A spanyol kormány keddi madridi ülésén elfogadta a munkaidő csökkentéséről szóló törvényjavaslatot – számolt be a Portfolio az MTI nyomán.
A tervezet szerint a jelenlegi heti 40 óráról 37,5 órára mérsékelnék a munkaidőt anélkül, hogy a munkavállalók bére csökkenne.
Yolanda Díaz, munkaügyi miniszter paradigmaváltásnak nevezte az intézkedést, amelyhez hasonló nem született az elmúlt 40 évben a dél-európai országban. A munkaügyi reformmal és a minimálbér emelésével együtt hozzájárul az ország modernizálásához, a munkahelyi hiányzások csökkentéséhez, a termelékenység javításához és az egyenlőség növeléséhez – hangsúlyozta.
A szaktárca számításai szerint több mint 12 millió embert érint a javaslat, akiknek többsége a kereskedelemben, a feldolgozóiparban, a vendéglátásban és az építőiparban dolgozik.
A miniszter kitért arra is, hogy a törvénytervezet szigorít a munkaidő-nyilvántartáson, megnövelve a kiszabható bírságok mértékét, valamint tartalmazza a munkaidőn kívüli digitális lekapcsolódás hoz való jogot, amelynek megszegése szintén pénzbírsággal sújtható.
A törvényjavaslatban szereplő intézkedéseket támogatják a legnagyobb dolgozói szakszervezetek, a szaktárca még tavaly decemberben állapodott meg velük.
A munkáltatói érdekképviselet viszont ellenzi az indítványt, mert szerinte a munkaidőt óvatosabban, apránként lehetne mérsékelni, míg a törvénytervezet „beavatkozást jelent a kollektív tárgyalás autonómiájába”. A szervezet számításai szerint 20 milliárd eurót meghaladó költséget jelentene a jelenlegi elképzelés bevezetése, amelynek legnagyobb károsultjai az egyéni vállalkozók, valamint a kis- és középvállalkozások lennének.
A spanyol kormány abban bízik, hogy törvénytervezetét még a nyár előtt jóváhagyhatja a parlament, ehhez azonban a kisebbségi kormánypártoknak szükségük van ellenzéki párti támogatásra is.
Izland mindig is különbözött progresszív nézeteivel számos szociális és gazdasági kérdésben. És nem félt kísérletezni. Az ország tudósai nemrégiben kijelentették, hogy a négynapos munkahét több éves kísérlete „hatalmas sikert aratott” az országban, és ahhoz vezetett, hogy sok társaság tért át a rövidebb munkahétre.
Valójában a tanulmány, amelyben az alkalmazottaknak ugyanannyit fizettek egy rövidebb munkanapért, 2015-től 2019-ig tartott. Szakértők szerint az esetek többségében nemhogy nem változott, némely esetekben nőtt a munkatermelékenység.
Izlandon ezek a tanulmányok, amelyeket Reykjavik városi tanácsa (az ország fővárosa) és a nemzeti kormány végzett, végül 2500 munkavállalót érintett, ami a munkaképes lakosság 1%-a. A kísérletben különböző kormányzati intézmények és szervezetek vettek részt, többek között óvodák, állami központok, szociális szolgáltatást nyújtó intézmények, valamint kórházak.
Kísérlet során a 40 órás munkahétről a 35 vagy 36 órásra tértek át, közölték a brit Autonomy elemző központ, és az Izlandi Fenntartható Demokrácia Egyesület (Alda) kutatói. Végeredmény mindenkit meglepett, mivel Izland munkavállalói 86%-a ugyanazért a bérért vagy rövidebb munkanapra vagy hétre váltottak át.
Ugyanakkor a kísérletben részt vevő alkalmazottak arról számoltak be, hogy most kevésbé hajlamosak a stresszre, kevésbé valószínű, hogy „kiégnek a munkahelyükön”, egészségük, és a magánélet és munka közötti egyensúly is jelentősen javult. Beszámoltak arról is, hogy több időt tudnak tölteni a családjukkal, kedvenc időtöltésükkel foglalkozni, és több idejük van az otthoni dolgaikra.
Will Stronge, az Autonomy kutatási központ igazgatója kihangsúlyozta, hogy „ez a tanulmány azt mutatja, hogy ez, a világ legnagyobb kísérlete a rövidített munkahetet illetően az állami szektorban minden tekintetben „hatalmas sikert aratott”.
„Ez azt mutatja, hogy az állami szektor megérett arra, hogy előfutárrá váljon a rövidített munkahetet illetően, és ezek az eredményeket más kormányok is felhasználhatják”, – jegyezte meg a szakértő.
Manapság számos hasonló kutatás folyik szerte a világban. Például Spanyolország is teszteli a négynapos munkahetet számos vállalatnál, részben a koronavírus járvány alatt kialakult problémák miatt. Az is ismertté vált, hogy az Unilever fogyasztási cikkeket gyártó óriáscég 20%-os munkaidő csökkentést biztosít új-zélandi alkalmazottai számára, mindemellett nem csökkenti a béreket. Májusban pedig a Platform London megbízásából készült jelentés azt mutatta, hogy a munkaidő csökkentésével csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás az Egyesült Királyságban.
A Blind egy olyan oldal, amelyen a tech, fintech, szolgáltatói és kereskedelmi szektorok dolgozói mondhatják el a véleményüket név nélkül. Az oldal most a munka és a magánélet egyensúlyáról végzett felmérést, mindez pedig különösen fontos, mióta a világjárvány hatására a távmunka sok helyen bevett dolog lett. Egyeseknek megszűnt az állása, mások még többet dolgoznak, mint eddig. Van, akinek oda a fizetése, más pedig többet keres, mint valaha. Más kérdés persze, hogy kinek mennyi magánélete van, persze a magasabb keret nem egyenesen arányos a kevesebb szabadidővel.
A felmérés eredménye szerint mindenesetre a megkérdezett IT-s szakemberek 36 százaléka azonnal lemondana a fizetése 35 százalékáról, ha több magánélete és szabadideje lehetne. A számítások alapján a Bloomberg dolgozóinak 53, a Snapchatnél 50, az IBM-nél 42, az Amazonnál 36, a Microsoftnál 34, az Apple-nél 32, a Qualcommnál 31, a Google-nél 28, az NVIDIA-nál 27 százalék lenne boldogabb, ha több magánélete lenne, akár kisebb fizetés mellett.
A válaszadók a felmérés után azt is hangoztatták, hogy sokszor nagyon magas kiadásokkal kell számolniuk, mert az étkezési költségek mellett állniuk kell az egészségügyi kezeléseket és gyógyszereket is, amelyekre a kevés szabadidő és családi élet okozta stressz miatt van szükségük.
