A magyar kultúra napja alkalmából 2026. január 22-én Beregszászban bemutatták a Magyar menyegző című táncfilmet. A vetítést a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem rendezte meg, ahol a közönség ünnepi hangulatban ismerhette meg a magyar népi kultúra egyik különleges filmes adaptációját.
A film kárpátaljai premierje a Kulturális és Innovációs Minisztérium kezdeményezésére, a Vándormozi szervezésében valósult meg. A rendezvény helyi megvalósításában a Pro Cultura Subcarpathica, a házigazda II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem, valamint a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház működött közre.
A bemutató kezdetén Molnár Krisztina, a Pro Cultura Subcarpathica koordinátora köszöntötte a megjelenteket. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Novák Irén, a Kulturális és Innovációs Minisztérium művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára is, aki beszédében hangsúlyozta: a magyar kultúra összeköt és megtart határokon innen és túl egyaránt. Köszönetét fejezte ki a kárpátaljai magyar közösségnek azért, hogy szülőföldjén őrzi és továbbadja kulturális örökségét. A külhoni magyarság egyik legnagyobb kihívásának a megmaradást nevezte, ugyanakkor megerősítette, hogy a kulturális kormányzat elkötelezett a kárpátaljai magyar közösségek támogatása mellett mind az oktatás, mind a kultúra területén. Reményét fejezte ki, hogy a béke mielőbb elérkezik, lehetővé téve a közös jövő építését.
A Magyar menyegző című táncfilm a hetvenes évek végi nosztalgiát ötvözte a kalotaszegi hagyományokkal. A nagyszabású koreográfiák, a díszes népviseletek és egy vérbeli lakodalom jellegzetes mozzanatai nemcsak látványos filmes élményt nyújtottak, hanem néprajzi szempontból is hitelesen idézték meg az élő magyar népi kultúrát.
Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatója a Kárpátalja hetilapnak elmondta: a film következő vetítésére szintén január 22-én került sor a Tiszapéterfalvai Református Líceum dísztermében. Az eseményt a líceum, a helyi KMKSZ-alapszervezet és a Kárpátalja Táncegyüttes közösen szervezte meg. A vetítéshez online közösségi találkozó is kapcsolódott, amely során bejelentkezett Pál István Szalonna, Kárpátalja egyik kiemelkedő alakja, Liszt Ferenc-díjas népzenész, a film kalotaszegi zenei anyagának rendezője.
A szervezők kifejezték reményüket, hogy a Magyar menyegző a jövőben további kárpátaljai helyszíneken is bemutatásra kerülhet a KMKSZ és a Vándormozi–Taylor Projekt közreműködésével. „Célunk nemcsak a magyar kultúra népszerűsítése, hanem a közösségi magyar mozizás hagyományának továbbéltetése is” – fogalmazott Sin Edina
A filmbemutató a magyar kulturális értékek kárpátaljai jelenlétét erősítő törekvések újabb állomása volt.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen filmvetítéssel méltatták a magyar kultúra napját. A Magyar menyegző című táncfilm kárpátaljai premierjére került sor a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával. A vetítés előtt Novák Irén, művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta: a magyar kormány a nemzet megbonthatatlan egységében gondolkodik. Hozzátette: a kárpátaljai magyarság mindenben, így kulturális téren is számíthat Magyarország támogatására.
Beregszász neve két évszázada szorosan kapcsolódik a magyar Himnusz történetéhez. A feltételezések szerint innen, a beregszászi postahivatalból adta fel Kölcsey Ferenc 1823 januárjában a később nemzeti imádságunkká vált Himnusz tisztázott kéziratát. Ez a történelmi pillanat különleges jelentőséget ad a városnak minden év január 22-én, a magyar kultúra napján. Ehhez a hagyományhoz kapcsolódva idén is közös megemlékezést tartott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ).
A megemlékezés kezdetén Zubánics László, az UMDSZ elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében a helyben maradás, a közösségért vállalt felelősség és a mindennapi helytállás fontosságát állította középpontba, hangsúlyozva, hogy ebben ma is irányt mutat a Himnusz szellemisége.
