Az orosz társadalom kezd belefáradni az Ukrajna elleni háborúba. Az oroszok gazdasági jövője bizonytalan. A háború végével kapcsolatos beteljesületlen remények, az internet leállása és a romló gazdasági helyzet okozta a kormány politikájával szembeni elégedetlenség legnagyobb növekedését az orosz társadalomban nyolc év óta. Ez derül ki az Oroszországi Közvélemény-kutatási Központ felméréséből.
Az oroszországi belpolitikával „általánosságban elégedetlen” állampolgárok aránya április végén elérte a 36%-ot, ami a 2021 decembere óta a legmagasabb érték. Négy hónap alatt az elégedetlenek aránya 14 százalékponttal nőtt, ami rekordnövekedés a 2018-as nyugdíjreform óta eltelt időszakhoz képest (akkoriban a mutató négy hónapon belül 21%-ról 38%-ra nőtt).
Ugyanakkor az Ukrajna elleni háború kezdete óta először a belpolitikával „általánosságban elégedetlen” orosz állampolgárok száma meghaladta az azzal „általánosságban elégedett” orosz állampolgárok számát (33%).
Az orosz társadalom elégedetlenségének szintje frontálisan megnőtt. Az ország külpolitikájával „elégedetlenek” aránya decemberben 16%-ról 26%-ra nőtt, ami rekordmagas érték a rendelkezésre álló statisztikák két évtizede (2007 óta) alatt. A gazdaságpolitikával elégedetlenek aránya elérte a 46%-ot, bár decemberben 31% adott ilyen választ. A gazdasági elégedetlenség megugrása – négy hónap alatt 15 százalékponttal – a nyugdíjkorhatár rekordmértékű emelésével is együtt járt 2018-ban.
Szociológusok elmondása szerint az orosz társadalomban egyre erősödik a fáradtság a háború miatt. Egy évvel ezelőtt, nagyjából ekkoriban sok orosz abban reménykedett, hogy Donald Trump amerikai elnök betartja ígéretét, miszerint véget vet Oroszország Ukrajna elleni háborújának. De ez nem történt meg, és az oroszok gazdasági jövője bizonytalan: új adókat vezettek be, magas az infláció.
A legtöbb ukrán nem szeretné Volodimir Zelenszkijt látni elnökként a háború után, bár jelenleg támogatják őt az ország vezetőjeként – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésének eredményeire hivatkozva, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál.
A kutatás adatai szerint a válaszadóknak mindössze 28%-a szeretné, ha folytatódna Zelenszkij elnöksége a háború után – ez kismértékű növekedés a 2025 októberi 25%-hoz képest. További 16% hajlandó Zelenszkijt a politikában látni, de más szerepben – például parlamenti képviselőként vagy pártelnökként.
Emellett 30% úgy véli, hogy teljesen ki kellene vonulnia a politikából. A lehetőségek a jótékonyság, Ukrajna érdekeinek védelme külföldön, vagy egyszerűen a magánélet. 15% büntetőeljárást követel.
A Zelenszkij jövőjével kapcsolatos álláspont élesen változik attól függően, hogy mennyire bízik benne valaki. Azok között, akik „teljes mértékben” megbíznak benne, 70% szeretné, ha elnökként folytatná. De azok között, akik „inkább” bíznak benne, ez a vágy jóval kisebb – mindössze 28%.
Azok, akik „inkább bizalmatlanok”, többnyire arra számítanak, hogy Zelenszkij büntetőeljárás nélkül távozik a politikából. Azonban azok között, akik „egyáltalán nem bíznak”, 64% ragaszkodik a büntetőeljáráshoz.
„Az ukránok jelentős része bízik Zelenszkijben, de mint az ország vezetőjében egy egzisztenciális háború körülményei között. Ugyanakkor egy új vezetőgenerációra várnak a háború után” – jegyezte meg Anton Hruseckij, a KMISZ igazgatója.
Kissé csökkent a Volodimir Zelenszkij elnökbe vetett bizalom szintje 2026 márciusához képest – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felméréséből, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál.
