Törökország délkeleti részén 50,5 Celsius-fokos hőmérsékletet mértek, ami országos rekordot jelent – számoltak be a hatóságok szombaton.
“A Meteorológiai Főigazgatóság adatai szerint július 25-én Silopiban 50,5 °C-os hőmérsékletet mértek, ami új hőmérsékleti rekordot jelent” – írta a török környezetvédelmi minisztérium az X közösségi oldalon. A hatóságok, amelyek nem pontosították, hogy mikor kezdődtek az ország meteorológiai mérései, közölték: pénteken 132 meteorológiai állomáson regisztráltak rekordhőmérsékletet július hónapra vonatkozóan.
Silopi település Sirnak tartományban található, kevesebb mint 10 kilométerre re az iraki és szíriai határtól. A korábbi országos rekordot, 49,5 °C-ot 2023 augusztusában mérték Eskisehir tartományban Törökország nyugati részén.
A hőhullám sújtotta Törökországban több régióban is tűzvészekkel kell szembenézni. Az egyik tűz Karabük tartományban (északon) négy napja ellenáll a tűzoltók erőfeszítéseinek, és több falu lakóit kényszerítette menekülésre. Szerdán tíz erdőmunkás és önkéntes mentő meghalt, miközben egy heves erdőtűzzel küzdöttek Eskisehir tartományban.
A hőhullám, amely az ország nagy részét érinti és a következő napokban is folytatódni fog, helyenként vízhiánytól való félelmet kelt: Cesme üdülőhely, amely az ország nyugati részén lévő Izmir közelében található, bejelentette, hogy szombat estétől vízkorlátozás rendelt el másnap reggelig. Egy július elején közzétett ENSZ-jelentésben idézett tanulmány szerint Törökország területének 88 százaléka ki van téve a sivatagosodás kockázatának.
Más európai országok is szenvednek a hőségtől, többek között Portugália, Franciaország és Németország.
Spanyolországban, Huelva tartományban, El Granado városában június 28-án rekordmagas, 46 fokos hőmérsékletet mértek. A korábbi rekord 45,2 fok volt, amelyet 1965 júniusában Sevilla városában rögzítettek – közölte az Aemet spanyol meteorológiai ügynökség.
Spanyolország más részein is magas hőmérsékletet mértek:
Montoro (Cordoba) – 44,0 °C
Fuentes de Andalucía – 43,9 °C
Morón de la Frontera és Alconchel – 43,5 °C
Andújar – 43,4 °C.
Az előrejelzések szerint az extrém hőség legalább július 1-ig fennmarad. Az Aemet adatai szerint szombatról vasárnapra virradóra is rendkívül magas maradt a hőmérséklet: Gran Canaria egyes részein nem csökkent 30 fok alá. A Pireneusi-félsziget más régióiban is a minimum éjszakai hőmérséklet 28 fok körül mozgott.
Más európai országokban is jelentős a hőség. Június 29-én Olaszországban 21 városban hirdettek ki legmagasabb szintű figyelmeztetést.
A The Guardian szerint a legforróbb régiókban, például Toszkánában, 20 százalékkal nőtt a kórházi beutalások száma, elsősorban idősek esetében, akik kiszáradás miatt szorulnak ellátásra.
Az előrejelzések szerint a hőség még legalább 10 napig tart, és az ország déli területein, valamint a szigeteken a hőmérséklet eléri a 42°C-ot.
Néhány régióban, így Lazio, Umbria, Toszkána, Calabria és Apulia területén megtiltják a kültéri munkavégzést a legmelegebb napszakokban.
A hőség és a szél miatt erdőtüzek is keletkeztek Lazio, Szicília, Kampánia, főként Szardínia területén, ahol néhány óra alatt 24 tűzeset történt.
Franciaországban a hatóságok szinte minden régióban fokozott óvatosságra intenek, és legalább a jövő hét közepéig nem várható enyhülés.
Portugáliában (különösen a déli régiókban és Liszabon fővárosban) a legmagasabb riasztási szint van érvényben. Ott a hőség mellett rendkívül magas az erdőtüzek kockázata is.
Németországban a hőség július 2-án éri el csúcspontját, amikor a hőmérséklet 40 fok körül alakul.
Miközben az északi féltekén rekordot döntő nyári hőhullám tombol, jóval délebbre egy újabb félelmetes éghajlati rekord dőlt meg. Az antarktiszi tengeri jég mennyisége az év ezen időszakához képest soha nem látott mélységbe zuhant.
Az antarktiszi tengeri jég minden évben február vége felé, a kontinens nyári időszakában zsugorodik a legalacsonyabb szintre. A tengeri jég aztán a tél folyamán újra felhalmozódik. Idén azonban a tudósok valami mást figyeltek meg − írta meg a CNN.
