A Legfelső Tanács 2024. szeptember 1-ig jóváhagyta a 9332-es számú, az ukrán nyelvre való áttérésről szóló törvényjavaslatot azokban az iskolákban, amelyekben az EU-s országok valamelyik nyelvén folyik a tanítás.
A hírt Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő közölte Telegram-csatornáján.
„A parlament jóváhagyta a 9332. számú törvényjavaslatot azon iskolák ukrán nyelvre való áttérésének 2024. szeptember 1-ig való meghosszabbításáról, amelyekben valamelyik uniós ország nyelvén folyik az oktatás” – olvasható a bejegyzésben.
A törvényt 262 parlamenti képviselő támogatta. A törvény értelmében, az azon nemzeti kisebbséghez tartozó személyek, akiknek nyelve az Európai Unió hivatalos nyelve is, és akik 2018. szeptember 1-je előtt kezdték meg az általános és középfokú oktatást az adott nemzeti kisebbség nyelvén, 2024. szeptember 1-ig továbbra is az e törvény hatálybalépése előtti szabályok szerint részesülnek oktatásban, az ukrán nyelven tanított tantárgyak számának fokozatos növelésével. Tehát az intézményeknek idén még nem kell átállniuk az ukrán nyelvű tanításra.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter márciusban a magyar kormány álláspontját ismertetve arról beszélt, amennyiben a tavaly decemberben elfogadott törvény életbe lép, idén szeptember elsejétől gyakorlatilag megszűnnek Ukrajnában a kisebbségi iskolák. „Ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan” – szögezte le. A tárcavezető ismertette, Ukrajnában 99 magyar nemzetiségi általános és középiskola van, amelyeket az új törvény érintene, melynek másik következménye az, hogy a nemzeti nyelvű érettségizés, felvételizés és szakképzés is megszűnik.
Május 23-án ülést tartott a Kárpátaljai Megyei Tanács oktatási, tudományos, vallási és nemzeti kisebbségi bizottsága. Az ülésen részt vett Orosz Ildikó, Vaszil Ivancso, Szigeti Mária és Volodimir Szubotovszkij, akik jóváhagyták a Kárpátaljai Oktatásfejlesztési Program 2013–2022-es eredményeit.
A Program eredményeit Marjana Maruszinec, a megyei adminisztráció Oktatási, Tudományos, Ifjúsági és Sportosztályának vezetője ismertette.
Kiemelte, hogy a programnak köszönhetően sikerült megvalósítani a megye oktatási rendszerének sikeres fejlesztését szolgáló feladatokat. Erre a célra 64,7 millió hrivnya összegű forrást használtak fel a megyei költségvetésből. A rendezvények keretében különféle vetélkedők, versenyek, gyermek- és ifjúsági fesztiválok valósultak meg, a nyerteseket pénzjutalomban részesítették, valamint biztosították a csapatok részvételét az országos versenyeken. Például, 2022-ben a megyében először, az Ungvári Tudományos Líceum bázisán került megrendezésre a matematikai nyári iskola és a számítástechnikai nyári iskola.
A program megvalósítása keretében intenzívebbé vált az oktatási intézmények felszereltségi bázisának javítása, a színvonalas feltételeinek megteremtése.
Az ülésen a bizottság a jelenleg jóváhagyásra szoruló kérdéseket a megyei tanács soron következő ülésére irányította.
Háromnapos kerekasztal-megbeszélés kezdődött ma Ungváron a nemzeti kisebbségek képviselőinek oktatási jogainak biztosításáról.
„Kiemelendő, hogy az esemény vidékünkön kerül megrendezésre, ahol a legnagyobb számban élnek kompakt tömbben nemzeti kisebbségek” – közölte Ihor Sinkarjuk, a megyei katonai adminisztráció helyettes vezetője.
„Az ellenség a nemzeti kisebbségeket érintő kérdéseket destabilizáló tényezőként használja fel térségünkben és az ország más régióiban. Figyelemmel kísérjük ezeket a kihívásokat, és megfelelően reagálunk azokra, hiszen tisztában vagyunk a kockázatokkal. Összefogtunk jobban, mint valaha, különösen abban a kérdésben, hogy minden ukrán számára egyenlő hozzáférést biztosítsunk a minőségi oktatáshoz” – szögezte le Ihor Sinkarjuk.
