Németország készen áll arra, hogy „még ma este” harcoljon Oroszország ellen, és megvédi a NATO területének „minden centiméterét” – nyilatkozta a német légierő parancsnoka a The Telegraphnak adott interjúban.
Holger Neumann altábornagy kijelentette, hogy csapataik pusztító légitámadásokat indítanának Oroszország ellen, amennyiben az megtámadná a nyugati szövetséget.
Moszkvának szóló további figyelmeztetésként hangsúlyozta, hogy a NATO-ban „nincsenek különböző biztonsági zónák”, ami azt jelenti, hogy egy Észtország elleni támadás ugyanolyan válaszlépést vonna maga után, mint egy londoni légitámadás.
Neumann altábornagy szerint Oroszország északnyugati részén fekvő Kola-félsziget, Kalinyingrád és a Fekete-tenger is megszenvedné a NATO haragját, ha az kénytelen lenne megvédeni magát.
A Luftwaffe parancsnokának megjegyzései az utóbbi évek legerőteljesebb kijelentései közé tartoznak egy német katonai vezető részéről, és tükrözik Berlin alapvető irányváltását az újrafegyverkezés felé, valamint az európai biztonságban betöltött nagyobb szerepet.
Neumann altábornagy a német légierő újrafegyverkezési programját felügyeli, amely Friedrich Merz álmának része, miszerint meg kell építeni Európa „legerősebb hagyományos hadseregét”.
A kormány több milliárd eurós finanszírozási csomagjának köszönhetően tervezi a légvédelmi rendszerek – köztük a Patriot, az Iris-T és az Arrow 3 rakéták – készleteinek „hatalmas mértékű” növelését.
Mindenekelőtt el akarta oszlatni azokat az aggodalmakat, hogy Németország vonakodna visszavágni Oroszországnak, ha az utóbbi megtámadná a NATO keleti szárnyán lévő kisebb tagállamait.
„Ha konfliktusra kerül sor – remélhetőleg soha, de ha mégis –, akkor területünk minden centiméterét meg fogjuk védeni. Úgy gondolom, ez egy fontos üzenet, különösen az Északi-sarkvidék és a balti szövetségeseink számára” – jelentette ki.
Annak ellenére, hogy évtizedekig alulfinanszírozták a német hadsereget – ami most gyorsan megfordul –, kitartott amellett, hogy a légierő készen áll „ma este harcolni”, ha Oroszország támadást indít.
Azt mondta: „A »ma este harcolni« azt jelenti, hogy ha valaki most felhív, és azt mondja, hogy itt a következő helyzet áll fenn, akkor most készen kell állnunk – és készen állunk.”
[type] => post
[excerpt] => Németország készen áll arra, hogy „még ma este” harcoljon Oroszország ellen, és megvédi a NATO területének „minden centiméterét” – nyilatkozta a német légierő parancsnoka a The Telegraphnak adott interjúban.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1781641200
[modified] => 1781601833
)
[title] => A német Luftwaffe parancsnoka szerint már ma este harcba tudnának szállni Oroszországgal
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=287521&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 287521
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 287522
[image] => Array
(
[id] => 287522
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/nemet-1.jpg
[original_lng] => 89349
[original_w] => 1347
[original_h] => 758
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/nemet-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/nemet-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/nemet-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/nemet-1-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/nemet-1.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/nemet-1.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/nemet-1.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1781591052:12
[_thumbnail_id] => 287522
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 852
[_oembed_1a641deaac11ca7f3241c230aec009e9] =>
I filmed these videos in Lviv two days ago. I was about 300 meters from the church hit by a Russian drone and witnessed the moment of impact. Putin’s war machine is once again targeting civilians— not even a place of worship is safe. This must not be forgotten. #Lvivpic.twitter.com/Mp0cVOYjef
A békeidőben is kötelező szolgálatot rendelne el a német tartalékosok számára Boris Pistorius védelmi miniszter – írja a Die Welt. Tavaly óta több kardinális változásra is sor került a német katonai szolgálati rendszerben – 18 évesek kötelező orvosi vizsgálata, 17 és 45 év közötti férfiak külföldi távollétének igazolási kötelezettsége –, amelyek a német szövetségi kormány haderőbővítési politikáját szolgálják. Friedrich Merz kancellár tavaly ilyenkor jelentette ki, hogy Európa legerősebb hadseregét szeretné felépíteni.
