Az éjszakai, az energetikai infrastruktúra elleni hatalmas orosz támadás miatt az ukrán atomerőművek kénytelenek voltak csökkenteni a termelési kapacitásukat – jelentette ki Anatolij Zamulko, az Ukrán Energiaügyi Felügyelet vezetője a Jedinij Novini telemaraton adásában.
Az atomerőművek kapacitásának névleges értékre emelése fokozatosan fog történni, amint az energiaipar helyreállítja az ellenség támadásai által megrongált hálózatokat, jegyezte meg.
A mérnökök már végzik a sürgősségi helyreállítási munkálatokat, hogy a fogyasztók áramellátását helyreállítsák, és a berendezéseket a lehető leghamarabb helyreállítsák.
„Sajnos a mai hatalmas támadás következtében a korábban előre jelzett fogyasztáskorlátozási intézkedések mértékét kénytelenek voltak megnövelni. Ukrajna több régiójában vészhelyzeti áramszünetet vezettek be. Az áramszünetek időpontjáról a régiójában működő elosztórendszer-üzemeltető (oblenerho) hivatalos oldalain lehet tájékoztatást kapni” számolt be az Energiaügyi Minisztérium.
Ezenkívül a Zaporizzsjei Atomerőmű ideiglenesen külső energiaellátás nélkül maradt. Jelenleg a 330 kV-os vezeték áram alatt van. A 750 kV-os vezeték azonban továbbra is le van kapcsolva.
Az oroszok által az energiainfrastruktúrára és az atomerőművek teljesítményére mért csapások során a nukleáris biztonságra vonatkozó nemzetközi követelmények súlyos megsértése nem maradhat észrevétlen a világközösség számára. A cikk hangsúlyozza, véget kell vetni Oroszország energetikai terror politikájának.
Mindhárom Ukrajna ellenőrzése alatt lévő atomerőmű kénytelen volt csökkenteni az energiatermelését november 19-én, miután az oroszok megtámadták az erőművek közelében lévő energiatermelő létesítményeket – áll a NAÜ-jelentésében.
Az ügynökség emlékeztetett arra, hogy a hmelnyickiji és a rivnei atomerőművek már korábban csökkentették energiatermelésüket a hónap elején végrehajtott akciók miatt.
„Ma, november 19-én, mindkét erőmű tovább csökkentette a termelést, miután mindkét állomás elvesztette kapcsolatát a nagyfeszültségű távvezetékével. A két telephelyen állomásozó NAÜ szakértők a reggeli légiriadó alatt kénytelenek voltak az óvóhelyre vonulni”, áll a jelentésben.
A dél-ukrajnai atomerőmű szintén elvesztette a kapcsolatot egy nagyfeszültségű távvezetékkel. Az állomás jelentése szerint az éjszaka folyamán 11 drónt észleltek a telephely egy kilométeres körzetében.
Összességében a NAÜ adatai szerint „a kilenc reaktor közül négy csökkentette a teljesítményét a támadások után, ami tovább destabilizálta az energiarendszert”.
Ukrajnában a hétfői állapotok szerint a lakóépületek 67%-ában és a szociális intézmények 84%-ában már van központi fűtés – jelentette be Olekszij Kuleba, újjáépítéséért felelős miniszterelnök-helyettes, közösség- és területfejlesztési miniszter a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kuleba elmondta: „A hatalmas orosz légicsapások következményeinek felszámolása, amelyek az ország kritikus infrastruktúráját sújtották, folyamatosan zajlik. A szakszolgálatok helyreállítják a fűtés- és vízellátást.”
Poltava megyében a kazánházak már működnek, a vízvételi helyek és a tisztítótelepek működnek, így az embereknek van vizük. Az iskolák, óvodák és kórházak a szokásos módon működnek. Az elektromos közlekedés visszatért a megszokott útvonalakra, a tervezett áramszünetek által érintett területeken buszok járnak.
Harkiv megyében a vízellátás biztosított, a lakosok 72%-ának már van fűtése. A helyreállítási munkálatok még folyamatban vannak. A sérült kritikus infrastrukturális létesítményekben folytatódik a berendezések ellenőrzése és a károk kijavítása. A metró működik, és további felszíni közlekedési útvonalakat is terveznek.
