A 400 ezer egészségügyi dolgozót vizsgáló kutatás szerint a fertőzések ellen a Sinopharm vakcinája mindössze 50,4 százalékos védelmet nyújt – tudta meg a Reuters.
A kutatás a járvány perui fellobbanásának idején, február és június között zajlott a lakosságarányosan világszerte legnagyobb hivatalos halálozást produkáló országban. Mindez felveti más típusú emlékeztető oltások beadásának szükségességét, ugyanakkor az oltóanyag a halálozások megelőzésében 94 százalékos hatékonyságot ért el két dózis után.
Kambodzsától az Egyesült Arab Emirátusokig, sőt bizonyos mértékben Magyarországig számos ország ajánl harmadik oltást a Sinopharm oltóanyagával beoltottak részére.
A perui adatokat árnyalja, hogy az országban a fertőzések jelentős részét a gamma- és a lambda-variáns okozta.
A kutatás egyik szerzője, Lely Solari elmondta: A legvalószínűbb, hogy valóban szükség lesz harmadik oltásra, a kérdés csak az, hogy mikor és melyik oltóanyaggal a legjobb ezt megtenni.
Solari ugyanakkor azt is elmondta, hogy még ez a relatíve alacsony hatékonyság is elfogadható az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint.
A lambda-változatot annak terjedése az Egyesült Államokban és Latin-Amerikában a figyelem középpontjába állította, különösen, hogy az az antitestekkel szemben ellenállóbbnak bizonyult az eredeti vuhani változatnál.
Ugyanakkor járványügyi szakemberek szerint ezen variáns terjedése csökkenni látszik.
Noha a perui kutatásban voltak tünetmentes fertőzöttek is, Solari szerint a tesztek túlnyomó többségére a tünetek megjelenését követően került sor, ami ronthat az adatok minőségén. A perui egészségügy dolgozóit azért a Sinopharm vakcinájával oltották be, mert az érkezett meg először az országba, azóta a Pfizer és az AstraZeneca oltóanyagát is használják.
A kínai gyártók nem tétlenkedtek, a manapság leginkább fertőző delta variáns ellen pedig már ki is fejlesztették az új oltóanyagot, mely nemsokára elérhetővé válik.
Yang Xiaoming, a Sinopharm China National Biotec Group elnöke a Global Timesnak egy csütörtöki konferencián elmondta, hogy vállalata semlegesítő ellenanyag-vizsgálatokat végez oltott emberek szérummintáival, illetve felgyorsította a négy uralkodó variáns (alfa, béta, gamma, delta) elleni oltóanyagok fejlesztését.
A tesztek jelenleg a fejlesztési fázisban vannak, bár a szakemberek inkább arra fektették a hangsúlyt, hogy az eredeti, vuhani vírus ellen fejlesztett kínai oltóanyag ugyanolyan védelmet képes nyújtani, mint a most fejlesztés alatt álló, továbbá, hogy egyáltalán nem létezik olyan vakcina, amely képes lenne 100 százalékos védelmet nyújtani a fertőzés ellen.
A Sinopharmhoz hasonlóan a Sinovac is fejleszt variáns-specifikus oltásokat, azonban ők is azt hangsúlyozták, hogy vakcinájuk még hatásos a jelenlegi variánsok ellen. Yang Guang gazdasági igazgató szerint a Sinovac vakcina Chilében hatásos volt a gamma variáns ellen és van vizsgálati anyaguk a delta variáns elleni hatékonyságról is.
Hitelesítette a koronavírus elleni második kínai vakcinát, a pekingi Sinovac Biotech gyógyszergyár által kifejlesztett védőoltást az Egészségügyi Világszervezet (WHO), lehetővé téve ezzel annak sürgősségi felhasználását, ami elsősorban a fejlődő országok számára jelenthet újabb segítséget.
A WHO sürgősségi listája útmutató a nemzeti gyógyszerfelügyeleti hatóságok számára a termék hatásosságát illetően. A listára való felvétel egyben lehetővé teszi a kis és mérsékelt jövedelmű országok vakcinával való ellátására a WHO által létrehozott Covax program keretében történő felhasználást is. A Covax súlyos ellátási gondokkal küzd, miután India a saját súlyos járványa miatt felfüggesztette az exportot.
A WHO független szakértői bizottsága közleményében tudatta, hogy a 18 év felettiek számára ajánlja a vakcinát, két adagban, 2-4 hetes intervallummal a két oltás között.
A WHO technikai tanácsadó csoportja, amely május 5-én kezdte meg a vakcina vizsgálatát, azután döntött így, hogy felülvizsgálta a Sinovac biztonságosságával és hatásosságával, valamint a gyógyszergyár gyártási eljárásaival kapcsolatos legfrissebb adatokat. A Sinovac a második kínai védőoltás, amely felkerült a WHO által hitelesített Covid-19 elleni védőoltások listájára, miután május 7-én hitelesítették a Sinopharm vakcináját. Egy harmadik kínai védőoltást, a CanSino Biologics által kifejlesztett vakcinát is benyújtottak hitelesítésre az ENSZ egészségügyi szervezetéhez, de a WHO felülvizsgálatának időpontját nem közölték.
A Sinovac közölte, hogy eddig több mint 600 millió adag védőoltást biztosítottak otthoni, illetve a világ több országában történő felhasználásra, ebből május végéig több mint 430 millió adagot be is adtak. A WHO Stratégiai Tanácsadó Szakértő Csoportja (SAGE) korábban közölte, hogy a vakcina hatásossága a klinikai kísérletek több országban elvégzett III. fázisának eredményei alapján 51-ről 84-re emelkedett.