A hatályos szabályozás szerint a német tartalékosokat csak hadgyakorlatokon való részvételre lehet kötelezni védelmi állapoton kívüli időszakban. Az erről szóló minisztériumi előterjesztés – amelyet, ha elfogadnak, már július 1-jén hatályba léphet – most ezen változtatna, pontosabban, ahogy fogalmaznak, kibővítenék a tartalékosok számára előírt kötelezettségeket.
Eszerint azok, akik önkéntes katonai szolgálatot teljesítenek, a 45. életévük betöltésének hónapjáig behívhatók lennének. Ezenfelül tervben van az is, hogy akik legalább egy évig hivatásos vagy szerződéses katonák voltak, akár a 65. életévükig is behívhatók lennének. Változna a tartalékosok behívásának időtartama is, akik kevesebb mint egy év katonai szolgálatot teljesítettek, évente legfeljebb három hétre, összesen pedig legfeljebb hat hónapra lennének kötelezhetők. Azoknál a férfiaknál és nőknél, akik legalább 13 évet szolgáltak a Bundeswehrben, a maximális időtartam évi tizenkét hét, összesen pedig legfeljebb tizenkét hónap lenne.
„A tartalékos állomány megbízható rendelkezésre állása kiemelt jelentőségű a nemzetbiztonság és a társadalmi ellenálló képesség szempontjából” – indokolja a módosításokat a tervezetben a német védelmi tárca.
Az önkéntes szolgálat azonban bizonyos kivételes esetekben – például természeti katasztrófaelhárításban vagy külföldi, esetleg EU- vagy NATO-tagállamot érintő misszióban való részvételnél – továbbra is érvényben maradna. A jelenlegi szabályozás továbbra is érvényben maradna abban az esetben, ha a Bundestag kihirdeti a feszültségi állapotot vagy Németországot támadás éri: ilyenkor a tartalékosok határozatlan idejű katonai szolgálatra is behívhatók lennének – írja a Die Welt.
A tervezett módosítás összhangban van a német kormány haderőfejlesztési politikájával – Friedrich Merz német kancellár tavaly májusban kijelentette, hogy Európa legerősebb hadseregét szeretné felépíteni –, ezzel kapcsolatban Boris Pistorius az új katonai stratégiát is bemutatta, miszerint az aktív állományban lévők számát 260 ezer, a teljesen felszerelt tartalékos állományt pedig 200 ezer főre bővítenék.
„Újragondoljuk a tartalékos rendszert. A jövőben a tartalékosok nem csupán ideiglenesen támogatják majd az aktív haderőt, amikor szükség van rájuk. Nem: az új tartalékos erőt kifejezetten az aktív csapatokkal egyenrangúnak tekintjük” – fogalmazott annak idején Boris Pistorius.
Németországban tavaly decemberben döntöttek a sorkatonaság visszavezetését is lehetővé tévő jogszabályi változások elfogadásáról, ennek értelmében 2027-től minden 18 éves férfi számára kötelező lesz megjelenni az orvosi alkalmassági vizsgálaton. A katonai szolgálat alapvetően továbbra is önkéntes maradna, azonban, ha önkéntesek száma nem elegendő, a kormány bevezethet egy úgynevezett szükségalapú sorkatonaságot, amely akár sorsolással is kijelölheti a szolgálatra kötelezetteket.
Az intézkedés ellen – amely idén január 1-jén lépett hatályba – tavaly és idén többször utcára vonultak a diák- és békeszervezetek, 90 német nagyvárosban. A demonstráció előtt a szervező fiatalok Instagramon közzétett nyilatkozatban jelezték: nem akarnak „ágyútöltelékek” lenni egy olyan katonai rendszerben, amelyet szerintük a jelenlegi nemzetközi helyzetben a politika akar rájuk kényszeríteni.
