2025. január 1-től az ukrán munkaadók kötelesek megszervezni és kifizetni bizonyos kategóriájú alkalmazottak pszichiátriai vizsgálatát. Ez magában foglalja pszichoaktív anyagok alkalmazásának azonosítását.
A vizsgálatokat azon munkavállalók esetében végzik el, akik tevékenysége speciális mentális egészségügyi követelményeket igényel, áll az Ukrán Egészségügyi Minisztérium (EMM) 1759. számú rendeletében. A dokumentumot módosították a 651. számú határozattal, amely előírja az előzetes, időszakos és rendkívüli pszichiátriai vizsgálatokat.
Főbb változások:
új formátumú igazolás bevezetése, amely 2025-től kötelezővé válik;
diagnosztikai protokollok és eljárások tökéletesítése a mentális egészségi állapot pontosabb felmérése érdekében.
A pszichiátriai vizsgálatok megszervezése és finanszírozása ezentúl a munkáltatók feladata. Ez az alábbi esetekre vonatkozik:
előzetes vizsgálatok a munkahelyre való felvétel során;
időszakos vizsgálatok már az állás betöltésér követően;
szükség esetén (például egészségügyi mutatók alapján) soron kívüli vizsgálatok.
Az innovációk bizonyos tevékenységeket végző munkavállalókat érintenek:
fokozott figyelmet és felelősséget igényel;
hozzáférése van potenciálisan veszélyes objektumokhoz vagy anyagokhoz;
nagy a kockázata annak, hogy veszélyezteti mások egészségét vagy biztonságát.
A munkavállaló az alábbi kategóriák egyikébe tartozik:
közlekedés;
védelmi komplexum;
energiaipari vállalatok;
oktatás és egészségügy, ha munkájuk megköveteli a sérülékeny lakossági csoportokkal való iegyüttműködést.
A vizsgálatokat csak az alábbi pszichiáterek végezhetik:
be vannak regisztrálva az elektronikus egészségügyi rendszerben;
megfelelő szakképzésen estek át;
a megfelelő engedéllyel rendelkező egészségügyi intézményekben dolgoznak.
A vizsgálatok magukban foglalják az általános mentális állapot felmérését, valamint pszichoaktív anyagok feltételezett alkalmazásának azonosítását. Az ukrán egészségügyi minisztérium az alábbi változásokat vezette be:
a speciális körülmények között végzett szakmai tevékenységgel kapcsolatos kockázatok csökkentése;
a munkavállalók és mások biztonságának biztosítása;
az ukrán szabványok a nemzetközi normákhoz való adaptálása.
A munkáltatók számára az új szabályok többletfelelősséget jelentenek, nemcsak a vizsgálatokat kell biztosítaniuk, hanem azok költségeit is fedezniük kell. Az alkalmazottak a maguk részéről garanciákat kapnak arra vonatkozóan, hogy mentális állapotukat szakszerűen és pártatlanul tesztelik.
Az egyik vezető könyvelőcég 26 éves indiai alkalmazottjának tragikus halála komoly vitát váltott ki a munkahelyi kultúráról és a vállalati környezet munkavállalói jólétéről. Anna Sebastian Perayil, az Ernst & Young (EY) okleveles könyvelője júliusban halt meg, négy hónappal azután, hogy belépett a céghez. Szülei szerint az új munkahelyén a „nyomasztó munkahelyi nyomás” megviselte az egészségét, és ez vezetett a tragédiához.
A fiatal lány halálhíre óriási visszhangot keltett, és komoly vitát váltott ki a sok vállalat és startup által támogatott „sietős kultúráról”, amely a termelékenységet előtérbe helyező munkamorált jelenti, gyakran az alkalmazottak jólétének rovására.
Egyesek szerint ez a kultúra az innováció és a növekedés motorja, mivel sokan szenvedélyből vagy ambícióból választják a túlórákat. Mások szerint a vezetőség gyakran nyomást gyakorol a munkavállalókra, ami kiégéshez és az életminőség romlásához vezet.
Perayil halála azután került reflektorfénybe, hogy az édesanyja, Anita Augustine által az EY-nek írt levél a múlt héten elterjedt a közösségi médiában. Ebben részletezte a lánya által a munkahelyén tapasztalt állítólagos nyomást, beleértve a késő éjszakai és hétvégi munkavégzést, és felszólította az EY-t, hogy „gondolkodjon el a munkakultúráján”, és tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a munkavállalók egészségét előtérbe helyezze. Az EY cáfolta a vádat, mely szerint felelősek lennének a lány haláláért mondván, hogy Perayil ugyanúgy kapott munkát, mint bármely más alkalmazott, és nem hiszik, hogy a munkahelyi nyomás okozhatta volna a halálát.
Anna tapasztalatai rávilágítanak egy olyan munkakultúrára, amely úgy tűnik, hogy dicsőíti a túlterheltséget, miközben elhanyagolja a szerepek mögött álló embereket
– fogalmazott az édesanya levelében. „A könyörtelen követelmények és az irreális elvárások teljesítésére irányuló nyomás nem fenntartható, és egy olyan fiatal nő életébe került, akiben annyi lehetőség rejlett”.
Sokan elítélték az EY-t „mérgező munkakultúrája” miatt, és megosztották tapasztalataikat a Twitteren és a LinkedIn-en. Az egyik felhasználó azt állította, hogy egy vezető tanácsadó cégnél napi 20 órát kellett dolgoznia, anélkül, hogy túlórákat fizettek volna neki.
De mások is egybehangzóan állították, hogy indiában a munkakultúra borzalmas. A fizetés alacsony, a kizsákmányolás viszont maximális.