Arra is kitért, hogy a magyar kultúra napja Beregszászban egy hosszabb, évről évre visszatérő emlékezési rend része, ami a kulturális esztendő kezdetét jelenti. Bár az elmúlt években a város magyarsága megfogyatkozott, a megemlékezők jelenléte mégis azt bizonyítja, hogy a közösség belső ereje nem veszett el. Ennek kapcsán hangsúlyozta: „Mindenki, aki itthon van, az tegye a dolgát. Mindenki, aki teszi a dolgát, azt segíteni kell. Jó tanáccsal, tettekkel sarkallni. És a legfontosabb, hogy egymást segítsük. Ha ez meglesz, úgy vélem, hogy azoknak is üzenetet és biztatást tudunk nyújtani, akik valahol a távoli vagy a nem olyan távoli országokban vannak, hogy nekik biztosítjuk, hogy az a tűz, az a parázs, amit az őseink itt megraktak, még él.”
A rendezvényen jelen volt Novák Irén, Magyarország művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára, aki beszédében felidézte, hogy a Magyar Országgyűlés a Himnusz letisztázásának 200. évfordulója alkalmából döntött január 22-e magyar kultúra napjává nyilvánításáról, ezzel is ösztönözve azokat a rendezvényeket, amelyek bemutatják a magyar kultúra erejét. Mint fogalmazott, „a magyar kultúra összeköt, mert a kultúránk olyan belső érték, amely évszázadokon át segített megmaradni akkor is, amikor a történelem újra és újra szétszakította közösségeinket”.
Novák Irén rámutatott, hogy „mi magyarok nemzetben gondolkodunk. A nemzet megbonthatatlan egységében, és ez tudatos választás, tudatos döntés”. A magyar nemzet összetartozását olyan erőnek nevezte, melyet az államhatárok sem tudtak meggyengíteni, hiszen a közös kultúra minden magyar számára lelki otthont jelent.
A külhoni magyarság helyzetéről szólva kiemelte: a legnagyobb kihívás a megmaradás, ezért fontos, hogy az itt élők tudják, akkor is a magyar nemzethez tartoznak, ha mindennapjaikat más országban élik.
Beszéde végén kitartást kívánt a közösségnek a nehéz időszakban, és hangsúlyozta: „Most nem tehetünk mást, mint hogy a békéért imádkozunk, hogy közösen lehessen építeni a magyar jövőt.”
„Mi, magyarok a világnak egy olyan részén élünk, ahol számtalanszor pusztított a történelem. Ezzel a nagy pusztítással népek tűntek el, más népek megjelentek. Most is egy ilyen nehéz időszakot élünk át. Ahhoz, hogy a nemzet meg tudjon maradni és tovább tudja adni értékeit, ahhoz bizony erős nemzeti identitásra van szükség. Az erős nemzeti identitás alapja pedig a kultúra. Ilyen szempontból szerencsések vagyunk, hiszen őseink egy csodálatos kultúrát örökítettek tovább számunkra. És a mi feladatunk csupán az, hogy megőrizzük ezt a kultúrát, lehetőség szerint gazdagítsuk és továbbadjuk a következő generációnak. A magyar kultúra napja erre emlékeztet minket” – hangsúlyozta beszédében Molnár D. István, a KMKSZ beregszászi alapszervezetének elnöke.
Kiemelte: ez az ünnep különleges, mert nem egyetlen történelmi eseményről vagy személyiségről szól, hanem mindazokról, akik nap mint nap dolgoznak a kultúráért. Ezért amikor a megemlékezők koszorút helyeznek el Kölcsey Ferenc emléktáblájánál, „nem csupán a neves költőt méltatjuk, hanem mindazokat az embereket, akik a hétköznapokban dolgoznak a kultúráért”. Külön is megemlítette a tanárokat, művészeket, sportolókat, könyvtárosokat és mindazokat, akik egy szóval, egy írással, egy fellépéssel vagy egy rendezvénnyel hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar szó itthon maradjon.
A felszólalások után a jelenlévők közösen énekelték el nemzeti imádságunkat, majd helyezték el csendes főhajtással az emlékezés koszorúit Kölcsey Ferenc emléktáblájánál. A KMKSZ képviseletében Sin József alelnök rótta le tiszteletét a költő előtt.