Az új szolgálati modell bevezetése mellett egyúttal azt is elrendelték, hogy a 17 és 45 év közötti férfiaknak előzetesen engedélyeztetniük kell a három hónapnál hosszabb külföldi tartózkodást a Bundeswehrrel. A minisztérium indoklása szerint a hadseregnek egy esetleges vészhelyzetben tudnia kell, ki tartózkodik tartósan külföldön. A szabályozás békeidőben is érvényes, nem csak feszültség esetén vagy védelmi helyzetben.
Emelkedik a lelkiismereti okokból történő katonai szolgálatmegtagadására irányuló beadványok száma Németországban – jelentette a Neue Osnabrücker Zeitung a Szövetségi Családügyi és Civil Társadalmi Feladatok Hivatalának (BAFzA) adataira hivatkozva. A tendencia hátterében a romló biztonsági környezet, valamint az év elején hatályba lépett új katonai szolgálati szabályozás állhat.
A beszámoló szerint az első negyedévben 2656-an nyújtottak be beadványt, ami már most megközelíti a teljes 2024-es adatot, amikor összesen 2998 kérelem érkezett be. A kormány egy parlamenti kérdésre adott válasza alapján 2025-ben 3867 beadvány volt, amiről korábban az Augsburger Allgemeine is beszámolt.
Amennyiben a növekedés folytatódik, a beadványok száma 2026-ban meghaladhatja a tízezret, amivel elérné a legmagasabb szintet azóta, hogy Németország 2011-ben felfüggesztette a sorkötelezettséget.
Érdekesség, hogy az 1980-as években az akkori Német Szövetségi Köztársaságban (NSZK) évente tízezer fiatal megtagadta a katonai szolgálatot, míg az újraegyesített Németországban ez a szám rendszeresen jóval meghaladta a 100 000-et, 2002-ben pedig elérte az eddigi csúcsot, amikor közel 190 000 megtagadási kérelmet regisztráltak – írja a Noz.
A növekvő tendencia hátterében a romló biztonsági környezet, valamint az év elején hatályba lépett új katonai szolgálati szabályozás állhat. A január elsején hatályba lépett jogszabály kötelező alkalmassági vizsgálatot ír elő a 2008 után született férfiak számára, azzal a céllal, hogy önkénteseket toborozzanak a hadseregbe. Amennyiben a kitűzött létszámcélok nem teljesülnek, a Bundestag úgynevezett szükségletalapú sorkötelezettség bevezetéséről dönthet.
A jelentés szerint ugyanakkor nő azok száma is, akik visszavonják korábbi szolgálatmegtagadási nyilatkozatukat: 2024-ben 781 ilyen esetet regisztráltak, míg 2026 első negyedévében már 233-at.
Németországban jelenleg nincs sorkötelezettség, de a katonai szolgálat – lelkiismereti okokra hivatkozva – megtagadásának lehetősége azonban továbbra is fennáll az Alaptörvény 4. cikkének 3. bekezdésének köszönhetően.
Németországban az év elején hatályba lépett új katonai szolgálati törvény értelmében a 17 és 45 év közötti férfiaknak előzetesen engedélyeztetniük kell a három hónapnál hosszabb külföldi tartózkodást a Bundeswehrrel – erősített meg a védelmi minisztérium egy lapértesülést a dpa hírügynökségnek. Decemberben fogadták el a sorkatonaság visszavezetését lehetővé tevő törvényt, azóta folyamatosak a tiltakozások Németországban.
A rendelkezés a január 1-jén hatályba lépett, a katonai szolgálat modernizációjáról szóló törvény része. A jogszabály fő eleme a 2008-as születési évjárattól kezdődően kötelező sorozás bevezetése, amelynek célja, hogy az aktív állomány létszámát a jelenlegi több mint 180 ezerről mintegy 260 ezer főre bővítsék.
A minisztérium indoklása szerint a hadseregnek „egy esetleges vészhelyzetben” tudnia kell, ki tartózkodik tartósan külföldön. A szabályozás békeidőben is érvényes, nem csak feszültség esetén vagy védelmi helyzetben.
