Svájc lemondta az orosz Russia Today által készített „Majdan: út a háborúhoz” című propagandafilm vetítését – írta Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter X közösségi oldalán, számolt be az Ukrinform.
„Ukrajna üdvözli a svájci Muralto önkormányzat döntését, hogy lemondja a Russia Today által készített „Majdan: út a háborúhoz” című propagandafilm vetítését”, írta.
Hozzátette, hogy az ukrán közéleti aktivisták és diplomaták ellenezték a vetítést, és kifogásaikat meghallották.
„A Kreml propagandájának nincs helye a nyilvános tereken. A szólásszabadság nem lehet a dezinformáció vagy a háború igazolásának pajzsa. Oroszország évek óta mérgezi az európai kulturális színtereket, a kultúrát a háború és a propaganda eszközeként használja. A cél mindig is ugyanaz volt: aláásni az európai társadalmakat és manipulálni a közvéleményt. De a háború valósága messze van az orosz irodalom, színház és balett által teremtett kliséktől” – jegyezte meg a miniszter.
Szibiha emlékeztetett arra, hogy a „titokzatos orosz lélekről” szóló könyvek és egyéb ostobaságok hátterében Oroszország egy háborús bűnösökből álló generációt nevelt fel, akik embereket öltek, erőszakoltak meg, raboltak ki és kínoztak meg Ukrajnában. „Nemcsak Putyin, hanem az oroszok is felelősek ennek a népirtó háborúnak a folytatásáért, amely tovább tartott, mint a második világháború keleti frontja, és amelynek atrocitásai azóta sem voltak példátlanok” – tette hozzá a kormánytisztviselő.
Elmondása szerint ez a film csak egy példa arra, hogy a mérgező orosz háborús propaganda hogyan próbálja elérni az európai közönséget, mert itt nem a szólásszabadságról van szó – ez állami propaganda, amit be kellene tiltani. „Köszönetet mondunk minden felelős helynek és hatóságnak, akik megértik ezt, és megvédik az európai kulturális teret az ilyen mentális méregtől”, összegezte Szibiha.
Vasárnap reggelig a svájci hatóságok a 40 halálos áldozatból 24-et azonosítottak. Köztük 18 14 és 31 év közötti svájci állampolgár, két 16 éves olasz, egy szintén 16 éves olasz-emirátusi kettős állampolgárságú, egy 18 éves román, egy 39 éves francia állampolgár és egy 18 éves török állampolgár. Több száz gyászoló vonult fel vasárnap Crans-Montanában, hogy megemlékezzenek a szilveszteri tűzvész áldozatairól a svájci alpesi síközpont egyik bárjában, amelyben 40 ember halt meg és több tucat súlyosan megsérült.
Korábban egyórás misét tartottak a Szent Kristóf-kápolnában a tűzvész áldozatainak tiszteletére, a szertartáson felolvasták XIV. Leó pápa részvétnyilvánítását.
„A pápa megható szavakkal osztozik bánatunkban, és együttérzését és törődését kívánja kifejezni a családok iránt, valamint támogatni a szenvedőket” – mondta Jean-Marie Lovey, Sion püspöke.
Eközben több száz ember gyűlt össze csendben, hogy lerója tiszteletét a tűzvész áldozatainak emlékére.
Az egyórás mise után a résztvevők, komoly arccal és vörös szemekkel, csendben hagyták el a kápolnát az orgona hangjára. Néhányan megölelték, mások tapsoltak, mielőtt csatlakoztak a néma menethez a dombon felfelé a Le Constellation bár felé.
Több száz ember, némelyik virágcsokrokat vitt, sűrű, kanyargós felvonulásban haladt a ragyogó napsütésben, elhaladva a zárva tartó üzletek mellett. A városra néző hegyen hóágyúk permetezték a hófelhőket.
A mise alatt Gilles Cavin atya a családok „szörnyű bizonytalanságáról” beszélt, akik nem tudják, hogy szeretteik meghaltak-e vagy megsérültek-e. „Imádkozunk a barátaikért, akiket mélyen érintett a tragédia egy olyan napon, amely az ünneplés és az összetartozás napjának kellett volna lennie” – mondta.
A zsúfolásig megtelt templomban egy gyászoló asszony feszülten hallgatta, kezét összekulcsolva, időnként a rózsafüzérét babrálva, miközben német, francia és olasz nyelven hangzottak el az olvasmányok.
