A svéd kormány ezen a héten olyan nagyszabású biztonsági gyakorlatot hajtott végre, amely háborús kockázati forgatókönyvre épült. A gyakorlaton az állami vezetés teljes egésze részt vett, beleértve a királyi családot is.
A szimuláció „Svédországot és a szomszédos országokat érintő, jelentősen romló biztonsági helyzetet” feltételezett. A cél az volt, hogy a résztvevők áttekintsék, hogyan lehetne ilyen körülmények között biztosítani az ország védelmét, valamint megerősítsék az állami szervek közötti együttműködést.
A gyakorlaton a királyi család tagjai, a parlament, a hadsereg, a katasztrófavédelmi hatóság és több kormányzati intézmény is részt vett – ilyen átfogó részvételre az 1990-es évek óta nem volt példa.
Érdekesség, hogy a svéd kormány a gyakorlatról kiadott hivatalos közleményhez orosz nyelvű fordítást is mellékelt. Más kormányzati sajtóközlemények esetében ez nem jellemző.
[type] => post [excerpt] => A svéd kormány ezen a héten olyan nagyszabású biztonsági gyakorlatot hajtott végre, amely háborús kockázati forgatókönyvre épült. A gyakorlaton az állami vezetés teljes egésze részt vett, beleértve a királyi családot is. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1764440760 [modified] => 1764418313 ) [title] => Svédország rendkívüli katonai gyakorlatot tartott – az erről szóló közleményt oroszul is kiadták [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=263607&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 263607 [uk] => 263535 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 263536 [image] => Array ( [id] => 263536 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ef2351f3746d2a63.jpg [original_lng] => 77847 [original_w] => 1020 [original_h] => 574 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ef2351f3746d2a63-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ef2351f3746d2a63-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ef2351f3746d2a63-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ef2351f3746d2a63.jpg [width] => 1020 [height] => 574 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ef2351f3746d2a63.jpg [width] => 1020 [height] => 574 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ef2351f3746d2a63.jpg [width] => 1020 [height] => 574 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ef2351f3746d2a63.jpg [width] => 1020 [height] => 574 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1764411113:5 [_thumbnail_id] => 263536 [_edit_last] => 5 [views_count] => 808 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 587814572000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 10483 [1] => 4107 ) [tags_name] => Array ( [0] => hadgyakorlat [1] => Svédország ) ) [1] => Array ( [id] => 259780 [content] =>
Svédország évek óta küzd a bűnbandákkal, amelyek kiskorúakat toboroznak súlyos bűncselekmények elkövetésére. A kormány ezért csökkenteni akarja a büntethetőségi korhatárt, így a jövőben akár 13 és 14 évesek is börtönbe kerülhetnek.
A súlyos bandabűnözéssel küzdő Svédországban a jövő nyártól már a 13 éves korú elkövetőket is ifjúsági börtönökben kívánják elhelyezni. A stockholmi kormány korábban már megbízta az állami büntetés-végrehajtási hatóságot, hogy alakítson ki részlegeket azoknak a 15–17 éves fiataloknak, akik súlyos bűncselekményeket követtek el. Most ez a feladat bővül, és a 13–14 éves korosztályra is kiterjed – közölte a svéd igazságügyi minisztérium.
A jelenlegi törvények szerint a 13 és 14 évesek még nem büntethetők, de Ulf Kristersson miniszterelnök kormánya olyan törvényjavaslatot terjesztett elő, amely ezt a jövőben különösen súlyos bűncselekmények esetén megváltoztatná – írja a Die Welt.
A legkomolyabb bűncselekmények esetében a büntethetőségi korhatár csökkentése többek között azért is fontos, hogy megvédjék a társadalmat, azonban szintén lényeges szempont, hogy segítsenek a gyerekeknek letérni a bűnözői útról – mondta Gunnar Strömmer igazságügyi miniszter, akinek elmondása szerint kezdetben 100–150 férőhelyet terveznek a 13–17 éves elkövetők számára.
A külön ifjúsági részlegek a kormány közlése szerint 2026. július 1-jétől lesznek üzemképesek.
Hat börtönben alakítanak ki részleget fiúk, kettőben pedig lányok számára, a fiatalabb és idősebb korosztályokat pedig külön fogják tartani. A minisztérium hangsúlyozta, mindez nem sértheti az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét.
Egy új felmérés szerint a svédek egyre jobban aggódnak az esetleges válsághelyzetekben bekövetkező élelmiszerhiány miatt, miközben az ország csak a fogyasztott élelmiszer felét állítja elő – írta az ESM kiskereskedelmi szakportál.