A tárca ugyanakkor jelezte: a végrehajtási szabályok egyértelművé teszik majd, hogy az engedélyt automatikusan megadottnak kell tekinteni mindaddig, amíg a katonai szolgálat továbbra is önkéntes alapon működik.
Németországban december végén fogadták el a sorkatonaság ismételt bevezetését lehetővé tevő törvényjavaslatot a Bundestagban – ahogy erről beszámoltunk a hirado.hu oldalán –, a szabályozás értelmében 2027-től minden 18 éves férfi számára kötelező lesz megjelenni az orvosi alkalmassági vizsgálaton, miközben a katonai szolgálat alapvetően továbbra is önkéntes marad. Azonban az elfogadott, majd január 1-én hatályba lépett törvény szerint, ha az önkéntesek száma nem elegendő, a kormány bevezethet egy úgynevezett szükségalapú sorkatonaságot, amely akár sorsolással is kijelölheti a szolgálatra kötelezetteket.
A szabályozás értelmében 2027-től minden 18 éves férfi számára kötelező lesz megjelenni az orvosi alkalmassági vizsgálaton, miközben a katonai szolgálat alapvetően továbbra is önkéntes marad.
Aki pedig ennek nem tesz eleget, azt ezer eurós, vagyis közel 390 ezer forintos bírsággal és rendőrségi eljárással sújthatják.
A változtatások összhangban állnak Friedrich Merz kancellár céljával, miszerint Németország építse fel Európa legerősebb hagyományos hadseregét a megváltozott biztonsági környezet, különösen az orosz–ukrán háború fényében. A törvény ellen – már az előterjesztés óta – folyamatosak a tiltakozások Németországban, a szavazás napján 90 német nagyvárosban tiltakoztak a diákok a törvény ellen a tanári szakszervezetekkel és szüleikkel együtt.
A sorkatonaság visszaállítása azért is váratlan fordulat, mert a Friedrich Merz vezette vörös–fekete kormánykoalíció még a nyár elején is úgy vélte, a következő négy évben nincs realitása a rendszer visszaállításának.
Ukrán kiképzőket kap a német hadsereg (Bundeswehr), az erről szóló megállapodást múlt pénteken írta alá a német és az ukrán védelmi tárca – közölte hétfőn a Bundeswehr szóvivője a dpa német hírügynökség megkeresésére.
A Bundeswehr azt igyekszik kihasználni, hogy az ukrán katonák átfogó tapasztalatra tettek szert olyan területeken, mint a drónok leküzdése vagy a korszerű technológiák gyors integrációja.
„Azt tervezik, hogy főként a hadsereg csapatkiképző intézményeiben hasznosítják az ukrán katonák tapasztalatait” – mondta a szóvivő.
„Friedrich Merz német kancellár az alaptörvény módosításával terjesztené ki a nőkre is a kötelező egyéves katonai szolgálatot” – erről ír a Mandiner. A lap szerint Németországban a társadalmi ellenállást figyelmen kívül hagyva fogadták el decemberben azt a törvényt, amely 16 év után ismét lehetővé teszi a sorkatonaság bevezetését.
A német kancellár egy podcastműsorban beszélt arról, hogy ezentúl a nőknek is kötelező lesz az egyéves szolgálat: „ez egy nagyon érdekes téma. De ehhez meg kell változtatnunk az alaptörvényt” – magyarázta Friedrich Merz.
Az alkotmány jelenleg csak a férfiak számára teszi lehetővé a hadkötelezettséget. Friedrich Merz kancellár azon törekvéseit követi, hogy Európa legerősebb hagyományos haderejét hozza létre – írja a Mandiner.
„Mi a CDU-ban úgy döntöttünk, hogy egy mindenki számára kötelező évet szeretnénk. Ez akkor nemcsak katonai szolgálat lenne, hanem civil szolgálat is. Mindenki számára” – nyomatékosította álláspontját a német kancellár. „Ez tehát nemcsak katonai szolgálat lenne, hanem egy mindenki számára kötelező szociális szolgálati év segélyszervezeteknél, egyházaknál és társadalmi szervezeteknél. De ehhez szükségünk van az alaptörvény megváltoztatására” – fűzte hozzá.
