Kevesebb digitális eszköz, több könyv, papír és toll – ezzel javítana a diákok eredményein a svéd oktatáspolitika, írja az AP hírügynökség. A jobboldali svéd kormány az új tanévtől kezdve visszaszorítaná a digitális eszközök használatát az iskolákban, a hat év alatti óvodások és előkészítő iskolások körében pedig teljesen kivezetné azokat.
Bár a svéd gyerekek oktatási képességeit az európai átlag felett mérik a különböző kutatásokban, 2016 és 2021 között ezek az eredmények visszaszorulni látszottak. Míg a PIRLS kutatásában 2016-ban a negyedik osztályos svéd diákok 555 pontot értek el, addig 2021-ben csak 544-et sikerült. Ehhez képest az éllovas Szingapúr még javított is eredményén 587 ponttal. Igaz, a felmérés kiemeli, hogy az országok eredményeit nem feltétlenül érdemes egymással összehasonlítani.
Oktatási szakértők szerint az eredményeken ronthatott a digitális oktatás mellett a koronavírus-járvány sok más következménye, és befolyásolhatta azt a svédül otthon nem beszélő bevándorlók gyerekeinek egyre növekvő aránya is.
De kiemelték a digitális eszközök kockázatát a svéd Karolinska Intézet kutatói is: szerintük az államilag ellenőrzött tankönyveken és a képzett tanárokon keresztül átadott tudás sokkal megbízhatóbb, mint ha azt a gyerekek bizonytalan online forrásokból szereznék meg. Az UNESCO is arra figyelmeztetett egy nemrég megjelent tanulmányában, hogy a digitális oktatásnak nem szabad felváltania az élő tudásátadást a tanárokon keresztül.
Kárpátalja nyolc kistérségének ukrán nyelv és irodalom, matematika és angol nyelv tanárai speciális képzésen vesznek részt, hogy hatékonyabban segítsenek az 5-9. osztályos tanulóknak bepótolni a járvány, majd a háború okozta tanulási hiányosságokat. Kárpátalja egyike volt annak a hét ukrajnai régiónak, amelyet kiválasztottak a „Visszatérés a formális és nem formális oktatáshoz és a közösségi alapú tanuláshoz az 5-9. osztályos tanulók, köztük a belső menekültek számára” elnevezésű projektben való részvételre. A közeljövőben ezekben a kistérségekben kijelölik azokat a bázisiskolákat, ahol a projektben résztvevő tanárok dolgozni fognak. Az Állami Oktatásminőségi Szolgálat az oktatási lemaradások monitorozását végzi, ami azt igazolja, hogy ez valós gond Ukrajnában. A projektet a Társadalmi Kezdeményezések Intézete a TechStartUpSchool-lal közösen, az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) támogatásával valósítja meg Ukrajnában. A projekt részeként a tanárok a képzés során 5-től 9. osztályig elkészítik az óravázlatokat, mivel még nem tudják, hogy milyen évfolyamos diákokkal fognak dolgozni. A különböző korú és kategóriájú tanárok megosztják egymással tapasztalataikat és ötleteiket, és kialakítják a saját gyakorlati bázisukat. A tanárok kidolgozták annak a stratégiáját, hogyan emeljék ki a tantervben a legproblémásabb témákat, és segítenek a gyerekeknek pótolni az oktatási veszteségeket ott, ahonnan enélkül lehetetlen továbblépni. Az ukrán nyelv esetében ez a fonetika. A bonyolultabb témák már a karantén és a háború előtt is kihívást jelentettek, de most még inkább kiéleződött a helyzet. A matematikai ismeretekben tapasztalt hiányosságokat – a törtek, vegyes számok, a rövidített szorzási képletei – némi kreatív munka révén szüntetik meg. Az angol nyelvben a leggyakoribb hiányosságok a nyelvtanban vannak, különösen az igeidők nagy száma miatt. Gondolkodnak például azon, hogy könyvklubot szervezve törekedjenek a probléma megoldására. A tanároknak ez egy új tapasztalat, a szülők számára ingyenes korrepetálás, a diákoknak pedig lehetőség arra, hogy interaktív vagy kreatív módon könnyebben megértsék az összetett témákat. A helyi gyerekek nemcsak a projekt központi iskoláiból, hanem a szomszédos iskolákból is jelentkezhetnek a bázis iskolába, és a belső menekült diákok is regisztrálhatnak. A csoportokat a tudásszint alapján alakítják majd. A diákok először tesztet írnak, majd tanáraikkal közösen pótolják a hiányosságokat. Az első félév végére újra megírják a teszteket, hogy összehasonlíthassák, mennyire sikerült pótolni a tanulmányi lemaradást.
