A X. Kárpátaljai Nemzetközi Szobrásztábort május 25. – június 10. között szervezte meg a Pro Arte – Munkács civil szervezet ezúttal is a Királyfiszálláson található Kvitka Polonini Szanatóriumban. A hegyekkel körülölelt komplexum kertjében csütörtökön került sor a művésztelep záróünnepségére.
A tavalyi, nagyon sikeres pályázatot követően – amikor a világ különböző részeiről több mint negyven szobrász nyújtotta be jelentkezését – 2021 telén meghirdették a világhálón a jubileumi nemzetközi szobrásztábort, mely ezúttal a víz tematikája köré épült volna. Az országban dúló háború azonban árnyékot vetett az alkotótáborra is, ugyanis jelentkező híján bizonytalanná vált annak megszervezése. „Már úgy volt, hogy nem lesz belőle semmi, amikor Vaszil Tatarszkij, szobrásztáboraink többszörös résztvevője, kitűnő kijevi szobrászbarátom felajánlotta, hogy vállalkozna egyik résztvevőnek. Rendben van! Akkor én leszek a második!” – elevenítette fel Matl Péter munkácsi szobrászművész, a Pro Arte – Munkács civil szervezet elnöke a pillanatot, amikor „kezdtek a fellegek szétfutni, s megjelent a remény sugara”. Ezután felgyorsultak az események, amikor hírek érkeztek arról, hogy neves szobrászművészek menekültek a háború elől Lemberg megyébe is, akik egy magyarországi és egy lengyelországi szobrász mellett elfogadták Matl Péter felkérését és összeállt a csapat, amely az eddigi legnagyobb, ugyanis tizenegy szobrászból és két fotográfusból tevődött össze.
A kéthetes szobrásztábor alatt olykor éjjelt nappallá téve munkálkodó művészek alkotásainak bemutatását az Ungvári Közművelődési és Művészeti Koledzs diákjainak performansza tette egyedivé. A szobrásztábor résztvevői a háború által kiváltott érzéseket, a reményt, a béke mihamarabbi eljövetelében való bizalmat, a hitet vésték kőbe, formálták acélból – alkották maradandóvá.
A szobrok ismertetését követően köszöntötte a jelenlévőket Andriana Szusko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökhelyettese, Jevhen Tiscsuk, a megyei művelődési, nemzetiségi és vallásügyi főosztály vezetője, Ukrajna érdemes művésze és Ivan Drohobeckij, a Polenai kistérség vezetője. Mindannyian elismerő jelzőkkel illették mind a szobrászművészeket, mind az alkotótábor kezdeményezőjét, Matl Pétert. Jevhen Tiscsuk beszédében hangsúlyozta, a háború minden ember életére óriási hatást gyakorol, s fontos, hogy a hátország támogatásáról biztosítsa a fronton az országért harcolókat. Az alkotások kapcsán elmondta, meggyőződése, hogy a művészek szívüket szőtték bele munkájukba, s így születtek meg ezek a csodás művek.
Vida László ungvári magyar első beosztott konzul beszédében kiemelte, Magyarország Kárpátalján működő konzuli képviseletei a kezdettől fogva segítették, támogatták azt a folyamatot, mely egyszerre tölt be kulturális és turisztikai szerepet, hiszen a képzőművészet „mindig is összekötő kapocs volt népek, nemzetek között, a megértéséhez nem kell tolmács”.