24 áldozatot azonosítottak A Wallis kantoni rendőrség vasárnap reggel bejelentette, hogy a Crans-Montana-i „Le Constellation” éjszakai klubban szilveszterkor történt tűzvész 16 új áldozatát azonosították, így a 40-ből 24-re emelkedett az azonosított halottak száma. A megerősített sérültek száma 121.
A rendőrség közlése szerint az áldozatok többsége 13 és 25 év közötti volt.
Az azonosítási folyamat a Lausanne-i kórházban elvégzett meghatározó DNS-teszteken alapult, amelyek a szülők genetikai adatait egyeztették a megtalált maradványok adataival.
A hatóságok már visszaadták az azonosított holttesteket a családtagjaiknak, miközben további három olasz állampolgárt keresnek, akiket továbbra is eltűntként tartanak nyilván.
Bűnügyi nyomozás alatt állnak a bárvezetők A svájci hatóságok bűnügyi nyomozást indítottak egy bár vezetői ellen.
A két személyt gondatlanságból elkövetett emberöléssel, szándékos testi sértéssel és gyújtogatással gyanúsítják – közölte szombaton a sajtóval Béatrice Pilloud, Wallis tartomány ügyésze. A nyomozás bejelentése nem hozta nyilvánosságra a menedzserek kilétét.
A nyomozók pénteken közölték, hogy feltételezésük szerint pezsgősüvegekre helyezett csillagszórók okozhatták a tüzet, miután túl közel kerültek a zsúfolásig megtelt bár mennyezetéhez.
Guy Parmelin svájci elnök elhalasztotta újévi beszédét a Crans-Montana üdülővárosban megtartott újévi bulin történt halálos tűzvész után, közölte a Tages-Anzeiger, számolt be a Jevropejszka Pravda.
A svájci rendőrség úgy véli, hogy körülbelül 40 ember halt meg egy újévi bulin történt tűzvészben.
Parmelinnek január 1-jén, csütörtökön délben kellett volna elmondania újévi beszédét.
Mindezt a bárban kitört tűzvész „áldozatainak családjainak szenvedése és gyásza” iránti tiszteletből teszi.
Svájc korábban azt közölte, hogy a tragédia áldozatai között turisták is vannak, nemzetiségüket nem nevezve meg. Antonio Tajani olasz külügyminiszter elmondta, hogy vizsgálat folyik annak megállapítására, hogy olaszok vannak-e a sérültek között.
Valais kanton főügyésze, Beatrice Pillud azt mondta, hogy túl korai következtetéseket levonni a tűz okáról. Hozzátette azonban, hogy a korábban jelentett robbanás nem történt meg. Azt is hiszik, hogy az ok nem terrortámadás volt.
A Constellation bárban történt tűz a szilveszteri ünnepség alatt, helyi idő szerint hajnali fél 1 körül történt.
A svájci parlament tegnap jóváhagyta az intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a kormány számára, hogy engedélyezze a fegyvereladásokat fegyveres konfliktusokban érintett országoknak, amennyiben a miniszterek úgy ítélik meg, hogy az nem veszélyezteti Svájc semlegességét, külpolitikáját vagy nemzetbiztonságát.
A döntés alapvető változást jelent Svájc korábbi re-exporttilalmában: eddig a külföldi vásárlóknak írásban kellett vállalniuk, hogy a svájci gyártmányú alkatrészeket Bern engedélye nélkül harmadik országoknak nem adják tovább. Ez a megszorítás a hagyományos semlegesség része volt, amely az országot a konfliktusoktól való távolságtartásban támogatta, ezzel biztosítva diplomáciai hitelességét és közvetítői szerepét. Az új szabályozás ezt a záradékot eltörli, gyakorlatilag beágyazva a svájci védelmi ipart az európai ellátási láncba éppen egy olyan időszakban, amikor a kontinens gyors ütemben újrafegyverkezik – erről ír a Brussels Signal.
Svájc feladja a semlegességet?
A lap kiemeli, hogy az EU országai a Moszkvával való elhúzódó konfrontáció miatt milliárdokat fordítanak ipari kapacitásaik bővítésére, és Svájc, bár nem EU-tag, folyamatosan bekapcsolódik ebbe a folyamatba. Júniusban a Szövetségi Tanács bemutatta az ország első fegyverzetpolitikai stratégiáját, amely a nemzetközi együttműködés, az ipari konszolidáció és a kritikus technológiák stabil hozzáférésének fontosságát hangsúlyozta.
A mostani döntés szorosan illeszkedik ehhez a célkitűzéshez, és Bern szándékát tükrözi, hogy védelmi iparát szorosabban integrálja Európa biztonsági infrastruktúrájába.
