A napokban megszüntette működését a norvégiai Svalbard (Spitzbergák) szigetén található 7-es számú szénbánya, ezzel véget vetve az országban folytatott több mint egy évszázados szénbányászatnak, jelentette a Jevropejszka Pravda az NTB-re hivatkozva.
A 7-es számú bánya 1976 óta működött, és az elmúlt években Norvégia egyetlen szénbányája volt, mintegy 60 embernek biztosítva munkahelyet. Hétfőn szállították el az utolsó adag szenet.
A hatóságok a bánya bezárásának okaként a tartalékok kimerülését, valamint azt a tényt jelölték meg, hogy más potenciális bányászati helyszíneken a szén sokkal rosszabb minőségű.
A Svalbardon található 7. számú bánya 2024-es bezárásáról szóló döntést hivatalosan a norvég parlament hagyta jóvá, miután annak működését egy évvel meghosszabbították. Ezzel véget ért a norvég szénbányászat 109 éves története.
A bánya bezárása egy fontos korszak végét is jelzi a norvég ipartörténetben, amikor a szén volt a települések és az infrastruktúra alapja Svalbardon.
A norvég kormány a letelepedési engedélyt kérvényező külföldiekre vonatkozó nyelvi követelmények változásait jelentette be. 2025. szeptember 1-jétől a norvég nyelv szóbeli jártasságának követelménye, a szükséges tudásszint A1-ről A2-re emelkedik, közölte a norvég kormány.
„Azoknak a külföldieknek, akik állandó tartózkodási engedélyt szeretnének szerezni Norvégiában, bizonyos szintű szóbeli norvég nyelvtudással kell rendelkezniük. A norvég nyelv ismerete és megértése fontos előfeltétele az oktatásban és a foglalkoztatásban való részvételnek” – mondta Astri Aas-Hansen igazságügyi és közbiztonsági miniszter.
A fent említett szintek megfelelnek a nyelvoktatásra vonatkozó közös európai ajánlásoknak (A1, A2, B1, B2, C1, C2), ahol az A1 a legalacsonyabb szint. Az A2 szint azt jelenti, hogy egy személy megérti az egyszerű mindennapi nyelvet, és könnyedén kifejezi magát a személyéhez, családjához, közvetlen környezetéhez és munkájához kapcsolódó témákban. Egyszerű és mindennapi társalgási helyzeteket is képes kezelni, ha a másik személy lassan és érthetően beszél.
A norvég követelményt nem alkalmazzák, ha a külföldi személy különleges egészségügyi okokat vagy személyes körülményeket igazol, amelyekre nincs ráhatása. Ez vonatkozhat a kevés vagy semmilyen iskolai végzettséggel nem rendelkező felnőtt bevándorlókra, akiknek korlátozott az írástudási szintjük, valamint az idősekre. Az ilyen személyek mentesülhetnek az A2 szintű norvég nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól.
Az új szabályok a 2025. szeptember 1-je után benyújtott állandó tartózkodási engedély iránti kérelmekre vonatkoznak.
Norvégia mintegy 580 millió eurót szán annak a Nagy-Britanniával közösen irányított „tengerészeti koalíciónak” a támogatására, amelynek célja felszíni drónok fejlesztése és gyártása Ukrajnában – számolt be róla az Index az RBK Ukraine nyomán.
A norvég védelmi minisztérium bejelentése szerint a pénz egy része a Kongsberg Defence & Aerospace (KDA) technológiáját használó, pilóta nélküli tengeri járművek fejlesztésére és ukrajnai gyártására szolgál. Tore O. Sandvik norvég védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy „a gyártás Ukrajnában fog zajlani”.
A norvég védelmi vállalat már megállapodást írt alá ukrán partnerével a felszíni drónok közös fejlesztéséről és ukrajnai gyártásáról, norvég technológia és tapasztalat felhasználásával. A norvég védelmi tárca szerint „a felszíni drónok fontos szerepet játszanak abban, hogy segítsenek Ukrajnának megvédeni területét és semlegesíteni az orosz flottát a Fekete-tengeren”.
