Törvénytervezetet nyújtottak be a Legfelső Tanácsnak, amelynek célja, hogy feloldja a Méltóság Forradalma Múzeuma építési projektjének blokkolását a kijevi Mennyei Század Hősei utcában – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál Olena Suljak, a Legfelső Tanács Államszervezéssel, helyi önkormányzatokkal, régiófejlesztéssel és városrendezéssel foglalkozó bizottságának vezetője, a Nép Szolgája párt vezetője bejelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint Suljak elmondta, hogy egy speciális jogi rendszert hoznak létre, amelynek keretében számos engedélyezési eljárást egyszerűsítenek a létesítmény számára, ami lehetővé teszi annak végleges befejezését, mivel ezt a folyamatot jogi konfliktusok miatt egyszer már befagyasztották.
Ahogy a pártvezető megjegyezte, a közelmúltban Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes kezdeményezésére a parlament nyilvántartásba vette a 14166. számú törvénytervezetet, amely az Ukrajna Mennyei Hősök Nemzeti Emlékkomplexumának – a Méltóság Forradalma Múzeuma tervezésének és kivitelezésének jellemzőivel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szól. A törvényjavaslat egy speciális jogi rendszer létrehozását írja elő a Méltóság Forradalma Múzeum építésének befejezéséhez, amelyet bürokratikus akadályok – bonyolult engedélyezési eljárások, a védett övezet státusza és jogi konfliktusok – akadályoztak.
Ez a városfejlesztési tevékenységek szabályozásáról, a közutakról, a kulturális örökség védelméről szóló törvények által előírt korlátozások eltörléséről szól. Ez lehetővé teszi a Mennyei Század Hősei utca 3. szám alatti telek lefoglalásának feloldását és a Mennyei Száz Hősei Nemzeti Emlékhely Komplexum használatába való átadását, valamint a rajta lévő meghatározott objektum megépítését
– magyarázta Suljak.
A parlamenti képviselő megjegyezte, hogy a törvényjavaslat kifejezetten a Méltóság Forradalma Múzeumának tervezésével és kivitelezésével foglalkozik további engedélyezési eljárások nélkül. Mint hangsúlyozta, ez a törvénytervezet kizárólag az állami jelentőségű objektum megvalósításának szabályozására irányul, és nem változtatja meg a városrendezés és az útszabályozás általános megközelítéseit.
A többes állampolgárság lehetősége egyesít, mert míg 1991-ben több mint 50 millió ember élt Ukrajnában, addig ma több mint 25 millió ukrán él szétszórva a világ több mint 100 országában – jelentette ki hétfőn Olena Suljak, a Legfelső Tanács államszervezési, helyi önkormányzati, régiófejlesztési és városrendezési bizottságának elnöke, a Nép Szolgája párt vezetője az Ukrajinszke Rádiónak nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Suljak elmondta, hogy a második olvasatban elfogadott 11469. számú, a többes állampolgárságról szóló törvény az elnök aláírására vár. A meglehetősen bonyolult, de rendkívül részletes, minden aspektust megvitató folyamat ellenére a törvényjavaslatot a második olvasatra véglegesítették, és több mint 226 szavazattal jóváhagyták – tette hozzá.
A politikus szerint mind az ellenzék, mind a támogatók közös nevezőre jutottak a törvényjavaslatban, mivel a célja, hogy világszerte több millió ukrán származású ember számára lehetővé tegye az ukrán állampolgárság megszerzését anélkül, hogy feladná a meglévőt. „Ez a döntés valódi lehetőségeket nyit meg a kapcsolattartásra azokkal, akik a háború miatt vagy korábban kénytelenek voltak elhagyni az országot” – mutatott rá.