Háborús körülmények között fontos az oktatási jogok biztosítása, különösen figyelve az oktatási folyamat minden résztvevőjének biztonságára és lelki egészségére – hangsúlyozta Vira Rohova, Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának helyettes vezetője. Elmondása szerint több mint 156 000 gyermek vált belső menekültté, így a minőségi oktatási szolgáltatások biztosítása a gyermekek számára, különösen a megszállt területeken, rendkívül nehéz feladat.
A regionális oktatáspolitika a hadiállapot alatt is a modern igényeknek megfelelően, térségünk sajátosságait figyelembe véve folyik. Marjana Maruszinec, a megyei oktatási osztály vezetője az oktatás minőségének javításáról, az ahhoz való hozzáférésről, valamint az oktatási intézmények munkája hatékonyságának javításáról beszélt.
Az eseményen részt vett Volodimir Csubirko, a megyei tanács vezetője, Bohdan Andrijiv ungvári polgármester, a lembergi és csernyivci katonai adminisztrációk oktatási hivatalainak vezetői, az Oktatás Minőségéért Felelős Ukrán Állami Szolgálat képviselői, valamint a felsőoktatási és középiskolai intézmények vezetői.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Szuszpilnének adott interjújában kitért az Oroszországgal folytatott tárgyalások során felvetett témára: az orosz nyelv jogaira és a nemzeti kisebbségekre.
Kijelentette, hogy kész megegyezni Oroszországgal ebben a kérdésben. Elmondása szerint ezeket a kérdéseket Oroszországon kívül Magyarország is felveti.
„Úgy gondolom, hogy ilyen dolgokban meg tudunk egyezni, és ezeknek emberieknek kell lenniük. Nem lehet követelőzni, mondván „Nézzék, vannak ilyen kisebbségeink”. Mi már nem kisebbségeknek, hanem közösségeknek nevezzük őket. És azt mondják: „Voltak iskoláik, ahol magyarul, oroszul beszéltek”. Ez mind az egyenlő hozzáállás, tisztelet kérdése. Beszélünk ilyen dolgokról, és úgy gondolom, hogy az ilyen dolgok normálisak” – jelentette ki.
Előző nap kiderült továbbá az is, hogy Ukrajna csatlakozott a Nemzeti Nyelvi Intézmények Európai Szövetségéhez, amely hivatalosan is támogatja a többnyelvűséget és a kisebbségi nyelvek tiszteletét. Ezt Tarasz Kreminy nyelvi ombudsman jelentette be.
„Ma az Ukrajnáért folytatott harc frontja egyben az ukrán nyelv honosításának frontja is. Ezért nagy megtiszteltetés számunkra, hogy csatlakozhatunk a nyelvi intézmények kontinentális családjához. Az EFNIL-tagság lehetővé teszi Ukrajnának, hogy stratégiát alakítson ki az ukrán nyelv mint az EU jövőbeli nyelvének törvényi védelmére” – mondta el.
Hangsúlyozta, hogy Ukrajna számára jelenleg nagyon fontos Európa vezető nyelvi intézeteinek támogatása – írja a Korrespondent.net.
A kárpátaljai magyar közösség nemzetiségi és nyelvi jogai című kötetet Budapesten február 16-án mutatták. A sorozat első kötetében – melynek elkészítésében a Nemzetpolitikai Kutatóintézet működött közre – a szerzők, Csernicskó István nyelvész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora és Tóth Mihály jogász, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke a kárpátaljai magyar közösség nemzetiségi és nyelvi jogait mutatja be.
Fotó: Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója köszöntőjében elmondta: a kötet a politika, a tudomány és a közigazgatás közreműködésével jött létre. „Egy-egy ilyen kötetet nemcsak azért szeretünk megjelentetni, bemutatni, mert tudományos értéke van, hanem azért is, mert politikai szándékunk van azzal, hogy minél tágabb körben megismerjék a kisebbségek jogait” – jelentette ki hozzáfűzve, hogy a kiadvány hamarosan letölthető lesz a kutatóintézet honlapjáról is.
