Napi 20 ezer főben maximálják a látogatók számát és bevezetik a névre szóló belépőjegyet Pompejiben, miután idén nyáron több mint 4 millió fővel rekordot döntött a dél-olaszországi régészeti park látogatottsága, és egyes vasárnapokon, amikor ingyenes a belépés, 36 ezren tolongtak az ókori romváros utcáin.
Az új intézkedések november 15-től lépnek életbe – közölte a Pompeji Régészeti Park. A nyári főszezonban emellett idősávokat vezetnek be a látogatásra.
Idén 33,6 százalékkal nőtt a park látogatottsága, és egyelőre napi átlagban csak 11 200 turista kereste fel Olaszország egyik fő idegenforgalmi nevezetességét, de az ingyenes vasárnapokon és néhány normál fizetős napon a látogatók száma már meghaladta a 20 ezret.
Olaszországban minden hónap első vasárnapján ingyenes a belépés az állami múzeumokba, a világörökségi listán is szereplő Pompejiben a legolcsóbb jegy 18 euróba kerül.
Gabriel Zuchtriegel igazgató szerint az új intézkedésekkel csökkenteni akarják a világhírű régészeti park egyedülálló és sérülékeny emlékeinek humán terhelését műemlékvédelmi és biztonsági okokból.
Pompeji tehermentesítése céljából ingyenes retúr buszjáratokat is indítanak más környékbeli látnivalókhoz, így Stabiába, Torre Annunziátába és Boscorealéba.
Célunk egy lassú, fenntartható, kellemes és nem tömegjellegű turizmus megteremtése, és annak kiterjesztése a kulturális kincsekkel teli tágabb térségre – mondta Zuchtriegel.
A hajdan virágzó Pompejit 79-ben temette maga alá a közeli tűzhányó, a Vezúv hamuja, feltárása a mai napig is tart.
Évtizedekkel ezelőtt ellopott ókori freskók kerültek vissza a Pompeji régészeti parkba – közölte az olasz rendőrség – olvasható az Origo cikkében.
Az olasz rendőrség műkincsekre szakosodott egysége tavaly talált rá és foglalta le a freskókat a régészeti leletek nemzetközi kereskedelmére irányuló szélesebb körű nyomozás részeként.
A hat freskó közül hármat – az egyik egy angyalkát, a másik egy női táncost, a harmadik egy női fejet ábrázol –, a Pompeji fő ásatási helyszíntől néhány kilométerre lévő ókori római város, Stabiae két villájának romos falairól lopták el még az 1970-es években, majd kicsempészték őket Olaszországból és az Egyesült Államokban, Svájcban, valamint Nagy-Britanniában élő gyűjtőkhöz kerültek.
Az olasz rendőrség műkincsekre szakosodott egysége tavaly talált rá és foglalta le a freskókat a régészeti leletek nemzetközi kereskedelmére irányuló szélesebb körű nyomozás részeként.
A másik három freskót 2012-ben foglalta le a rendőrség egy illegális ásatáson a Pompeji közelében lévő Civita Giulianában, mielőtt a tolvajoknak lehetőségük lett volna meglógni a leletekkel.
Ugyanezen a helyszínen, amely azóta az illetékes hatóság felügyelete alá került, a régészek tavaly megtalálták a Vezúv 79-es kitörésekor meghalt két ember – feltehetőleg egy fiatal rabszolga és idősebb mestere – maradványait.
Pompeji lakóinak annak idején esélyük sem volt a menekülésre. A természeti katasztrófában meghalt csaknem kétezer ember többsége megfulladt az otthonában vagy a város közterein. A szakemberek szerint a gázok, a hamu és a vulkáni részecskék 10-20 perc alatt boríthatták be a várost.
Ma Pompeji Olaszország második leglátogatottabb régészeti helyszíne a római Colosseum után.