A Déryné Program Határtalan alprogramjának nyitónapja május 20-án este ünnepélyes záróeseménnyel folytatódott a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban. A nap folyamán a P. Frangepán Katalin Gimnázium Beregszászi Bázisóvodájában és a Bethlen Gábor Líceumban lebonyolított gyermek- és ifjúsági programokat követően a színházi esemény méltó lezárása volt a rendezvénysorozat első napjának.
Az ünnepi megnyitón elsőként Novák Irén, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) helyettes államtitkára köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében Wass Albert Üzenet haza című versének soraival érzékeltette a kárpátaljai magyar közösség helytállását: „Ma, 2025 májusában kevesen tudják jobban kárpátaljai nemzettársaiknál, mit jelent, ha valaki kő az áradó víz sodrásában.” A program célját így fogalmazta meg: „A színház nemcsak nyelv, hanem közösségteremtő erő, melynek varázslatos nyelve határokon túl is közös történeteink szóvivője.”
Kis Domonkos Márk, a Déryné Program ügyvezetője, Jászai Mari-díjas színművész személyes hangvételű köszöntőjében emlékezett vissza a beregszászi magyar színházi hagyományok kezdetére, és kiemelte: „Az az eszmeiség, amit mi vallunk a Déryné Programban, ezek között a falak között született meg.” Háláját fejezte ki „mesterének, tanárának, barátjának és főnökének”, Vidnyánszky Attilának, aki a minőségi magyar színházat eljuttatta a legkisebb közösségekhez is. Beszédében hangsúlyozta: „»Csak akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak, akik mertek…« A Déryné közösségeket segít – ez minden kezdeményezésünk célja.”
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke örömét fejezte ki, hogy a Déryné Program a határokon túlra is eljutott: „Kárpátaljára mindig jó jönni, de egy ilyen alkalom még inkább megtiszteltetés.” Hangsúlyozta, hogy a Rákóczi Szövetség aktív együttműködő partnere a programnak, és kiemelte: „A civil közösségi munkába most a színházi kultúra is bekapcsolódhat.” Bejelentette, hogy nyáron több mint 1600 kárpátaljai gyermek táborozhat majd Sátoraljaújhelyen, köztük több százan a Déryné Színjátszó Táborban.
A rendezvényen levetítették Vidnyánszky Attilának, a Nemzeti Színház vezérigazgatójának és a beregszászi színház főrendezőjének videoüzenetét is, aki történelmi mérföldkőnek nevezte a Határtalan alprogram elindulását. Mint mondta: „Kezdetektől cél volt, hogy a külhoni magyarság is bekapcsolódjon.” Hozzátette: a Déryné Program megszületésének ötlete több évtizedes hiányérzetből fakadt: „Tarthatatlannak éreztük, hogy az ország lakosságának fele nagyon nehezen jut hozzá a magaskultúrához.” Most, hogy a Határtalan alprogram révén a külhoni közösségek is bekapcsolódhatnak, úgy érzi, a vízió teljesül.
A videoüzenet után Sin József, a KMKSZ alelnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a program nemcsak művészeti, hanem nemzetpolitikai jelentőségű is. „A határon túli program nem csupán a jelennek szól, hanem a jövőnek is – gyermekeinknek és unokáinknak.” Köszönetet mondott a magyar kormányzatnak és a szervezőknek, hogy „nem feledkeznek meg a határon túli magyarságról, hanem közös kulturális jövőt építenek velünk”.
Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatója köszöntőjében kitért arra, hogy a Déryné Program Határtalan alprogramja óriási lehetőséget jelent Kárpátalja számára: „Olyan színházi előadások és foglalkozások érkeznek ide hozzánk, amelyeket a Déryné nélkül nem láthatnánk, nem vehetnénk ezekben részt.” Kiemelte, hogy a program révén újra bekapcsolódhatnak a magyar színházi vérkeringésbe, ami a jelenlegi háborús helyzetben nemcsak szakmai, hanem közösségi szempontból is megerősítő. A program egyszerre nyújt vigaszt és tartást a mindennapokban: „Érezzük azt, hogy nem vagyunk egyedül hagyva ebben a helyzetben, összefogunk, összekapaszkodhatunk, és egy picit el is vonatkoztathatunk a hétköznapok rideg valóságától.”