Mint a kutatás adataiból kiderült, jelenleg az ukránok 58 %-a bízik az elnökben, míg 36 %-uk nem. A bizalom-bizalmatlanság mérlege +22 %. A szociológusok megjegyezték, hogy 2026 márciusában a mutatók magasabbak voltak: a bizalom szintje 62 %, a bizalmatlanságé pedig 32 % volt, ami +30 %-os egyenleget jelent.
„2026 márciusához képest a bizalom szintje kismértékben csökkent. Így azoknak az aránya, akik bíznak Zelenszkijben, 62 %-ról 58 %-ra csökkent, azoknak az aránya, akik nem bíznak benne, 32 %-ról 36 %-ra nőtt. Ennek megfelelően a bizalom-bizalmatlanság mérlege márciusban +30 % volt, szemben a jelenlegi +22 %-kal” – jegyezték meg a szociológusok.
Azt is megállapították, hogy azok között, akik megbíznak az elnökben, 25 % „teljes mértékben”, 33 % pedig „inkább bízik”. Azok között, akik nem bíznak, 18 % „egyáltalán nem bízik”, további 18 % pedig „inkább bizalmatlan”.
A bizalom Volodimir Zelenszkij ukrán elnök iránt 9%-kal nőtt februárhoz képest, március elején a válaszadók 62%-a támogatta őt – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) felmérésének adataira hivatkozva.
A kutatás adatai szerint a Zelenszkijben megbízók 62%-ából 28% „teljesen” bízik az elnökben, a többség (34%) pedig „inkább” bízik benne. Ugyanakkor a válaszadók 32%-a nem bízik benne. Az elnökbe vetett bizalom szintje jelentősen csökkent január vége és február közepe között, 61%-ról 53%-ra. Ugyanakkor azoknak a száma, akik nem bíznak benne, 33%-ról 41%-ra nőtt.
A bizalom legnagyobb csökkenése azoknál az állampolgároknál következett be, akik biztonsági garanciákért cserébe készek lennének jóváhagyni az ukrán csapatok Donbászból való kivonását. Elsősorban azok körében, akik beleegyeztek egy ilyen követelménybe, a bizalom 30%-ról 23%-ra esett vissza január vége és február közepe között.
„Azok körében, akik vonakodva, de beleegyeztek – 58%-ról 43%-ra, a bizonytalanok körében pedig 59%-ról 42%-ra. Ezzel szemben azok körében, akik kategorikusan elutasították az ilyen javaslatot, a bizalom január végén 68%, február közepén pedig 64% volt, azaz szinte változatlan” – jegyezte meg a KMISZ.
Az ukránok 61%-a továbbra is bízik Volodimir Zelenszkij elnökben, míg 33%-uk nem, a bizalom-bizalmatlanság mérlege +28% – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésének adataira hivatkozva.
A kutatás adatai szerint az ukránok 61%-a bízik Zelenszkijben, míg 33%-uk nem. A bizalom-bizalmatlanság mérlege +28%. A szociológusok szerint január elején a bizalmi mutatók szinte azonosak voltak. „Ugyanakkor a 61% közül, akik megbíznak az elnökben, 25% „teljes mértékben” bízik benne. A fennmaradó 36% „inkább” bízik benne (és a 33% közül, akik nem bíznak benne, 17% „egyáltalán nem bízik benne”, és 16% „inkább” nem bízik benne)” – áll a KMISZ jelentésében.
Szociológusok kísérletet végeztek: a válaszadók felének közvetlen kérdést tettek fel a Zelenszkijbe vetett bizalmukról, a másik felét a „képzeletbeli ismeretség” módszerével, azaz egy absztrakt, a véleményét szabadon kifejtő személy bizalmát felmérve kérdezték meg. Kiderült, hogy a második esetben a bizalom szintje alacsonyabb – 53%, szemben a közvetlenül megkérdezett 61%-kal.
„Feltételezhető, hogy a bizalom valós szintje némileg alacsonyabb, mint amit a közvetlen közvélemény-kutatások mutatnak. Ez azonban kevésbé kapcsolódik az elnök bírálatától való félelemhez. Valószínűbb, hogy az emberek hazafias választ adnak, még ha elégedetlenek is, háború idején az egységet támogatják” – jegyezte meg a KIIS.