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a kötet kezdeményezőjeként előadásában megjegyezte, ha őszre elkészül a sorozat mind az öt kötete, olyan látleletet tudnak felmutatni, ami alapján meghatározható, hol kell és hol lehet javítani a kisebbségek jogainak biztosítása érdekében.
A határon túli autonómiaügyek egyeztetési eljárásaiban közreműködő miniszterelnöki megbízott hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy össze lehessen hasonlítani az egyes uniós tagállamok, társult országok – mint 2017. szeptember 1. óta Ukrajna – kisebbségvédelmi joganyagát az Európai Unió elvárásaival, és úgy vélte, fontos üzenete van annak, hogy egy ország – akkor is, ha nem kikényszeríthetőek ezek a szabályok – mennyire tartja be a kisebbségvédelmi joganyagot.
Szili Katalin a kötetsorozat céljára rávilágítva aláhúzta: fontos, hogy a kiadványokban 2021-es pillanatfelvételt készítsenek a határon kívül rekedt kisebbségi közösségek – éljenek akár tömbben, akár szórványban – jogairól, és arról, milyen jogszabályi lehetőségek, keretek biztosítják a kisebbségi közösségek jogait az egyes országokban. Mint fogalmazott, ebben a kérdésben a legérzékenyebb terület a kárpátaljai magyarság helyzete, illetve az ukrán jogszabályi előírások, az utóbbi években ugyanis számtalan esetben szűkítették a kisebbségi jogokat Ukrajnában, amit Magyarország sajnálatosnak tart.
„Megállapíthatjuk, hogy a kötet egy XXI. század harmadik évtizedének elejére vonatkozó látleletet mutat, s a kisebbségvédelemhez kapcsolódó, folyamatosan változó jogszabályi korpuszt állít elénk” – jegyezte meg Szili Katalin rámutatva arra, hogy ebből az is körvonalazódik, hogy hol voltak visszalépések az elmúlt időszakban, a kisebbségeket érő jogszűkítések és jogfosztások. A kötet lehetőség lehet arra is, hogy rávilágítson korunk egyik legfontosabb kihívására: az európai uniós tagországok és társult országok polgárai számára mit jelent a nemzeti kisebbségben élés, s megadatott-e a saját szülőföldjén kisebbségben élés biztonsága.
A miniszterelnöki megbízott előadásában kiemelte, hogy az elmúlt 12 évben megtették a fontos lépéseket a nemzet egyesítése érdekében, ez megjelent többek között az alap- és az állampolgársági törvényben, a határon túliak szavazati jogának biztosításában, és gazdasági támogatást is nyújtottak a határon túl élő magyaroknak, most pedig lehetőség van a „finomhangolásra” a nemzetpolitikában, s megteremteni azt a közös tudást, amely alapján közösen lehet tenni a visszalépések elkerülése érdekében. A nemzetpolitikában 2022 a cselekvő nemzet éve, s ennek kapcsán Szili Katalin hozzátette: április 3-án „az urnáknál is meg kell védenünk, amit a nemzetpolitikában elértünk”.
A cél az, hogy a magyar nemzeti közösségek büszkén tudják megélni magyarságukat, nemzethez tartozásukat, jó állampolgárai legyenek saját országuknak, ugyanakkor identitásukat távlatosan meg tudják őrizni – szögezte le Szili Katalin, majd kifejezte reményét, hogy Ukrajna vissza fog térni ahhoz a kisebbségvédelmi politikához, amelynek mentén az 1990-es évek elején elindult. Továbbra is fontos a kiállás egymásért, Magyarország a jószomszédság és kooperáció keretében törekszik arra, hogy a közösségeket érintő kérdésekben párbeszéd legyen a két ország között. Erre a párbeszédre mi bármikor készen állunk – tette hozzá.