Dnyipropetrovszk megyében, Pavlohradban az ellenséges támadás következtében az energiaellátó rendszerekben keletkezett károk miatt néhány kazánházat leállítottak, 30%-ukat már bekötötték, és az üzembe helyezési munkálatok folyamatban vannak.
Kuleba közlése szerint Ukrajnában általánosságban a lakóépületek 67%-a és a szociális intézmények 84%-a rendelkezik központi fűtéssel. A helyi önkormányzatok folytatják a fűtés bekapcsolását az intézményekben.
„Minden szolgálat folyamatosan dolgozik a rendszerek stabil működésének mielőbbi helyreállításán. Köszönetet mondunk minden közműszolgáltatónak, javítócsapatnak és energetikai mérnöknek, akik minden nap visszaadják a hőt, a vizet és az áramot az ukránoknak, még a légitámadások alatt is” – tette hozzá Olekszij Kuleba.
Volodimir Zelenszkij elnök korábban bejelentette, hogy Ukrajnában október 28-ra ütemezték a fűtési szezon hivatalos kezdetét. Ugyanakkor egyes közösségekben a szociális intézmények fűtését még korábban megkezdték.
Az Egyesült Királyságban megjelenő The Times hasábjain Roger Boyes geopolitikai elemző arra figyelmeztetett, hogy Ukrajnát rendkívül nehéz tél várja, amely akár Zelenszkij utolsó harca is lehet, ha nem érkezik újabb nyugati támogatási hullám.
A szerző szerint a pénzügyi válság és a politikai akarat hiánya megtörheti az ukrán ellenállást, miközben a Nyugat elszántsága is gyengülni látszik. Boyes az Unian által szemlézett írásában azt írta: utálom ezt kimondani, de Kijev nem fog kitartani tavaszig.
Véleménye szerint „nincs már sem pénz, sem akarat” a háború folytatására, bár elismeri az ukránok kitartását, és több sikeres hadműveletet – például az orosz infrastruktúra elleni támadásokat –, ezek „nem változtatják meg a háború menetét”.
A megfigyelő szerint sem a szankciók, sem az egyedi akciók nem hoznak valódi fordulatot a frontokon.
Az elemző szerint a tél az orosz hadműveletek újabb koncentrált szakaszát hozhatja, különösen a keleti védelmi vonalak ellen. Ha ezek összeomlanak, „megnyílhat az út az ország belseje felé” – írja Roger Boyes, aki úgy látja, Moszkva tavaszra készíti elő a döntő offenzívát.
A szerző kiemelte a háború pénzügyi dimenzióját is, rámutatva, hogy az Európai Unió vizsgálta ugyan a lehetőségét egy reparációs hitelnek Ukrajna számára, amely a befagyasztott orosz vagyonból – mintegy 150 milliárd euróból – származna, de a jogi és politikai akadályok miatt ez aligha valósulhat meg.
Ha sikerülne a teljes összeget átutalni, Ukrajna képes lenne folytatni a harcot. De az ilyen kifizetést a Kreml bizonyosan illegálisnak minősítené és megtámadná a bíróságokon – írta Boyes, aki szerint Európában politikai fáradtság is tapasztalható. „Ezekben a zavaros vitákban rejlik a háborúval kapcsolatos európai fásultság rothadt magja. Ukrajnának csak a jövő év első negyedéig elegendőek a forrásai” – fogalmazott, hozzátéve: világos és jelentős támogatás nélkül Kijev mozgástere gyorsan fogy.
Roger Boyes arra is figyelmeztetett, hogy Oroszország a téli hónapokban fokozhatja a támadásokat az energetikai, infrastrukturális és közlekedési hálózat ellen, ezzel a lakosság kitartását és a háborús támogatást gyengítve, hogy Kijevet Moszkva számára kedvez ő békefeltételek elfogadására kényszerítse.
Az orosz számítás világos: a drónháborúban szerzett új tapasztalataik felhasználásával pokollá tenni ezt a telet az ukránok számára – írja a szerző, aki a cikk végén úgy fogalmaz, hogy a Nyugatnak szembe kell néznie a valósággal, mert a retorikai támogatás nem helyettesíti a tényleges segítséget. Elemzését azzal zárja:: „Készüljetek a békére. A világ nem lesz szép.”
