„Minden Ukrajnából menekült szabad ember Magyarországon” – jelentette ki Semjén Zsolt.
„Mi nem vizsgáljuk egyetlen ukrajnai menekültnél sem, hogy az ukránok szerint katonaköteles-e, vagy sem. Magyarország nem adja ki őket Ukrajnának” – jelezte a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.
Ausztria is hasonlóan döntött
Az osztrák hatóságok egyértelműen elutasították az Ukrajnából Ausztriába érkezett katonaköteles korú férfiak kiadatását. Így Ausztriát azonosították az első olyan uniós országként, amelyik megtagadja a hadkötelesek kiadatását Ukrajnának – írja a Magyar Nemzet az atv.hu-ra hivatkozva.
Semjén Zsolt nyomatékosította, hogy ebben a kérdésben egy platformon vagyunk nyugati szomszédunkkal: „Minden Ukrajnából menekült Magyarországon biztonságban van. Sem őt, sem adatait nem adjuk ki!”
Élelmiszereket, egészségügyi felszereléseket és kerekesszékeket is tartalmaz az a segélyszállítmány, amelyet a Konstantini Szent György Lovagrend küld Kárpátaljára a Máltai Szeretet Szolgálat közreműködésével. A rend magyarországi képviselője, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a segélyszállítmány máriapócsi útnak indításakor elmondta: az egyházi szervezetekkel összefogva, közösen támogatják a Magyarországra érkező menekülteket, és azokra is kiemelten figyelnek, akik Ukrajnában próbálják átvészelni a háborús időszakot.
A XX. Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT) sajtótájékoztató követte, melyen Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes bejelentette: „Többszörösére emelkedik az oktatási-nevelési támogatás”.
A sajtótájékoztatón elhangzott több bejelentés mellett kárpátaljai magyar viszonylatban minden bizonnyal ez nevezhető a legfontosabbnak: „Radikálisan meg fogjuk emelni az oktatási-nevelési támogatást” – mondta a miniszterelnök-helyettes.
2010 óta több mint 5 000 intézmény működését támogatják, 5 400 beruházást valósítottak meg külhonban. „Ha csak az idei évet nézzük, akkor 2 372 intézmény, szervezet működését és beruházásait támogattuk. Az oktatás tekintetében a bölcsődétől az egyetemig támogatjuk és részben fenntartjuk az oktatási hálózatot, melynek értelmében jelenleg 300 ezer külhoni magyar gyermek oktatását támogatjuk, és 225 ezer magyar gyermek részesül az oktatási-nevelési támogatásban, amelyet kiterjesztettünk a bölcsődés, valamint az óvodás gyermekek számára is” – nyilatkozta Semjén Zsolt.
„Nem vagyunk könnyű helyzetben, hisz érezzük a háború és az energiaválság okozta nehézségeket, de vannak olyan stratégiai jelentőségű területek, ahol erős jelzést kell küldenünk, amelyek megmutatják, hogy a nemzeti céljainkból mi bizony nem engedünk: többszörösére emeljük az oktatási-nevelési támogatást” – jelentette be a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. Ez jelen esetben 22 ezer forint gyerekenként és iskolaévenként. „Ez az emelés Kárpátalja tekintetében már az idei, 2022–2023-as tanévtől, a többi határon túli területeken pedig a következő tanévtől kezdődik” – közölte a részleteket Semjén Zsolt.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) november 8-án nagyszabású rendezvénnyel ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. A közelmúltban az intézmény infrastruktúrája egy újabb épülettel bővült, melyben a II. RF KMF Szakgimnáziuma, valamint az Egán Ede Szakképzési Centrum Beregszászi Képzési Központja kapott helyet. A felújított épület ünnepélyes átadására is ezen a napon került sor.
Az épület teljes körű felújítása és kibővítése a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány (KMF JA) közreműködésével Magyarország Kormánya és a Nemzetpolitikai Államtitkárság finanszírozásával, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által támogatott Kárpátaljai magyar bázisiskolák támogatása c. projekt keretében valósult meg.