„Jelképes, hogy a szobrászok azoknak a határ menti magyar önkormányzatoknak ajánlották fel az elkészült műveket, amelyek több mint száz napja óriási odaadással, töretlen lelkesedéssel segítik a Magyarországra érkező bajba jutott ukrán embereket” – mondta a diplomata, hozzátéve: az Ukrajna elleni orosz katonai támadás kezdete óta több mint 750 ezer ember menekült el Ukrajnából Magyarországon keresztül. „A magyar kormány mindaddig folytatja a menekültek fogadását és ellátását, a humanitárius adományok szállítását Ukrajnába, ameddig szükség lesz rá. Elítéljük az orosz katonai agressziót, kiállunk Ukrajna mellett, és mindent meg fogunk tenni, hogy mielőbb béke legyen Európában. […] A szobrásztábor támogatásával is szeretnénk kifejezni szolidaritásunkat Ukrajnával, Ukrajna soknemzetiségű népével” – szögezte le Vida László, majd reményét fejezte ki annak kapcsán, hogy egy év múlva már békés körülmények között találkozhatnak.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a kezdetektől támogatója a szobrásztáboroknak. Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke tudósítónknak elmondta: „A szobrászok kivételes helyzetben vannak, mert minden ember szeretne nyomot hagyni maga után a történelemben, s nekik megadatik az, hogy maradandó, kézzel fogható, szemmel látható alkotásokat hozzanak létre, és persze ezen keresztül formálják az emberek lelkét. Éppen ezért fontos ez a misszió, amit Péter felvállalt, hogy ezeket a szobrokat kivigyük a falvakba is. A városok tele vannak köztéri alkotásokkal, de a falvakban csak elvétve láthatunk szobrokat. Ha valamilyen jó kisugárzású dolog megjelenik, az mindig jó hatással van az emberekre. Mi a jövőben is igyekszünk majd felvállalni ennek az ügynek a támogatását.”
Drienyovszki János nem először vett részt a Pro Arte – Munkács civil szervezet által életre hívott szobrásztáborban. A magyarországi szobrász elmondta: Matl Péter meghívásának eleget téve úgy érezte, bizonyos értelemben kötelessége hozzájárulni a kezdeményezéshez. „Ez egy nagyon furcsa szimpózium számomra, révén, hogy fára készültem, s Péter két fát is előkészített nekem, de sajnos mindkettő korhadt volt belül, így nem lehetett semmit sem kezdeni velük. Ezáltal egy maradék kő lett az osztályrészem. Változtatni kellett az elképzelésemen. Itt van ez a kis patak, ahol a köveket mossa a víz – innen jött az ötlet. A kő és a víznek a hullámát próbálja megfogalmazni az elkészült szobor” – mutatott rá.
Olekszandr Ridnij, Ukrajna érdemes művésze saját magát ábrázolja alkotásában, megjelenítve a háború előtti és mostani önmagát: „Ez a szobor a mostani időkről szól. Emlékszem magamra, hogy milyen voltam február 24-e előtt és milyen lettem utána. A világ is megváltozott, a feje tetejére állt, így a szobor olyan, mintha február 24-ig felülről néztem volna a világot, állami kitüntetéseket kaptam, és más ehhez hasonló dolgok történtek, majd hirtelen alulra kerültem, és azóta alulról nézem ezt a világot. Ez egy folyamat, ilyen az élet: van, amikor nyeregben vagyunk, máskor pedig a ló alá kerülünk. Viszont van remény a szebb jövőre és a győzelemre” – fogalmazott az ukrán művész.
Magyarország és a magyar emberek hatalmas részt vállaltak a háború miatt otthonukat elhagyni kényszerültek megsegítésében. Mint ahogy azt Vida László konzul úr is említette beszédében, Matl Péter sajátos módon kívánja meghálálni a magyarországi határ menti települések ukrán menekültekért tett erőfeszítéseit, amiről korábban is nyilatkozott lapunknak: „Ezt a nagyívű karitatív támogatást látva jött az ötlet, hogy hogyan tudnánk meghálálni ezt a sok önfeláldozó munkát és anyagi segítséget a határ menti magyarországi településeknek, viszonzásul és köszönetünk kifejezése jeléül. Elhatároztuk, hogy az idei szobrásztáborunkban készült műveket odaajándékozzuk Záhony, Kisvárda, Lónya, Barabás, Beregsurány, Tiszabecs, valamint Tarpa községeknek. A Nyugat-Ukrajnába menekült szobrászművészek hálájuk és köszönetük jeléül szimbolikus ajándékot készítenek, melyek időtálló térbeli emléket állítanának annak a sok-sok önkéntesnek, akik nemcsak a határ menti településekről, hanem az egész ország területéről segítik a mai napig a menekülteket.”