A tengeri jég nem tért vissza a várt szint közelébe. Az évnek ebben az időszakában, mióta 45 évvel ezelőtt a méréseket elkezdték feljegyezni, a legalacsonyabb szinten van. Az Egyesült Államok Nemzeti Hó- és Jégadatközpontjának (NSIDC) adatai szerint a jég mintegy 1,6 millió négyzetkilométerrel van a korábbi, 2022-ben felállított téli rekordalacsony szint alatt.
Július közepén az Antarktisz tengeri jege 2,6 millió négyzetkilométerrel volt az 1981 és 2010 közötti átlag alatt. Ez majdnem akkora terület, mint Argentína.
A játék megváltozott
A jelenséget egyes tudósok kivételesnek nevezték − olyannak, ami olyan ritka, hogy az évmilliók során csak egyszer fordul elő.
Ted Scambos, a Coloradói Egyetem boulderi gleccserkutatója szerint azonban nem biztos, hogy hasznos ilyen kifejezéseket használni.
Nincs értelme arról beszélni, hogy az esélyek úgy alakulnak, ahogyan a rendszer korábban működött. A játék megváltozott − mondta a CNN-nek.
A tudósok most azon fáradoznak, hogy kiderítsék, miért történt ez meg.
Scambos szerint több tényező is hozzájárul a tengeri jég visszaszorulásához, többek között az Antarktisz körüli nyugati szelek erőssége, ami összefüggésbe hozható a szennyezés növekedésével.
Az Antarktisz óceáni határától északra lévő melegebb óceáni hőmérséklet, amely keveredik a világ többi óceánjától jellemzően némileg elszigetelt vízzel, szintén része a magyarázatnak − mondta Scambos.
Idén február végén az antarktiszi tengeri jég a feljegyzések kezdete óta a legalacsonyabb kiterjedést érte el.
Az idei tél hosszú távú változást jelezhet az elszigetelt kontinens számára, mondta Scambos.
Valószínűleg az Antarktisz rendszere még nagyon hosszú ideig nem fog úgy helyreállni, mint, mondjuk, 15 évvel ezelőtt, és talán sohasem.
Mások óvatosabban fogalmaznak. „Ez nagy eltérés az átlagtól, de tudjuk, hogy az antarktiszi tengeri jég évről évre nagy változékonyságot mutat” − mondta Julienne Stroeve, a Nemzeti Hó- és Jégadatközpont vezető kutatója a CNN-nek, hozzátéve, „túl korai lenne megmondani, hogy ez az új normális, vagy sem”.
Kaszkádhatások
A tengeri jég létfontosságú. Bár közvetlenül nem befolyásolja a tengerszint emelkedését, mivel már az óceánban úszik, közvetett hatása van. Eltűnése miatt a part menti jégtáblák és gleccserek ki vannak téve a hullámoknak és a meleg óceáni víznek, így könnyebben olvadnak el és törnek le.
A tengeri jég hiánya jelentős hatással lehet az élővilágra is, beleértve a krillt, amellyel a régió számos bálnája táplálkozik, valamint a pingvineket és fókákat, amelyek táplálkozásuk és pihenésük során a tengeri jégre támaszkodnak.
Tágabb értelemben az Antarktisz tengeri jege hozzájárul a bolygó hőmérsékletének szabályozásához, ami azt jelenti, hogy eltűnése a kontinensen messze túlmutató hatásokkal járhat.
A tengeri jég visszaveri a beérkező napenergiát az űrbe, amikor pedig elolvad, feltárja az alatta lévő sötétebb óceáni vizeket, amelyek elnyelik azt.
Az Antarktisz egyes részein már egy ideje riasztó változások figyelhetők meg. Az Antarktiszi-félsziget, a kontinens nyugati oldalából kiemelkedő jeges hegyek szálkás láncolata az egyik leggyorsabban melegedő hely a déli féltekén.
A tudósok szerint a nyugat-antarktiszi hatalmas Thwaites-gleccser − amelyet a végítélet gleccserének is neveznek − már a végét járja a bolygó felmelegedése miatt.
A tudósok becslései szerint a globális tengerszint emelkedése mintegy 3 méterrel nőhetne, ha a Thwaites teljesen összeomlana, ami világszerte pusztító hatással lenne a part menti közösségekre.
Scambos szerint az idei tél rekordalacsony tengerijég-szintje nagyon riasztó jel.
2016-ban az antarktiszi tengeri jég az első nagy visszaesést szenvedte el. 2016 óta alacsony maradt, és most a mélypontra zuhant. Valami fontos dolog a bolygó egy hatalmas részén hirtelen másképp viselkedik, mint amit az elmúlt 45 évben láttunk − fogalmazott.