Az ünnepség elején a KMF JA képviselői ismertették az épület és a felújítás történetét. Az Alapítvány 2015-ben kapcsolódott be a kárpátaljai szakképzés fejlesztésébe. A külhoni magyar szakképzés éve keretében a Nemzetpolitikai Államtitkárság 16 millió forint értékű támogatást nyújtott a Beregszászi Szakszolgáltatási Líceum korszerűsítésére, ahol azonban a kérések ellenére nem állították vissza a magyar nyelvű oktatást. Ebből adódóan a szaklíceum és a magyar nyelvű szakképzés megteremtése érdekében a főiskola 2018-ban a Beregszászi Városi Tanács által megtartott aukción megpályázta a több mint húsz éve üresen álló, rossz állapotban lévő volt orosz iskola épületét, melynek középső része teljesen leégett. 2018. október 5-től 49 évre az intézmény bérbe vette az épületet és a hozzá tartozó földterületet. 2019–2021 között a Kárpátaljai magyar bázisiskolák támogatása c. projekt keretén belül 123 125 842 hrivnyát fordítottak az épület teljes körű felújítására, átalakítására, kibővítésére, valamint a főiskola további 42 300 000 forintot fordított az új intézmény berendezéseire, bútorzatára, illetve eszközvásárlásra.
A beszámolót követően Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese és Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke leleplezték az épület homlokzatára felhelyezett támogatói táblát, majd Csernicskó István rektor úrral, Orosz Ildikó elnök asszonnyal, Babják Zoltán polgármester úrral, valamint Kohut Attila rektorhelyettessel átvágták az átadást szimbolizáló nemzeti színű szalagot. A szalag darabjait ezután a főiskola vezetői átadták Soós Katalinnak, a Szakgimnázium igazgatójának és Nagy Istvánnak, az Egán Ede Szakképzési Centrum Beregszászi Képzési Központ igazgatójának.
Az épület felújításában közreműködött a KMF JA, így annak igazgatója, Tóth Tünde a munkálatok befejezéseként az iskola jelképes kulcsát átadta Soós Katalin igazgatónak, így feljogosítva a Szakgimnázium és az Egán Ede Képzési Központ diákjait és tanárait a létesítmény birtokba vételére.
A továbbiakban rövid köszöntőt mondott Jurij Szadvari, a Munkácsi Agráripari Koledzs igazgatója, aki sikereket kívánt a pedagógusok munkájához és a diákok tanulmányaihoz.
„Fény, tiszta falak, rend, igényes környezet, meleg, diákzsivaj…” – mutatott rá beszédében a korábbi állapotot jellemző kontrasztra Soós Katalin, a II. RF KMF Szakgimnáziumának igazgatója. „Ez nagyon megható pillanat az iskola életében s az én életemben is. Úgy gondolom, hogy tanáraink és diákjaink számára ez az épület a reményt, a jövőt, a jövőbe vetett hitet jelképezi” – jegyezte meg.
„Építeni, nem rombolni, hinni és nem csüggedni kell!” – az igazgató asszony Wekerle Sándor gondolataira reflektálva kiemelte, hogy az idézetben megfogalmazott szellemiség volt jelen akkor is, amikor megálmodtak egy új, beregszászi magyar felsőoktatási intézményt, melyet 25 évvel ezelőtt sikeresen el is indítottak; s ez a szellemiség volt jelen akkor is, amikor 2011-ben aláírták a Szakgimnáziumot megalapító határozatot.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán és a Szakgimnáziumban ének-zene és néptánc szakköri foglalkozások zajlanak a Kokas Banda szakmai vezetésével. Soós Katalin köszöntőjét követően a Szakgimnázium diákjainak közreműködésével az általuk tanított darabból láthatott ízelítőt az egybegyűlt ünneplő közönség. Az előadással köszönetüket fejezték ki a megújult, immár élettel teli épületért.
Az előadást követően a történelmi egyházak jelen lévő képviselői áldást kértek az intézményre, az abban zajló tevékenységre, a jelenlévőkre, majd megszentelték az épületet.