Az ajándékozásra kerülő acél- és kőszobrok szerves részévé válnak majd a Kárpátok Szoborútnak, ugyanis a már kiépített határ menti kiránduló-kerékpár-út mentén helyezkednek majd el, így segítik egységbe foglalni ezt a kulturális és turisztikai útvonalat.
A X. Kárpátaljai Nemzetközi Szobrásztábor záróünnepségének végén Matl Péter Munkácsy-díjas szobrászművész köszönetet mondott a művésztelep támogatóinak: Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának, Magyarország kárpátaljai külképviseleteinek, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek, az International Sculpture Symposium Alliance-nek, valamint a Kvitka Polonini Szanatórium vezetőségének.
Magával ragadó, ahogyan évről évre tanúi lehetünk annak, mennyire különbözőképpen nyilvánul meg egy adott téma a művészek képzeletében, majd alkotásaikban. Ilyenkor meggyőződhetünk arról, hogy a múzsák nem alszanak akkor sem, amikor ropognak a fegyverek és szólnak a szirénák. Az idei szobrásztábor munkái kőbe faragva hagynak méltó jelet a jelenlegi drámai helyzetről és a példa nélküli önzetlenségről.
Véget ért a Pro Arte-Munkács civil szervezet X. Kárpátaljai Nemzetközi Szobrásztábora Királyfiszálláson. Az elmúlt 10 év során számos ismert művész megfordult már itt a világ különböző pontjairól. Az alkotótábornak köszönhetően az elmúlt években vidékünk számos települése gazdagodott új köztéri szobrokkal, létrehozva ezáltal az úgynevezett szoborutat.
A Pro Arte – Munkács civil szervezet által életre hívott nemzetközi szobrásztáborokban a világ megannyi pontjáról érkeztek művészek, akik évről évre egy adott témakörben alkottak olyan maradandót, melyek remélhetőleg nemzedékeken át fogják gazdagítani vidékünket. A szervezet tevékenysége Kárpát-medence-szerte látványos változást hozott az elmúlt évtizedben.
Matl Péter munkácsi szobrászművész, a Pro Arte – Munkács civil szervezet elnöke nemrégiben jelentette be a hírt, mely szerint az eredeti tervektől eltérően ugyan, de május 25. – június 10. között megszervezik a jubileumi alkotótábort, melynek ez alkalommal is a festői környezetben elhelyezkedő Kvitka Polonini szanatórium ad otthont.
Az előző évekhez hasonlóan 2021 telén meghirdették a világhálón a X. jubileumi nemzetközi szobrásztábort, melynek témája a víz lett volna. A tavalyi, nagyon sikeres pályázatot követően idén az országban dúló háború miatt nem akadt vállalkozó szellemű pályázó. „Már úgy volt, hogy nem lesz belőle semmi, amikor Vaszil Tatarszkij, szobrásztáboraink többszörös résztvevője, kitűnő kijevi szobrászbarátom – aki mellesleg szintén utolsó percig nem akart elmenekülni otthonából, csak amikor szétlőtték az orosz csapatok a szomszéd falut, hozzánk menekült, utána Párizsba, majd Lengyelországba, ahol szobrászkollégák ideiglenes műteremlakást is biztosítottak számára, és aki jelenleg a felújítás alatt lévő szentmiklósi rezidenciánkon él – felajánlotta, hogy vállalkozna egyik résztvevőnek. Rendben van! Akkor én leszek a második! Ekkor kezdtek a fellegek felszakadozni, megjelent a remény sugara, körülnéztem, hogyan lehetne mégis megtartanunk a tábort meghívásos alapon. Román Jancsi most diplomázott fiatal ungvári szobrászművész vállalta, hogy ő is beállna közénk. Közben jöttek a hírek, hogy Lemberg megyébe jeles szobrászművészek menekültek. Felkerestem őket, meghívtam egy ismerkedési napra hozzánk, és ők is beleegyeztek, hogy készítenek egy-egy művet. Így összeállt a csapat, mely az eddigi legnagyobb, ugyanis tíz főből áll” – osztotta meg a bizonytalanságból hirtelen újra életre kelt X. Kárpátaljai Nemzetközi Szobrásztábor hátterében zajlott mozzanatokat Matl Péter.