Németországban, ahogy erről annak idején beszámoltunk a hirado.hu oldalán, a társadalmi ellenállást, a 90 német nagyvárosban tartott tüntetéseket figyelmen kívül hagyva fogadták el decemberben az új katonai szolgálati modellt, amely lényegében a sorkatonaság 16 évvel későbbi visszavezetése felé tett első lépésnek tekinthető. A törvény szerint minden 18 éves fiatal – férfi és nő – kérdőívet kap a katonai szolgálatra való hajlandóságáról és alkalmasságáról.
And so it begins.
Merz announces he wants a year of mandatory military service in Germany.
A férfiaknak ezt kötelező kitölteni, a nők számára a részvétel egyelőre önkéntes, a Friedrich Merz által támogatott alaptörvény-módosítás ezen a területen jelentene fontos változást.
Továbbá, ha az önkéntesek száma nem elegendő, a kormány bevezethet egy úgynevezett szükségalapú sorkatonaságot, amely akár sorsolással is kijelölheti a szolgálatra kötelezetteket. Az intézkedés célja a Bundeswehr megerősítése, miután a teljes önkéntes rendszerre való 2011-es átállás óta a hadsereg létszáma jelentősen csökkent, és 2023-ra 181 500 főre esett vissza. A változtatások összhangban állnak Friedrich Merz kancellár céljával, miszerint Németország építse fel Európa legerősebb hagyományos hadseregét a megváltozott biztonsági környezet, különösen az orosz–ukrán háború fényében.
A német fegyveres erők „a lehető leggyorsabban” muszlim lelkészeket, imámokat vonnának be a hadsereg működésébe. A védelmi tárca szerint a cél a muszlim katonák lelki támogatásának biztosítása.
A német fegyveres erőkben jelenleg mintegy háromezer olyan katona szolgál, aki iszlám vallású. A Szövetségi Védelmi Minisztérium ezért egy új, kísérleti projekt elindításáról döntött: külön lelkészi szolgálatot hoznának létre számukra. A tervek szerint a Bundeswehr 2026 elején indítja el az első programot, amely kifejezetten a muszlim katonák lelki támogatását célozza – számolt be róla a JungeFreiheit.
Új program a muszlim katonák lelki támogatására
A minisztérium elképzelése alapján kezdetben nyilvános pályázaton választanák ki a katonai imámokat, akik nem állami alkalmazottként, hanem teljesítményalapú szerződéssel dolgoznának. A program első szakaszában kizárólag Németország területén végeznék tevékenységüket, külföldi bevetéseken egyelőre nem – írja az NDR.
Thorsten Weber ezredes, a Védelmi Minisztérium képviselője szerint a lépés elkerülhetetlen.
Mint fogalmazott, a jelenlegi muszlim állomány miatt fontos, hogy a hadsereg elismerje a vallási sokszínűséget, és támogató szolgálatot biztosítson. A tervek szerint az imámokat az ország különböző régióiban helyeznék el, és igény szerint segítenék a muszlim katonákat.
A kísérleti projekt határozatlan időre szól. A keresztény és zsidó katonai lelkészi szolgálatokkal szemben a muszlim lelkészek esetében nem áll fenn állami foglalkoztatás. Weber szerint ennek oka, hogy Németországban nincs egységes, országos muszlim vallási képviselet, amely szerződést köthetne az állammal.
Pedig egy ilyen szerződés nélkül az imámok hozzáférése a laktanyákhoz, illetve a külföldi missziókban való részvételük is erősen korlátozott maradna.