Az ünnepség a Szakgimnázium dísztermében folytatódott, ahol Rákóczi imájának – mely a főiskola himnusza is egyben – eléneklése után Csernicskó István, a II. RF KMF rektora köszöntötte az egybegyűlteket. „Huszonöt éves a Kárpátaljai Magyar Főiskola. Egy ilyen évforduló adja magát, hogy egy megtett útról, az elért eredményekről beszéljünk, s számot vessünk azzal, hogy honnan indulva, hogyan jutottunk el idáig. […] Mi azonban most mégsem hátra, hanem előre tekintünk” – szögezte le a rektor, hozzátéve, hogy számukra mind a főiskola, mind a szakgimnázium befektetés, invesztíció a fiatalokba, a közös jövőbe.
„Negyed századdal ezelőtt épp ennyi tőkéje volt annak a maroknyi csapatnak, amelyik megálmodta a jövőt és megalapította a főiskolát: lelkesedés, munkakedv és tömörülés, vagyis összefogás egy közös cél érdekében. Az akkori, huszonöt évvel ezelőtti befektetés – ma már egyértelműen látszik és számszerűsíthetően is igazolható – megtérült” – jelentette ki Csernicskó István, felhívva a figyelmet az intézmény folyamatos fejlődésére, stabilitására. Ünnepi beszédének végén köszönetet mondott a főiskola mindenkori támogatóinak, Magyarország Kormányának, a magas rangú politikusoknak, a döntéshozóknak, a főiskolai vezetőknek, oktatóknak, munkatársaknak, valamint minden egykor volt és jelenlegi hallgatóknak a bizalomért.
„Nem kegyet gyakorol a magyar kormány, amikor támogatja ezt az iskolát és támogatja a kárpátaljai magyarságot, hanem természetes kötelességét teljesíti. […] Azért, hogy a magyar nemzet fennmaradjon, és a magyar emberek életminősége javuljon, a magyar államnak természetes kötelessége a külhoni magyarság megfelelő támogatása” – szögezte le ünnepi köszöntőjében Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese.
Beszédében a történelembe visszatekintve felidézte, hogy Magyarország volt az első, amely elismerte a független Ukrajna létét, s kiemelte azt is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy az Európai Unió elfogadja Ukrajna vízummentességét. „Milyen kár, hogy a vízummentesség elfogadása után rövid időn belül Ukrajnában meghozták azt az oktatási törvényt, amely fenyegeti a magyar intézményeket” – húzta alá a politikus, aki emlékeztetett arra, hogy nagy tisztelettel tekintenek a magyarországi ukránságra, és soha semmi mást nem kértek, csak azt, amit ők természetesnek tartanak a magyarországi ukránság esetében, akik államalkotónak vannak elismerve mint őshonos kisebbség, annyi állampolgárságuk van, amennyit akarnak, s a magyarországi őshonos nemzetiségek tekintetében önigazgatásuk van. „S ez így helyes és természetes, ugyanis a kisebbségi jogok emberi jogok a közösség szintjén” – fogalmazott.
„Ha mi, magyarok bárhol a világon elfogadnánk azt, hogy léteznek olyan kisebbségi jogok, amelyek másokat megilletnek – például az Európai Unióban –, de minket, magyarokat, nem illetnek meg, akkor ezzel azt fogadnánk el, hogy kevesebbek vagyunk a többi európai kisebbségnél, a többi európai nemzetnél. Nem vagyunk senkinél sem kevesebbek! Ezért azok a nemzetiségi és kisebbségi jogok, amelyek természetesek az Európai Unióban, ha másnak járnak, nekünk is járnak! Tehát nem arról van szó, hogy a magyarság valamilyen extrémitást kér. Ha a kisebbségi jogok melletti kiállásunk természetes az Európai Unióban, s ha Ukrajna az unió felé akar közeledni, akkor ezeket a jogokat komolyan kell vennie” – hangsúlyozta Semjén Zsolt, hozzáfűzve: „Egyetlen ukránnak sem lesz jobb, ha a magyaroknak rosszabb. Azt szeretném, hogy az ukránoknak és a magyaroknak is jó legyen.”
