A magyar Ökumenikus Segélyszervezet már a háború előtt is aktív volt Ukrajnában, az orosz támadás után pedig bővítették tevékenységüket az országban. Lehel Lászlót, a segélyszervezet elnök-igazgatóját munkájukról és tapasztalataikról kérdezte az Index.
Lehel László az elmúlt időszakban többször is járt Ukrajnában, munkatársaik állandó jelleggel az országban tartózkodnak. Az Ökumenikus Segélyszervezet ukrajnai működésének történetét az Index kérdésére onnan kezdte, hogy az 1998-as árvíz során, amikor Kárpátalján segítettek, úgy döntöttek, hogy maradnak, létrehoztak egy szociális központot, és hivatalosan is bejegyezték a segélyszervezetet Ukrajnában.
Ez adta az alapját a gyors és hatékony munkának, a beregszászi irodájuk elkezdett kapcsolatokat építeni a Kárpátalján túli hasonló civil szervezetekkel, összesen tizenöt ilyen csoporttal alakult együttműködési platform. Közülük a háború előtt többen jártak Magyarországon, tanulmányozták az ökumenikusok tevékenységét, a szociális rendszert, a feladatmegosztást. Magyar mintára létrehoztak Herszonban egy anyaotthont, ebben segítséget nyújtott az Ökumenikus Segélyszervezet és a magyar külügyminisztérium is.
A háború február végi kirobbanása után első lépésként megerősítették a beregszászi irodát, ezzel párhuzamosan létrehozták a lembergi humanitárius központjukat is. Ebben az időszakban a segélyszervezetek visszahúzódtak Lemberg térségébe. A következő lépés, hogy a finnekkel közösen az elsők között működtetni kezdtek egy kijevi irodát.
Ez a három területi iroda most is aktív, mindegyiknél töltenek be vezető pozíciót magyarok, az oldalukon többek között helyi szakemberekkel, projektvezetőkkel, adminisztrátorokkal, pénzügyi szakemberekkel. Lehel László hangsúlyozta: olyan, működőképes rendszert kellett összerakniuk, ami átlátható, mindent könyvelnek, és meg kell felelni a törvényi előírásoknak. Egész Ukrajnára kiterjedő működési engedélyük van az ukrán hatóságoktól.
Ezek az irodák aktívan segítettek abban, hogy a Kárpátalján túlra, például Zaporizzsjába, Ternopilba, Poltavába, Harkivba, Ivano-Frankivszkbe, valamint Odesszába és Herszonba is jelentős segítséget juttassanak el.
Lehel László arról is beszámolt, hogy már több mint 1450 tonna élelmiszert, higiéniai terméket és egyéb természetbeni adományt szállítottunk. A központi raktárunk Kárpátalján van, sok esetben át kell rakodni ukrán teherautókra, mert nincs olyan, aki Magyarországról vállalná, hogy a háborús övezet közelébe menjen. Ilyenkor helyi ukrán kamionsofőrökkel visszük tovább a szállítmányokat. Az átadás és a szétosztás is dokumentált, kalkulációink szerint az összérték meghaladja az ötmilliárd forintot. Eddig összesen mintegy 220 ezer embernek segítettünk.
Pszichológiai segítséget is nyújtottak már háromezer főnek, gyerekeknek és nőknek, főleg a frontvonalakhoz közeli térségben. 62 kisebb partnert is támogatnak 620 ezer dollárral, ezek néhány fős szerveződések, a menekültek között dolgoznak. A Rugalmas Felhasználású Támogatások projekt keretében egy kis szervezet maximum tízezer dollárt kaphat.
Egy másik projektben anyagi támogatást biztosítanak, de ezt nem úgy kell elképzelni, hogy a sorban állók között szétosztják a pénzt. A Többcélú Készpénzes Segítségnyújtás elnevezésű programban gondos elemzőmunka folyik a belső menekültek körében, ezt a helyi hatóságokkal is egyeztetik, ez alapján kerülnek kiválasztásra a támogatásban részesülő családok, akik hitelkártyát kapnak, erre történik az utalás. Eddig több mint húszezer fő kapott havi rendszerességgel ilyen támogatást, 4,5 millió dollárnyi összértékben.
32 millió forint értékben tűzifát is osztottak Kárpátalján, és több mint hetven nagy generátort szállítottak Ukrajnába, különböző intézményeknek és kórházaknak. 800 ezer dollár értékben kályhákat is juttattak befogadóközpontoknak és családoknak Harkiv környékén. Több mint 250 menekültszállást támogatnak az országban.
Az Ökumenikus Segélyszervezet az infrastruktúra fejlesztésében, helyreállításában is szerepet vállal. Már áprilisban jártak például Bucsa környékén, nem sokkal az oroszok kivonulása után, a helyi polgármester szerint ők voltak az első nemzetközi segélyszervezet a helyszínen. Generátorokat, élelmiszereket vittek, megállapodtak egy kis körzeti orvosi rendelő létrehozásában, valamint az egyik iskola rendbetételében, és egy konténeróvodát is kialakítottak.
Remény és halál
Az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatóját arról is kérdeztük, hogy milyennek érzik az ukrajnai közhangulatot az orosz támadás óta.
Változó tapasztalataink vannak. Az első a rettenetes felháborodás volt, egyfajta vérig sértettséget éreztek a büszkeségükben. Komoly összefogás jött létre, ritkán látni olyan szintű szolidaritást, amit a helyiek mutattak például a segélycsomagok gyűjtésében, válogatásában. Később jött egy mélypont, amikor az erős orosz támadások következtében területeket veszített Ukrajna. A legutóbbi időszakban, a sikeres ukrán ellentámadások után inkább a remény a jellemző. Megváltozott a közhangulat – fejtette ki Lehel László, hozzátéve: az áramkimaradásokra valamilyen szinten már tud készülni a lakosság, mert legtöbbször értesítést kapnak arról, hogy mikor nem lesz áram. Ezeket az időszakokat generátorokkal próbálják áthidalni, nagy igény van az ilyen eszközökre.
Mindemellett a Kárpátalján olyan nyugdíjasok is kérnek tőlük segítséget, akik nem menekültek, de nehézségeik vannak, legutóbb 650 egységcsomagnyi élelmiszert osztottak szét köztük.
Az elnök-igazgató úgy tapasztalta: bár látni a reményt, de az ember nap mint nap szembesül a kegyetlen elmúlással, látja a halottszállító járműveket, és a temetőkben az elhunytaktól búcsúzó tömegeket. Szívbe markoló látvány, de a halál mellett mégiscsak van valami remény az emberekben, hogy egyszer vége lesz ennek az időszaknak.
Lehel László arról is beszélt lapunknak, hogy a munkatársaik ott élnek Lembergben, Kijevben és Beregszászon, a projektek folyamatosan zajlanak, a magyarországi központ rendszeres beszámolókat kap ezekről. A segélyszervezet vezetője a tervek szerint februárban utazik legközelebb Ukrajnába, meghívást kapott többek között Herszonba.
Lehel László a pénzügyi háttérről elmondta, hogy több lábon állnak: a magyarországi gyűjtés lehetővé teszi, hogy Budapesten menekültközpontot működtessenek, emellett az ukrajnai tevékenységükben szorosan együttműködnek a kormánnyal, azon belül is a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, valamint nemzetközi pályázatokon is indulnak. Nyugat-európai szervezetek is csatlakoztak hozzájuk, támogatják az ökumenikusok projektjeit, „kiemelt szerepünk van a koordinációban, a nemzetközi csapat zászlóvivői vagyunk”.