Ez már a második jelentős norvég bejelentés a napokban: Tore Onshuus Sandvik védelmi miniszter ukrán látogatása alkalmával korábban 400 millió dolláros fegyvervásárlási ígéretet jelentette be. Norvégia parlamenti pártjai tavaly novemberben megállapodtak arról, hogy 2025-ben 3,2 milliárd dollárt különítenek el Ukrajna támogatására.
Szonja királyné, aki 87 éves, sikeres szívműtéten esett át, és mostantól egy pacemaker szabályozza a szívműködését. Állapotáról a norvég királyi palota rövid közleményt adott ki.
A norvég királyi udvar közleménye szerint kiengedték a kórházból a 87 éves Szonja királynét, miután szívműtétet hajtottak végre rajta. V. Harald norvég király feleségét egy szívritmus-szabályzó beültetése miatt kellett megoperálni.
Őfelségét, a királynét ma kiengedték a kórházból. A királyné jó egészségnek örvend. A királyné január 24-ig betegszabadságon van
– áll a királyi palota szikár közleményében.
Szonja királyné azután került kórházba, hogy Lillehammer közelében, sífutás közben szaporán kezdett verni a szíve, ezután az Oslói Egyetemi Kórházban szívpacemakert ültettek be a szervezetébe.
A királyi családban nem ez az első ilyen műtét, Harald királynak 2024 elején ültettek be Malajziában egy ideiglenes pacemakert, amit később Norvégiában cseréltek ki állandóra. A norvég sajtó beszámolója szerint Szonja királyné láthatóan is jó állapotban volt, az őt szállító autó ablakán keresztül integetett az érte aggódóknak.
A norvég kormány a fokozódó orosz–ukrán háború miatt ismét kötelezővé tenné bombabiztos óvóhelyek építését az új épületek esetében. Az intézkedés célja a polgári lakosság védelme háború vagy fegyveres támadás esetén – írja a V4NA.
A nemzetközi hírügynökség szerint az új óvóhelyek között lennének vegyi és radioaktív fegyverek elleni, valamint hagyományos támadásokkal szembeni védelmet biztosító létesítmények, amelyeket akár metróállomások vagy parkolóházak felhasználásával is kialakítanának.
Nagyobb a bizonytalanság körülöttünk. Gondoskodnunk kell a polgári lakosságról, ha a legrosszabb forgatókönyv szerint háború vagy fegyveres támadás következik be – mondta Emilie Enger Mehl az NRK közszolgálati műsorszolgáltatónak, majd hozzátette: ebben az esetben az óvóhelyek egyike a szükséges védelmi intézkedéseknek.
Az új óvóhelyek két típusúak: az egyik a vegyi és radioaktív fegyverek ellen, míg a másik a hagyományos fegyverekkel szembeni védelmet biztosítana.
A kormány az ezer négyzetméternél nagyobb komplexumok esetében akarja bevezetni az intézkedést, és az óvóhelyek közé tartozhatnak például metróállomások vagy parkolóházak, amelyeket átalakíthatnak.
Az intézkedés egy több mint száz különböző ajánlást tartalmazó, teljes körű felkészültségi jelentés része, amelynek célja Norvégia megerősítése és felkészítése arra az esetre, ha az orosz–ukrán háború egy világháborúvá fajulna – olvasható a jelentésben.
Ezek az intézkedések egyáltalán nem meglepőek, a jelenlegi közhangulatot vizsgálva egész Európa világháborútól tart. Ahogy arról a Magyar Nemzet is beszámolt, nemrég svéd temetkezési egyesületek figyelmeztettek a temetési kapacitások megnövelésének szükségességére, mivel szerintük egyre nagyobb a harmadik világháború kitörésének veszélye.