A Novus kutatócég által a Lantmännen svéd mezőgazdasági szövetkezet számára készített felmérés kimutatta, hogy a svédek kétharmada (66%) aggódik amiatt, hogy válság vagy háború esetén nem lesz elegendő élelmiszer. Ez az arány tavaly még 59% volt.
Az aggodalmat fokozza, hogy Svédország csak a lakosság által fogyasztott élelmiszer felét termeli meg, amit a legtöbb svéd túl alacsonynak tart. Per Arfvidsson, a Lantmännen vezérigazgató-helyettese szerint „az aggodalom indokolt. Az a tény, hogy az általunk fogyasztott élelmiszereknek csak a fele készül Svédországban, bizonytalanságot teremt és sebezhetővé tesz minket.”
Növelni kellene a termelést
Bár a kormány stratégiai élelmiszer-tartalékok létrehozását tervezi, a Lantmännen szerint további lépésekre van szükség. A szövetkezet a termelési alapanyagok tárolását és a hazai élelmiszertermelés jelentős növelését szorgalmazza. Arfvidsson kijelentette, hogy a svéd gazdálkodók hajlandóak és képesek többet termelni. Megfelelő támogatással és befektetéssel a politikusok és az ipar részéről, valamint a fogyasztók tudatosságának növelésével a svéd termékek választásában, az ország élelmiszer-ellátási biztonsága jelentősen megerősíthető.
A felmérés azt is kimutatta, hogy a svédeknek csak 18%-a tudja helyesen, hogy az ország élelmiszer-önellátási aránya 50%, bár ez az arány némileg javult. Kétharmaduk úgy véli, hogy alacsonyabb, és csak 16% gondolja, hogy magasabb. A svédek többsége (kétharmada) érdeklődik az iránt, hogy fogyasztói döntéseikkel hogyan járulhatnak hozzá Svédország önellátásához. A felmérés a Lantmännen Matvärnet kezdeményezésének része, amely a gazdálkodók létfontosságú szerepére összpontosít, és arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy támogassák a hazai élelmiszertermelést.
Közös lengyel–svéd hadgyakorlat kezdődött a Balti-tengeren – közölte Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel nemzetvédelmi miniszter hétfőn az X-en.
A Gotland Sentry (Gotlandi Őrszem) fedőnevű, rövid határidejű (SNEX) hadgyakorlatot – amely az első a két ország történelmében – a szeptember elején aláírt kétoldalú védelmi megállapodás szellemében rendezik meg. Ebben a felek közös balti-tengeri műveletekről és a védelmi technológiák terén folytatandó együttműködésről állapodtak meg – áll Kosiniak-Kamysz bejegyzésében.
A lengyel hadsereg műveleti főparancsnokságának (DORSZ) hétfői közleménye szerint a Gotlandi Őrszem célja, hogy demonstrálják a lengyel és a svéd fegyveres erők képességét a gyors áttelepülésre, és fejlesszék a kollektív védelmi eljárásokat.
A SNEX a katonai kiképzés „egyik legigényesebb formája, amely a tényleges harckészültséget ellenőrzi” – szögezték le.
Emlékeztettek arra, hogy a gyakorlatra Európa egyik legérzékenyebb régiójában, a Balti-tenger térségében kerül sor, amelynek stratégiai jelentősége kulcsfontosságúvá válik a jelenlegi biztonsági környezetben.
A gyakorlat bizonyítja, hogy a lengyel–svéd politikai partnerség gyakorlati műveleti intézkedésekben is megmutatkozik, e tekintetben különösen fontos a nemrég NATO-taggá vált Svédország szerepe – húzták alá a DORSZ közleményében.
Svédország tavaly lett az észak-atlanti szövetség tagja.
Svédország és Finnország, az Európai Unió legnagyobb erdőgazdag országai arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a blokk klímapolitikáját. Az északi országok vezetői aggódnak amiatt, hogy az erdőirtást korlátozó jelenlegi szabályok súlyosan károsíthatják gazdaságukat, írta a Bloomberg.
Ulf Kristersson svéd és Petteri Orpo finn miniszterelnök közös levelet küldött Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, hangsúlyozva, hogy az erdőirtás csökkentése akadályozhatja a fától függő kulcsfontosságú iparágak, például a cellulóz-, a papír- és a bioenergia-ipar fejlődését.
„A fakitermelés jelentős csökkentése súlyos következményekkel járna gazdaságainkra és a munkaerőpiacokra nézve, és komolyan befolyásolná a fa- és erdei biomassza-ellátást az EU-ban” – írták Kristersson és Orpo a levélben.