Suljak hangsúlyozta, hogy jelenleg rendkívül fontos olyan témákat keresni, amelyek nem megosztják, hanem egyesítik az ukránokat. Szerinte az ukrán etnikumú lakosok számára az ukrán állampolgárság legális megszerzését lehetővé tevő mechanizmus különösen aktuális most, amikor a háború miatt sok állam egyszerűsítette az ukrán állampolgárság megszerzésének eljárását. Ennek eredményeként több tízezer ember kap külföldi állampolgárságot, de hivatalos szinten nem tudják tartani a kapcsolatot hazájukkal. „Kreatív, szorgalmas ukránjainknak, akik jelenleg Ukrajnán kívül dolgoznak, lehetőséget kell kapniuk arra, hogy ukrán útlevéllel térhessenek vissza – hogy semmi se tartsa vissza őket” – mutatott rá a kormánypárt vezetője.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => A többes állampolgárság lehetősége egyesít, mert míg 1991-ben több mint 50 millió ember élt Ukrajnában, addig ma több mint 25 millió ukrán él szétszórva a világ több mint 100 országában – jelentette ki hétfőn Olena Suljak, a Legfelső Tanács állams... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1750707300 [modified] => 1750702567 ) [title] => A többes állampolgársági törvénynek köszönhetően 25 millió ukrán kaphat állampolgárságot a világ 100 országában – Suljak [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=246312&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 246312 [uk] => 246324 ) [crid] => bey5821 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 230135 [image] => Array ( [id] => 230135 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/suljak-2.jpg [original_lng] => 28031 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/suljak-2-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/suljak-2-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/suljak-2.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/suljak-2.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/suljak-2.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/suljak-2.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/suljak-2.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1750702145:8 [_thumbnail_id] => 230135 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1506 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_80a93c513f8b1c6784b3576712c96ab2] => [_oembed_time_80a93c513f8b1c6784b3576712c96ab2] => 1750691772 [_oembed_c6f5870c9cb97a96953c011e304263d9] => [_oembed_time_c6f5870c9cb97a96953c011e304263d9] => 1750691772 [_algolia_sync] => 193171308000 [_oembed_fdcb3d1d75246a6c4dfa76acd1e2e5ae] => [_oembed_time_fdcb3d1d75246a6c4dfa76acd1e2e5ae] => 1753462205 [_oembed_ef1c603662e0c2f07c955c4982ad18d6] =>
Ukraine has initiated an urgent UN Security Council meeting in response to Russia’s latest escalation of terror, which led to the killing of people and damage in Kyiv.
An emergency meeting of the UN Security Council under the agenda item “Maintenance of peace and security of…
Ha az állam nem tesz intézkedéseket a menekült ukrán állampolgárok visszatérítésére, Ukrajna demográfiai válsággal szembesülhet, az ország évről évre egyre több emberi tőkét veszít, évről évre növekszik azoknak az aránya, akik kezdetben menekülni kényszerültek a háború elől, most pedig nem tervezik a hazatérést – jelentette ki kedden Olena Suljak, a Legfelső Tanács államhatalom-szervezési, helyi önkormányzati, területfejlesztési és várostervezési bizottságának vezetője az rbc.ua hírportálnak nyilatkozva.
Suljak a Gazdasági Stratégiai Központ a Vox Ukraine felmérésére hivatkozva elmondta, hogy az okok között nemcsak a háború, hanem a lakáshiány, valamint a szülőföldi foglalkoztatási problémák is szerepelnek. Szerinte 2022 februárjától csaknem 7,5 millió ukrán hagyta el a hazáját. A legtöbb ukrán menekült – több mint 1 millió – jelenleg Németországban tartózkodik, sokan Lengyelországba, Csehországba, Szlovákiába és más európai országokba távoztak. A lakosság legtehetősebb része, úgymond a gazdaság mozgatórugója külföldre megy, ezért az ukránok hazatérése globális kihívás az állam számára.
Sajnos – hangsúlyozta a parlamenti képviselő – a kényszerkivándorlók mindössze 64%-a tervezi, hogy visszatér Ukrajnába, ráadásul idővel csökken a visszatérést tervező menekültek aránya. Ennek megfelelően növekszik azoknak az ukránoknak a száma, akiknek külföldön az élete ezen idő alatt viszonylag stabilizálódott, és nem tervezik a visszatérést.
„A menekültek jelentős része munkaképes korú ember. Vannak már tanulmányok, amelyek eredményei azt mutatják, hogy a menekültek kétharmada elégedett a befogadó országban töltött életével. Dániában, Lengyelországban, Hollandiában és Csehországban például az ukrán menekültek több mint 60%-a hivatalosan is foglalkoztatott, ráadásul néha lehetőséget kapnak lakhatási problémáik megoldására a befogadó országokban” – hangsúlyozta Suljak. Hozzátette: a jelenlegi statisztikák kiábrándítóak – míg 2022 novemberében a háború miatt Ukrajnát elhagyni kényszerült állampolgárok 50%-a tervezte, hogy visszatér Ukrajnába, addig 2023 májusában a számuk 41%-ra csökkent. Egy évvel ezelőtt pedig csak 26%-uk beszélt magabiztosan a visszatéréséről.
„Azaz azt láthatjuk, hogy két év alatt a felére csökkent azoknak az állampolgároknak a száma, akik a nagy háború kezdetén biztonságos körülmények között igyekeztek visszatérni. Ugyanakkor mindössze 2% volt azoknak az aránya, akik biztosan nem tervezték a visszatérést. 2022 őszén, 2024 januárjában pedig már 7%. Ez egy nagyon negatív tendencia – Ukrajna azt kockáztatja, hogy elveszíti a humán tőkéjét, amely az államiságának az alapja” – mutatott rá Suljak.