[type] => post [excerpt] => Miközben az északi féltekén rekordot döntő nyári hőhullám tombol, jóval délebbre egy újabb félelmetes éghajlati rekord dőlt meg. Az antarktiszi tengeri jég mennyisége az év ezen időszakához képest soha nem látott mélységbe zuhant. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1690842420 [modified] => 1690795083 ) [title] => Újabb rémisztő éghajlati rekord dőlt meg [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=156197&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 156197 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 156198 [image] => Array ( [id] => 156198 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/jeg.jpg [original_lng] => 130818 [original_w] => 727 [original_h] => 485 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/jeg-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/jeg-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/jeg.jpg [width] => 727 [height] => 485 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/jeg.jpg [width] => 727 [height] => 485 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/jeg.jpg [width] => 727 [height] => 485 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/jeg.jpg [width] => 727 [height] => 485 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/jeg.jpg [width] => 727 [height] => 485 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1690829357:5 [_thumbnail_id] => 156198 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2662 [_oembed_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] =>
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Majdnem 100 Celsius-fok a hőmérséklet-különbség Argentína és Oroszország között – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn a Facebook-oldalán.
Hozzátették: miközben Magyarországon a sokévi átlag környékén alakulnak a hőmérsékletek, másutt előfordulnak szélsőségek.
Argentínában épp hőhullám van, néhol 40 fok fölé melegszik a levegő, míg az oroszországi Ojmjakonban tegnap -50 fok alá süllyedt a hőmérséklet – írták.
Franciaországban az eddigi legmelegebb májust, Spanyolországban pedig az elmúlt évszázad legmelegebb májusát követik a szélsőséges hőmérsékleti értékek.
Szélsőséges hőség sújtotta az Ibériai-félszigetet és Franciaországot az elmúlt napokban. A magas hőmérsékleti értékek szokatlanul korán jelentkeztek, ez lehet a nyári napforduló előtt valaha tapasztalt egyik legnagyobb hőhullám – írja a Guardian.
Az idei május Franciaországban volt a legmelegebb a meteorológiai mérések kezdete óta, Spanyolországban pedig az elmúlt legalább 100 évben nem volt ilyen hőség az év ötödik hónapjában. A hőmérséklet egyes helyeken nagyjából 10 Celsius-fokkal haladta meg az év ezen időszakának átlagát, ami nagy nyomást gyakorol a veszélyeztetett csoportokra és a légkondicionáláshoz szükséges villamos energia iránti keresletre.
A rendkívüli hőség azután alakult ki, hogy a Földközi-tenger felett a magas légnyomás következtében forró légtömeg áramlott Észak-Afrikából észak felé. A magasnyomású rendszer a hét folyamán Délnyugat-Európa felett tovább erősödött, ami miatt a hőmérséklet tovább emelkedett.
A múlt pénteken, június 10-én a spanyolországi Badajozban 41,6 Celsius-fokos csúcshőmérsékletet mértek, és az év során először 40 fokig emelkedett a hőmérsékletét Portugáliában is. A következő napon Sevillában a 41,6 Celsius-fokot is meghaladta a meleg, tehát jóval a 33 Celsius-fokos átlagos maximumhőmérséklet felett alakult.
Hétfőn, 13-án Franciaországban 38 Celsius-fok volt a csúcshőmérséklet, Madridban pedig 40,7, ahol az átlagos maximális hőmérséklet 30 Celsius-fok körül mozog. Június 14-én a spanyolországi Villarrobledo városában a hőmérséklet elérte a 42,6 fokot, a következő napon a franciaországi Châteaumeillant-ban 37,1 Celsius-fokig emelkedett a hőmérséklet, Dél-Spanyolországban pedig 43 fokos csúcsértékeket jelentettek. Csütörtökön – Franciaországban idén először – Argelliers településen a hőmérséklet meghaladta a 40 fokot.
Az előrejelzések szerint a hétvégén Spanyolországban enyhén mérséklődik a hőmérséklet, de várhatóan fokozódik a hőség Franciaországban. Vasárnapra fokozatosan északkelet felé, a Benelux államok, Németország, majd Lengyelország felé halad a meleg.
Az Egyesült Államok déli területein is rekordmeleg volt az elmúlt napokban. A hőmérséklet várhatóan ezen a hétvégén is nagyon magas marad.
A klímaváltozás nem csak felmelegedéssel, hanem extrém hőmérsékletekkel is jár. Ennek köszönhető az is, hogy a Déli-Sarkon -61 Celsius-fok volt az elmúlt hat hónap átlaghőmérséklete, amely még ott is nagyon hidegnek számít. Mindeközben az északi féltekén minden idők legforróbb nyara pusztított – tudjuk meg a Washington Post beszámolójából.
Az idei télen ott mért átlaghőmérséklet a feljegyzések szerint 1957 óta a leghidegebbnek bizonyult, és 2,5 Celsius-fokkal alacsonyabb az elmúlt harminc év átlagánál.
Az egyelőre pár napja tartó sarki nyár sem hozott enyhülést. Szeptember 30-án, csütörtökön, például -79,4 fokot mértek az antarktiszi fennsíkon, az orosz Vosztok állomásnál.
Moss on ice: Indian scientists’ discovery may change what we know about Antarctica ?❄️
A team of scientists from Punjab has discovered a new moss species in eastern Antarctica and named it Bryum bharatiensis as a tribute to goddess Saraswati. pic.twitter.com/83vGQqKIns
