Április 16-án a Nagyberegi Dobrai Péter Középiskola diákjai különleges programon vehettek részt: húsvéti témájú foglalkozáson jártak a helyi tájházban, ahol testközelből ismerkedhettek meg a kárpátaljai magyar húsvéti hagyományokkal. Az eseményt a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet szervezte azzal a céllal, hogy a fiatalok élményszerűen fedezhessék fel a térség népi kultúráját és a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó szokásokat.
A tanulókat Gál Adél, a tájház programfelelőse fogadta, aki rövid bevezetőjében a húsvéti ünnepkör jelképeit és azok hagyományos jelentőségét ismertette. A nap során nem csupán a tájház gazdag néprajzi gyűjteményével találkozhattak a résztvevők, hanem maguk is aktív részesei lettek az ünnepi készülődésnek.
A gyerekek elsőként a Szikura József Botanikus Kertbe sétáltak ki, ahol különféle leveleket és virágokat gyűjtöttek. Ezeket a növényeket nedvesen a tojásokra helyezték, majd harisnyával rögzítették, és hagymahéjjal festett vízben főzték meg – így születtek meg a természetes mintájú berzselt hímes tojások.
Ezt követően megismerkedtek a karcolás technikájával is: a főtt tojások héjára hagyományos beregi motívumokat karcoltak, vékony szikék segítségével. A foglalkozás harmadik eleme a viaszolás volt, ahol írókával forró viaszt vittek fel a tojásokra, majd aranyporral dörzsölték be a mintákat – az eredmény igazi mestermunka lett.
– A húsvéti szokások élő részei a népi kultúrának – hangsúlyozta Molnár Krisztina, a PCS koordinátora. – Fontos, hogy a gyerekek saját élményeken keresztül találkozzanak ezekkel a hagyományokkal, és otthon is továbbadják azokat.
Kepics Andrea, a Nagyberegi Tájház kézművese szerint a kézműves-foglalkozások célja nem csupán a szórakoztatás, hanem a tudás átadása is.
– A hímes tojás készítése élményszerű módja annak, hogy a fiatalok megtapasztalják, mit jelent egy hagyományos technika, és hogyan válhatnak annak részeseivé – mondta. – A program során a salánki aranyporos viaszolt tojástól a hagymahéjban főtt, karcolt tojásig többféle eljárást is kipróbálhattak. Ezek között szerepelt az ecetes maratás is, amely egy egyszerűbb, ám látványos megoldás.
A húsvéti készülődés nem lett volna teljes a hagyományos ízek nélkül: a tanulók megkóstolhatták a helyben készült pászkát és sárgatúrót, amelyek generációk óta elmaradhatatlan részei a kárpátaljai magyar családok húsvéti asztalának. Olasz Piroska, a tájház szakácsnője elmondása szerint sárgatúró manapság már nem minden családban készül, pedig fontos része a húsvéti hagyományoknak.
– Az idősebbek még készítik, de a fiatalok már inkább csak hallanak róla – itt viszont lehetőségük van megkóstolni, sőt, látni, hogyan készül – emelte ki a Olasz Piroska.
A program végén megelevenedett a locsolkodás hagyománya is. A lányok ünnepi öltözetben, kosarukban hímes tojásokkal sorakoztak a tájház tornáca előtt, míg a fiúk locsolóversekkel és egy-egy vödör vízzel álltak sorba. A vidám locsolás örömteli pillanatokkal zárta az élményekben gazdag napot.
A Pro Cultura Subcarpathica által szervezett foglalkozás a Csoóri Sándor Alap támogatásával és a Hagyományok Háza Hálózat Kárpátaljai Kirendeltségének szakmai partnerségével valósult meg.
Nemrég megalakult a kárpátaljai magyar gazdákat tömörítő Pro Agricultura Carpatika Megyei Jótékonysági Alapítvány Gazdaasszony Tagozata. Első, bemutatkozó rendezvényük egy hímes tojás festő bemutató volt a Nagydobronyi Magyar Házban. A megnyitón Őr Hidi László, az alapítvány vezetője elmondta: a gazdasszony tagozat létrehozásának fő célja az volt, hogy összefogva, egymást segítve könnyebb legyen átvészelni a mostani nehéz időket a kárpátaljai magyar közösséget megtartani igyekvő gazdaasszonyoknak. Őr Hidi László szervezésében létrejött egy háromtagú kezdeményező csoport. Ők azonnal elkezdték a szervező munkát. A megalakulás után a gazdasszonyok nem sokáig törték a fejüket. Közelgett a Húsvét és úgy döntöttek, hogy a rövid idő ellenére megszervezik a hagyományos tojásfestő technikák bemutatását tartalmazó programjukat. Lássuk tehát most már közelebbről, mit is takarnak a felsoroltak. Előzetesként annyit, hogy vannak itt évtizedekre visszanyúló és alig néhány éve alkalmazott technikák. Hasonló technikával érkezett Balogh Ilona, aki most Császlócon lakik, de az ötlet, amit megvalósít, a huszti járásból származik. Vidékünkön a viaszos hímes tojás készítése salánki hagyomány. Ezt a nem egyszerű technikát is bemutatták Nagydobronyban. A bemutatóból nem maradhatott ki a nagydobronyi hímes festése, hiszen Kárpátalján mind a mai napig ez a legismertebb technika, vagy inkább nevezzük hagyománynak. A gazdaasszonyoknak ez volt az első rendezvényük. Az idei éves programtervükben a hímesek készítése után a hagyományos befőzési technikák keresésére fognak koncentrálni. Ez a folyamat a hagyományos hímes tojások készítése alkalmával beindult, hisz a csapatok tagjai nem csak megismerkedtek, hanem ki is próbálták egymás technikáit.
