A karácsony az együttlétről, a szeretetről és közösen megélt örömről szól. Ez volt a vezérmondata a Beregszászi Rezeda Folkműhely félévzáró karácsonyi koncertjének. Az alkalomnak a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai színház adott otthont. Az intézmény 70 növendéke színes műsorral lepte meg a közönséget. A Bimbócska és Rügyecske néptánccsoport moldvai, nyírségi és bukovinai táncokat mutatott be. A hangszeres szekciók növendékei – a cimbalmosok, harmonikások és citerások karácsonyi dalokkal örvendeztették meg a nagyérdeműt. A Rezeda néptáncegyüttes moldvai leánytáncot, regős szokásokat, viski és felcsíki táncokat adott elő. A színvonalas és szívet melengető koncert végén a Csendes éj a „rezedások” és közönség közös előadásában csendült fel. Egymásba kapaszkodva elérhetjük a csillagokat, fogalmazott Orosz-Várady Enikő Beregszászi Rezeda Folkműhely igazgatója.
A Beregszászi Rezeda Folkműhely idén is életre hívta hagyományos szüreti napját, amelynek ezúttal a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház adott otthont. A program során a résztvevőket kézműves-foglalkozások, népi játékok és táncház várta, ahol a fiatal néptáncos- és népzenészpalánták a hagyományos kultúra élő formáival ismerkedhettek meg természetes alapanyagok felhasználásával, vidám, közösségépítő hangulatban.
A Beregszászi Rezeda Folkműhely az elmúlt években a város kiemelkedő hagyományőrző tehetséggondozó műhelyévé vált, ahol fontos szempont a fiatalok megismertetése a magyar népi kultúrával, valamint annak elsajátítása és művelése. A folkműhely oktatói igyekeznek minden éven olyan programokkal szolgálni a diákok számára, ahol a tanulás mellett élményalapú foglalkozások során szippanthatják magukba a magyar népi kultúra csodálatos világát. A mostani alkalommal komplex foglalkozásokkal várták a fiatalokat, amelyeken kézművesség, táncház, népi ének, népi gyermekjátékok szerepeltek a programban.
Orosz Enikő, a Beregszászi Rezeda Folkműhely vezetője elmondta: „Az idei tanévünk jubileumi, hiszen tízéves fennállását méltatja a Rezeda Folkműhely. Az elmúlt évek során is minden évben megszerveztük a rendhagyó szüreti napunkat, és ez most sem maradt el, hiszen a szüret nagyon fontos része a magyar néphagyománynak. Igyekszünk a gyerekeknek bemutatni ‒ különböző kézműves-foglalkozások alkalmával ‒ a hagyományos anyagok megmunkálását, amit az őszi időszakban használtak fel régen őseink is. Egy egész napos komplex programmal várjuk ilyenkor a rezedásokat és természetesen nemcsak a rezedásokat ‒ aki szeretne csatlakozni hozzánk, mindenkit szívesen látunk” – fogalmazott az igazgató.
A rendhagyó szüreti alkalom során négy kézművesoktató segítségével ismerkedhettek meg a gyerekek mélyebben a természetes alapanyagok feldolgozásának folyamatával. Az oktatók a csuhé megmunkálása, gyöngyfűzés és nemezelés által hoztak létre kreatív tárgyakat, melyek a szürethez, az őszhöz kapcsolódtak. Gogola Éva kézművesoktató szerint kifejezetten fontos, hogy a Rezeda Folkműhelyben negyedévente megtartott rendhagyó alkalmak során a gyerekek a népzene és a néptánc mellett a népi kézművességgel is megismerkedhetnek, ami által megismerhetik elődeink kézművesmesterségeit: „Fontosnak tartom azt, hogy a hagyományőrzésben a néptánc, a népzene és népi ének mellett megjelenjen a népi kézművesség is. Mivel napjainkban a gyermekek részesei a hagyományőrzésnek, ezért tudniuk kell, hogy nagyanyáink milyen munkálatokat, milyen funkciókat töltöttek be a mindennapokban. A paraszti kultúrában a kukoricatörés is a szürethez tartozott, s a csuhé leveléből különböző dekorációkat, tárolóedényeket készítettek. A mai nap folyamán a gyermekek két különböző típusú csuhémegmunkálással gazdagodhattak, valamint száraz nemeztechnikával készítettünk tököket, illetve gyöngyfőzésre is lehetőség volt.”