A reform egyben politikai feszültséget is teremt, különösen a Svájc potenciális szerepe miatt az ukrajnai konfliktusban. Svájc eddig a közvetítői szerepére épített, igazodott az Oroszország elleni európai szankciókhoz, de a fegyverszállítások engedélyezésétől tartózkodott, így kevésbé volt közvetlenül érintett a háborúban.
Az új jogi keretrendszer azonban lehetővé teszi, hogy EU-tagállamok vagy más vásárlók Bern jóváhagyása nélkül is juttathassanak svájci felszerelést Ukrajnába.
Bár Svájc továbbra sem szállít közvetlenül fegyvert, a változás finoman módosítja a semlegesség értelmezését, és Moszkva ezt akár az Oroszország elleni közvetlen beavatkozásként értelmezheti. A reform újraélesztette a vitát a semlegesség értelméről.
Kritikusai – köztük békecsoportok és emberi jogi szervezetek – attól tartanak, hogy a változás alááshatja Svájc hírnevét semleges szereplőként, és fegyverei humanitárius jogot sértő konfliktusokban jelenhetnek meg.
Svájc tehát nem adta fel semlegességét, de döntő elmozdulást tett egy rugalmasabb értelmezés felé, amely szorosabban köti az országot Európa újrafegyverkezési törekvéseihez.
A svájci hatóságok úgy döntöttek, hogy november 1-jétől korlátozzák a menedékkérők külföldre való kiutazását, ugyanakkor az ukránok nem esnek a tilalom alá, számolt be a svájci SRF kiadvány.
A tisztviselők elmondása szerint november 1-jétől a Svájcban menedékjogot kérelmező személyek – néhány kivételtől eltekintve – nem utazhatnak külföldre, beleértve a schengeni övezet országait és származási országaikat sem. Az ország parlamentje által elfogadott határozat értelmében a Migrációs Államtitkárság (SEM) csak kivételes esetekben, például egy rokon halála vagy súlyos betegsége esetén engedélyezi az ilyen utazásokat. Ezen esetekben az utazás legfeljebb 30 napra engedélyezett, pontosították a tisztviselők.
Ezenkívül Svájcban élő menekültek hazautazhatnak hazájukba, hogy megoldják a vagyonnal vagy az oktatással kapcsolatos kérdéseiket, illetve ha az utazás a svájci területen való munkavégzésükhöz szükséges.
„Az ukrán menekültek mentesülnek az utazási tilalom alól. A jövőben félévente 15 napot tartózkodhatnak Ukrajnában. A kormány konzultációkat kezdeményezett a határozat erre vonatkozó módosításairól, amelyek 2026 február elejéig tartanak” – pontosította az SRF kiadvány.
Korábban arról számoltak be, hogy a svájci hatóságok november 1-jétől megváltoztatják az ukrán menekültek védelmi státuszának (S státusz) megadására vonatkozó szabályokat, mivel az ország Szövetségi Tanácsa új megközelítést fogadott el az ideiglenes védelem megadásának eljárásával kapcsolatban. Most a parlament kérésére a svájci kormánynak figyelembe kell vennie a régiók közötti különbséget – annak meghatározása során, hogy hol tekinthető biztonságosnak a visszatérés, és hol nem.
A svájci tisztviselők többek között meghatározták Ukrajna azon régióit, ahová a visszatérés biztonságosnak tekinthető – Volinyi, Rivnei, Lembergi, Ternopili, Ivano-Frankivszki és Csernyivci megyék, valamint Kárpátalja.
Az új szabályok 2025. november 1-jén lépnek hatályba. Ugyanakkor nem vonatkoznak azokra az ukránokra, akik már megkapták a védelmi státuszt Svájcban. Ezenkívül a Szövetségi Tanács úgy döntött, hogy az ukránok védelmi státuszának visszavonása 2027 márciusa előtt nem történik meg, összegezték a tisztviselők.
Svájcban 1847-ben dörögtek utoljára fegyverek, és akkor is már csak egy kisebb polgárháború keretében. Az alpesi országot szigorúan semleges politikája óvta meg mindkét világháborútól, noha akkor sem volt garancia arra, hogy ne érje támadás, főként Németország részéről.
Svájc arra törekszik, hogy újjáéleszti a háborús bunkerek rendszerét, amelyek közül sok kihasználatlanul áll, és omlik-romlik évtizedek óta. A bennük elhelyezett fegyverzet is korszerűtlenné vált.