Emiatt persze a munkáltatóknak nincsen lelkiismeret-furdalása és következményektől sem kell tartaniuk. A helyzetet rontja, hogy a vezetők gyakran azért részesülnek elismerésben, mert túlhajszolják és alulfizetik alkalmazottaikat. Akik pedig idejében fejezik be a munkát és hétvégén sem dolgoznak gyakran gúny céltáblái lesznek. Különösen rossz helyzetben vannak a gyakornokok, akik szinte elviselhetetlen munkaterhelés alatt, irreális határidőkkel dolgoznak, miközben az értékelések során sok esetben megalázzák őket, mondván hogy ez jellemformáló a jövőjükre nézve.
Az EY indiai vezetője, Rajiv Memani később kijelentette, hogy a cég számára „a legnagyobb jelentőségű” a dolgozók jóléte. „Szeretném megerősíteni, hogy munkatársaink jóléte a legfőbb prioritásom, és személyesen fogok kiállni e célért” – írta a LinkedIn-en közzétett bejegyzésében.
In a tragic incident in southern India, a mother was arrested for allegedly throwing her six-year-old disabled son into a crocodile-infested canal following an argument with her husband.
This heartbreaking event underscores the critical need for increased care and empathy… pic.twitter.com/0quOrnKaTk
The @DRDO_India has successfully conducted a flight trial of its long range hypersonic missile on 16th Nov 2024 from Dr APJ Abdul Kalam Island, off-the-coast of Odisha.
Ukrajnában január 8-án léptek életbe a reklámtörvény módosításai, amelyek értelmében pénzbírsággal sújtják azon munkáltatókat, akik megüresedett álláshirdetéseikben feltüntetik a nemre, életkorra, fajra, bőrszínre vonatkozó feltételeiket. A „Reklámról” szóló törvény módosításainak célja – a nemi alapú megkülönböztetés elleni küzdelem.
Ukrajnában 1996 óta van hatályban az álláshirdetésekben való diszkriminációra vonatkozó tilalom. Ennek megfelelően a munkaadók a hirdetéseikben nem tüntethetik fel a jelentkezők életkorát, nem kínálhatnak munkát csak nőknek, vagy csak bizonyos faj képviselőinek vagy meghatározott bőrszínű férfiaknak. Emellett tilos megjelölni a jelentkező társadalmi származását, vagyoni helyzetét, lakóhelyét.
Ezen túl a munkaadókat a minimálbér tízszeresének megfelelő, 65 000 UAH összegű pénzbírsággal sújthatják ezen normák megsértéséért. A munkáltatóknak a bírságot az Állami Munkaügyi Szolgálat által kiadott dokumentum kézbesítésétől számított 15 naptári napon belül kell befizetniük. Ha nem fizetik be a bírságot, bírósági döntés alapján hajtják be.
Emlékeztetőül, 2022-től lépett életbe a jövedelemre vonatkozó adóbevallás új formája, amely egyesíti a személyi jövedelemadó és a kötelező állami társadalombiztosítási egyszeri hozzájárulás bejelentését, valamint az ellenőrzött külföldi társaság nyereségrészének bevallását.
Ukrajnában 2022. január 8-tól lépnek életbe azon jogszabály-módosítások, amelyek következményeként pénzbírsággal sújtják azt a munkáltatót, aki álláshirdetésében megjelöli, hogy csak férfi vagy csak nő jelöltet kíván alkalmazni a megüresedett munkakörben. Mindezt Ukrajna „Reklámról szóló” törvénye erre vonatkozó módosításai tartalmazzák.
Többek között a 24-1-es cikkelyben, amely a megüresedett állások reklámját szabályozza az áll: „Az álláshirdetésekben tilos a jelöltek életkorát meghatározni, állást csak nőknek vagy férfiaknak felajánlani, kivéve azt a konkrét munkakört, amelyet kizárólag bizonyos nemhez és fajhoz tartozó és meghatározott bőrszínű személy végezhet el (kivéve a törvényben meghatározott eseteket és az olyan meghatározott munkakört, amelyet csak meghatározott nemű személy végezhet el). Tilos politikai, vallási és egyéb meggyőződés, szakszervezeti vagy egyéb polgári egyesületi tagság, etnikai és társadalmi származás, vagyoni helyzet, lakóhely, nyelv vagy egyéb okok meghatározása” – áll a törvény cikkelyében, számolt be a Glavkom.
Az országban 1996 óta van érvényben a megüresedett állások faji, nemi, bőrszíni, vallási és politikai vélemény alapján történő megkülönböztetéséről szóló törvény. 2022-től pedig hatályba lépnek ennek a törvénynek a módosításai, amelyek szerint a munkáltatók ellen ezen, normák megsértése okán eljárás indulhat. A munkaadókat pénzbírsággal sújtják, ami elérheti a minimálbér tízszeresét – 65 ezer hrivnyát.
A bírságok beszedésének eljárását a gazdasági tárca már jóváhagyta. A törvénysértők felderítésével az Állami Munkaügyi Főfelügyelőség felügyelőit bízták meg, akik az ellenőrzési jegyzőkönyv alapján adminisztratív okiratot állítanak ki a bírságról. A munkáltatónak A pénzbírságot az állami költségvetésbe a jogi személy vagy egyéni vállalkozó állami nyilvántartásba vételének helyén kell befizetnie az Állami Munkaügyi Szolgálat adminisztratív dokumentumának kézhezvételétől számított 15 napon belül. Ha a munkáltató figyelmen kívül hagyja a bírság befizetését, az összeget bíróság bevonásával hajtják be.