„Erre rendkívül nagy az igény, amint azt a helyreállítási alapelvekről szóló törvénytervezet véglegesítéséről szóló nyilvános konzultációink tapasztalatai is mutatják. Eredményeik alapján ajánlásokat fogalmaztunk meg a Kormány számára. Most tehát várunk megfelelő határozatot hoznak belőle – nincs szükségünk erre vonatkozóan külön jogszabályra” – hangsúlyozta Olena Shulyak
A parlamenti bizottsági elnök hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nagyon fontos az ukránok foglalkoztatásával kapcsolatos kérdések megoldása. Így az Európai Üzleti Szövetség Ukrajna munkaerőpiaci vizsgálatának eredményei szerint a válaszadók 41%-a számára a garantált stabil foglalkoztatás az egyik legmeghatározóbb tényező a visszatéréskor. „A legszívesebben az ukrán cégeknél távmunkában dolgozó migránsok térnének vissza. Erről a válaszadók 70%-a számolt be. Azok az ukránok is szívesen térnének vissza, akik jelenleg átmenetileg munkanélküliek – 68%” – mondta Olena Suljak.
Az ukránok túlnyomó többsége úgy véli, hogy a háború 2050-re véget ér, de az állampolgárok nagy része aggódik az általa okozott demográfiai válság miatt – közölte pénteken Olena Suljak, a Legfelső Tanács államhatalom-szervezési, helyi önkormányzati, területfejlesztési és várostervezési bizottságának elnöke, a Nép Szolgája kormányzó párt vezetője a Gradus Research Ukrajna helyzetének 2050-ig szóló előrejelzésével foglalkozó tanulmányára hivatkozva, számolt be az rbc.uahírportál.
A tanulmány szerint az ukránok mindössze 10%-a számít a háború idei, 14%-a a 2025 utáni befejezésére, de az állampolgárok túlnyomó többsége még nem döntött az időpontról. A külföldről való visszatérésükben nemcsak Ukrajna győzelme a döntő, hanem a lakhatási problémák megoldása is.
Mint Suljak megjegyezte, a felmérés szerint az ukránok 85%-a meg van győződve arról, hogy a háború 2050-re véget ér. A megkérdezett állampolgárok legnagyobb félelmei ugyanakkor a harcok folytatódása (26%) és a jövő bizonytalansága (18%). A biztonsági tényező mellett az államba vetett bizalom nem túl magas szintje is aggasztja az állampolgárokat – mindössze a válaszadók 43%-a várja ezt magasra 2050-ben.
„Természetesen az ukránok továbbra is a korrupcióról beszélnek, amelynek a megnyilvánulási formái minimalizálása nélkül lehetetlen egy sikeres, gazdaságilag fejlett ország fejlődése. De a válaszadók mindössze 39%-a gondolja úgy, hogy Ukrajna képes lesz 2050-re csökkenteni a korrupció mértékét. Ugyanakkor állami szinten számos intézkedést hajtanak végre és már végre is hajtottak az állami ügyintézés digitalizálásával kapcsolatban, amely meggyőződésem szerint a fő biztosíték a korrupció ellen. Manuálisa, kevesebb megvesztegetéssel hozott döntést jelent”
– hangsúlyozta a képviselő.
A pártvezér hozzátette, hogy az ukránok ennek ellenére érezhetően optimisták a gazdaság fejlesztésébe bevont külföldi befektetéseket illetően – a megkérdezett ukránok 72%-a véli úgy, hogy 2050-re az ország képes lesz külföldi befektetéseket vonzani, mert ezek a gazdaság fellendülésének fontos forrásai: munkahelyteremtés, innovációk megvalósítása és gazdasági növekedés.
A parlamenti képviselő azt is megjegyezte, hogy az ukránok, amint azt a Gradus Research felmérésének eredményei is bizonyítják, egy olyan országot szeretnének látni, amely még egy évtized után is ragaszkodik a demokratikus normákhoz – a válaszadók 66%-a véli úgy, hogy Ukrajna 2050-ben is megőrzi a demokratikus elveket. Ugyanakkor jelenleg attól tartanak, hogy a háború miatt demográfiai válság is kialakulhat – így vélekedik a válaszadók 12%-a.
Komoly aggodalomra ad okot a migráció okozta elnéptelenedés, az alacsony születésszám és a háború hatásai, mivel a népesség nagysága közvetlenül befolyásolja a gazdasági kapacitást és a fejlődést. A stabil népesség fenntartásához szükségesnek tartják a migránsok visszatérését és a születésszám növelését szolgáló feltételek megteremtését.