A jó hangulatú szüreti napnak elengedhetetlen része volt a táncház és a népi gyermekjáték. A táncház alatt a talpalávalót a Sodró zenekar szolgáltatta. Orosz Péter, a Rezeda Néptáncegyüttes művészeti vezetője és párja az elengedhetetlen tánclépésekkel ismertette meg a diákokat. A táncművész szerint a gyerekek élvezik a kötetlen táncházi alkalmat, amelyen különböző korosztályú fiatalok együtt mulathatnak, eleveníthetik fel a szüreti hagyományokat.
„A táncház során moldvai és bukovinai táncokkal ismerkedtek a diákok. Úgy gondolom, hogy nemcsak közösségformáló ereje van magának a táncháznak, hanem lehetőség van arra is, hogy a gyakorlatban megélhetik a hagyományokat, a hagyományőrzést és egy kicsit tanulhatnak a népi kultúráról. Azt látom, hogy nagyon jól érzik magukat a gyerekek, felszabadultak mind a táncházi, mind a különböző más foglalkozások alkalmával” ‒ tudhattuk meg Orosz Enikőtől.
Az esemény során fotózóna, gasztronómiai finomságok is várták a fiatalokat. Lehetőség volt szüreti népdalokat is megtanulni, együtt énekelni a zenekarral, valamint az oktatók meséltek a régi báli szokásokról, felvonulásokról, melyek az országban dúló háborús helyzet miatt mára szinte teljesen eltűntek a kárpátaljai közösségek életéből.
A program Csoóri Sándor Alap, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és Magyarország Kormányának támogatásával valósult meg.
Idén is megtartotta hagyományőrző szüreti foglalkozását a Rezeda Folkműhely. A mostani alkalomnak a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház adott otthont. Az eseményen természetes alapanyagok felhasználásával kézműves foglalkozás, táncház és népi gyermekjáték várta a fiatal néptáncos és népzenész palántákat.
A Nemzeti Tehetség Program 2013-ban alapította meg a „Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért” Díjat, amellyel a tehetséggondozásban kiemelkedő munkát végző szakemberek és tehetségsegítők tevékenységét méltatja. Idén a díjazottak között volt Váradi Enikő néptáncos, néptáncpedagógus, újságíró, a Sodró együttes vezetője, a Rezeda Folkműhely igazgatója, a Kárpátalja Néptáncegyüttes ügyvivője, a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai munkatársa, a Visk Jótékonysági Alapítvány ügyvezető igazgatója.
A Beregszászi Rezeda Folkműhely táncosai és zenészei december 18-án ellátogatva Beregszász több oktatási és hivatali intézményébe egy különleges karácsonyi néphagyományt elevenítettek fel, ezáltal is közelebb hozva az ünnepet az itt élők szívéhez.
A regölés a téli ünnepkörhöz tartozó köszöntési forma, mely igen elterjedt a magyar nyelvterületen élők körében. A regölés a legények és házasemberek házról házra járó köszöntő szokása. A regölés a magyarság egyik legarchaikusabb népszokása, fő időpontja december 26. Néhol újévig is jártak a legények, elsősorban a lányos házakhoz, illetve Erdélyben az újdonsült házasokhoz. A regölés hagyománya, szövege és dallama legtovább a Nyugat-Dunántúlon és Székelyföldön maradt fent.
A Beregszászi Rezeda Folkműhely diákjai és tanárai ezt a különleges hagyományt igyekeztek feleleveníteni és eljuttatni Beregszász több intézményébe. A szép viseletekbe öltözött fiatalok a Beregszászi Városi Polgármesteri Hivatalba, a Beregszászi Magyar Konzulátusra, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetségbe, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Beregszászi Középszintű Szervezeténekszékházába, a Bethlen Gábor Líceumba, a Kossuth Lajos Líceumba, valamint a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány munkatársaihoz látogattak el és vitték el a karácsonyi, újévi jókívánságaikat és kántálóénekeiket, valamint táncaikat.