Az első kötet szerzőivel folytatott beszélgetést Ferenc Viktória szociolingvista moderálta. Csernicskó István és Tóth Mihály felvázolták a kötet megírásának folyamatát, betekintést adtak a műhelymunkába, továbbá felvázolták az ukrajnai magyarság jelenlegi helyzetét, valamint szóltak a magyar kisebbséget ért atrocitásokról, az ukrajnai kisebbségek ellen irányuló jogszűkítésekről és jogfosztásokról. A jogalkotás, valamint a jogérvényesítés ukrajnai vonatkozása kapcsán Csernicskó István aláhúzta: „Az, amit ebben a kötetben is összefoglaltunk, hogy folyamatosan szűkülnek azok az jogok, azok a lehetőségek, amelyekkel akár 10-15 évvel ezelőtt rendelkezett a kárpátaljai magyar közösség, tükröződik a mindennapi jogalkotásban és alkalmazásban is”. Tóth Mihály hozzátette: „A jogszűkítés tetten érhető a mindennapokban. Az ukrán jogszabályalkotásra mindig jellemző volt a keret-, deklaratív jelleg, kivéve az államnyelvtörvényt és az oktatási törvényt. Általában a részletek, ha léteztek is valahol, alacsonyabb rendű jogszabályokban jelentek meg, törvényi szinten nem. Viszont amikor a jogszűkítés történik – érdekes mód – konkrétumokra mennek le”.
A kötetbemutatón a hallgatóság soraiban ült Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa, aki a szerzőkkel folytatott kerekasztal-beszélgetéshez hozzászólva arról beszélt, mennyire másként gondolkodik a kisebbségek jogairól az ukrán és a magyar fél. Mint mondta, Magyarországon az egyén szabadon dönthet arról, hogyan él kisebbségi jogaival, Ukrajnában azonban az állam dönti ezt el. Kalmár Ferenc megköszönte a szerzők munkáját.
A cél az, hogy a magyar nemzeti közösségek büszkén tudják megélni magyarságukat, nemzethez tartozásukat, jó állampolgárai legyenek saját országuknak, ugyanakkor identitásukat távlatosan meg tudják őrizni – mondta Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz első kötetének bemutatóján, szerdán Budapesten.
A sorozat első kötetében a szerzők, Csernicskó István nyelvész és Tóth Mihály jogász a kárpátaljai magyar közösség nemzetiségi és nyelvi jogait mutatja be. A kötet elkészítésében a Nemzetpolitikai Kutatóintézet működött közre.
A határon túli autonómiaügyek egyeztetési eljárásaiban közreműködő miniszterelnöki megbízott a kötet kezdeményezőjeként arról beszélt, ha őszre elkészül mind az öt kötete a sorozatnak, olyan látleletet tudnak felmutatni, ami alapján meghatározható, hol kell és hol lehet javítani a kisebbségek jogainak biztosítása érdekében.
Kiemelte: nagyon fontos, hogy össze lehessen hasonlítani az egyes uniós tagállamok, társult országok – mint 2017 óta Ukrajna – kisebbségvédelmi joganyagát az Európai Unió elvárásaival, és úgy vélte, fontos üzenete van annak, hogy egy ország – akkor is, ha nem kikényszeríthetőek ezek a szabályok – mennyire tartja be a kisebbségvédelmi joganyagot.
Szólt arról is, a könyvsorozat célja, hogy 2021-es pillanatfelvételt készítsenek a határon kívül rekedt kisebbségi közösségek jogairól, és arról, milyen a jogszabályi lehetőségek, keretek biztosítják a kisebbségi közösségek jogait az egyes országokban. Hozzátette: ebben a kérdésben a legérzékenyebb terület a kárpátaljai magyarság helyzete, illetve az ukrán jogszabályi előírások, az utóbbi években ugyanis számtalan esetben szűkítették a kisebbségi jogokat Ukrajnában, amit Magyarország sajnálatosnak tart.
Szili Katalin kifejezte reményét, hogy Ukrajna vissza fog térni ahhoz a kisebbségvédelmi politikához, amelynek mentén az 1990-es években elindult.
Továbbra is fontos a kiállás egymásért, Magyarország a jószomszédság és kooperáció keretében törekszik arra, hogy a közösségeket érintő kérdésekben párbeszéd legyen a két ország között. Erre a párbeszédre mi bármikor készen állunk – tette hozzá.