Szlovákiában a válaszadók többsége elégedetlen Robert Fico kormányának munkájával. Ez derül ki a Focus ügynökség által a 360tka.sk weboldal számára készített felmérésből, írta a Jevropejszka Pravda.
Az embereket a kormány bel- és külpolitikai munkájáról kérdezték.
A belpolitika területén a válaszadóknak csak mintegy negyede elégedett a kormány munkájával (6% nagyon elégedett, 20% pedig inkább elégedett).
A válaszadók 71%-a foglal kritikus álláspontot, a legnagyobb csoportot azok alkották, akik „nagyon elégedetlenek” a kormánnyal (43%).
A külpolitika megítélése némileg kedvezőbbnek bizonyult a kormány számára, bár az összességében negatív tendencia továbbra is fennáll. Az összességében elégedetlenség eléri a 66%-ot, míg az elégedettséget a válaszadók 29%-a fejezte ki.
A Focus ügynökség felmérését 2025. december 1. és 9. között végezték 1050 fő bevonásával.
A legutóbbi közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök kabinetjének egyetlen tagja sem élvez nagyobb közbizalmat, mint amennyi bizalmatlanságot. December közepén emberek ezrei tüntettek Szlovákia-szerte, hogy tiltakozzanak Robert Fico miniszterelnök kormányának legutóbbi lépései ellen.
Nem dőlhetnek hátra elégedetten az elnöki hivatalban a legfrissebb közvélemény-kutatások láttán: az ukránok többsége (59%) személyesen Volodimir Zelenszkijt tartja felelősnek Timur Mindics, a Kvartal-95 stúdió társtulajdonosának korrupciógyanús ügyeiért – legalábbis azok közül, akik hallottak a botrányról.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) felmérése szerint a lakosság 77 százaléka ismeri a „Mindics-szalagok” vagy a kapcsolódó NABU-nyomozás részleteit, ami finoman szólva sem utal az ügy sikeres szőnyeg alá seprésére.
A felmérés adatai szerint a tájékozott válaszadók mindössze 15 százaléka véli úgy, hogy a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) vizsgálata csupán nyomásgyakorlás lenne a felső vezetésre. Ezzel szemben 71 százalékuk megalapozottnak tartja a gyanút, és úgy véli, valóban történhettek visszaélések.
Mindics nem akárki a rendszerben: az elnök egykori üzlettársa és a Kvartal-95 stúdió társtulajdonosa. Az, hogy a válaszadók 35 százaléka „jól ismeri” az ügyet, további 42 százalék pedig „hallott róla”, jelzi a téma társadalmi súlyát. Zelenszkijnek egyébként nem ez az egyetlen fejfájása mostanában, az Egyesült Államok felől érkező hírek szerint Washington már a Donbász feladását célzó kompromisszumokat keresi, ami tovább szűkíti az elnök mozgásterét.
A KMISZ egy másik, ezzel párhuzamosan publikált adatsora a korrupció általános megítélését vizsgálta. Az eredmények itt sem adnak okot pezsgőbontásra:
A válaszadók 67 százaléka szerint nőtt a korrupció a 2022-es invázió óta.
19 százalék szerint a helyzet változatlan.
Mindössze 7 százalék érzékelt javulást (ez a szám szeptemberben még 5% volt).
Bár a szeptemberi 71 százalékhoz képest a mostani 67 százalékos „romlás-érzet” statisztikailag csökkenést mutat, az összkép továbbra is borús. A kutatók megjegyzik: a felmérés telefonos módszerrel készült, és nem tartalmazza a külföldre menekültek vagy a megszállt területeken élők véleményét.
Сьогодні відвідав наших поранених воїнів в одному з медзакладів Києва. Поспілкувався з бійцями, які зараз проходять лікування після тяжких поранень рук і ніг. Дякую захисникам за службу, за все, що зробили для країни. Відзначив їх державними нагородами.