Váradi Enikő, a Rezeda Folkműhely igazgatója elmondta: „Fontosnak tartottuk, hogy ezt a különleges téli ünnepkörhöz kötődő népszokást a városban minél több helyre eljuttassuk és élő hagyományként be is mutassuk. Jó volt látni, hogy örömmel fogadták mindenütt, és nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk. A faluhelyeken máig erősen élnek a betlehemes népszokások Kárpátalja-szerte. Mi idén a regölés hagyományát szerettük volna bemutatni, amelyet férfiak műveltek, de mindezt kiegészítettük férfi verbunk tánccal, köszöntő népi szövegekkel, valamint karácsonyi kántálóénekekkel” – mondta el Váradi Enikő.
A regölés, a hozzá kapcsolódó szokás és ének olyan, csak a Kárpát-medence magyarságára jellemző, különleges köszöntőrítus, amely történetileg több ezer évet ölel fel. Honfoglalás előtti történeti rétegével, dallam- és hangzásvilágával, több történelmi kor jellegzetességeit magában foglaló egységével és magát megújító, tovább éltető képességével kuriózum Európában – véli a szakirodalom. A Rezeda Folkműhely diákjai a regölő jókívánságok mellett gyönyörű karácsonyi kántálóénekekkel és táncokkal tették hangulatossá a karácsonyra hangoló kis műsort. A diákok felkészítői Váradi Enikő és Orosz Péter voltak, zenei kíséretben közreműködött Halász Bertalan, a Rezeda Folkműhely harmonikaoktatója, valamint Makó Jázmin, a folkműhely hegedű szakos hallgatója.
A beregszászi Rezeda Folkműhely növendékei számos helyen bizonyították már elkötelezettségüket és profizmusukat. Köszönhető ez annak is, hogy a szakmáját jól ismerő, lelkiismeretes és tehetséges pedagógus gárda segít nekik tovább vinni a magyar népi kultúra tánc és zenei örökségét. Már hagyománnyá vált, hogy a Rezeda folkműhely év végén karácsonyi és egyben évzáró ünnepi műsort tart, ahol az ifjú néptáncosok és népzenészek megmutathatják szüleiknek, rokonaiknak, mit tanultak az év folyamán. Elsőként a hangszeres gyerekek léptek fel, köztük is a cimbalmosok. Bár ebbek a hangszernek a megszólaltatása nem egyszerű, a kicsik mégis felnőtteket meghazudtoló ügyességgel adták elő a produkciójukat. Majd következtek a harmonikások, citerások és a hegedűn játszó gyerekek. Vámosi Csaba anyaországi oktató a háború kitörése óta rendszeresen foglalkozik a kárpátaljai gyerekekkel, akikre nagyon büszke az elért sikereik miatt. A hangszeres szekciót a néptáncosok követték. A színpadon az apróságok mellett a nagyobb lányok és fiúk is megcsillogtatták tehetségüket. A jelenlévők mezőföldi, nyírségi és felcsíki táncokat láthattak. A produkciók mindegyikén látszott a kemény munka és a tökéletességre való törekvés. A folkműhely vezetői úgy vélik, hogy a magyar népi kultúra, néptánc és népzene fiatal kortól való megismerése és elsajátítása fontos szerepet játszik a gyerekek személyes, társadalmi és kulturális fejlődésében, valamint a nemzeti identitás megőrzésében. A Rezeda Folkműhely minden nehézség ellenére sikeres évet zárt, ezt nem csupán a gálakoncerten látott színvonalas műsor, hanem a versenyeken elért dobogós helyezések is alátámasztották. A előadás végén karácsonyi dalokat hallhattak a szülők és a megjelent vendégek, ami örömmel töltötte el mindenki szívét. Karácsony közeledtével pedig a fiatalok sem távoztak üres kézzel, hiszen a szívet melengető műsorért cserébe ajándékcsomagokkal térhettek haza.