Szili Katalin előadásában arról is beszélt, az elmúlt 12 évben megtették a fontos lépéseket a nemzet egyesítése érdekében, ez megjelent többek között az alaptörvényben és az állampolgársági törvényben, a határon túliak szavazati jogának biztosításában, és gazdasági támogatást is nyújtottak a határon túl élőknek, most pedig lehetőség van a „finomhangolásra” a nemzetpolitikában. Hozzátette: április 3-án „az urnáknál is meg kell védenünk, amit a nemzetpolitikában elértünk”.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója köszöntőjében arról beszélt: a kötet a politika, a tudomány és a közigazgatás közreműködésével jött létre. Mint mondta, nemcsak azért fontos, mert tudományos értéke van, hanem azért is, mert politikai szándékuk van azzal, hogy minél tágabb körben megismertessék a kisebbségek jogait. Jelezte: a kötet hamarosan letölthető lesz a kutatóintézet honlapjáról is.
A könyvbemutatón a hallgatóság soraiban ült Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa, aki a szerzőkkel folytatott kerekasztal-beszélgetéshez hozzászólva arról beszélt, mennyire másként gondolkodik a kisebbségek jogairól az ukrán és a magyar fél. Mint mondta, Magyarországon az egyén szabadon dönthet arról, hogyan él kisebbségi jogaival, Ukrajnában azonban az állam dönti ezt el. Kalmár Ferenc megköszönte a szerzők munkáját.
Augusztus 9. – az őshonos népek világnapja. Július 23-án, Ukrajna területén is hatályba lépett az őshonos népekről szóló törvény, amely jogi garanciák létrehozásáról rendelkezik az ország őslakos népeihez tartozó személyek minden emberi jogának és alapvető szabadságának teljes körű érvényesüléséhez.
A járvány után végre ismét sor kerülhet jelentős rendezvények megtartására – mondta Potápi Árpád János hétfőn Budapesten tartott sajtótájékoztatóján, amelyen a Nemzeti újrakezdés program második pályázati kiírását ismertette. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár hangsúlyozta, a pályázatok kiírásával a kormány célja, hogy a külhoni magyar közösségek visszakapják életerejüket és lendületüket.
Célunk, hogy a külhoni magyar közösségek visszakapják életerejüket, lendületüket – mondta Potápi Árpád János hétfőn Budapesten tartott sajtótájékoztatóján, amelyen a Nemzeti újrakezdés program második pályázati kiírását ismertette.
A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára az eseményen elmondta, Magyarország kormánya 2011-től biztosítja a külhoni magyar szervezetek működésének, fejlesztésének, eszközbeszerzésének, illetve rendezvényeinek és programjainak pályázati támogatását. Potápi Árpád János kifejtette: 2021 a nemzeti újrakezdés éve, így a korábban több program részeként nyújtott támogatásokat és pályázati kiírásokat az idén egyesítették.
A Nemzeti újrakezdés programban hat – oktatási, kulturális, egyházi, sport, valamint ifjúsági, cserkész- és közösségi, illetve diaszpóra – alprogram szerepel – ismertette a politikus. Az államtitkár ismertette, hogy a pályázat teljes támogatási keretösszege 500 millió forint. Az egy pályázattal elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege 300 000 forinttól 1 millió forintig terjedhet. A pályázatok benyújtására 2021. június 28-tól július 30. 14.00 óráig elektronikus formában van lehetőség a Nemzetpolitikai Informatikai Rendszer online felületén – tudatta az államtitkár, és hozzátette, hogy a pályázat keretében támogatott programokat és rendezvényeket a kedvezményezetteknek 2021. július 1. és 2021. december 31. között kell megvalósítaniuk.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a járványhelyzetre való tekintettel a támogatást elnyerő pályázatok keretében megvalósított programok és rendezvények során a szervezőknek fokozott figyelemmel kell lenniük a megvalósítás helyszínén érvényben lévő hatályos járványügyi szabályok betartására.