Kezdeményezésük célja, hogy hozzájáruljanak szűkebb pátriánk kultúrájának és turizmusának fejlesztéséhez, a térségünkkel határos országok közötti szellemi-kulturális híd megteremtésével szolgálják a művelődést, egymás megértését és elfogadását, valamint a kárpátaljai magyar közösséget képviselve művészi értékek teremtésével hagyjanak nyomot maguk után.
A Pro Arte – Munkács civil szervezet vezetője a jubileumi szimpózium kapcsán arról is tájékoztatott, hogy ezt a kiemelkedő eseményt egy nyomtatvánnyal is megünneplik, mely a szobrok mennyisége miatt inkább könyvként jelenne meg. Hét év leforgása alatt több mint 75 szobor jött létre, ezekből 47-et a Kárpátok Szoborút program kertében elajándékoztak elsősorban Kárpátalja, Lemberg megye és Kelet-Magyarország falvainak, ahol kőbe, márványba, kerámiába, gránitba, acélba vésve, fába faragva hirdetik a művészet életet megszépítő, gazdagító erejét. A Lemberg megyei Szkolétól a magyarországi Geszterédig ez légvonalban 250 kilométert tesz ki, a tényleges szoborút azonban ettől sokkal hosszabb, ugyanis több összefüggő útvonalból áll, melyek külön programot ajánlanak a nálunk még újdonságnak számító kulturális turizmusnak.
Mint ismeretes, Magyarország és a magyar emberek hatalmas részt vállaltak a háború miatt otthonukat elhagyni kényszerültek megsegítésében. „Ezt a nagyívű karitatív támogatást látva jött az ötlet, hogy hogyan tudnánk meghálálni ezt a sok önfeláldozó munkát és anyagi segítséget a határ menti magyarországi településeknek, viszonzásul és köszönetünk kifejezése jeléül. Elhatároztuk, hogy az idei szobrásztáborunkban készült műveket odaajándékozzuk Záhony, Kisvárda, Lónya, Barabás, Beregsurány, Tiszabecs, valamint Tarpa községeknek. A Nyugat-Ukrajnába menekült szobrászművészek hálájuk és köszönetük jeléül szimbolikus ajándékot készítenek, melyek időtálló térbeli emléket állítanának annak a sok-sok önkéntesnek, akik nemcsak a határ menti településekről, hanem az egész ország területéről segítik a mai napig a menekülteket” – fogalmazott Matl Péter.
Az ajándékozásra kerülő szobrok szerves részévé válnak majd a Kárpátok Szoborútnak, ugyanis a már kiépített határ menti kiránduló-kerékpárút mentén helyezkednek el, így segítik egységbe foglalni ezt a kulturális és turisztikai útvonalat.
A Pro Arte-Munkács civil szervezet által életre hívott nemzetközi szobrásztábor világszerte ismert, hisz 10 év alatt szinte az összes ismert művész megfordult már itt a világ különböző pontjairól. Az alkotótábornak köszönhetően Kárpátalja számos települése gazdagodott gyönyörű köztéri szobrokkal. Mivel Ukrajnában jelenleg háború dúl, ezért érthető módon a legtöbb külföldi művész ódzkodik az országba való utazástól, de Matl Péter nem szerette volna, ha elmaradna az alkotótábor, így főként ukrajnai művészek alkothatnak majd maradandót a május végén induló alkotóhéten.
Két héten keresztül fúrástól, faragástól és csiszolástól volt hangos a Királyfiszállás, ahol kilencedik alkalommal szervezte meg nemzetközi szobrásztáborát a Pro-Arte Munkács Civil Szervezet. Matl Péter művésztelepére idén negyven országból jelentkeztek alkotók, közülük hét művész kezdhette el munkáját a festői szépségű Kvitka Polonina szanatórium területén.