A felhívás egy régóta húzódó konfliktus része. Míg az erdőgazdálkodás kulcsfontosságú eleme az EU klímavédelmi erőfeszítéseinek, Stockholm és Helsinki többször is azzal érvelt, hogy az EU-szintű szabályok túl soknak bizonyulnak nemzeti érdekeik szempontjából. Az országok vezetői felszólították az Európai Bizottságot, hogy értékelje újra az erdészeti ágazat szerepét az EU klímacéljainak elérésében.
Szakértők szerint Svédország elengedi a rehabilitációs módszereket, és inkább az amerikai stílusú tömeges fogva tartás felé fordul – írja a Guardian. Ennek egyik jele, hogy a jobbközép kormány Észtország börtöneiben szeretne cellákat bérelni, hogy legyen hova küldeni az elítélteket.
A két ország júniusi szerződése alapján Svédország legfeljebb 600 cellát bérelne ki, miután a skandináv ország börtönei egy ideje túltelítettségről panaszkodnak. A svéd büntetés-végrehajtás szerint idén 7800-an töltik börtönbüntetésüket, de a szélsőjobb térnyerése és az ezzel járó egyre szigorúbb büntetéspolitika miatt ez a szám 2034-re 41 ezerre ugorhat.
Megfigyelők szerint ez erős váltás attól a rehabilitációs és reintegrációs modelltől, amivel Svédország több évtizede büszkélkedik. Azonban ahogy a kormány próbál fellépni az egyre nagyobb és agresszívabb bűnszervezetek ellen, egyre több az elítélt. Ez a börtönbe került gyerekek számán is látszik: új törvények miatt már 15 évesek is kaphatnak akár 10 év – vagy hosszabb – letöltendőt.
A jelenlegi kormány a többség megtartása érdekében kénytelen együttműködni a szélsőjobboldali Svéd Demokratákkal, így jelenleg azt tárgyalják, hogy bizonyos esetekre vonatkozóan levigyék-e a büntethetőség alsó korhatárát 14 évesre. Az ellenzéki balközép Szociáldemokraták jelezték, hogy ezt még tudnák támogatni, de a Svéd Demokraták 13 évre akarják lecsökkenteni.
Az ország történetében először a kormány azt is tárgyalja, hogy jövőre létrehozzanak fiatalkorúak fogva tartására fenntartott börtönöket, amikkel lecserélnék a jelenlegi intézeteket – amiknél csak legfeljebb négy évet lehet kapni.
Szakértők szerint a lépés több szempontból is hibás: egyrészt a 600 bérelt cella közel sem elég, ha valóban akkora ugrásra lehet számítani, mint amivel a büntetés-végrehajtás számol, másrészt úgy gondolják, hogy az Egyesült Államok példáján tömegesen látszik, hogy ez a fajta igazságszolgáltatás nem működik, sőt csak ront a helyzeten. Továbbra is úgy tartják, hogy a rehabilitációval lehet csak tartós javulást elérni, de most azt látják, hogy a kormány érdemi vita nélkül elfordul az eddig használt – és sok oldalról ünnepelt – modelltől.
Olle Jonasson egy stockholmi pap, aki gyakran megy be fogva tartott kiskorúakhoz. Azt mondta, hogy szerinte a legtöbb gyerek nem azért van börtönben, mert alapból bűnöző akart lenni, hanem mert a bűnbandák egyszer használatos, eldobható eszközként használja ki őket. Belátja, hogy valóban bűnelkövetők, de kezelésre van szükségük, és nem arra, hogy csak a büntetésükkel legyen az állam elfoglalva.
A cellabérlési egyezményt még mindkét ország parlamentjének el kell fogadnia, de a svéd kormány szerint 2026 nyarára ez is megtörténik. Az igazságügyi minisztérium tagadja, hogy elhagynák a rehabilitációs modellt, vagy hogy átállnának tömeges fogvatartási módszerekre.
A svéd kormány a héten közölte, hogy megállapodás született Észtországgal mintegy hatszáz, Svédországban elítélt fogvatartott áthelyezéséről egy észtországi büntetés-végrehajtási intézménybe. Az egyezmény – a két ország parlamentjének jóváhagyása esetén – 2026 júliusában léphet hatályba.
A tájékoztatás szerint a megállapodás 18 év feletti férfiakra vonatkozik, akik Tartu város börtönében folytatják büntetésük letöltését – számolt be az MTI.