Emmanuel Macron francia elnök rendelkezik a legpozitívabb viszonyulással az ukránok között, a válaszadók 80,5%-a támogatja, míg mindössze 14,2% nyilvánított negatív véleményt, a mérlege 66,3% – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Razumkov Központ frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A kutatás szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a második helyen végzett 56,4 ponttal, őt követi Giorgia Meloni olasz miniszterelnök (52,7) és Friedrich Merz német kancellár (46,5).
Az európai politikusok közül az ukránok pozitívan értékelik Keir Starmer brit miniszterelnököt (29,8) és Donald Tusk lengyel miniszterelnököt (28,7) is. Recep Tayyip Erdoğan török elnök 57,9%-ban pozitív és 28,8%-ban negatív értékelést kapott, ami 29,1%-os egyenleget jelent.
Az amerikai politikusok közül Keith Kellogg és Steve Witkoff szerepel a rangsorban. Előbbinek a mérlege 25,1, utóbbinak pedig negatív –10,7-es eredménye van. Donald Trump amerikai elnök 28,7%-ban pozitív és 63,3%-ban negatív értékelést kapott. Az egyenlege –34,6.
Az ukránok körében a legkevésbé népszerű Robert Fico szlovák miniszterelnök (–35,9) és Orbán Viktor magyar miniszterelnök (–73,8) volt.
Még alacsonyabb pontszámokat értek el az autoriter rezsimek vezetői. Hszi Csin-ping kínai elnök –76,8-as, Aljakszandr Lukasenka –84,4-es egyenleget kapott, Vlagyimir Putyin pedig abszolút kívülálló lett – 95,7-es pontszámmal.
A felmérést a Razumkov Központ szociológiai szolgálata végezte 2025. szeptember 12. és 17. között 1210 18 éves vagy annál idősebb válaszadó megkérdezésével. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,9%-ot.
Volodimir Zelenszkij elnök továbbra is nagy bizalmat élvez az ukránok körében, de a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) függetlenségének eltörléséről szóló törvény elfogadása nyomán mintegy 5%-kal csökkent az elfogadottsága – derült ki Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésének adataiból, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kutatás 2025. július 23-án kezdődött, azaz egy nappal azután, hogy a Legfelső Tanács nagy visszhangot kiváltott szavazást tartott a 12414. számú törvényről, amelyet Zelenszkij ugyanazon a napon alá is írt.
Szociológusok szerint az ukránok 58%-a bízik jelenleg az elnökben. Ez az arány a június elején mért 65%-ról csökkent. A válaszadók 35%-a nem bízik Zelenszkijben (a június eleji 30%-hoz képest). A bizalom-bizalomhiány egyenleg a június eleji +35%-ról augusztus elejére +23%-ra csökkent.
„Ugyanakkor a jelenlegi bizalmi mutatók magasabbak, mint a teljes körű háború során mért minimum, ami 2024 decemberében volt” – teszik hozzá a szociológusok.
Azoknak a válaszadóknak, akik azt válaszolták, hogy nem bíznak az elnökben, egy további kérdést tettek fel nyitott formában (azaz előre megfogalmazott válaszlehetőségek nélkül), hogy miért nem bíznak benne. Leggyakrabban a válaszadók a korrupcióval (főként az országban/kormányban tapasztalható korrupció formájában, és csak elszigetelt esetekben vádolták korrupcióval magát az elnököt) és a háborúval kapcsolatban fejezték ki elégedetlenségüket.
Ugyanakkor az ilyen válaszadók 6%-a közvetlenül kijelentette, hogy elégedetlen a 2025. július 22-i szavazással, és emiatt nem bízik az elnökben.
Ahogy Anton Hruseckij, a KMISZ igazgatóhelyettese megjegyezte, Zelenszkij elnök a meglehetősen nagyszabású tüntetések és a médiában tapasztalt erőszakos reakciók ellenére is meglehetősen magas szintű bizalmat (és legitimitást) élvez az ukrán közvélemény körében.
„Talán ezt elősegítette a tüntetésekre adott gyors válasz és az új törvény haladéktalan parlamenti benyújtása. A folyamatosan csökkenő tendencia azonban aggasztó jelzés, amely figyelmet és átgondolt döntéseket igényel a hatóságoktól” – tette hozzá.
