Az Ungvári Nemzeti Egyetem Hungarológiai Központjában már hagyománnyá vált, hogy október második felében tudományos szakmai fórumot rendeznek. Idén október 24–25-én egy nemzetközi tudományos konferenciát tartottak Nyelvi, irodalmi és kulturális kölcsönhatások a Kárpát-medencében címmel. A rendezvény megvalósítását a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány közreműködésével Magyarország Kormánya, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.
A rangos esemény megnyitóján elsőként az intézmény igazgatónője, Berta Eleonóra üdvözölte az egybegyűlteket és örömét fejezte ki, hogy sokan eljöttek határainkon túlról és Kárpátalja különböző településeiről, külön kiemelve a beregszászi főiskola népes csapatának – tanárainak és diákjainak – a részvételét.
– Immár hagyománnyá vált, hogy októberben nemzetközi konferenciát szervezünk, hiszen tavaly ugyanezen a napon ünnepeltük a Hungarológiai Központ fennállásának 35. évfordulóját. Ez a nemzetközi konferenciánk pedig a 19. az intézmény történetében. Fontos, hogy a mostani szituációban is a kultúra, a nyelv és az irodalom az, amely hidat épít népek, nemzetek és nyelvek között. A konferenciánk ebben a szellemben fog lezajlani. Lizanec Péter professzor szavait idézve „egyedül csak a tudomány az, ami nem csal meg bennünket, mert emberek becsaphatnak, megcsalhatnak, de a tudomány nem”. Mi, tanárok, kutatók, tudósok éljünk ebben a szellemben, kutassuk az adott területen a tudományt, minél többet – mondta Berta Eleonóra.
A vendégek bemutatását követően Magyarország Ungvári Főkonzulátusának képviseletében Albertné Simon Edina konzul köszöntötte a jelenlévőket és kiemelte: nagy öröm, hogy a konferenciának a Hungarológiai Központ ad helyszínt, mert az egy olyan intézmény, ahol több évtizedes kutatómunka eredményeként már számos jelentős tudományos könyv jelent meg, és a falai között számos tudományos szakmai konferencia zajlott az elmúlt több mint 35 évben.
– Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma és az ungvári főkonzulátus mindig kiemelten fontos feladatának tekintette a magyar intézmények támogatását, és nagyra értékeljük azt a munkát, amely a falai között zajlik. Azt szeretnénk, ha ennek a tudományos munkának, a kutatásoknak, a szakmai és kulturális rendezvényeknek a folytatása tovább zajlana. Ezért is támogatjuk a központ működését, segítjük a munkáját, azon dolgozunk, hogy a Hungarológiai Központ a továbbiakban is fontos szerepet töltsön be az Ungvári Nemzeti Egyetem tudományos és oktatási életében – emelte ki a diplomata és biztosította a vezetőket, hogy erre a jövőben is számíthatnak.
Úgyszintén elmondta: a Kárpát-medence olyan régió, amelyet a társadalmi, nyelvi és kulturális sokszínűség jellemez. Kárpátalja ereje a sokszínűségében rejlik, az erős kulturális és történelmi gyökerekben. Ezért van is mit kutatni a régióban. Egy tudományos konferencia lehetőséget ad arra, hogy tapasztalatot cseréljenek, bemutassák az új kutatási eredményeket, és lehetőség a szakemberek, tanárok, diákok találkozására is.
Spenik Sándor, az Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézet (UMOTI) igazgatója beszéde elején emlékezett a tragikus hirtelenséggel elhunyt Potápi Árpád Jánosra, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárára, akit épp aznap helyeztek végső nyugalomra. A jelenlévők egyperces néma csönddel adóztak emlékének.
– Ebben a nehéz háborús időben számunkra nagyon fontos, hogy tudjuk folytatni a tudományos tevékenységünket, tudjunk konferenciákat szervezni és részt venni azokon. Emellett meg tudjuk vitatni nemcsak a tudományos életet, de a kárpátaljai magyar tudományos élet helyzetét és fejlődését is – hangsúlyozta az UMOTI vezetője, és tartalmas előadásokat, érdekes vitákat kívánt.
Ljáh Sándor, a megyei nemzetiségi és vallásügyi főosztály vezetője szimbolikusnak nevezte, hogy a kárpátaljai magyar közösség legpatinásabb tudományos intézete a folytonosság nevében évről évre ilyen komoly konferenciákat szervez.
A plenáris ülésen több érdekes felszólalás hangzott el, köztük Zubánics László Mítosz vagy valóság? címmel a történelemtudomány realitásait ecsetelte napjainkban. H. Tóth István nyelvész, aki több éven át volt a Lomonoszov Egyetem, majd a prágai Károly Egyetem docense, vendégtanára, a nyelvi és szövegszinteknek a helyesírás tanításában játszott szerepéről tartott előadást.
Ezt követően négy szekcióban – irodalomtudomány, néprajz, történelem, nyelvtudomány – zajlott a konferencia. A két nap folyamán olyan érdekes témákkal foglalkoztak, mint a nyelvi kölcsönhatások, az ukrán–magyar kétnyelvűség, a szláv nyelvi hatás a kárpátaljai magyar sajtónyelvben. Szó volt a lakodalmi szokások alakulásáról a hagyomány és a modernizáció hatására, a temetőkutatás aktuális kérdéseiről, a sírfeliratok tanulmányozásáról. A hallgatóság megismerkedhetett a szovjet fogság értelmezési kereteivel a kárpátaljai magyarság vonatkozásában, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc kárpátaljai vonatkozásaival a levéltári dokumentumok tükrében.