„Az egész börtön Svédország rendelkezésére fog állni” – közölte a sajtóval Gunnar Strömmer svéd igazságügyi miniszter, hangsúlyozva, hogy hazája börtönrendszere óriási nyomásnak van kitéve.
„Ilyen helyzetben szükség volt egy bővítési tervre” – szögezte le.
Stockholm a tervek szerint minden elítélt ellátásért 8500 eurót fizet havonta, amely még így is jutányosabb ár, mint a svédországi költségek, amelyek 11 500 euróra rúgnak.
Svédország az utóbbi évtizedben elharapódzó, különböző bandák által elkövetett erőszakhullám nyomán szigorított a törvénykezésén, így megnőtt a börtönbüntetésre ítéltek száma is.
Az országos börtönparancsnokság adatai szerint májusban 5235 börtöncellában mintegy 7300 rabot tartottak fogva, ami 141 százalékos kihasználtságot jelentett. A parancsnokság előrejelzése szerint akár harmincezer embert is börtönbe zárhatnak az elkövetkezendő tíz évben.
Svédország nem az első ország, amely külföldre szállítja az elítélteket: a Belgiumban és Norvégiában elítélt bűnözők egy részét hollandiai, a Dániában elítéltek egy részét pedig koszovói börtönökben őrzik.
Svédország 20 millió koronát (mintegy 2,1 millió dollárt) adományoz a Rádió Szabad Európa / Szabadság Rádió médiacsoportnak, miután Donald Trump amerikai elnök kormányzata leállította a szervezet szövetségi támogatását. A korábban hidegháborús időszakban alapított hírszervezet továbbra is kulcsfontosságú független hírforrást jelent számos kelet-európai országban.
Svédország 20 millió koronát adományoz a Rádió Szabad Európa Rádiónak, miután Donald Trump amerikai elnök kormányzata elrendelte a médiacsoport szövetségi támogatásának befagyasztását – jelentette a Reuters.
A hidegháború idején alapított Szabad Európa Rádiót azért hozták létre, hogy elérje a kommunista vezetésű államokban élő embereket. A jelenleg Prágában működő médiacsoport 27 nyelven sugároz 23 országba, köztük számos kelet-európai államba, például Oroszországba, Ukrajnába és Belaruszba.
Ez a döntés annak a folyamatos munkánknak a része, amely az újságírók és a független média támogatására irányul – közölte a svéd kormány nyilatkozatában, hozzátéve, hogy a betiltással sok országban az emberek elveszíthetik a szabad médiához való hozzáférést.
Más támogatók is bejelentkezhetnek
A kelet-európai régióban, amelyre a rádió fókuszál, nem csupán a volt szovjet blokkhoz tartozó országokat értjük, hanem egy szélesebb földrajzi és politikai területet. Ide tartoznak a balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia), a visegrádi országok (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország), valamint Belarusz, Ukrajna, Moldova, Oroszország és számos balkáni állam is. A rádió emellett közép-ázsiai, kaukázusi és közel-keleti országokba is sugároz.
Trump elnök márciusban rendelte el a támogatás megszüntetését az amerikai kormányzat méretének csökkentésére irányuló átfogó erőfeszítések részeként, ami veszélybe sodorhatja a megbízható hírek egyik ritka forrását az autoriter országokban.
Egy amerikai szövetségi bíró ideiglenes szünetet rendelt el a támogatás-megvonásra vonatkozó rendelkezés végrehajtásában, azonban egy szövetségi fellebbviteli bíróság e hónapban blokkolta ezt a határozatot. A Reuters értesülései szerint nem csak Svédország, hanem más európai országok is fontolgatják a Szabad Európa Rádió támogatását.
A svéd kereskedelmi miniszter, Benjamin Dousa egy panelbeszélgetésen kijelentette: Svédország hajlandó lenne meghívni negyvenezer magyar meleg embert, válaszul a magyar Pride-rendezvényeket érintő korlátozásokra.
Benjamin Dousa hangsúlyozta, hogy Svédország szabadságszerető és nyitott országként kíván fellépni, amely kész befogadni nemcsak üldözötteket, hanem a kreatív fiatalokat is – Magyarországról vagy akár az Egyesült Államokból is. A beszélgetés egy pontján a miniszter konkrétan azt mondta:
„Teljes mértékben készen állnánk negyvenezer magyar meleg meghívására.
Szívesen fogadunk mindenkit, aki Svédországban szeretne munkát vállalni, vállalkozást indítani, családot alapítani vagy befektetni, függetlenül attól, milyen céllal érkezik hozzánk” – tette hozzá.