A hadsereg felkérte a technológiai cégeket, kutatókat és startupokat, hogy innovatív és olcsó megoldásokkal segítsenek modern védelmi központokká alakítani ezeket a kis háborús fészkeket. A svájci haderő az ukrajnai háborút követő fokozott biztonsági aggályok miatt stratégiai szerepet szán a védelmi pontoknak, noha a mintegy 8 000 bunker közül jó pár még 1886-ban épült.
A békés kis ország nem is olyan gyönge, mint amilyennek elsőre gondolnánk
Svájc rendelkezik Európa legjobban szervezett milíciarendszerű hadseregével. A Schweizer Armee békeidőben nagyjából 23–25 ezer főből áll, de mozgósítás esetén a tartalékosok akár 150–170 ezerre is duzzaszthatják a haderőt. A katonai kiképzés után a leszerelők gépfegyvert is hazavihetnek.
A tavalyi védelmi költségvetés mintegy 7 milliárd dollár volt, ami a GDP 0,8%-át teszi ki, de rövidesen 1%-ra emelik. A svájci hadsereg jelentős beruházásokat indított modernizációs célokkal: fejlett drónvédelemmel, Patriot légvédelmi rakétákkal, amelyekhez hamarosan az amerikai F-35A Lightning II vadászgépek csatlakoznak.
A légierő és a légvédelem fejlesztése prioritás, mert szárazföldön az ország nehezen támadható és járható, és emellett rengeteg természetes csapdát tartogat az agresszor számára.
Noha Svájc hivatalosan semleges állam, régóta együttműködik a NATO-val, az 1996-ban létrejött Partnerség a Békéért (PfP) program keretében. Svájc is részt vesz közös gyakorlatokban, válságkezelési és békefenntartó műveletekben, valamint katonai kiképzési projektekben.
Svájc ezen túl részt vesz olyan nemzetközi missziókban is (pl. Koszovóban), amelyek NATO-parancsnokság alatt zajlanak, de békefenntartó jellegűek, összhangban a svájci semlegességi elvekkel.
Esetleges támadás esetén a haderő tekintélyes részét ezekben a védett létesítményekben kellene elhelyezni és megfelelő ütőképességgel ellátni
A bunkerek rendszere eredetileg stratégiai fontosságú helyek, így a Gotthard vasútvonal és az alpesi hágók védelmére épült. Bár sok bunkert egykor fejlett védelmi rendszerekkel szereltek fel a szovjet rakétafenyegetés elleni védelem érdekében, a hidegháború után használatuk visszaszorult.
A költségvetési megszorítások és a változó védelmi prioritások miatt sok helyszínt el is adtak civileknek. Lett belőlük sajtpince, művészeti galéria, adattároló központ, némelyiket pedig kriptovaluták biztonsági termeivé alakították át, például a „Fort Knoxot” Bern kantonban.
Egyes kantonokban a polgári óvóhelyeket átalakítottak a migránsok ideiglenes szállásává.
A svájci hadsereg azonban az ukrajnai agresszió után 2023-ban leállította bunkerek értékesítését, és inkább azt vizsgálta, hogyan lehetne a legjobban újrahasznosítani őket. „Ki kell használnunk, amink van” – mondta a döntésről Thomas Süssli, a svájci hadsereg vezérkari főnöke.
„A katonai fenyegetések jellege megváltozott. A bunkerek rosszul vannak elhelyezve, és a bennük lévő fegyverek csak rövid ideig tartanak ki” – tette hozzá a főparancsnok. A védőpontokat nehezen támadható védelmi csomópontokká alakítják át a legmodernebb technológia segítségével, miközben a korszerűsítések költséghatékonyak lesznek, és minimális személyzetet igényelnek.
A Svájci Technológiai és Fegyveres Erők Társasága szeptember közepén innovációs napot tervez, ahol további részleteket fognak bemutatni, és a résztvevők is bemutathatják ötleteiket, nem csak a honvédelem ágazataiból.
Az alpesi ország védelmi minisztériuma közleményben tudatta: az Egyesült Államok arról tájékoztatta a svájci kormányt, hogy késik a Patriot légvédelmi rendszerek szállítása.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma tájékoztatta (a svájci minisztériumot), hogy elsőbbséget biztosít az Ukrajna támogatását célzó, földi telepítésű Patriot légvédelmi rendszerek szállításának – idézi a közleményt az MTI.
Ez Svájcot is érinti, amely a tervezettnél később kapja meg a legyártott mennyiséget – vonja le a konklúziót a közlemény.