A WHO szerint a Sinovac hatásossága 57 százalékos a tünetes megbetegedések megakadályozásában, de 100 százalékos a betegség súlyos formáinak és a kórházi ápolásra szorulásnak a megelőzésében. A hatásosságot a 60 év feletti korosztály esetében nem vizsgálták.
Az indonéz egészségügy-minisztérium május 12-én jelentette be, hogy 120 ezer egészségügyi dolgozó körében, akik megkapták a védőoltást, 94 százalékban akadályozta a vakcina a tünetes megbetegedés kialakulását. Előzetes becslésében a SAGE arra következtetésre jutott, hogy az oltás hatásos volt a Covid-19-betegség megelőzésében a 60 év feletti korosztályban, de hiányoztak az adatok egyes komoly mellékhatások kapcsán. A SAGE bizonyítékokat sorolt fel arra vonatkozóan, hogy hiányosságok mutatkoztak a terhesség alatti biztonságosság, illetve a biztonságosság és a klinikai védelem kapcsán más felnőtt korcsoportoknál. A tagállamoknak a felhasználásra, illetve az adagolásra vonatkozó irányelveket kidolgozó SAGE májusban vizsgálta felül a Sinovac klinikai adatait.
Kína mind a Sinopharm, mind a Sinovac oltásokból több százmillió adagot biztosított otthoni felhasználásra, és exportált külföldre, elsősorban Latin-Amerikába, Ázsiába és Afrikába, összesen 22 országba és régióba. Ennek ez elölt vírus alapú szérumnak könnyű a tárolása, így könnyen kezelhető és elsősorban olyan országok igényeihez szabták, amelyeknek kevés forrás áll a rendelkezésükre – írta a WHO. Korábban a világszervezet a Moderna, a Pfizer/BioNTech, az AstraZeneca/Oxford Indiában és Dél-Koreában gyártott vakcináját, illetve a Johnson and Johnson amerikai gyógyszergyár Janssen nevű védőoltását hitelesítette.
Pleased to meet with ?? Premier Li Keqiang. We discussed #COVID19 and the need for an aggressive effort on #VaccinEquity this year to vaccinate 70% of all populations. Solidarity is key to ensuring access and affordability of vaccines. pic.twitter.com/9aMgWR2j7R
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
This is not an ordinary cargo, it carries 37 metric tons of life-saving: ◾critical trauma kits ◾medical supplies ◾medicines to be distributed to health facilities in #Türkiye & #Syria.@WHO has released $16+ million from the Contingency Fund for Emergencies for the response. pic.twitter.com/2AjgFPYk67
Megadta a vészhelyzeti engedélyt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a kínai Sinopharm oltóanyagának. Az engedély azt jelenti, hogy egy adott oltóanyag hatékony és biztonságos, a szakértői munkacsoport 18 év felettieknek ajánlja, két dózisban.
Az engedély megadását a WHO főigazgatója, Tedrosz Gebrejeszusz sajtótájékoztatón jelentette be. Hozzátette: a világszervezetnek ezzel már hat oltóanyaga van, melyet a COVAX-programban használhat.
Az engedély megadása rendkívül fontos lépés a világ szegényebb országainak. A WHO a koronavírus-járvány alatt indította el az úgynevezett COVAX-kezdeményezést, melynek lényege, hogy egyenlőbb vakcinaelosztást biztosítson, vagyis a szegényebb országok is hozzájuthassanak a koronavírus elleni oltóanyagokhoz. Gebrejeszusz korábban elismerte, hogy a kezdeményezés nem problémamentes, többször vádolta például azzal a gazdagabb országokat, hogy magas áron felvásárolják a vakcinakészleteket. Ezt bizonyítja, hogy áprilisban a világ vakcináinak mindössze 0,3 százaléka került a szegényebb országokba.
A COVAX esetében egy másik lényeges pont, hogy csak olyan vakcinákat oszthatnak ki rajta keresztül az érintett országoknak, melyek már megkapták a WHO engedélyét. Erre azért van szükség, mert míg az Egyesült Államoknak, vagy az Európai Uniónak van megbízható, saját gyógyszerügynöksége, ez más országokra egyáltalán nem igaz.
Az engedélyt eddig öt oltóanyag kapta meg: a Pfizeré, az AstraZenecáé, a CoviShield (az AstraZeneca indiai gyártású változata), a Johnson & Johnsoné és a Modernáé. Mivel azonban ezekre még a nyugati országokban is hatalmas a kereslet, az indiai járványhelyzet miatt pedig a CoviShield vakcinák exportját leállították, nagy szükség van újabb oltóanyagokra. Itt lépett be hatodiknak a kínai gyártású Sinopharm.
A WHO nem hatóság, így engedélye nem kötelező előírás: arról, hogy végül tényleg alkalmazzák-e az adott oltóanyagot, az adott országok egészségügyi hatóságai döntenek.
Ők ugyanúgy megszabhatják azt is, hogy az oltóanyagot csak egy adott korcsoportban alkalmazzák, ez egyébként az Európai Gyógyszerügynökség esetében is hasonlóan működik. Jó példa erre az AstraZeneca oltóanyaga: bár az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 18 év felett biztonságosnak és hatékonynak találta a vakcinát, a vérrögképződéses esetek miatt több uniós tagállam mégis felfüggesztette használatát, vagy csak egy bizonyos korosztályt olt vele.