A svéd temetkezési törvény jogi bekezdéseivel alátámasztott egyházi rendelkezések szerint a temetkezési társulások feladata, hogy szükség esetén biztosítsák, hogy egy egyházközségen belül a lakosság nagyjából öt százalékának eltemetéséhez elegendő földterület álljon rendelkezésre.
[type] => post [excerpt] => A norvég kormány a fokozódó orosz-ukrán háború miatt ismét kötelezővé tenné bombabiztos óvóhelyek építését az új épületek esetében. Az intézkedés célja a polgári lakosság védelme háború vagy fegyveres támadás esetén – írja a V4NA. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1736715540 [modified] => 1736640473 ) [title] => Már a harmadik világháborúra készül Norvégia [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=229125&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 229125 [uk] => 229178 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 229126 [image] => Array ( [id] => 229126 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/ovohely.jpg [original_lng] => 55957 [original_w] => 1200 [original_h] => 675 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/ovohely-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/ovohely-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/ovohely-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/ovohely-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/ovohely.jpg [width] => 1200 [height] => 675 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/ovohely.jpg [width] => 1200 [height] => 675 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/ovohely.jpg [width] => 1200 [height] => 675 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1736708368:8 [_thumbnail_id] => 229126 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 2345 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 831911324002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 596 [2] => 49 [3] => 592 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Érdekes [2] => Hírek [3] => Társadalom [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 9691 [1] => 171796 [2] => 1432279 ) [tags_name] => Array ( [0] => Norvégia [1] => óvóhelyek [2] => világháború ) ) [5] => Array ( [id] => 228912 [content] =>
Norvégia 2025-ben 164 millió norvég koronát (körülbelül 14 millió eurót) fordít az ukrajnai aknamentesítési erőfeszítések támogatására, különös tekintettel az aknakereső kutyák alkalmazására, jelentette be a norvég kormány.
Megjegyezték, hogy Romnyban a Norsk Folkehjelp norvég szervezet és az Ukrajna Állami Katasztrófavédelmi Szolgálata kiképző bázist hozott létre aknamentesítő kutyák és oktatóik számára.
Az oktatóközpont 2022-től fejlesztette és rendszerezte azt a munkát, amely a kutyák és oktatóik számára a legjobb feltételeket biztosítja az aknamentesítésben való részvételhez. Decemberben a norvég kormány bejelentette, hogy 2025-re 164 millió norvég koronával növelik Norsk Folkehjelp ukrajnai munkájának támogatását.
A norvég kormány megjegyezte, hogy a Norsk Folkehjelp egyike lett annak a 69 tanúsítvánnyal rendelkező nemzetközi partnernek, amely segítséget nyújt az aknamentesítésben. A Norsk Folkehjelp erőfeszítései közé tartozik 14 aknakereső kutya kiképzése és az ukrán kapacitás növelése a kutyák segítségével történő aknamentesítés terén.
Szigorítja szabályozását a fiatalok közösségi használatára vonatkozóan Norvégia, és a kormány döntése értelmében a jövőben 15 éves kor alatt nem lehet majd használni ezeket a platformokat, írja a Guardian.
Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök elismerte, hogy nehéz csata vár rájuk a tech cégekkel szemben, de a politikusoknak muszáj beavatkozniuk annak érdekében, hogy megvédjék a gyerekeket az algoritmusok erejétől.
A skandináv országban jelenleg 13 éves kor alatt tilos a közösségi média használata. Ennek ellenére felmérések szerint a kilencévesek több mint fele, a tízévesek 58 százalék, a 11 éveseknek pedig a 72 százaléka jelen van ezeken az oldalakon.
A kormány azt tervezi, hogy ellenőriztetni fogja a felhasználók életkorát, mielőtt belépnek. Ezzel kapcsolatban még konkrétumokat nem közöltek.