Ukrajnában a fűtési szezon hivatalos kezdete a mai keddre van kitűzve, egyes közösségekben azonban a szociális intézmények már korábban megkezdték a fűtést – jelentette ki Volodimir Zelenzkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elektromos árammal kapcsolatban az elnök jelezte, hogy az ukrajnai helyzet általánosságban stabil. „Elvileg mindenhol helyreáll. A Szumi megyei Sosztkában a legnehezebb a helyzet. Egyes településeken már megkezdődött a szociális intézmények fűtése, de hivatalosan a fűtésnek keddtől kellene beindulnia” – mondta.
Az államfő beszélt az energiaszektor jelenlegi helyzetéről és a télre való felkészülésről is. „Reális forgatókönyvben élünk, és csak így tekintünk rá. Mindent reálisan kell néznünk, és helyre kell állítanunk. Természetesen lehetünk nagyon optimisták, de legyünk realisták. Helyreállítjuk, amit ők elpusztítanak, és megvédjük, amink van” – jegyezte meg.
Az elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna most újraindította néhány szűkösen rendelkezésre álló légvédelmi rakéta szállítását, ami lehetővé teszi az elfogások számának növelését és a veszteségek csökkentését. „Ez egy állandó küzdelem – mi megvédjük magunkat, ők rombolnak, mi újjáépítjük” – tette hozzá.
Zelenszkij arról számolt be, hogy Ukrajna növeli a helyreállító csapatok és a gyorsreagálású parancsnokságok számát, valamint tárgyalásokat folytat nemzetközi partnerekkel az energiasegélyről. „Külön tárgyalok a németekkel. A pénzügyminiszterrel megbeszéltük ezt. Németországban és Olaszországban két cég gyártja a szükséges berendezéseket az áramtermeléshez. Megmutattam neki a szükséges mennyiséget” – mondta.
Az elnök hozzátette, hogy releváns megbeszéléseket folytatott Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, valamint Hollandia képviselőivel is. Szerinte ezek a megállapodások jelentős megerősítést biztosíthatnak az ukrán energiarendszer számára télen.
A gázellátással kapcsolatban az államfő megjegyezte, hogy Ukrajna már előteremtette a szükséges importforrások mintegy 70%-át. „A gáz ma már csak importlehetőség, ami csak az anyagi támogatástól függ. Végül is a gáz a fűtés fontos alapja. A gázhoz szükséges mennyiség 70%-át megtaláltuk. A kormányzat a szükséges mennyiséget teljes egészében biztosítja” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Oroszország teljes áramszünetet próbál előidézni Ukrajnában, hogy fokozza a társadalmi feszültséget az országban – jelentette ki szombaton Kirilo Budanov tábornok, a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályának (HUR) vezetője az Il Foglio című olasz lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Budanov azt mondta: „Nem titok, hogy az oroszok teljes áramszünetet akarnak előidézni Ukrajnában. Emiatt, véleményük szerint, ezek a támadások az ukrán lakosság szociálisan kiszolgáltatott rétegeire hatnak.” Hangsúlyozta, hogy az oroszok elsősorban az alacsony jövedelmű polgárok kiszolgáltatottságára számítanak. Végül is a közepes és magas jövedelmű embereknek mindenféle eszköz a rendelkezésükre áll az áramkimaradások leküzdéséhez, inverterek és akkumulátorok. Sokuknak még saját generátoraik is vannak, amelyekkel fűthetik és világíthatják otthonaikat.
„A katonai és kormányzati struktúrák is régóta fel vannak szerelve generátorokkal, de az orosz támadások által érintett emberek a lakosság szociálisan kiszolgáltatott, alacsonyabb jövedelmű rétegeihez tartoznak” – jegyezte meg a HUR vezetője. Hangsúlyozta, hogy a Kreml célja éppen a társadalmi nyomásgyakorlás Ukrajnára. „Az orosz vezetés teljes áramkimaradást akar létrehozni, mert úgy véli, hogy ez társadalmi elégedetlenséget fog kelteni az országon belül” – összegezte Kirilo Budanov.
A kormány számos sürgős döntést hozott a kritikus infrastruktúra védelmének és helyreállításának felgyorsítása érdekében – jelentette ki szombaton Julija Szviridenko miniszterelnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a miniszterelnök elmondta, hogy a kormány már most is erősíti a kritikus infrastruktúra védelmét. „Gyorsan kell cselekednünk, hogy az embereknek mindig legyen áramuk, fűtésük és vizük, még az ellenséges tüzérségi támadások ellenére is” – tette hozzá.
