a svédországi medvék számát körülbelül 2000-re csökkenti, ami 2008 óta közel 40 százalékos csökkenést jelent.
A kiadott engedélyek magas száma aggodalmat keltett a természetvédőkben, akik szerint a nagy ragadozóállományok Európában megfelelő védelem nélkül összeomlással fenyegetnek egyes országokban.
„Ez egy tiszta trófeavadászat” – mondta Magnus Orrebrant, a svéd húsevő állatokkal foglalkozó szövetség elnöke.
A svédországi vadgazdálkodás az állatok megöléséről szól, ahelyett, hogy a legjobb tudásunk szerint megőriznénk őket.
A barnamedvéket az 1920-as években majdnem a kipusztulásig vadászták Svédországban, de a gondos gazdálkodásnak köszönhetően a populáció 2008-ban mintegy 3300 egyeddel elérte a csúcsot. Az elmúlt öt évben azonban ismét egyre több medvét lőttek ki, így például tavaly rekordszámú, 722 medvét ejtettek el. Idén 486 medve kilövésére adtak ki engedélyt, és további meghatározatlan számú egyed elpusztítására kerülhet sor ott, ahol a medvék veszélyt jelentenek a haszonállatokra – írja a The Guardian.
2022 novemberében egy új törvény nagyobb hatalmat adott a helyi vadásztársulatoknak a nagyragadozók, köztük a medvék kezelésének felügyeletére. Az elmúlt években több száz farkast és hiúz egyedet is leöltek, ami felerősítette az ökológusok aggodalmát – írja a Spot.
Magnus Rydholm, a svéd vadászati és vadgazdálkodási szövetség kommunikációs igazgatója elmondta:
Mi csak a svéd kormány vadvédelmi politikájának irányelvét követjük. Ez az ember és a nagyragadozók közötti egyensúlyról szól. Ezért kezdődik holnap a medvevadászat.
Néhány vadász azonban aggodalmának adott hangot a barnamedvék csökkenő száma miatt: „Vannak a vadásztársadalomban olyanok, akik aggódnak amiatt, hogy túl sok medvét pusztítanak el” – mondta el egyikük.
Ha a vadászok jövőre is hasonló ütemben ölnek medvéket, akkor az ország már csak egyéves vadászatra lesz attól a minimális 1400-as számtól, amelyet a Svéd Környezetvédelmi Hivatal szükségesnek tart az életképes populáció fenntartásához.
A barnamedve „szigorúan védett faj” Európában, és a természetvédők szerint a magas vadászati kvóták sértik az EU élőhelyvédelmi irányelvét, amely szerint „a szigorúan védett fajok szándékos vadászata vagy leölése tilos”. Az uniós szabályok szerint ez a tilalom „végső esetben” feloldható a közbiztonság, a termények, illetve a természetes növény- és állatvilág védelme érdekében.
A kutatók attól tartanak, hogy a barnamedve ugyanarra a sorsra jut, mint a svédországi jávorszarvas-populáció, amely a múlt század vége óta 60%-kal csökkent.
A természetvédők azzal érvelnek, hogy egy nagyobb medvepopuláció vonzóbbá tenné Svédországot az ökoturizmus számára, ami több bevételt hozna, mint a vadászjegyek eladása – számolt be az Euro News.
Cats in Tehran are no longer hunting rats as they once did, a municipal official said on Monday, warning that ecological disruption is fuelling a rise in the capital’s rodent population.
“Cats no longer have a desire to hunt mice. In other words, mice reproduce without their… pic.twitter.com/t0JG5yXYLT
— Iran International English (@IranIntl_En) May 26, 2025
Standing down from tomorrow’s Falcon 9 launch of Ax-4 to the @Space_Station to allow additional time for SpaceX teams to repair the LOx leak identified during post static fire booster inspections. Once complete – and pending Range availability – we will share a new launch date pic.twitter.com/FwRc8k2Bc0
A medvék által leginkább veszélyeztetett romániai településen, a székelyföldi Tusnádfürdőn indította útjára a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium azt az európai uniós alapokból finanszírozott projektet, amely a romániai barnamedve-populáció felmérésére és az országos medvevédelmi akcióterv gyakorlatba ültetésére irányul – közölte csütörtökön a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter a projektindítón elmondta: 53,5 millió lejt (3,74 milliárd forint) fordítanak a romániai barnamedve-populáció megfigyelésére és a hosszú távú menedzsmentterv elkészítésére. A projekt elindítása a 2018-ban elfogadott medvevédelmi akcióterv gyakorlatba ültetésének az első jelentős, konkrét lépése.
A miniszter kitért arra, hogy projekt egyik része a medvepopuláció tudományos felmérése és a vadkárok megelőzése. Utóbbi villanypásztorok megvásárlásával és kihelyezésével történik majd. Ugyanakkor olyan menhelyet is létre kívánnak hozni, ahova medvéket lehet áttelepíteni. Úgy vélte, a menhely megnyugtató módon rendezné az áttelepítés problémáját. Korábban ugyanis a legtöbb áttelepített egyed rövid időn belül visszatért, és további gondokat okozott.
Az RMDSZ-es miniszter emlékeztetett arra is, hogy a kormány a közelmúltban olyan sürgősségi rendeletet fogadott el, amely lehetővé teszi a lakott területen történő medvetámadás esetén az azonnali beavatkozást. Ez a jogszabály lehetővé teszi a vadak elűzését, altatását és áthelyezését, illetve eutanáziáját vagy kilövését is. Mint megjegyezte, a jogszabályt a szenátus illetékes szakbizottságai szerdán ellenszavazat nélkül kedvezően véleményezték.
Romániában az elmúlt években túlszaporodott a medveállomány, miután 2016-ban betiltották a medvevadászatot. A környezetvédelmi tárca megrendelésére 2019 tavaszán készített állománybecslés szerint az országban 6450 és 7200 közötti a vadon élő medvék száma. A medvepopuláció megőrzésére 2018-ban kibocsátott akcióterv szerint a nagyragadozók 69 ezer négyzetkilométeres romániai élőhelyén ökológiai, társadalmi és gazdasági szempontból az optimális egyedszám 4000 lenne.