Potápi Árpád János arról is beszélt, hogy a 2021. április 15-én közzétett 1,5 milliárd forint keretösszegű Nemzeti újrakezdés program első pályázati körében a magyarság összetartozása és szülőföldön való boldogulása szempontjából meghatározó tevékenységet folytató szervezetek működésére, fejlesztésére és eszközbeszerzésének megvalósítására nyújthattak be pályázatot 300 000 és 5 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatásra. A pályázat sikerét bizonyítja – a 2021. május 14-i benyújtási határidőig – a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-hez beérkezett közel 3200 pályázat. A pályázatok feldolgozása megtörtént, a döntéshozatalra várhatóan július közepén kerül sor – számolt be róla a politikus.
Forrás: Magyar Nemzet ; Fotó: MTI/Mohai Balázs
[type] => post [excerpt] => A járvány után végre ismét sor kerülhet jelentős rendezvények megtartására – mondta Potápi Árpád János hétfőn Budapesten tartott sajtótájékoztatóján, amelyen a Nemzeti újrakezdés program második pályázati kiírását ismertette. A nemzetpolitikáért f... [autID] => 10 [date] => Array ( [created] => 1624890900 [modified] => 1624890876 ) [title] => Potápi: Célunk, hogy a külhoni magyar közösségek visszakapják életerejüket [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=61969&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 61969 ) [aut] => nyesi [lang] => hu [image_id] => 61971 [image] => Array ( [id] => 61971 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/potapi-3.jpg [original_lng] => 140155 [original_w] => 700 [original_h] => 394 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/potapi-3-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/potapi-3-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/potapi-3.jpg [width] => 700 [height] => 394 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/potapi-3.jpg [width] => 700 [height] => 394 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/potapi-3.jpg [width] => 700 [height] => 394 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/potapi-3.jpg [width] => 700 [height] => 394 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/potapi-3.jpg [width] => 700 [height] => 394 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1624880083:10 [views_count] => 2423 [_thumbnail_id] => 61971 [_edit_last] => 10 [_oembed_1325d630a35fd8fd49164cc094749228] =>
Újabb hat SMA-beteg kisgyermek Zolgensma kezelését támogatja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő. Eszter, Csaba,...
2021. június 7–9. között Kárpátalján teszi tiszteletét Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának munkacsoportja, melyet a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) és a Kárpátaljai Megyei Oktatási Főosztály fogad. Június 8-án tájékozódási jelleggel találkozóra hívták a magyar tannyelvű oktatási intézmények képviselőit – a magyar tannyelvű iskolák igazgatóit, igazgatóhelyetteseit, valamint az intézményekben oktató ukrán nyelv és irodalom szakos tanárokat –, mely találkozóra a beregszászi kultúrházban került sor 13.00 órai kezdettel. A munkacsoport tagjai körútjuk során látogatást tesznek néhány magyar tannyelvű iskolába is.
A munkacsoport tagjai Beregszászban elmondták, hogy szoros kapcsolatot tartanak fenn az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek képviselőivel. Mint fogalmaztak, ez a mostani egy munkalátogatás, nem pedig ellenőrzés, meghallgatni jöttek, nem beleszólni a dolgokba itt, Kárpátalján. Büszkén hangsúlyozták, hogy az elmúlt napokban párbeszédet folytattak néhány magyarországi kollégájukkal is. Továbbá örömmel tapasztalták, hogy az itt élők valóban szeretnék megtanulni az államnyelvet. A felszólalásokat követően Tetjana Hnatkovics, a Kárpátaljai Megyei Pedagógus-továbbképző Intézet munkatársa, tankönyv- és tantervszerző az ukránnyelv-oktatás tartalmáról és módszereiről tartott előadást.
A jelenlévőknek ezután lehetőségük nyílt kérdéseket intézni a kijevi munkacsoport tagjaihoz. A kérdések és a problémák zöme az ukrán nyelv nem megfelelő oktatásával kapcsolatosan érkezett a munkacsoport tagjai felé. Szilágyi Lajos az indokolatlan rendelkezésekre példaként hozta fel, hogy amikor néhány évvel ezelőtt gyenge eredmények születtek matematikából a külső független értékelésen (ZNO), akkor válaszul a következő tanévben 60 százalékkal megemelték a matematikaórák számát a középiskolákban. Rákérdezett, vajon idén melyik tantárgy óraszámát fogják megemelni? Miközben a gyenge eredmények az ukránnyelv-oktatás esetében nem az óraszámokból fakadnak. Vajon idén melyik tantárgy óraszámát fogják megemelni? Többen az ukránnyelv-tankönyvek hiányát hangsúlyozták, továbbá a túl korai, bonyolult grammatikai követelményeket ukrán nyelvből.
