A belvárosi kereskedelmi területeken lesz tilos 2025-től benzin- és dízelüzemű autókkal közlekedni.
Az AP jelentése szerint egy stockholmi városi tisztviselő jelentette be csütörtökön, hogy a benzin- és dízelüzemű autók kitiltása Stockholm belvárosának egyik kereskedelmi negyedéből 2025-ben lép érvénybe, ezzel együtt pedig az első ilyen jellegű tiltás lesz egy európai fővárosban.
Lars Strömgren, a svéd főváros közlekedéséért felelős zöldpárti városi tanácsos részletezte a terveket, melyek szerint a tilalom egy 20 háztömbnyi, üzletekből, gyalogos sétányokból és néhány lakóházból álló területen lép életbe a környezetszennyezés visszaszorítása, a zaj csökkentése, valamint az elektromos járművek használatának ösztönzése érdekében.
Noha számos európai fővárosban korlátozzák a benzin- és dízelüzemű autókat, vagy legalábbis tervezik, Strömgren szerint Stockholm intézkedése lesz az első teljes körű tilalom: „Meg kell szüntetnünk az autók káros kipufogógázait. Ezért vezetjük be az eddigi legambiciózusabb alacsony kibocsátású zónát.”
Elmondása szerint egy olyan „környezetvédelmi zónát” hoznának létre, ahol csak elektromos járművek közlekedhetnek majd, noha lesz pár kivétel is, például a vészhelyzeti járművek közlekedése és a fogyatékkal élők szállítása.
Stockholm a világ első városa, mely önvezető, teljesen elektromos meghajtású kereskedelmi személyszállító kompot indított útjára: a projekt a trondheimi Norvég Tudományos és Technológiai Egyetemen indult, ami végül a Zeabuz norvég technológiai vállalat megalapításához vezetett.
Az Interesting Engineering jelentése szerint a komp egy 25 fő befogadására alkalmas elektromos jármű, mely a stockholmi Kungsholmen és Søder Mellarstrand között közlekedik majd, napi 15 órás folyamatos elektromos üzemmódban:
A komp egy olyan projekt része, melynek célja a fenntarthatóbb városi mobilitás megteremtése, ráadásul zöld profilja miatt igen masszív nemzetközi érdeklődésre is szert tett. A Zeabuz norvég technológiai vállalat biztosította az autonóm rendszert az utasszállító komphoz.
A Torghatten ASA norvég hajózási társaság üzletfejlesztési igazgatója, Reidun Svarva a projekt kapcsán úgy fogalmazott:
“A világ számos nagyvárosában gondot okoz a zsúfoltság, a kapacitáshiány, valamint a környezet- és légszennyezés. Az önvezető technológia a megoldás része lesz, és jót tesz majd az éghajlatnak és az embereknek egyaránt. Ahelyett, hogy akadályok lennének, a vízfelületek összekötik majd a várost, és minden stockholmi számára rövidített útvonallá válnak.”
Hangsúlyozta, az autonómiával képesek olyan alacsonyra csökkenteni az üzemeltetési költségeket, hogy a komp kereskedelmi szempontból nyereségessé váljon, kiemelve, hogy mindezek mellett a piaci igényekhez igazodó menetrendet is tudnak kínálni. A projekt egy hatalmas mérföldkő, hiszen Stockholm az első hely a világon, ahol tesztelik az egyedi és zöld megoldást.
Svédország fővárosban, Stockholmban szombaton átadták az idei Nobel-díjakat.
A svéd Svante Pääbo a emberi evolúció tanulmányozásával kapcsolatos munkásságáért kapta meg orvosi Nobel-díjat.
Alain Aspect, John F Clauser és Anton Zeilinger francia, amerikai és osztrák tudósoknak úttörő kvantumfizikai kutatásaikért ítélték oda a fizikai Nobel-díjat.
Carolyn R. Bertozzi amerikai, Morten Meldal dán és K. Barry Sharpless amerikai kapta a molekulák építésére szolgáló klikk-kémia és a bioortogonális kémia kifejlesztéséért a kémiai Nobel-díjat.