Today, I held a meeting with almost everyone on our team who works on freeing prisoners and providing them with assistance. There were representatives from the Headquarters, the services involved in the exchanges, the Office team, and our people who were released from Russian… pic.twitter.com/qeTifLkU8L
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 28, 2025
Kharkiv region. I met with the warriors of the 92nd Separate Assault Brigade named after Ivan Sirko. The fighters are holding a difficult section of the front – Lyptsi. I spoke with the commanders. The defense along their line of responsibility, the training of the warriors,… pic.twitter.com/OiOBPjHMxH
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) August 4, 2025
Сьогодні відвідав наших поранених воїнів в одному з медзакладів Києва. Поспілкувався з бійцями, які зараз проходять лікування після тяжких поранень рук і ніг. Дякую захисникам за службу, за все, що зробили для країни. Відзначив їх державними нагородами.
A szociológusok a bizalom csökkenését figyelik meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel szemben, a népszerűségi mutatói azonban továbbra is magasabbak, mint a kapcsolatoknak az új amerikai vezetéssel történt elmérgesedése előtt voltak – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésének adataira hivatkozva.
A kutatás szerint a Zelenszkijbe vetett bizalom szintje 2024 decembere óta folyamatosan növekszik, és 2025 május elején elérte a 74 %-ot (a bizalmatlanság 22 %). Azonban már 2025 májusának második felében, június elején csökkenés tapasztalható a bizalomban, az ukránok 65 %-a bízik Zelenszkijben, 30 %-uk pedig nem bízik benne. Ennek megfelelően a bizalom-bizalmatlanság mérlege +35 %.
Ahogy a szociológusok megjegyezték, a bizalom szintje meglehetősen rövid idő alatt csökkent, ami elkerülhetetlenül kérdéseket vet fel az okokkal kapcsolatban. „Nincsenek további információink a bizalom csökkenésének konkrét okairól. Ehhez panelvizsgálatokra van szükség, amikor ugyanazokat az embereket kérdezzük meg egy bizonyos időszakon keresztül, és megkérdezhetjük, hogy miért változott a véleményük az előző felméréshez képest” – áll a jelentésben.
A szociológusok azonban számos tényezőt azonosítottak, amelyek befolyásolhatták Zelenszkij értékelését: A zászló körüli tömörülés gyengülése 2025 februárja óta, az új amerikai vezetéssel való kapcsolatok súlyosbodása közepette, a bizalom és az egység meglehetősen meredeken megnőtt. „Most, néhány hónap múlva a lakosság „megszokhatta” az új nemzetközi kontextust, és annak befolyása az elnök megítélésére csökkenhet. Ugyanakkor más tényezők, például a belpolitikai helyzet, ismét erősebben befolyásolhatják azt, hogy az ukránok hogyan értékelik az elnök tevékenységét, és hogyan alakítják ki a hozzá való hozzáállásukat” – olvasható az értékelésben.
A háború befejezésében elért haladás hiánya – egyeseknek túlzó elvárásaik lehettek a háború közelgő végével kapcsolatban, különösen a 2025 májusában lezajlott különféle tárgyalások miatt. „Azonban az akkori események nem utaltak arra, hogy a háború vége közelegne. Épp ellenkezőleg, az orosz támadások fokozódása különböző irányokban (különösen Szumi megyében, Dnyipropetrovszk megye közelében stb.), a nagyszabású légitámadások, valamint az oroszok romboló magatartása az Isztambul előtti/alatti/utáni tárgyalásokon éppen ellenkezőleg, az ellenkező szándékra utalt. Vagyis az átlag ukrán jól láthatta, hogy az oroszok nem a békére törekedtek” – áll a jelentésben.
A KMISZ saját felmérését 1011 válaszadó bevonásával 2025. május 15. és június 3. között végezte.
Сьогодні відвідав наших поранених воїнів в одному з медзакладів Києва. Поспілкувався з бійцями, які зараз проходять лікування після тяжких поранень рук і ніг. Дякую захисникам за службу, за все, що зробили для країни. Відзначив їх державними нагородами.