A megoldás az lenne, ha a kárpátaljai magyar nemzetiség őshonos kisebbség lenne Ukrajnában – emelte ki Magyarország miniszterelnök-helyettese – hiszen fontos lenne, hogy szerzett jogainkat, iskoláinkat, nyelvünket, kultúránkat megőrizhessük. „Ennek megfontolását és elismerését kérjük, hangsúlyozva, hogy ezután olyan boldogan támogatjuk őket, ahogyan korábban azt tettük” – jelentette ki Semjén Zsolt.
„Ma a kárpátaljai magyarság a legsanyargatottabb kisebbség az egész Kárpát-medencében. De az önök nemzethűsége, kitartása és elkötelezettsége nekünk, magyarországi magyaroknak is példát ad magyarságból és emberségből is” – zárta beszédét a magyarországi politikus.
Az évforduló kapcsán a 25 éves intézményt köszöntötte még Anatolij Poloszkov, Kárpátalja kormányzója is, aki a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal nevében az odaadó és lelkiismeretes munkájukat elismerő oklevelet adott át a főiskola vezetőinek.
Ezt követően levetítették a főiskola születésnapjára készített – az elmúlt 25 évet összefoglaló – Tölgyfa. 25 éves a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola című dokumentumfilmet, mely K. Debreceni Mihály és Vass Tamás, a TV21 Ungvár munkatársainak munkája.
Az egykori Magyar Királyi Törvényszék épületében működő II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola 1996 szeptemberében vált önálló, Ukrajnában hivatalosan bejegyzett felsőoktatási intézménnyé, melynek mindenkori célja a magyarajkú diákok magas szintű, színvonalas oktatása európai körülmények mellett. Huszonöt évvel ezelőtt kemény munkával sikerült elérni azt, hogy ma az intézmény a szülőföldön maradás, valamint a kárpátaljai magyar oktatás egyik legfontosabb bástyája.
Orosz Ildikó, a II. RF KMF elnöke a hálaadás napjaként reflektált az ünnepre. Beszédében visszatekintett az elmúlt évek eseményeire, amelyek mind utat engedtek ahhoz, hogy ma együtt ünnepelhetünk. Felelevenítette a nehézségeket és a sikereket egyaránt, s köszönetet mondott mindenkinek, akik hozzájárultak a tevékenységükhöz, segítették az ügyüket.
Az ünnepség keretében Semjén Zsolt átadta Szőcs Zoltán író 4 000 kötetes könyvállományát a Rákóczi-főiskola Apáczai Csere János Könyvtárának. Az adományt Szamborovszkyné Nagy Ibolya, a könyvtár igazgatója vette át.
A járványügyi helyzetre való tekintettel az TV21 Ungvár stábja élőben közvetítette az eseményt a Szakgimnáziumból, melyet a főiskola oktatói, munkatársai, valamint a diákok az átriumból kísérhettek figyelemmel.
A rengeteg szuperlatívusszal beharangozott az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítást a Kárpát-medence vadászemberei szinte egyként várták már.
A fokozott érdeklődés – és ebbe a fanyalgó „savanyújóskák” is beletartoznak, hiszen hidegen őket sem hagyhatta a rendezvénysorozat – persze teljesen érthető volt, hiszen a dr. Kovács Zoltán és dr. Semjén Zsolt neve fémjelezte, monumentálisnak ígérkező vállalkozás a fél évszázada megrendezett első magyar vadászati világkiállítás által igen magasra rakott követelményrendszernek kellett megfelelnie. Tennie kellett mindezt ráadásul egy gyökeresen megváltozott közegben, melyben mára a vadászatra és vadgazdálkodásra a „divatzöldeknek” köszönhetően egyre negatívabb fény vetül. Hogy e nem egyszerű kívánalmaknak minél szélesebb körben megfeleljen a vadásztársadalom, elengedhetetlennek bizonyult a rendezvényt házhoz vinni a vidék természetbarátai számára. Így történhetett, hogy a budapesti Hungexpon lebonyolításra kerülő központi rendezvény (melyről lapunk munkatársa hamarosan első kézből számol be) mellett Vásárosnamény is kiemelt helyszínként szerepelt. Kiss B. Zoltán házigazda pedig sokadszorra is bebizonyította, hogy nemcsak Magyarország egyik legfanatikusabb vadászembere, hanem elkötelezett magyar ember, aki komolyan gondolja a vadgazdálkodás legfontosabb alapelvét, mely szerint a vad és vadász nem ismerheti a mesterségesen meghúzott államhatárokat, szerepet kell hát kapjanak a régióval szomszédos országok vadászati és közigazgatási képviselői is.