Orosz Ildikó, a KMPSZ és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnök asszonya vaskos dokumentumcsomaggal állt a színpadra, s tett javaslatokat a témában. Mint azt később a sajtó képviselőinek elmondta, az iratköteggel demonstrálni szerette volna, hogy 2008 óta a KMPSZ milyen erőfeszítéseket tett azért, hogy szakmai irányba terelje azt a politikai nyomás diktálta oktatási törvényt és rendeleteket, amelyek alapján a kárpátaljai magyar érettségizőktől C1 szintű ukrán nyelvtudást várnak el, mindezt úgy, hogy az ukrán állam ehhez még szótárt sem biztosít, sőt, követelményrendszerében anyanyelvi szintet vár el. „Amit átadtam, az egy háromoldalas összefoglalója volt a nyolcéves levelezésünknek, ahol azokat a kérdéseket érintettük, amelyeket minden évben átbeszéltünk, továbbá amelyek a pedagógusszövetség álláspontjait tartalmazzák” – mondta az elnök asszony. Elmondása szerint az elsődleges probléma a felszíni dolgok kapargatása, pedig az oktatási folyamat alapja egyrészt az alaptörvény, másrészt az alaptörvény után keletkezett kerettantervek. „Most abban a helyzetben vagyunk, amikor a halak és a madarak számára rendeznek olimpiát, de a szabályokat sajnálatos módon a halakhoz igazították” – vont párhuzamot az ukrán nyelv iránti elvárásokkal kapcsolatban Orosz Ildikó. Addig, amíg nem lesz politikai egyetértés abban, hogy a nemzeti kisebbségek számára más állami szabványt kell meghatározni, addig nem tudunk haladni. Ez azonban nemcsak a kisebbségekre igaz, hisz manapság ugyanazt a nyelvi ismeretet várják el attól az ukrán anyanyelvű diáktól, aki ukrán filológia szakra felvételizik, mint attól, aki nem filológiai, hanem például matematikai szakirányra jelentkezik. Országosan meg kellene változtatni és differenciált követelményrendszert kellene kidolgozni, mint például Szerbiában, ahol a szerb nyelv ismeretére vonatkozóan külön követelményrendszert hoztak létre a szláv ajkú és a nem szláv ajkú lakosság számára – hozta fel az eredményes európai példát a pedagógusszövetség elnök asszonya. „Mindenkit arra készítenek fel, hogy sikeres ZNO-t tegyenek ukrán nyelvből, ehhez viszont nem a nyelvet tanítják, hanem a nyelvtant, és nem a gyereket tanítják, hanem a tankönyvet” – zárta szavait Orosz Ildikó.
A párbeszédet három kerekasztal-beszélgetés követte a Rákóczi-főiskolán, amelyen a jelenlévő tanárok és igazgatók három témában – a tantervek, a tankönyvek és az ukrán nyelv oktatása témakörökben – hallhattak előadást, és tehették fel kérdéseiket a kijevi munkacsoport tagjainak.
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatalának jelentése szerint 2020-ban Ukrajnában megszaporodtak a nemzetiségi kisebbségek elleni fenyegetések és gyűlöletkeltés, gyakoribbá váltak az ukrán nyelvtörvényt nyíltan bíráló személyek elleni támadások – írta a korrespondent.net hírportál Matilda Bognernek, az ENSZ ukrajnai emberjogi megfigyelő missziója elnökének csütörtöki kijevi sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A misszióvezető hangsúlyozta, hogy az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatala a múlt évben folytatta Ukrajnában a gyűlöletbeszéd és a nemzetiségi kisebbségek – romák, oroszok és ukránok, külföldi diákok – elleni fenyegetések dokumentálását, és az államnyelvről szóló törvény bírálóit érő újabb gyűlölet- és fenyegetéshullám rögzítését. Mint megjegyezte, ahogy korábban, úgy tavaly is a romák váltak leggyakrabban az online és offline gyűlöletkeltés célpontjaivá, beleértve az erőszakra való felbujtást.