Annie Ernaux francia írónő lett az irodalmi díjazott a nagyrészt személyes emlékeken alapuló írásaiért.
A közgazdasági Nobel-díjat pedig Ben S. Bernanke, Douglas W. Diamond és Philip H. Dybvig a bankok szerepének és pénzügyi krízishelyzetek kutatásáért részesült a kitüntetésben.
A stockholmi eseményt megelőzően Oslóban a Nobel-békedíjat vehették át a világ legjelentősebb politikai kitüntetés nyertesei, illetve képviselőik. Idén a kitüntetésben a betiltott orosz Memorial emberi jogi szervezet, a kijevi Polgári Szabadságjogok Központja (CCL) és a bebörtönzött fehérorosz emberi jogi ügyvéd, Alesz Bjaljacki, a Vjaszna (Tavasz) emberi jogi szervezet alapítója részesült.
A díjakat októberben hirdették ki, amelyeket hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
Kárpátaljai származású művész Alfred Nobelről mintázott miniszobrát helyezték el Stockholmban, a magyar nagykövetség előtt.
Kolodko Mihály gerillaszobrász és a stockholmi magyar nagykövetség közös kezdeményezése a magyar–svéd diplomáciai kapcsolatok 100. és az első Nobel-díjak átadásának jövőre esedékes 120. évfordulója alkalmából valósult meg.
Nobel szobra a magyar nagykövetség kerítésének támaszkodik, nem messze a stockholmi diplomatanegyed Nobel parkjától és Nobel utcájától.
Kolodko Mihály alkotása egyszerre ünnepli Nobelt, a svéd tudós szellemi örökségét, az emberiség javának szolgálatát, a tudomány nagyságát és világszerte valamennyi Nobel-díjast, köztük a magyar származású vagy hazánkhoz köthető díjazottakat is.
Kolodko Mihály miniszobrai nagy népszerűségnek örvendenek a művészetkedvelők körében, akik már nemcsak Ungváron, Budapesten, Münchenben, Rijekában vagy Princetonban, hanem a svéd fővárosban is felkereshetik a szobrász alkotását. A Nobel-miniszobor egyedi látványossággal gazdagítja a stockholmi városképet, hozzájárulva Alfred Nobel tiszteletéhez.
Az Alfred Nobel szobor elhelyezéséről további képek találhatóak a nagykövetség Facebook- és Instagram-oldalán.
Kolodko Mihály Magyarországon dolgozó szobrászművész. 1978-ban, Ungváron született és a Lembergi Művészeti Akadémia monumentális szobrászat szakán diplomázott 2002-ben. Számos nagy formátumú alkotást követően 2010-ben kezdett miniatűr városi szobrokkal kísérletezni, hamarosan egyfajta kultuszt teremtve a nagyvárosi közönség körében. 2016 óta Magyarországon él és dolgozik. Művészi otthonaiban, Ungváron és Budapesten is interaktív térképpel támogatott mozgalom indult a Kolodko-gerillaszobrok felfedezésére. Kolodko sokak számára hozta közelebb a kortárs szobrokat, amikor meglepő alakban ötvözte a street art gyorsaságát és merészségét, a gerillatechnikát és a szobrászatot. Témaválasztása rendkívül széles, a történelmi és fikciós szereplőktől a művészek és tudósok megformálásán át akár monumentális holokauszt-emlékművekig terjed. Kolodko azt mutatja meg nekünk, hogy a monumentális ötletek apró formába is önthetők.
В Ужгороді з'явилася мініскульптура, присвячена Федору Шандору - професору з окопів.
Після повномасштабного вторгнення рф професор Ужгородського університету пішов боронити Україну на фронті. Нині Федор Шандор - боєць 101-ї Закарпатської бригади ТрО.
В Ужгороді з'явилася мініскульптура, присвячена Федору Шандору - професору з окопів.
Після повномасштабного вторгнення рф професор Ужгородського університету пішов боронити Україну на фронті. Нині Федор Шандор - боєць 101-ї Закарпатської бригади ТрО.