Kora délután felharsantak hát a Hunor Hotel udvarán a vadászkürtök, hogy a helyi gyülekezőre szólítsák a vendégeket. Elsőként természetesen dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vadászkocsija érkezett, majd Bors Richárd, a világkiállítás szakmai referense és a megye erdészeti-gazdasági-politikai vezetői érkeztek meg. A helyi egyházi méltóságok – dr. Fekete Károly református püspök, Palánki Ferenc római katolikus és Szocska Ábel görögkatolikus megyéspüspök – celebráltak ökumenikus istentiszteletet, melynek alapgondolata Assisi Szent Ferenc, a természet és állatok védőszentjének a megbékélésről és szeretetről szóló imája volt. Ezt követően dr. Tillky Attila, a régió országgyűlési képviselője emelkedett szólásra, beszédében kiemelve az ember felelősségét a Föld javaival történő gazdálkodás terén. Dr. Semjén Zsolt, a Magyar Vadászati Védegylet elnökeként a vadászat és vadgazdálkodás megkérdőjelezésének veszélyeire, a természettől egyre jobban elszakadó társadalom hipokrita képmutatására utalt. A vadászat létjogosultságát egyrészt bibliai példával, Noé az Úrral kötött szövetségének passzusával, mely szerint a föld állatai, az ég madarai és a vizek halai az embernek adatnak táplálékul, indokolta. Ezenkívül a miniszterelnök-helyettes a vadász-ökológus és természetbarát érvrendszerével bizonyította, hogy pusztuló fajaink megvédésének elsődleges szerepe a vadgazdálkodásra hárul, valamint a történész érvrendszerét is ismertette, mely szerint fajunknak ma valójában csak azon egyedei élhetnek, kiknek ősi felmenői jó vadászokként el tudták csemetéiket látni élelemmel és az őskor zord viszonyai között életben tudtak maradni. Márpedig e mélyen belénk ivódott genetikai parancs a ma emberére is érvényes, antropológia örökségünk, emberré válásunk sarokköve. Ezt az ősi örökséget pedig nem lehet mesterkélten elnyomni. A protokolláris teendők záróakkordjaként a magyar vadászat ügyében kiemelkedő teljesítményt felmutatott szakemberek vehették át szakmai díjaikat.
Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Kiállítás vásárosnaményi megnyitóünnepségét természetesen vidékünk, Erdély és a Partium, valamint a Felvidék is képviseltette magát. Egyrészt dr. Szilágyi Mátyás és dr. Bacskai József Kárpátaljára delegált magyar főkonzulok képviselték a magyar–magyar kapcsolatok diplomáciai aspektusát. Másrészt Anatolij Poloszkov, a Kárpátaljai Megyei Közigazgatás elnöke, Olekszij Petrov, a megyei tanács elnöke, dr. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, Rezes Károly, a Beregszászi kistérség képviselője, Barta József és Gulácsy Géza KMKSZ-alelnökök, Péter Csaba megyei képviselő, Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere és Balogh Lívia megyei képviselő képviselték régiónkat. A világkiállítás vásárosnaményi helyszíne ezenkívül szeretettel várja a kárpátaljai látogatókat október 14-ig, illetve október 11–14. között kerülnek megrendezésre a Kárpátaljai Napok, amikor kiemelt szerepet játszanak majd vidékünk kiállítói Vásárosnaményban. A Kárpátaljának szentelt időszak során író-olvasó találkozó keretein belül mutatja majd be vadászati és természeti tematikájú írásait jelen sorok rovója, látható majd a beregszászi színház színészeinek „Köszi, köszi…” című sanzon és kabaré előadása, vidékünk gyermekei megismerkedhetnek a magyarországi erdei iskolák módszertanával, valamint fotó-, festmény- és kézműipari kiállításokra is sor kerül majd.
A kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák fejlesztésének lehetőségeiről tárgyaltak Budapesten, a Karmelita Kolostorban Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke.
Mivel az elmúlt száz évben hátrányt jelentett, a 2010-ben a romokból újjáépített nemzetpolitika legfőbb céljává vált, hogy magyarnak lenni előny legyen úgy az anyaország, mint a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarsága számára – fogalmazta meg Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes a „Nemzetpolitika 2010–2020” című kiadványt bemutató sajtótájékoztatón, szerdán.
A Trianon századik évfordulója, a nemzeti összetartozás, valamint a 2020 az erős magyar közösségek éve keretében készült kiadvány célja, hogy átfogó képet nyújtson az elmúlt 10 év magyar nemzetpolitikájáról, területenkénti legfontosabb eredményeiről és meghatározó mérföldköveiről. A sajtótájékoztatón Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár arról beszélt: tíz év elteltével kijelenthető, hogy a nemzetpolitika a magyar kormány és az egész magyarság egyik sikertörténete.
Semjén Zsolt a sajtótájékoztatón felidézte: a nemzetpolitikát, amelyet Gyurcsány Ferenc és kormánya porig rombolt, 2010-ben gyakorlatilag a romokból kellett újjáépíteni, egyúttal át kellett azt is gondolni, milyen magasabb rendű célja van a magyar államnak azon felül, hogy kátyúzza az utakat és kiálltja a lakcímkártyákat. A miniszterelnök-helyettes elmondta: arra jutottak, hogy az állam célja egyúttal a magyar nemzet fennmaradásának biztosítása is, amely azonban kiterjed az anyaországon túlra, a Kárpát-medencére és a diaszpórára is. Mint hangsúlyozta, ennek jegyében módosították az alaptörvényt is, amely kimondja, hogy Magyarország felelősséget visel a külhoni magyarságért. Semjén Zsolt elmondta: a nemzetpolitika elmúlt tíz évében megtízszereződött a határon túli magyarság megerősítésére szolgáló forrás, így az identitásvédelem jegyében az óvodától az egyetemig a magyar állam tartja fenn a külhoni intézményrendszer jelentős részét, de jutott pénz mintegy ezer új óvoda felépítésére, illetve tatarozására is a Kárpát-medencében. A miniszterelnök-helyettes hozzátette: a Határtalanul program keretében minden Magyarországon tanuló diáknak lehetősége nyílhatott arra, hogy egy kirándulás formájában eljuthasson a határon túli magyarlakta területekre. Elmondta: óriási összegeket áldozott a magyar állam a gazdaságélénkítő programokra, amelyek nemcsak az ottélő magyarság helyben maradását szolgálták, de a többségi nemzet számára is előnyös, és nem utolsó sorban a magyar államnak is. Semjén Zsolt kiemelte továbbá, hogy a nemzetpolitika részévé vált a határon túli, etnikai alapon politizáló pártok támogatása, hasonlóképpen a kettős állampolgárság felvételi lehetőségének megteremtése, amellyel eddig több, mint egymillióan éltek. Mint fogalmazott, az a küldetésünk és az a feladatunk, hogy a magyarságot úgy meg tudjuk erősíteni, hogy a következő évszázadokban is megmaradjon, mégpedig a teljes magyarság, az anyaország, a Kárpát-medencei magyarság és a diaszpóra magyarsága is.
https://www.facebook.com/watch/?v=799671573921014
Semjén Zsolt a kiadványra térve kiemelte: a könyv summája az, hogy míg száz évig hátrány volt magyarnak lenni, mostantól ez előnyt kell jelentsen akár az iskolázottság, akár a gazdasági lehetőségek terén. A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor kiemelte, hogy fontos szempont a biztonság kérdése is, hiszen a Venezuelából nemrégiben kimentett magyarok példája is azt mutatja: ha egy magyar bárhol a világban bajba kerül, számíthat az anyaország segítségére és befogadására. Mint megjegyezte, a magyar állam számára ebben példamutató lehet Izrael, amely a végletekig kiáll a saját diaszpórája mellett: ezt a politikát követi Magyarország is.
Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár a könyvbemutatón arról beszélt, hogy az új nemzetpolitikát lényegében a kettős állampolgárság megadásától lehet számolni, amelyről 2010. május 26-án elsöprő parlamenti támogatás mellett döntött az Országgyűlés. Mint kiemelte, ha mást nem tettünk volna, ha más eredményünk az elmúlt 10 évben nem is lett volna, akkor is büszkén mondhatnánk el: egy olyan törvényt fogadtunk el a kettős állampolgárságról, amely nemcsak egy közjogi aktus, hanem azt is kifejezi, hogy a határok megváltoztatása nélkül is sikerült a nemzetet újra egyesíteni.
Potápi Árpád János arról is beszélt, hogy az elmúlt tíz évet a nemzetpolitika tekintetében két nagyobb ciklusra lehet osztani, amelynek első felében, 2010 és 2014 között megalkották és elfogadták azokat a szimbolikus jelentőségű jogszabályokat, törvényeket, amelyekre alapozva később megindulhatott a határon túli magyarság szülőföldön való boldogulásának konkrét segítése. Az államtitkár kiemelte: tíz év elteltével kijelenthetjük, hogy a nemzetpolitika a magyar kormány egyik sikertörténete, ahol nap, mint nap azt tudjuk elmondani: megint tettünk egy lépést előre az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpóra magyarságnak tekintetében is.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség levélben fordult Semjén Zsolt, miniszterelnök – helyetteshez, hogy járjon közbe azon kárpátaljai családok ügyében, akiknek gyermekei magyarországi oktatásban részesülnek a 2020/2021-es tanév során.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) levélben fordult dr. Semjén Zsolt Magyarország miniszterelnök-helyettes úrhoz az anyaország oktatási intézményeiben tanuló és kollégiumban lakó diákok kárpátaljai haza- és visszautazása kapcsán – a járvány miatt – kialakult helyzet megoldása érdekében.
Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úrnak, Budapest
Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr!
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség az elmúlt években, Magyarország nemzeti kormányának köszönhetően, számos esetben segített az itt élő közösségeknek. Ennek köszönhetően megerősödtek a magyar–magyar kapcsolatok. Az Anyaország nyújtotta lehetőségekkel élve számos középiskolás diák, gimnáziumi vagy egyetemi hallgató iratkozott be magyarországi oktatási intézményekbe. Az idei tanévkezdést ezen diákok számára megnehezítette, vagy sok esetben ellehetetlenítette a Covid-19 világjárvány, mely a határok átjárhatóságát is jelentősen korlátozta.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a Magyarországon tanuló diákok jelentős része péntek délután vonattal, illetve iránytaxikkal érkezett haza, majd vasárnap folyamán ugyanígy vissza a kollégiumba, mely intézmények a hétvégén zárva tartanak. Mivel a személyszállítás ilyen formája és a vonatközlekedés is megszűnt a két ország között, mindenkinek saját gépjárművel kell közlekednie. Ebben az esetben a kísérőnek is rendelkeznie kell 2 db. negatív SARS-CoV-2 teszttel. Ez az időintervallum viszont nem teszi lehetővé a karantén kiváltásához szükséges két teszt elvégzését a visszautazás előtt, amelyeknek egyébként is rendkívül magas áruk van.
Amennyiben a diák csak ukrán úti okmánnyal rendelkezik, kizárólag méltányossági kérelemmel tud Magyarországra utazni.
A kialakult helyzetet tovább nehezíti, hogy az oktatási intézmények különböző feltételek mellett fogadják a külföldről érkező diákokat:
– elzárkóznak a fogadástól, és távoktatást javasolnak,
– két hét karantént írnak elő, függetlenül a két darab negatív teszttől,
– avagy, megpróbálják biztosítani a hétvégi benntartózkodást, átmenetileg.
A fennálló helyzet így súlyos anyagi terheket ró az érintett családokra.
Tisztelettel kérjük a Miniszterelnök-helyettes Urat, az érintett családok érdekében, vizsgálja meg a megoldási lehetőségeket, és járjon közbe a probléma mihamarabbi megoldása érdekében.