Idén is megrendezték a hagyományossá vált szüreti napot a Beregszászi Rezeda Folkműhelyben. Az esemény során a folkműhely diákjai különböző kézműves foglalkozásokon, táncházban és a szüreti hagyományokat bemutató kulturális programokon vehettek részt.
A Beregszászi Rezeda Folkműhely az elmúlt években a város kiemelkedő hagyományőrző tehetséggondozó műhelyévé vált, ahol kiemelten fontos szempont a fiatalok megismertetése a magyar népi kultúrával, valamint annak elsajátítása és művelése. Ebből adódóan a folkműhely oktatói igyekeznek minden éven olyan programokkal szolgálni a diákok számára, ahol a tanulás mellett élményalapú foglalkozások során szippanthatják magukba a magyar népi kultúra csodálatos világát.
A mostani szüreti alkalom kézműves-foglalkozással indult, melynek során a gyerekek természetes alapanyagok segítségével ismerkedhettek az egykori népi mesterségekkel. A Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja jóvoltából Nagyné Szakadáti Rita a szövéstechnika alapjaival ismertette meg a gyerekeket az őszi, szüreti témakörhöz kapcsolódó alapanyagok felhasználása által. Gogola Éva a nemezelés világába kalauzolta a fiatalokat, akik különböző őszi tematikájú dísztárgyakat készíthettek el. Danku Margaréta, aki a csuhéfonás és az abból készített tárgyak egyik kiváló mestere, most a kukoricából és annak leveléből fantasztikus babákat és állatokat készített a gyerekekkel, míg Horvát Erika által egy egészen régi és mára már szinte feledésbe merült kézműves technikával ismerkedhettek az érdeklődők, méghozzá a vesszőfonás mesterségének alapjait sajátíthatták el.
A program folytatásaként Váradi Enikő, a Rezeda Folkműhely igazgatója mesélt a gyerekeknek a szüreti szokásokról, melyek Kárpátalja településein is eleven hagyományként mind a mai napig fellelhetők. Bár a jelenlegi helyzetben a bálokat sajnos nem tudják megtartani, de így is valamilyen formában igyekeznek a szürethez köthető programokkal szolgálni. „Számunkra a folkműhelyben kiemelten fontos, hogy a gyerekek ne csak ismerjék, de a gyakorlatban is tudják, miről szól a szüret, milyen szokások köthetők hozzá, hogyan zajlott egy hagyományőrző szüreti nap, miért volt ez fontos mindenütt. Ezért az esemény folyamán terméskiállítást is készítettünk, ezzel jelezvén, hogy az idén is sikerült szép termést betakarítani, a gyerekek maguk is hoztak hozzá alapanyagokat, a kézművesek által hozott anyagokból pedig különböző kompozíciókat készítettek. Ennek köszönhetően csináltunk egy fotózónát, amit nagyon intenzíven ki is használtak. Hiszen a mai kornak elengedhetetlen része a fotó, a selfie, gyakorlatilag egy kis innovációval társítva a szüreti hagyományokat is tovább lehet építeni, ami azért is jó, mert eleven, élő hagyományról beszélhetünk, nemcsak a múlt részeként, de a jelenben is lehet trendi és egyben értékteremtő is egy ilyen foglalkozás” – mondta.
A program további részében a műhely ifjúsági táncegyüttese bemutatta a csősztáncot, valamint a csőszök egész nap igyekeztek helytállni és védeni a kiállítást. Így a gyerekek megismerkedhettek azzal is, hogy milyen funkciója volt a csőszöknek a szüreti alkalmak, bálok során. A nap további részében a Sodró együttes által táncházi mulatságra került sor, ahol kicsik és nagyok is megmutathatták táncostudásukat. A mostani táncházi alkalmon a fiatalok magyarbődi és szilágysági táncokkal ismerkedtek, valamint szüreti népdalokkal, polgári játékokkal és táncokkal. A fantasztikus hangulatot követően nem maradt el a gasztronómiai kóstoló sem, a diákok és szüleik hagyományos süteményekkel, finomságokkal készültek, amelyet a műhely apraja és nagyja az esemény végén jóízűen elfogyaszthatott.