Nemrég Ausztrália is bejelentette, hogy a gyerekek és a fiatalabb tinédzserek számára tilalmat vezetnek be a közösségi oldalak használatára vonatkozóan. Korhatárt nem jelöltek be, de valószínűleg 14 és 16 év között lesz majd valahol.
Franciaország eközben 15 éves kor felett tiltotta be teszt jelleggel bizonyos iskolákban a mobilhasználatot, és ha a kísérlet beválik, januártól az egész országra kiterjesztik.
Magyarországon az idei tanévtől már elveszik az iskolában a gyerekektől a telefont.
Norvégia ideiglenes határellenőrzést vezet be a két EU-tagországgal közös határain, miután a norvég rendőrség belbiztonsági szolgálata korábban megemelte az ország terrorfenyegetettségi szintjét – közölte szombaton a rendőrség.
A határellenőrzés egyelőre október 22-ig tart.
A közleményben a norvég rendőrség belbiztonsági szolgálatának (PST) október 8-i bejelentésére hivatkoztak, amely mérsékeltről magasra, azaz az ötfokozatú skála második legmagasabb szintjére emelte Norvégia fenyegetettségi szintjét.
A hivatal kiemelte, hogy különösen a zsidó és izraeli célpontok fenyegetettsége nőtt meg.
Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, de része a schengeni övezetnek, amelyen belül útlevél-ellenőrzés nélkül utazhatnak a tagországok állampolgárai. Norvégiának a szárazföldön (Oroszországon kívül) Svédországgal és Finnországgal van közös határa. Mindkét utóbbi ország tagja az Európai Uniónak, a NATO-nak és a schengeni övezetnek.
A rendőrségi közlemény szerint nem minden utazót ellenőriznek a határon, és nem kell késésekre számítani az ellenőrzések miatt.
A norvég kormány fontolóra veszi annak lehetőségét, hogy kerítést épít az orosz Föderációval határ mentén, hogy erősítsék az ország biztonságát. A hírt az Yle közölte.
A kormány megjegyezte, hogy a kerítésnek segítenie kell, ha Oroszországból Norvégiába áramlanak a menekültek. A kerítés felállítása a biztonsági helyzet javításának egyik módja lehet.
Az üzenet szerint Emily Enger Mel igazságügyi minisztert Finnország példája ihlette, amely továbbra is kerítést épít az orosz határon.
A tárca hozzátette: a kerítés építése költséges folyamat, ezért a kormánynak fel kell mérnie az ilyen jellegű beruházások megvalósíthatóságát. Ugyanakkor fontolgatják, hogy drónok vásárlásába fektetnek be, és növelik a határ területén járőröző határőrök számát
A szárazföldi határ egyébként Norvégia és Oroszország között 200 kilométer hosszú.
Norvégia megszünteti a Nyugat-Ukrajnából érkező menekültek automatikus menedékjogát – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az RTE norvég médiumra hivatkozva.
A jelentés szerin a norvég orgánum jelezte, hogy a Lemberg, Voliny, Ternopil, Rivne, Ivano-Frankivszk és Kárpátalja megyékből érkező menekültek menedékkérelmét a norvég hatóságok egyénenként bírálják el. Ez annak tudható be, hogy Norvégiában ezeket a régiókat biztonságosnak tekintik.
A teljes körű orosz invázió kezdete óta az 5,6 millió lakosú Norvégia 85 ezer ukrán menekültet fogadott be. Enger Mel, az ország igazságügyi minisztere ugyanakkor azt mondta, hogy Norvégia „a hasonló országokhoz képest nem tud aránytalanul nagy arányban befogadni a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket”, mivel a menekültek terheket rónak a lakhatásra, az egészségügyre és az iskolákra egyes városokban. Elmondása szerint az ukrán menekültek „növekvő része férfi, akik közül sokan hadköteles korúak”, miközben Ukrajnában nincsenek katonák.