Szeptember 19-én került sor a Pro Arte – Munkács civil szervezet által kilencedik alkalommal szervezett Kárpátok Nemzetközi Szobrásztábor záróünnepségére, melynek helyszíne a Szolyvához közel található Királyfiszállás (Солочин) volt.
Az elmúlt évben két helyszínen – Jánosi és Kállósemjén – szervezett szobrásztáborok után az idei alkalomnak újra a festői környezetben elhelyezkedő Kvitka Polonini Szanatórium adott helyet. A Pro Arte – Munkács civil szervezet szeptember 6–19. között szervezte meg a IX. Kárpátok Nemzetközi Szobrásztábort Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma, Magyarország Beregszászi Konzulátusa és Ungvári Főkonzulátusa, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), valamint az International Sculpture Symposium Alliance támogatásával.
A kéthetes táborba hét szobrász érkezett: Aleksandar Eftimovski Macedóniából, Tanya Preminger Izraelből, Mert Kaan Burnaz Törökországból, Saeid Ahmadi Iránból, Jorg Van Daele Belgiumból, Kirill Kroholev Fehéroroszországból és Oleg Putrashyk Ukrajnából. Az alkotók idén az Új lélegzet (RE:breathe, Нове дихання) témáját dolgozták fel, s reprezentálták ennek aktualitását műveikben.
A szobrásztábor ideje alatt számos programot szerveztek a szanatóriummal közösen is, ugyanakkor a szervezők fontosnak tartották színesíteni a pihenőnapokat Kárpátalja művészeti és kulturális értékeinek és a helyi magyar értékek megismerését is szolgáló programokkal, emellett iskolai csoportok is látogatást tettek a helyszínre.
A vasárnapi záróünnepségen elsőként Matl Árpád, a Pro Arte – Munkács civil szervezet alelnöke köszöntötte a jelenlévőket, aki háláját fejezte ki, amiért már harmadik alkalommal alkothattak a csodás környezetben, valamint köszönetet mondott a támogatóknak, akik nélkül – mint hozzátette – nem valósulhatott volna meg a szobrásztábor.
Gyebnár István beregszászi magyar konzul a tábor jelentőségéről szólva kiemelte: „Fontosnak tartjuk azt a kezdeményezést, hogy az itt elkészült szobrok egy olyan nemzetközi útvonalon kerülnek elhelyezésre, amely fokozza azt a turisztikai vonzerőt, amit Kárpátalja amúgy is jelent és kínál a külföldi vendégek számára. A modern művészetnek a jelenléte a kárpátaljai térben olyan tehetséges művészek közreműködése révén, mint Matl Péter és a külföldről csatlakozó művészek, különösen fontos.”
Köszöntötte a résztvevőket Jevhen Tiscsuk, a megyei művelődési, nemzetiségi és vallásügyi főosztály vezetője és Natalia Setelja, a megyei tanács képviselője. Jevhen Tiscsuk oklevelet adott át Matl Péter szobrászművésznek, a Pro Arte – Munkács civil szervezet elnökének a képző- és díszítőművészet fejlődéséhez, valamint a nemzetközi alkotói kapcsolatok erősítésének jelentős hozzájárulásáért.
„Végre fellélegezhettünk, azonban már azt is halljuk, hogy közeleg a járvány következő hulláma. Mindenesetre, ha egyszer elmúlik a pandémia, elmondhatjuk: mi komoly nyomot hagytunk erről az időszakról” – jelentette ki záróbeszédében Matl Péter, majd felidézte a szobrásztáborok létrehozásának koncepcióját. A 2013-ban alapított Pro Arte – Munkács civil szervezet kidolgozta annak a Kárpátaljai Szoborútnak a tervét, amely a megye magyar- és ruszinlakta településeit öleli magába. Az itt elhelyezett szobrokkal elsősorban az ide látogató turisták figyelmét szeretnék felhívni, hogy látogassanak el a félreesőbb falvakba is, fellendítve ezzel a falusi turizmust a vidéken. Ebben partnerekre találtak, s így támogatja az elgondolást Magyarország ungvári és beregszászi külképviselete, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és mások. A szobrásztábor egy olyan több évre kidolgozott program, amelynek legfőbb szempontjai a magyar identitás és kultúra propagálása, maradandó köztéri alkotások elhelyezése Kárpátalja településein, határon átnyúló és egymást segítő kulturális projektek létrehozása, a felállított szobrokkal a turisták vonzása és a falusi turizmus fejlesztése, s egy új, nemzetközi turisztikai útvonal létrehozása. A szervezet 2014 óta nemzetközi szobrásztáborokat szervez Kárpátalján a megye szobrászati örökségének megőrzése érdekében, valamint kedvező feltételek megteremtése céljából a fiatal szobrászok ötleteinek megvalósításához, lehetőséget adva nekik, hogy megtestesítsék az anyagban a modern monumentális művészeti jövőképüket.