Mint a kormányfő kifejtette, a rendkívüli ülésen számos olyan döntés született, amelyek hatékonyabbá teszik a kritikus létesítmények védelmét és helyreállítását. Ahogy megjegyezte, ezek lehetőséget biztosítanak az illetékes osztályoknak és szolgálatoknak a források gyors elosztására és a károk helyreállítására.
Szviridenko elmondta, hogy Ukrajnában létrehoznak egy Mérnöki Védelmi Koordinációs Központot, amely egyesíti majd a kormány, a megyei és helyi hatóságok, valamint az infrastruktúra-üzemeltetők képviselőit.
A Központ határozza meg a létesítmények finanszírozásának és helyreállításának prioritásait, koordinálja a tevékenységeket és figyelemmel kíséri a munka végrehajtását, a munkáját pedig Olekszij Kuleba miniszterelnök-helyettes és a Felújítási Ügynökség felügyeli.
Ezzel egy időben a miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány frissítette azon kiadások listáját, amelyeket az állam prioritásként finanszíroz. „A Pénzügyminisztérium mostantól gyorsabban tud majd forrásokat elkülöníteni az állami költségvetésből az energetikai létesítmények építésére, javítására és védelmére, hogy azok támadások idején is működhessenek” – mondta.
Szviridenko arról is beszámolt, hogy a kormány az ülésen olyan döntéseket fogadott el, amelyek lehetővé teszik az energetikai, közlekedési és létfontosságú rendszerek mérnöki védelme kiépítésének felgyorsítását. „A munka minősége és biztonsága feletti ellenőrzés megmarad, de az eljárási rész – a jóváhagyástól a szerződéskötésig – hónapokkal lerövidül” – mondta a kormányfő.
Ukrajnában az energiatermelő létesítmények elleni orosz csapások következtében számos régióban vezettek be vészhelyzeti áramszüneteket – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az Ukrenerho vállalat Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint „éjszaka az ellenség ismét dróntámadásokat indított energiatermelő létesítmények ellen több régióban. Ennek eredményeként ma reggel több megyében áram nélkül maradtak a fogyasztók. A sürgősségi helyreállítási munkálatok már megkezdődtek”.
A vállalat szerint az energiarendszer nehéz helyzete miatt vészhelyzeti áramszüneteket vezettek be Harkiv, Szumi, Poltava, Zaporizzsja, Kirovohrad, Dnyipropetrovszk, Hmelnickij és Cserkaszi megyék egy részében. A korlátozások oka az energetikai infrastruktúra elleni korábbi orosz támadások következményei.
Csernyihihiv megyében az energiaszolgáltató vállalat utasítására óránkénti, három műszakos áramszünetet vezettek be. Ez az ellenség elmúlt hetekben a régió energiainfrastruktúrája ellen indított szisztematikus támadásainak a következménye. A régióban folyamatban vannak a sürgősségi helyreállítási munkálatok.
Ezenkívül csütörtök délután 4 órától a nap végéig Ukrajna minden megyéjében várhatóan két műszakban kapacitáskorlátozási menetrendet vezetnek be az ipari fogyasztók számára.
Borisz Filatov, Dnyipro polgármestere kijelentette, hogy Ukrajnában a lehető legkésőbb kell elkezdődnie a fűtési szezonnak, és felszólította a hatóságokat, hogy az energiainfrastruktúra elleni orosz támadások következményei miatt a kölcsönös vádaskodások helyett egyesítsék álláspontjukat – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a dnyiprói városvezető Facebook-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Filatov kifejtette, hogy a fűtési szezont a lehető legkésőbb kell elkezdeni, és azt egyszerre és központilag kell elindítani az egész országban. „Igen, a hőszolgáltatás megkezdésének eldöntése a helyi önkormányzatoké, és minket egyértelmű szabályok vezérelnek, amelyek kimondják, hogy a kazánházakat akkor indítják el, amikor az átlagos napi levegőhőmérséklet három napon keresztül nem haladja meg a +8 fokot” – írta.