„Az ukránok mindössze 10%-a számít idei visszatérésre, 14%-uk – 2025 utánra tervezi, de az állampolgáraink túlnyomó többsége még nem döntött a feltételekről. Az okok nyilvánvalóak – a biztonsági tényező, a nem tisztázott foglalkoztatási kilátások, a tönkrement lakások, lakásszerzés lehetetlensége, lakásért álló sorok, amelyekben évtizedek óta vannak az emberek, de már dolgozunk rajta”
– hangsúlyozta Olena Suljak.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az ukránok túlnyomó többsége úgy véli, hogy a háború 2050-re véget ér, de az állampolgárok nagy része aggódik az általa okozott demográfiai válság miatt – közölte pénteken Olena Suljak. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1737200880 [modified] => 1737139561 ) [title] => Az ukránok 85 százaléka biztos abban, hogy a háború 2050-ig befejeződik – Suljak [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=229756&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 229756 [uk] => 229761 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 229757 [image] => Array ( [id] => 229757 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/suljak-1.jpg [original_lng] => 32935 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/suljak-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/suljak-1-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/suljak-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/suljak-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/suljak-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/suljak-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/suljak-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1737135146:2 [_thumbnail_id] => 229757 [_edit_last] => 12 [views_count] => 3259 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 831911508002 [_oembed_6cff6a122e72300b253c4d9595bbe11c] =>
For the first time, a majority of Poles believe the war in Ukraine should end even if it means Kyiv ceding part of its territory or independence.
Support for that view now stands at 55%, more than double the 24% found two years ago.
A háború eredményeként Ukrajnában egyes városok egyszerűen eltűnhetnek, mindez azonban a pusztítás részletes felmérésétől függ majd – jelentette ki hétfőn Olena Suljak kormánypárti parlamenti képviselő, az államhatalom-szervezési, helyi önkormányzati, regionális fejlesztési és városrendezési bizottság vezetője egy televíziós műsorban, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Suljak az ukrán televízió non-stop háborús adásának nyilatkozva elmondta: „A már elpusztult települések között sajnos vannak falvak, városok. Tavaly fogadtuk el az erre vonatkozó jogszabályt, amely elsősorban a megszállt területeket érinti.” Hozzátette: ez előírja, hogy a helyreállítás megkezdése előtt stratégiai dokumentumot kell készíteni Átfogó helyreállítási program címmel.
A parlamenti bizottsági elnök jelezte, hogy a dokumentumban több dolgot kell elemezni: a gazdaságot (működő vagy visszatérő vállalkozásokat beleértve), a demográfiai helyzetet (hányan fognak élni ezen vagy azon a településen), a bányászat kérdését, valamint a környezeti összetevőket (megsemmisült épületek újjáépítését stb.). „Ezt követően lehet csak megbeszélni, hogy mit állítanak helyre és mit nem. És csak ezután lehet áttérni a közvetlen tervezési és kivitelezési munkákra” – magyarázta Olena Suljak.
Arra a tisztázó kérdésre, hogy lehetnek-e olyan települések, amelyek egyszerűen eltűnnek, azt válaszolta a parlamenti szakbizottsági elnök: „Sajnos lehetnek ilyen városok, de részletes elemzés és megfelelő számítások után.”
The Russians destroyed hundreds of churches and prayer houses in #Ukraine.
President #Zelensky shared a video showing what many historic church buildings look like today as a result of the Russian invasion. pic.twitter.com/1A3IZD76Rz
A tömeges rakétatámadások a lakások nagyszabású megrongálódásához vezetett, jelentősen megnőtt az erről szóló bejelentések száma a Gyija alkalmazásban – számolt be az RBK-Ukrajina Olena Suljak, a Nép Szolgája párt vezetőjére hivatkozva.
„A bejelentések száma, a mai adatok szerint, több mint 280 000. A megrongálódott ingatlanok területe több mint 19,369 millió négyzetméter” – közölte Suljak.
Egyben emlékeztetett arra, hogy a megrongálódott lakások tulajdonosai kártérítési kérelmet nyújthatnak be elektronikus formában vagy a Gyija honlapján, valamint papír alapú kérvényt a szolgáltatási központokban vagy a közjegyzőknél.
„Ezt követően a kérelmét a helyi hatóságok által létrehozott bizottságnak kell megvizsgálnia, megállapítja a kártérítéshez való jogot, ellenőrzi a dokumentumokat és a nyilvántartásokat. A bizottság felméri a károkat” – magyarázta Suljak.
Elmondása szerint a kártérítés jogosságát, típusát és az összegre vonatkozó következtetést az orosz agresszió következményeit felszámoló Alaphoz kell benyújtani, amely biztosítja a kártérítést.
„A Parlament a 7198-as számú, a megrongálódott lakások tulajdonosai kártérítéséről törvénytervezet második olvasatban való megvitatására készül. Az emberek kártérítést kaphatnak anélkül, hogy megvárnák az Oroszországi Föderáció jóvátételét. Az állam már most mindent megtesz annak érdekében, hogy minden otthont újjáépítsenek” – jelentette ki a parlamenti képviselő.