Hozzáfűzte azt is: „Ugyanez vonatkozik az Egyesült Államokra is. A technológiai cégek és egyetemek negyvenezer csúcstehetségét várjuk Svédországba. Nagyon intenzíven dolgozunk azon, hogy ilyen jellegű bevándorlást vonzzunk Svédországba. A feldolgozási időt körülbelül száz napról alig több mint két hétre csökkentettük” – mondta a bevándorláshoz szükséges folyamatokról.
A kijelentés része annak a nyilvános kampánynak, amelynek célja Svédország nemzetközi imázsának erősítése – a hangsúly pedig láthatóan a nyitottságon és a politikai üzeneteken van. A miniszter mondatai gyorsan visszhangot váltottak ki, hiszen miközben Svédország a saját bevándorlási és integrációs problémáival küzd, a svéd kormány egyik tagja most egy újabb érzékeny társadalmi kérdésben pozicionálja országát – közölte a The Local híroldal svédországi kiadása.
A háttérben az a bevezetett új nemzeti stratégia áll, amely a svéd jóléti modell, a zöldátállás és a kreatív, együttműködő kultúra értékeit hirdeti.
A kampány célja, hogy Svédország versenyképességét növelje a nemzetközi színtéren, de kérdéses, mennyiben szolgálja ezt a célt egy ilyen kijelentés, amely közvetlen politikai állásfoglalásnak is tekinthető egy másik szuverén állam belügyeivel szemben.
„Mutassuk meg a szabadság, az egyenlőség és az együttműködés értékét egy olyan időszakban, amikor aggasztóan sokan mások az ellenkező irányba nyomulnak, és ezzel egyidejűleg növeljük Svédország versenyképességét” – mondta Benjamin Dousa.
Magyarországon márciusban módosították az alaptörvényt, amelynek célja, hogy megvédje gyermekeinket az utcán tornyosuló genderpropagandától, így szigorúbb keretek közé szorítja a közterületi rendezvényeket, többek között a Pride-felvonulásokat is. A döntés társadalmi vitát váltott ki, ugyanakkor a magyar kormány álláspontja világos: a közrend és a gyermekek védelme elsődleges.
A svéd miniszter kijelentése ugyanakkor azt a kérdést is felvetheti: vajon Svédország valóban készen állna 40 ezer magyar állampolgár befogadására, vagy pusztán politikai tőkét kíván kovácsolni más országok belpolitikai döntéseiből? A svéd társadalom komoly kihívásokkal néz szembe, a bevándorlás, a közbiztonság és az integráció kérdései évek óta éles vitákat generálnak, nem csupán politikai, hanem társadalmi szinten is. Kérdés, hogy a nyitottságra és toleranciára épülő kommunikáció elégséges válasz-e ezekre a kihívásokra – különösen, ha közben más országok szuverenitását kérdőjelezi meg.
A fekvőrendőr lelassítja a forgalmat, de a vétlen autósoknak is kellemetlenségeket okoz. A svéd Actibump erre a problémára nyújt megoldást szenzorokra bekapcsoló eszköze segítségével.
A gyorshajtás elleni egyik legkézenfekvőbb megoldást a fekvőrendőr jelenti, ám a módszer hátránya, hogy az nemcsak a megegedett sebességet átlépőket, de a vétlen autósokat vagy akár a biciklistákat is bünteti.
A svéd Edeva megoldása ezt küszöbölné ki az Actibump nevű rendszerrel, melynek fekvőrendőre nem az úttest fölött magasodik, hanem abba süllyesztve van, és a szabályosan közlekedő járművek esetében be sem kapcsol. Ha azonban a megengedettnél gyorsabban hajtunk, a sebességmérő ezt észreveszi, és lesüllyeszti az út felületét egy kis szakaszon, így azon keresztülhajtva egyből figyelmeztet is arra, hogy túl gyorsan megyünk.
Az Actibump honlapja szerint a módszer már több mint egy évtizede sikeresen működik a skandináv országban, javítva a közlekedés biztonságát és szabálykövetésre ösztönözve a sofőröket. Ma pedig már terjeszkednek is és más országokban is szeretnék elérhetővé tenni megoldásukat, mely saját elmondásuk szerint 80 százalékkal csökkenti a gyorshajtást, anélkül, hogy a szabálykövető autósoknak bármi kellemetlenséget okozna.
A cég a módszert Svédország mellett Ausztráliában is kipróbálta, és mindegyik helyen, ahol tesztelték jelentősen csökkent a gyorshajtók száma.