Ez pedig hosszabb távon kérdésessé teszi a program gyakorlati hasznát. Jogászok szerint azonban ez inkább kifogás, mint valódi akadály. Benedikt Plesker, a Lenz és Johlen ügyvédi iroda munkatársa úgy véli, hogy állami szerződés nélkül is létrehozható lenne egy állandó katonai lelkészi szolgálat. Szerinte mindez elsősorban politikai döntés és finanszírozás kérdése. Ha ezek hiányoznak, a projekt könnyen megrekedhet a kísérleti szakaszban – írja a Qantara. A lap arról is beszámolt, hogy Nagy-Britanniában még a hindu katonák számára is létezik hivatalos kapcsolattartó.
A Bundeswehr tervei szerint a katonai imámok külföldi bevetése csak később, belföldi tapasztalatszerzés után jöhet szóba.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung német konzervatív lap arra hívta fel a figyelmet, hogy az új kötelező katonai szolgálat a fiatal muszlimokat azzal a kérdéssel szembesíti, hogy vajon szolgáljanak-e Németországban a Bundeswehrben. A Muszlimok Koordinációs Tanácsának szóvivője leszögezte:
A muszlimoktól elvárjuk, hogy felelősséget vállaljanak a társadalomért. Ez magában foglalja a katonai szolgálatot is.
Nem a sorkatonaságra!
A német fiatalok körében egyre nagyobb az ellenállás az új szabályozással szemben, országszerte több ezer tanuló tiltakozott decemberben.
A törvény idén januárban lépett hatályba, és kérdőíves szűrést, orvosi vizsgálatot, majd sorozást ír elő a fiúk számára.
A diákok szerint ez a lépés alapvetően sérti szabadságjogaikat és korlátozza jövőbeni lehetőségeiket. Az új rendszer szerint a sorozás első lépése egy 14 kérdésből álló kérdőív, amelyet a német hadsereg, a Bundeswehr küld ki a fiatal férfiaknak.
A válaszadás kötelező, a nők számára viszont továbbra is önkéntes marad.
A kérdések célja annak felmérése, ki alkalmas katonai szolgálatra, és ki mutat érdeklődést a hadsereg iránt. A Védelmi Minisztérium számításai szerint havonta mintegy 54 ezer fiatal kap majd ilyen levelet.
A német fegyveres erők kialakították és létrehozták az első területvédelmi hadosztályt, jelentette ki Alphonse Mais, a szárazföldi erők parancsnoka
Az alakulat hatezer fős. Feladatai közé tartozik majd a kritikus infrastruktúrák (kikötők, vasúti létesítmények, vezetékek, utak, hidak stb.) védelme, valamint katonai egységek áthelyezésének elősegítése és segítségnyújtás vészhelyzetek és természeti katasztrófák esetén.
Egyre hevesebb reakciók érkeznek az USA védelmi követeléseire. A német hadsereg vezetője szerint csak a sorkatonaság visszaállításával lehet megerősíteni az ország védelmét, azonban ez a javaslat várhatóan nem lesz népszerű a lakosság körében.
Harald Gante altábornagy, a német Bundeswehr tábori hadseregének vezetője szerint az országnak vissza kell vezetnie a sorkatonai szolgálatot, hogy kielégíthesse védelmi igényeit.
Gante a dpa német hírügynökségnek adott interjújában mondta el, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben a hadsereg nem támaszkodhat kizárólag önkéntesekre.
Rengeteg új feladatunk van, miközben az ország védelmét is ki akarjuk terjeszteni. Meredek létszámnövekedésre van szükségünk, és ezt csak a sorkatonaság visszaállításával lehet elérni – jelentette ki az altábornagy, kiemelve, hogy az utóbbi években a Bundeswehr egyre nehezebben tudott megbirkózni a belbiztonság, valamint a nemzet- és szövetségvédelem területén fellépő új problémákkal.
Szerinte Németországnak fel kell készülnie arra, hogy Moszva megpróbálja visszaállítani szovjet korabeli befolyását – beleértve Kelet- és Közép-Európa leigázásával. Ezt Gante szerint a legkönnyebben hiteles elrettentéssel lehet megakadályozni.
Sorkatonaság: népszerűtlenebb, mint valaha
A német kormány még 2011-ben függesztette fel a kötelező katonai szolgálatot, ám ennek ügyében semmiféle törvényi változtatás nem történt – emiatt a régi rendszert egy tollvonással vissza lehetne állítani.