Bogner aggodalmának adott hangot amiatt, hogy szerinte a rendőrség a jelzett eseteket – a korábbi gyakorlathoz hasonlóan – kevésbé komoly minősítés szerint fogja vizsgálni, figyelmen kívül hagyva a sértetteket identitásuk miatt érő támadások indítékait. Úgy vélte a hatóságoknak el kell ítélniük a támadásokat, fenyegetéseket, megfélemlítéseket, gyűlöletbeszédet, és rendszerszerűen támogatniuk kell a bűnüldöző szerveket az ilyen incidensek gyors, elfogulatlan és hatékony kivizsgálása érdekében.
A misszióvezető a többi között felhívta a figyelmet arra, hogy 2021. január 16-a (a nyelvtörvényi szankciók életbe lépése – vb.) után megszaporodtak azon személyek elleni támadások és fenyegetések, akik nyíltan bírálják az államnyelvről szóló törvényt, vagy pozitív véleménnyel vannak az orosz nyelvről. Mint hangsúlyozta, a hatóságoknak nyilvánosan el kell ítélniük ezeket az incidenseket, és szükség esetén ki kell vizsgálniuk őket.
15-й день великої війни у Європі. Жодних значних успіхів у росіян по всій 700-кілометровій лінії фронту немає. А однією з причин цього є правда про війну в онлайн-режимі. Майже 2000 іноземних журналістів щодня перебувають у найгарячіших точках цієї війни. Дякую! pic.twitter.com/4ubEFYehAG
I had a wonderful call with President Zelenskyy of Ukraine. I have been moved by the resilience and courage of the Ukrainian people and his inspirational leadership. pic.twitter.com/US8UZBVKbm
IAEA inspectors have completed in-field verification activities at three locations in #Ukraine at the request of the ?? government — found no indications of undeclared nuclear activities and materials. https://t.co/RiY9hdJjSbpic.twitter.com/muPb3jeDOU
— IAEA - International Atomic Energy Agency ⚛️ (@iaeaorg) November 3, 2022
Pour aider la population à tenir, la France envoie 100 générateurs de forte puissance en #Ukraine, alors que la Russie veut faire de l’hiver une arme de guerre. 100 ?? generators are on their way to Ukraine ??. Reminder: strikes against civilian infrastructures are war crimes. https://t.co/fcK9dkaqE0pic.twitter.com/6sl8U4S5UU
Finland donates high quality temporary family houses as emergency response to #Ukraine. Houses accommodate around 200 Ukrainians who have lost their home in Russia’s illegal war. Ministers @VilleSkinnari and @MikkonenKrista visited the site in #Irpin. pic.twitter.com/SN8nq6YVNs
Matkustin tänään Ukrainaan osoittaakseni Suomen tuen maan päättäjille ja sen rohkealle kansalle. Sota aiheuttaa Ukrainassa järkyttävää inhimillistä kärsimystä, josta toipuminen tulee kestämään pitkään. Suomi seisoo Ukrainan rinnalla, nyt ja jatkossa. pic.twitter.com/Z7fktVNdT3
Sea King from the UK has arrived in its new kingdom near the Black Sea in Ukraine! It is a strong reinforcement for the Ukrainian Navy. Our cooperation will continue to increase. Thank you to @BWallaceMP Together, we will secure the seas and lands across all of Europe! pic.twitter.com/Qf4mF2vp8L
The official stamp contains a blistering message for the Russian president on the one-year anniversary of the invasion of Ukraine. https://t.co/B2fUZXCmfF
Apparently, in this photo we can see an artillery shot for the D-20 howitzer, consisting of a Chinese 152-mm Type 66 high-explosive fragmentation projectile with an Iranian-made charge. - the photo was published by russian gunners. pic.twitter.com/pZzXkH0Lwp