Dnyipro polgármestere szerint az ország energiarendszerének jelenlegi helyzete továbbra is kritikusan nehéz, ezért a fűtés korai megkezdése további problémákat okozhat a rendszer kiegyensúlyozásában. Azt is hangsúlyozta, hogy a víz-, hő- és gázellátás egymással összefüggő folyamatok, amelyek működése az elektromos áram rendelkezésre állásától függ.
„Az áramszünet egyenértékű a vízellátás leállásával. És amikor nincs víz, akkor nincs fűtés sem, mert a víz a hőhordozó” – jegyezte meg a polgármester. Figyelmeztette az állampolgárokat, hogy ne támasszanak túlzott elvárásokat a generátorok használatával kapcsolatban nagyszabású áramkimaradások esetén. „Még a legerősebb generátorok sem képesek teljes mértékben támogatni a rendszert. Lehetetlen csak generátorokkal túlélni az egész telet” – hangsúlyozta.
A polgármester külön bírálta a felelősség nyilvános áthárítását a központi hatóságok és a bűnüldöző szervek között az energialétesítményekben keletkezett károkért. „Amikor három ballisztikus rakéta csapódik be egyszerre ugyanazon a helyen, még egy beton szarkofág sem lesz elég” – írta, hozzátéve, hogy a fő felelősség Oroszországot, mint agresszor államot terheli. Felszólította a kollégáit – a területi közösségek vezetőit –, hogy fogjanak össze és folytassanak konzultációkat a kormánnyal, a Naftohazzal, az Ukrenerhóval és a magán energiaszolgáltatókkal a fűtési szezon összehangolt megkezdésével kapcsolatban.
„Nem fog működni, ha folyamatosan magadra húzod a takarót. Az időben felmelegedett radiátorok miatti demonstratív aggodalom végső soron csak ront a helyzeten – az emberek és mindenki számára. Most azt figyelem, hogyan hárítják át a felelősséget a nyilvános térben a különböző minisztériumok, sőt egyes helyeken a védelmi erők (!) között az orosz légitámadások következményeiért, vagy azért, hogy Ukrajna energetikai infrastruktúrájának egyes objektumai nem voltak kellően védve” – hangsúlyozta Borisz Filatov, azt tanácsolva a polgároknak, hogy előre készüljenek fel a nehéz télre, és hangsúlyozta, hogy „ez biztosan nem lesz könnyű”.
Az oroszok az ország északi részén és Poltava megyében az energia- és vasúti szektorra mérnek csapásokat, hogy káoszt teremtsenek és pszichológiai nyomást gyakoroljanak Ukrajna lakosságára – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij kifejtette, hogy Szumi és Csernyihiv megyék lettek volna az ellenség támadásának iránya a megszállók esetleges nyári offenzívája során. Ekkor vált világossá, hogy az ellenség fő célpontja a Pokrovszk irány. „Ez már régóta történik keleten. Az emberek áram nélkül maradnak. Javítunk, helyreállítunk. Oroszország feladata a káoszteremtés, a pszichológiai nyomásgyakorlás az emberekre az energiaszektorban és a vasúttársaság ellen indított csapásokkal” – magyarázta.
Az elnök emlékeztetett arra, hogy Poltava, Csernyihiv és Szumi megyék határ menti régiók. És a Poltava elleni csapások az oroszok szándékát jelentik, hogy energiaforrás nélkül hagyják Ukrajnát. „Az energiaszektorunkat, illetve az üzemanyag-termelésünk központját támadják” – válaszolta Zelenszkij.
Az elnök szerint Ukrajna álláspontja az orosz infrastruktúra elleni csapásokkal kapcsolatban nem változott. Megjegyezte azonban, hogy a belgorodi irány az Ukrajna elleni csapások egyik legintenzívebb forrása. Ezért Ukrajna célzott csapásokat mér Oroszország határvidékein található létesítményekre, hogy az ellenség érezze a támadások árát.
„Az egyik legintenzívebb irány, ahonnan Ukrajnát támadják, Belgorod iránya. Mindig is voltak rakétatámadások, légitámadások siklóbombákkal onnan. Honnan repülnek rakéták Harkiv megyébe? Honnan jött több száz, már több ezer siklóbomba? Onnan. Harkiv és a megye energetikai infrastruktúráját is támadják” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