A program a Csoóri Sándor Alap és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósult meg.
Nagy sikerrel rendezték meg a negyedik Rezeda Folktábort Beregszászban. A négynapos edzőtábor célja a folkműhely diákjainak készségfejlesztése volt. Az augusztus 5. és 8. között zajló eseményen közel hatvan gyermek táncolt, népzenélt, énekelt és kézműveskedett.
Immáron negyedik alkalommal szervezte meg a Rezeda Folkműhely hagyományos nyári edzőtáborát, melyet idén két fő tájegység köré építettek: a haladó táncosok és zenészek felcsíki táncokkal és zenével ismerkedtek, az utánpótlás- és kezdő csoportok pedig nyírségi, szatmári muzsikával és táncokkal. A tábor célja, hogy a gyerekeket felkészítsék az őszi félévre, valamint hogy négy napon keresztül minél szélesebb körű alapismereteket szerezzenek a résztvevők az adott tájegységről, melyeket aztán egész évben még szélesebb körben ismerhetnek meg és sajátíthatnak el.
A program kapcsán Váradi Enikő, a Beregszászi Rezeda Folkműhely vezetője elmondta: „A tábor gondolata a Covid-járvány idején fogalmazódott meg bennünk, amikor a tavaszi időszakban a korlátozások miatt nem tudtunk foglalkozásokat tartani. Így jött az ötlet egy négynapos nyári tábor megszervezésére. Aztán a háború kitörése is nehéz helyzetbe hozta az oktatást, ezért úgy gondoltuk, hogy szükség van a nyári edzőtáborra. A tábor ideje alatt valósítjuk meg a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja néptáncos mentorprogramját. Nem havonta járnak ki hozzánk az oktatók, hanem egy közös egyeztetés után a nyári edzőtábor során érkeznek Nyíregyházáról mentoraink, Antal Roland és Antal Dóra néptáncpedagógusok, akik a négy nap folyamán intenzív foglalkozásokat tartanak mind a kezdő, mind a haladó táncosaink számára. Viszont mivel a folkműhelyben nem csak táncosok vannak, így a zenészszekció is foglalkozásokat tart ilyenkor.”
A hét folyamán nemcsak a folkműhely diákjai vettek részt a foglalkozásokon, hanem a szervezők nyitottá tették a programot azok számára is, akiket érdekel a műhelyben zajló oktatás. A négy nap során közel hatvan gyermek zenélt, táncolt, énekelt és kézműveskedett. A diákokkal a néptánc szekcióban Antal Roland és Antal Dóra, a Nyíregyházi TáncTanoda vezetői, valamint Orosz Péter és Váradi Enikő, a Rezeda Néptáncegyüttes művészeti vezetői foglalkoztak. A zenészekkel a folkműhely tanárai oktatták a diákokat: Halász Bertalan harmonikán, Lemen Iván népi hegedűn, Simon Sarolta citerán. Balogh Marianna, a Sodró együttes énekese, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem diákja népiének-oktatással színesítette a tábor programját, Gogola Éva pedig egész héten népi kézművességgel, nemezeléssel tette érdekesebbé a foglalkozásokat. A szabadidős tevékenységek során a fiatalok számára lehetőség volt különböző sporttevékenységeket is folytatni. A tábor ideje alatt nem maradhatott el a kedvelt élőzenés néptáncalkalom sem, amikor kicsik és nagyok egyszerre mulattak.
A Beregszászi Rezeda Folkműhely augusztus 15-től várja a jelentkezőket a következő tanévre néptánc, népi harmonika, népi hegedű, brácsa, nagybőgő, citera, cimbalom, népi ének szekciókba. A folkműhelyben 6 és 18 év közötti, a népzene és a néptánc iránt érdeklődő fiatalok jelentkezését várják. Jelentkezni a rezeda.beregszasz@gmail.com címen lehet.