A minisztérium közölte, ezek szerint az öt Patriot légvédelmi rendszer nem érkezik meg 2027-ben, illetve 2028-ban. Arra nem tért ki, kaptak-e új dátumot az amerikaiaktól a szállításra.
Trup azt közölte, hogy a fegyvereket nem közvetlenül Ukrajna kapná, hanem európai NATO-szövetségesek vásárolnák meg a számára az amerikaiaktól.
Keir Starmer brit miniszterelnök csütörtökön célzást tett rá, hogy csatlakozna Németországhoz a vásárlásban – jelentette a Bloomberg. Erre Friedrich Merz német kancellárral közös sajtótájékoztatóján került sor, ahol a két NATO-tag kormányfői azt is bejelentették, hogy kétoldalú védelmi egyezményt kötöttek.
🌻 Ukrainian-born landscaper Alex Babich from Indiana set a Guinness World Record by growing the world’s tallest sunflower at 10.9 meters—73 cm higher than the previous record, Guinness World Records reports. pic.twitter.com/EZ9sO4UYuE
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2025 #NobelPrize in Physics to John Clarke, Michel H. Devoret and John M. Martinis “for the discovery of macroscopic quantum mechanical tunnelling and energy quantisation in an electric circuit.” pic.twitter.com/XkDUKWbHpz
Once again, our joint interagency forces sent a clear message this morning: “there is no safe haven for criminals.”
In a pre-dawn action, Marines and Sailors from Joint Task Force Southern Spear, in support of the Department of Homeland Security, launched from the USS Gerald R.… pic.twitter.com/StHo4ufcdx
In a legal first, a jury in New York awarded $2 million in damages to a 22-year-old woman over her gender transition surgery that took place when she was a teenager. The plaintiff accused her psychologist and plastic surgeon of violating standard practices in their fields.… pic.twitter.com/PQ8Ea0rk19
The Pentagon has begun releasing new files on UFOs, saying members of the public can draw their own conclusions on “unidentified anomalous phenomena.” https://t.co/4IcXcOvien
Az alpesi ország azt tervezi, hogy betiltja a horogkeresztet vagy náci karlendítést. A híresen liberális Svájc ezzel felzárkózna az európai országokhoz.
A lépést az indokolta, hogy Svájcban egyre erősödik az antiszemitizmus a Hamász elleni izraeli háború tavalyi kezdete óta. Egy kormányjelentés szerint a „súlyosnak” minősített incidensek száma 68 százalékkal nőtt az ország egyes részein.
Minden egyes ilyen esemény hozzájárul a biztonságérzet megrendítéséhez, különösen a svájci zsidó lakosság körében – áll a közleményben.
Az elkövetők elrettentése érdekében a kormány 200 frank (körülbelül 90 ezer forint) pénzbírságot akar kiszabni a náci jelképek nyilvános felmutatásáért – közölték pénteken. Második lépésben az adminisztráció azt tervezi, hogy kiterjeszti a tilalmat más szélsőséges és rasszista szimbólumokra is – tették hozzá.
Svájcban eddig csak akkor büntették a náci jelképek használatát, ha valaki aktívan hirdette az azokhoz kapcsolódó ideológiát.
A szimbólumok megmutatását, viselését önmagában ez idáig nem szanckionálták. A mostani rendelkezéssel a svájci szövetségi kormány felzárkózik más európai országokhoz, amelyek közül sok évtizedek óta lényegesen szigorúbb törvényeket tart hatályban. A törvényjavaslat egy három hónapos konzultációs időszakon megy keresztül, ez alatt az állami érdekelt szervezetek észrevételeket tehetnek róla. Ezt követően a parlamentben tárgyalják és szavaznak róla.
Svájc kormánya felfüggeszti a szíriai menedékkérelmek elbírálását, amíg nem lesz képes jobban felmérni a helyzetet Szíriában, miután a damaszkuszi felkelők elfoglalták a fővárost. Ezt a Svájci Migrációs Hivatal közölte a X-en.
A Svájci Migrációs Hivatal kijelentette, hogy az ország jelenleg nem képes alaposan megvizsgálni, hogy van-e alapja a szíriai menedékkérők védelmére, és hogy indokolt lenne-e végrehajtani a kiutasításukkal kapcsolatos döntéseket.
A Migrációs Hivatal felfüggeszti a menedékkérelmek elbírálásának eljárásait és a döntéshozatalt a szíriai menedékkérőkkel kapcsolatban, a döntés azonnali hatályba lépésével, amíg a helyzetet újra nem értékelik