Németország jelenlegi védelmi minisztere, Boris Pistorius többször is kijelentette, hogy a katonai szolgálat valamilyen formájára szükség lenne, miután az orosz–ukrán háború kirobbanása aggodalmat keltett Európa jövőbeli biztonságával kapcsolatban. A múlt vasárnapi választásokat megnyerő konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) pedig szintén kifejezte érdeklődését valamiféle kötelező nemzeti szolgálat iránt.
A legfrissebb közvélemény-kutatások alapján azonban a sorkatonaság visszaállítása kizárólag az idősek körében népszerű – akikre ez nem vonatkozna –, ez pedig az Ifo Gazdaságkutató Intézet kutatása alapján akár 70 milliárd euróba is kerülhet a német állam számára, amely jelenleg a gazdaság összeomlását próbálja megállítani.
A német kabinet szerdán jóváhagyta Boris Pistorius védelmi miniszternek a katonai szolgálat egy új formáját bevezető törvényjavaslatát, amely visszaállítja 18. életévüket betöltő német férfiak kötelező katonai nyilvántartásba vételét – közölték kormányzati források.
A parlamenti jóváhagyásra váró döntés célja Németország védelmi képességeinek fokozása, mivel az ukrajnai konfliktus újraértékelteti a katonai felkészültség kérdését.
Az új szabályozás értelmében a fiatal férfiaknak nyilatkozniuk kell arról, hogy hajlandóak és alkalmasak-e katonai szolgálatra. Pistorius kiemelte: „Az új törvény lehetőséget teremt arra, hogy a sorkötelezettség 2011-es eltörlése után ismét létrehozzuk a katonai nyilvántartást. Ha holnap hadiállapot lépne életbe, jelenleg nincs elegendő adatbázisunk arról, kik vonhatók be a védelembe.”
Németországban 2011-ben, 55 év után függesztették fel a kötelező sorkatonai szolgálatot, mivel a hidegháború utáni fenyegetések elhalványulni látszottak. A felfüggesztés következtében felszámolták a sorkatonai nyilvántartásokat, és azóta kizárólag önkéntesek szolgálják a hadsereget. Amennyiben a parlament hadiállapotot hirdet, a jogszabály engedélyezi a kötelező sorkatonaság újbóli bevezetését.
A német hadsereg (Bundeswehr) rendkívüli létszámhiánnyal küzd, a júniusi adatok alapján kevesebb mint 180 000 katonával és 60 000 tartalékossal rendelkezik. A NATO célkitűzéseinek teljesítéséhez azonban mintegy 460 000 katonára lenne szükség – ennek nagy részét, körülbelül 260 000 főt tartalékosokkal kívánják pótolni.
A jelenlegi szabályozás értelmében a Bundeswehr 15 000 kiképzési helyet biztosít az önkéntes katonai szolgálatra jelentkezők számára, ám ezek közül mintegy 5000 rendszeresen betöltetlen. Az új törvénytervezet célkitűzései között szerepel 3000 további képzési hely létrehozása, amelyeket a következő években állítanak fel. Pistorius hangsúlyozta, hogy a nyilvántartásba vétel és az önkéntes szolgálati helyek kellően biztosíthatják az utánpótlást a német haderő számára.
Az új szabályozás szerint a katonai kiképzés alapszinten hat hónapig tart majd, de a jelentkezők akár 23 hónapra is meghosszabbíthatják a szolgálati idejüket, ha egy speciális területre szeretnének szakosodni. Az újoncok kezdő fizetése 1900 dollár lesz, ám a szolgálat időtartama és a körülmények függvényében ez az összeg tovább emelkedhet.
A német alkotmány csak a férfiak számára ír elő kötelező katonai szolgálatot (hadiállapot idején), így a nők számára a nyilvántartás önkéntes alapú lesz. A törvénytervezet először a német parlament két háza elé kerül, és várhatóan 2025 májusában léphet hatályba.