Az ünnepi köszöntőket követően a közönség színvonalas színházi előadásokat tekinthetett meg, amelyek méltó nyitányai voltak a Határtalan program kárpátaljai jelenlétének. Elsőként Déryné monológja csendült fel Tarpai Viktória Jászai Mari-díjas színművésznő előadásában, aki hiteles átéléssel idézte meg a magyar színjátszás egyik első nagyasszonyának alakját és gondolatait. Az est további részében Derzsi György előadásában a Szerelmem, Sárdy című zenés monodrámát láthatták az érdeklődők. Az előadás egy megrendítően személyes hangvételű napló formájában tárta fel egy eltitkolt szerelem történetét, miközben a nézők Sárdy János dalain keresztül az elmúlt korok romantikájába is bepillantást nyerhettek.
A két emlékezetes előadást vastaps jutalmazta, a közönség szeretettel és hálával fogadta a művészeket.
A sajtónak nyilatkozó Novák Irén, a KIM helyettes államtitkára elmondta: „A Határtalan program immár kilép Magyarország területéről, és az elcsatolt nemzetrészekbe is kulturális programokat tudunk hozni. Ez a program a KIM támogatásával valósul meg, hiszen mi egy olyan ország vagyunk, akit a történelem ugyan szétszabdalt, de a nemzet lelke egységben maradt.” A program első állomásaként választott Kárpátaljára különös figyelemmel tekintenek: „Azt gondolom, hogy Kárpátalján most nagyon nehéz helyzetben vannak az itt élő nemzettársaink, és nagyon fontos, hogy meg tudják élni a magyar kultúrájukat […], és egyáltalán találkozzanak olyan élményekkel, melyektől feltöltődnek, és közösséggé tudnak válni.”
A beregszászi nyitónapon a Déryné monológja című előadással Tarpai Viktória Jászai Mari-díjas színművésznő hazatért szülőföldjére. Meghatottan nyilatkozott: „Hazajöttem. Azokra a deszkákra állhatok fel újra, ahonnan minden indult.” A művésznő Déryné Széppataki Rózáról szóló előadásban a magyar nyelvű színjátszás hőskorát idézte meg egy olyan asszony történetén keresztül, aki az ekhós szekéren járta be a vidéket, hogy magyarul játszhasson.
Sin Edina színházigazgató a sajtónak elmondva kiemelte: „A Határtalan program nagyon nagy lehetőség számunkra. […] Beindul a vérkeringés, mi is csatlakozhatunk a Kárpát-medencei magyar színházi élethez. Külön megerősítést jelent a háborús helyzetben, hogy az anyaországi előadások idejönnek, erősítik a kárpátaljai közösséget.” Hozzátette: az óvodásoktól a középiskolás korosztályig mindenkihez szólnak a programok, és a felnőtteknek is kínálnak előadásokat. „Olyan napokat szervezünk, amikor minden a színházról szól. Ezzel szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy Kárpátalján él a magyar nyelvű színház.”
A Határtalan program május 21-én Nagydobronyban folytatódott, ahol a színházi események három helyszínen zajlottak: a Nagydobronyi Napsugár Óvodában, a Nagydobronyi Líceumban és a Magyar Házban. A beregszászihoz hasonlóan itt is több korosztálynak szóltak a foglalkozások és előadások, amelyek reményt, feltöltődést és közösségi élményt nyújtanak a háború árnyékában élő magyar közösségnek.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával megvalósuló Déryné Program Határtalan Programja immár kilép Magyarország területéről. Ezt a tárca művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára jelentette be a beregszászi magyar színházban. Novák Irén elmondta: elsőként Kárpátaljára, ezt követően pedig Vajdaságba, a Felvidékre és Erdélybe is eljutnak a nemzeti identitást erősítő színházi előadások és művészetpedagógiai foglalkozások. Kárpátalján a Déryné Program a Rákóczi Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház együttműködésével valósul meg.