Továbbra is mindennaposak az áramszünetek Kárpátalján, sajnos már az sem ritka, hogy napi 16 órán át kell nélkülözni a villamos energiát. Ez mind a lakosságot, mind az intézményeket kihívások elé állítja. Bár a napokban az illetékesek úgy nyilatkoztak, hogy az előttünk álló időszakban a helyzet az import növelésének és a helyreállítási munkálatoknak köszönhetően javulhat, viszont nem árt felkészülni arra, ha mégsem jönnének be a legoptimistább várakozások. Vidékünkön a felkészülést a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat segíti, hiszen az elmúlt időszakban több tehetséggondozó intézménynek is generátorokat biztosított annak érdekében, hogy a továbbiakban is folytatni tudják a fiatalok pallérozását. A Mathias Corvinus Collegium kárpátaljai központja több száz fiatallal foglakozik éves szinten, így természetesen számukra is fontos, hogy a képzéseiket, valamint a különböző programjaikat zavartalanul meg tudják tartani. Számukra most egy nagy teljesítményű dízel generátort adtak át. Az MCC mellett egy kisebb generátort kapott a Rezeda folkműhely is, ahol szintén folyamatosak a foglalkozások. Bár mindegyik intézményvezető szerint az lenne a legjobb, ha a generátorok a raktárban maradnának, viszont tartanak az előttünk álló időszakra várható áramkimaradásoktól is. Ennek megoldásában ezért fontos a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat által nyújtott segítség a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának közreműködésével.
Nagydobronyi, tövisháti, mezőföldi táncokat, galgamenti gyermekdalokat, szilágysági muzsikát és még megannyi, a szemnek és fülnek kedves produkciót láthattak és hallhattak a megjelentek a Rezeda Folkműhely tanévzáró ünnepségén. A magas színvonalú produkciók bemutatásának helyszínéül idén is a Beregszászi Megyei Magyar Drámai Színház szolgált. Várady Enikő, a folkműhely vezetője beszédében elmondta, hogy amikor 2016-ban elindították a képzéseket, akkor a legfőbb céljuk nem csupán az volt, hogy a gyerekek minőségi szinten ismerjék meg a magyar népi kultúrát, hanem a saját nyelvükké tegyék, amit megőriznek és tovább is adnak. Az Impressziók egy felvonásban címet viselő gálakoncerten a néző úgy érezhette, hogy nem is gyerekekről van szó, hanem profi felnőtt táncosokról. Hiszen a produkciók mindegyikén látszott a munka, a tökéletességre törekvés és az is, hogy a gyerekek bizony élvezik is, amit csinálnak. A Rezeda Folkműhely minden nehézség ellenére sikeres évet tudott zárni, ezt nem csupán a gálakoncerten látott színvonalas műsor, hanem a versenyeken elért dobogós helyezések is alátámasztják. Pércsi Mártonra a Szól a fülemüle népzenei és néptánc tehetségkutatón figyeltek fel, akinek felajánlották a Budapesti Táncművészeti Egyetem ifi képzőjében való továbbtanulás. A Rezeda Folkműhely táncosai mellett természetesen a citerások, cimbalmosok és hegedűsök is bemutatták megszerzett tudásukat. Vámosi Csaba anyaországi oktató a háború kitörése óta rendszeresen foglalkozik a kárpátaljai gyerekekkel, akikre nagyon büszke az elért sikereik miatt. A folkműhely vezetői úgy vélik, hogy a magyar népi kultúra, néptánc és népzene fiatal kortól való megismerése és elsajátítása fontos szerepet játszik a gyerekek személyes, társadalmi és kulturális fejlődésében, valamint a nemzeti identitás megőrzésében. A magyar népi kultúra ápolása és megismerése hozzájárul a nemzeti összetartozás érzésének erősítéséhez, mivel a közös hagyományok és értékek ápolása összeköti az embereket. Ez különösen fontos lehet a globalizált világban, ahol a helyi kultúrák megőrzése kihívást jelenthet. Ezt szem előtt tartva munkálkodik a Rezeda folkműhely és a beregszászi színház is. A Rezeda Folkműhely tanári gárdájának odaadó munkájának is köszönhető, hogy a kárpátaljai gyerekek olyan szinten néptáncolnak és népzenélnek, hogy azt az anyaországi szakemberek is elismerik.