Az eddigi kilenc művésztelep eredménye mintegy 60 köztéri alkotás, melyek többsége már egy-egy kárpátaljai vagy magyarországi település terét díszíti. A szervezők célja egy szoborpark kialakítása a jövőben Beregszentmiklóson (Чинадійово), amely az útvonalak központjaként funkcionálna.
A kéthetes szobrásztábor alatt olykor éjt nappallá téve munkálkodó művészek alkotásainak bemutatóját az eszenyi Ritmus Néptáncegyüttes (vezetője: Szabó Tibor) előadása színesítette.
Figyelemre méltó és magával ragadó, ahogyan évről évre szemtanúi lehetünk annak, mennyire különbözőképpen nyilvánul meg az adott téma a szobrászok képzeletében, majd műveikben. Matl Péter szavaival élve kijelenthetjük: az itt elkészült szobrok „az időben és térben emlékeztetnek majd arra, hogy valamikor a múltban volt egy világjárvány, amikor mindenki arra vágyott, hogy fellélegezzen”.
Véget ért a Pro Arte-Munkács civil szervezet IX. Kárpátaljai Nemzetközi Szobrásztábora Királyfiszálláson.
Az elmúlt évek során a világ számos országából érkeztek művészek a találkozóra, melynek minden évben más a tematikája. A szobrásztábor idei témája az „Új lélegzet”, ami az elmúlt időszak nehézségei utáni új életet volt hivatott szimbolizálni.
Elkezdődött a Pro Arte Munkács civil szervezet IX. Kárpátaljai Nemzetközi Szobrásztábora Királyfiszálláson.
Az elmúlt évek során a világ számos országából érkeztek művészek a találkozóra, melynek minden évben más a tematikája. A szobrásztábor idei témája az „Új lélegzet”, ami az elmúlt időszak nehézségei utáni új életet hivatott szimbolizálni.
A Pro Arte Munkács civil szervezet immár kilencedik alkalommal tartja meg hagyományos szobrásztáborát, ezúttal visszatérve a Kvitka Polonina szanatórium meseszép területére. A világszerte ismert táborba, Dél-Amerikától Kínáig negyven ország művészei jelentkeztek, akik közül most hét szobrász vesz részt a kéthetes szoborkészítésen.
Macedóniából, Izraelből, Iránból, Törökországból, Belgiumból, Fehéroroszországból és Ukrajnából érkeztek mesterek. A szobrásztábor idei témája az „Új lélegzet”, ami az elmúlt időszak nehézségei utáni új életet hivatott szimbolizálni.
A Pro Arte Munkács civil szervezet kezdeményezésére 2014 óta rendeznek szobrásztáborokat Kárpátalján. Célja, hogy az ott elkészült alkotásokból szoborút jöjjön létre, ami összeköti a környező országokat, s ezáltal a nemzeteket is, valamint felállításuk helyén új kultúrterek jöjjenek létre. Az idei táborban született alkotásokból most kettőt avattak fel Bereg vidéken.
The State of Health for Blacks in Chicago is a stark reminder of the legacy of unacceptable inequities that continue to plague our city and country to this day. pic.twitter.com/mtrc9SYM4v
— Mayor Lori E. Lightfoot (@chicagosmayor) June 17, 2021