A Kárpát-medencei magyar média jelenlegi helyzete és kilátásai, valamint a médiaszakma előtt álló megújuló kihívások szerepeltek a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Magyar Nemzeti Médiaszövetség által szervezett III. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozó előadásainak és panelbeszélgetéseinek fókuszában. A konferenciát december 8–10. között tartották Visegrádon. A találkozó célja a szakmai és baráti kapcsolatok erősítése, a közös gondolkodás és tapasztalatcsere, valamint az anyaország és a külhoni nemzetrészek közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése. Az eseményen a magyarországi és külhoni magyar nyelvű médiumok képviselői vettek részt – csaknem 200-an, köztük a kárpátaljai írott és elektronikus sajtó munkatársai.
A találkozó ünnepélyes megnyitóján elsőként Tuzson Bence igazságügyi miniszter köszöntötte a jelenlévőket. A miniszter beszédében felidézte, hogy amikor 2014-ben először választották országgyűlési képviselőnek, akkor az volt az első olyan Országgyűlés, amely legitimációját már a határon túli magyaroktól is kapta. Ez egyfajta kötelezettséget „állított” a magyar Országgyűlés és a magyar kormány elé egyaránt – fűzte hozzá Tuzson Bence, azzal folytatva: „Magyarország miniszterelnöke ettől a pillanattól kezdve már nem egy határokkal körbezárt országnak a miniszterelnöke, hanem minden magyaré.” A tárcavezető kitért arra, hogy mindez kötelezettséget jelent olyan értelemben is, hogy minden intézkedésüket oly módon kell meghozni, hogy az minden magyarra kihat, és ennek megfelelő felelősséggel kell kormányozni. Ugyanakkor minden határon túli magyar felel Magyarországért és a teljes magyar közösségért – mutatott rá, kiemelve: „Ez azt jelenti, hogy ezen a téren is létrejött a nemzetegyesítés.”
Egykor Gutenberg világában éltünk, ma pedig Zuckerbergében – fogalmazott Tuzson Bence, hozzátéve: talán még soha nem volt akkora kommunikációs szakadék a generációk között, mint napjainkban. Manapság „egy gyorsan változó világban kell megtalálnia helyét a médiának és az újságírásnak, ami hihetetlen felelősség és feladat” – szögezte le az igazságügyi miniszter. Rámutatott, hogy képesnek kell lenni elhatárolni a lényegest a lényegtelentől, a valóst a valótlantól, és el kell tudni juttatni az üzenetet a hallgatósághoz.
A tárcavezető a találkozó céljaként jelölte meg annak megfogalmazását, hogy a média és a jog területén jelentkező kihívásokra hogyan tudnak a magyarok, a magyar újságírók megfelelő választ adni. Minőségi kommunikációra van szükség, amely a valóságot közvetíti – hangsúlyozta.
Vitályos Eszter miniszterhelyettes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára köszöntőjében rámutatott: a találkozón a Kárpát-medence legjobb újságírói, legfontosabb szerkesztőségei és legmeghatározóbb médiaszemélyiségei vesznek részt. „Elképesztő felelősség nyomja az írástudók vállát. […] Hiszen minden egyes szónak komoly súlya van” – emelte ki. Az államtitkár kitért a hitelesség fontosságára is, amit – mint mondta – nagyon nehéz felépíteni, de ugyanolyan könnyű elveszíteni is. „Tudjuk, mit jelent ilyen állandó figyelemben és feszültségben élni és dolgozni, s őszinte tisztelettel hajtok fejet kitartásuk és elkötelezettségük előtt” – tette hozzá, s köszönetet mondott a jelen lévő médiaszakemberek munkájáért.
Vitályos Eszter – aki a térség kormánypárti országgyűlési képviselője is – a visegrádi rendezvényen szólt az ott zajló fejlesztésekről, és hangsúlyozta: rengeteg a tennivaló. Amennyire gyönyörű ez a térség, annyira népszerű is, egyre többen költöznek ide, ami számos feladatot ró az döntéshozókra – emelte ki az államtitkár.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára felidézte a 2019 nyarán első alkalommal megszervezett médiatalálkozót, amely mára hagyománnyá vált. Ezek a találkozók arra is lehetőséget teremtenek, hogy a szakmai kapcsolatok mellett baráti kapcsolatok szülessenek, s a már meglévők tovább erősödjenek – hangsúlyozta. „Önök azért vannak itt, mert magyarok” – fogalmazott Potápi Árpád János, hozzátéve: „a magyar nemzet egységét építik immár tizennegyedik éve”.
Az államtitkár beszédében hangsúlyozta az olyan hálózatok kialakításának fontosságát a média területén is, amelyek később önmaguk is működőképesek lesznek. A kormány segíti létrejöttüket, működésüket, de azt szeretnék, ha ezek Kárpát-medence-szerte önállóan is megállnák a helyüket – tette hozzá.
Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke emlékeztetett arra, hogy mára hagyománnyá vált a Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozó, amelynek szervezéséhez a szövetség tavaly csatlakozott. Köszöntőjében kiemelte, hogy a magyarság minden traumán, megpróbáltatáson túl tudja magát tenni, az igazi kihívás ugyanakkor magyarként megmaradni ebben a szakmában – jelentette ki.
A konferencia folytatásaként szombat reggel elsőként Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója tartott előadást, melyben rámutatott: ha baj történik a világban – legyen szó akár háborúról, járványról vagy természeti katasztrófáról –, akkor a hírfogyasztók, a nyilvánosság gyors, megbízható, hiteles, pontos és közérthető információkat szeretne kapni. Ezt a közszolgálatban találják meg – szögezte le, majd a jövő egyik legnagyobb kérdésének nevezte azt, hogy a megbízható tartalmat hogyan állítják elő, milyen hírforrásban bízhat meg a tudósító, és milyen forrásban a hírfogyasztó. „Fikciót látunk, a mesterséges intelligencia által kreált valóságot vagy tényleg az igazit, a valódit?” – vetette fel az elgondolkodtató kérdést Altorjai Anita, aki a jövő újságíróját úgy festette le, hogy ha meg akar felelni a közszolgálatiság kritériumának, akkor mindenekelőtt meg kell őriznie kíváncsiságát, „nemcsak a téma iránt, hanem főként a hírforrás iránt” – mutatott rá. A forrást ezerféleképpen kell majd ellenőrizni, hiszen csak így lehet megőrizni a hitelességünket – mondta a vezérigazgató, hangsúlyozva: ehhez nemcsak az internet keresőmotorjaival, okoseszközökkel, hanem egymással is beszélgetni kell. „Az a feladatunk, hogy megőrizzük a közszolgálati újságírás minden értékét egy olyan világban, amikor már nem mindig mi irányítunk” – fogalmazott, hozzátéve: óriási kihívást jelent a mesterséges intelligencia a média számára, és ebben az új helyzetben jócskán felértékelődik a közmédia „ázsiója”.
Az elmúlt évek munkájának köszönhetően a nemzetpolitika ma már hálózatok szövetsége – mutatott rá előadásában Potápi Árpád János. „Ilyen hálózat a médiában is létrejött, ennek építése harminc évre nyúlik vissza, és azóta folyamatosan erősítik” – tette hozzá, s felidézte Antall József egykori magyar miniszterelnök szavait, miszerint lélekben és érzésben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni. „Ez indította útnak a modern kori nemzetpolitikát, amelyet a nemzetpolitikai intézményrendszer kiépítése követett” – emelte ki az államtitkár, aki a nemzetpolitika területén 2010-től kezdődően több szakaszt különített el. Első lépésként megteremtették az új jogszabályi hátteret, elfogadták a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Jól átgondolt programrendszer épült ki, a magyar kormány diaszpórapolitikáját a világ számos országában figyelik és átveszik – hangsúlyozta. Hozzátette, 2014-től a gazdasági fejlesztések és a szülőföldön való boldogulás került a fókuszba, majd 2020 után a hálózatok kiépítése felé léptek.
Potápi Árpád János az eredményeket áttekintve kitért arra, hogy 5 500 intézményt támogatnak és 37 ezer támogatást nyújtottak 2010 óta. Emlékeztetett arra is, hogy 2023-tól az oktatási-nevelési támogatást 22 400 forintról 100 ezer forintra emelték. Elsődlegesnek nevezte továbbá a magyar óvodát: ha ott el tudják érni a gyermekeket, akkor utána nagy valószínűséggel magyar iskolába íratják őket a szülők.
Az államtitkár a jövőre nézve oktatási központok, koncentrált oktatási intézményrendszer kialakítása mellett érvelt. Mint mondta, ez nemcsak a szülőknek lenne jó az intézményválasztás szempontjából, hanem ezzel egyidejűleg a gyerekek magyar identitását is erősíteni lehetne.
Az államtitkár említést tett a Határtalanul! programról, amelynek keretében 10 ezer kirándulást támogattak, és több mint 520 ezer magyarországi diák jutott el külhonba. Támogatják továbbá a sportakadémiák működését, és elindult a Kárpát-medencei lovas program is – sorolta, kiemelve: november 16-án elindult a Hazaváró program, amellyel a Magyarországra visszatérőket szeretnék segíteni. 27 kormányablaknál működik egy-egy olyan ablak, ahol az ehhez szükséges adminisztratív segítséget biztosítják, illetve online módon is elérhetők az ehhez kapcsolódó anyagok magyar és angol nyelven egyaránt.
2024 az együttműködő nemzet éve lesz, amellyel kifejezik: minden nehézség ellenére a magyar nemzet egységét tovább tudják erősíteni – tette hozzá.
Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke arról beszélt, hogy figyelemhiányos korban élünk, és a sokszor „betűhiányos” fiatalok már nem olvasnak, hanem rövid, elsősorban mobiltelefonra optimalizált álló formátumú videókat néznek. Egyre inkább jelen vannak a hibrid műfajok, amelyek között a rövid videók kiemelt helyet foglalnak el – mutatott rá. Értékelése szerint a nyomtatott média „haldoklik”, már csak egyfajta „örökség formájában velünk lévő hagyomány”, sokszor csak bizonyos generációk kedvéért tartják fenn. Eltűnt a márkahűség az online médiában, a direkt elérés – tette hozzá, majd kitért a TikTok-alkalmazásban rejlő lehetőségekre. Megjegyezte: ma már a Facebook is elavultnak számít, ugyanakkor a TikTok felületén mintegy 13,2 milliárd videómegtekintés mutatható ki havonta.
Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője a konzervatív értékek és nemzeti érdekek nyilvánosság előtti képviseletét vette górcső alá.
Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó arról beszélt, hogy az újságírás versenyhelyzetbe került a különböző médiafelületekkel. „Nem szabad azonban versenytársnak tekinteni azt az újságírást, azt a műfajt, amelyet a jelenlévők képviselnek, fontos azokat is kiszolgálni, akik a minőségi újságírást várják el” – jelentette ki, majd kitért arra is, hogy mi különbözteti meg a neoliberális és nemzeti újságírást, s úgy fogalmazott: sajnálja azokat, akik kirekesztik a nemzetből saját magukat. Amíg a neoliberális, globális újságírás arról szól, hogy azt írják, amiért fizetik őket, addig „nekünk van egy fontos szenvedélyünk, a nemzetünk” – szögezte le Szili Katalin.
A médiatalálkozó keretében másodszor adták át a Kosztolányi-díjat, melyet ezúttal Molnár Judit, a felvidéki Ma7 médiacsalád főszerkesztője vehetett át a magyar ügy példamutató képviseletéért.
Mayer Erika, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség alelnöke a kitüntetett laudációjában kifejtette: Molnár Judit büszke gyökereire, tudását Füleken alapozta meg, Pozsonyban és Budapesten „csiszolta”, majd újságírói pályája a Pátria Rádió magyar adásában kezdődött. Parlamenti tudósítóként is dolgozott, a Szabad Újság főszerkesztőjeként az írott sajtóban tett szert pályájára kiható tapasztalatokra és vezetői gyakorlatra. Pályája a Ma7 médiacsalád vezetőjeként teljesedett ki. Molnár Judit rendszeres résztvevője a Kárpát-medencei magyar sajtórendezvényeknek, munkáját ismerik és becsülik – hangzott el.
A díj átadását követően a kitüntetett megköszönte az elismerést és az anyaország támogatását. Mint mondta, erősek is lehetnének, de – bár aránylag sokan vannak – gyengék. Igyekeznek meggyőzni egyre több honfitársukat a magyar képviselet fontosságáról – hangsúlyozta. Mindez nemcsak a politikáról szól; ha eljutnak odáig, hogy merik a magyar nyelvet használni a mindennapokban, akkor lehet, hogy erősebbek lesznek. Az ő munkájuk meggyőzni az embereket arról, hogy jó magyarnak lenni – fogalmazott Molnár Judit.
A délutáni előadások sorát Szöllősi György, a Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) elnöke, a Nemzeti Sport főszerkesztője nyitotta meg, aki a MSÚSZ Kárpát-medencei aktivitásának eredményeiről számolt be.
Ezt követték a kerekasztal-beszélgetések, melyek betekintést adtak a Kárpát-medencei magyar média aktuális helyzetén és kilátásain túl a tudósítókat, újságírókat érő veszélyhelyzetekbe, továbbá megvitatták az utánpótlás-nevelést érintő kérdéseket, valamint a többségi és kisebbségi sajtóban fellelhető különbségeket, a csatornák közötti átjárás meglétét vagy éppen hiányát. Régiónk képviseletében Kulin Zoltán, a TV21 Ungvár vezérigazgatója, Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója, Kovácsné Marton Erzsébet, a KárpátInfo kiemelt szerkesztője, valamint Darcsi Karolina, hetilapunk főszerkesztője mutatott rá a kárpátaljai magyar médiával kapcsolatos kérdésekre.
Kulin Zoltán bizakodóan osztotta meg azt a friss hírt, mely szerint a Legfelső Tanács pénteken elfogadta a nemzetiségi kisebbségekről (közösségekről) szóló törvény módosítását, mely figyelembe veszi a Velencei Bizottság októberben tett ajánlásait a nemzeti kisebbségek jogainak garantálását illetően. A jogszabály szerint az Európai Unió és a nemzetiségi kisebbségek nyelveinek használata megengedett a politikai reklámokban, a magániskolákban és az egyetemeken, a nemzeti kisebbségek osztályaiban, valamint a médiában, kivéve az agresszor ország nyelvét. Mindenképpen előremutató, hogy az ukrán parlament foglalkozik a témával – mondta Kulin Zoltán.
Dunda György az újságírói szakma kihívásainak témáját érintette az országban dúló háború árnyékában. „Lassan két éve tart ez a szörnyű háború, de bármilyen furcsán hangzik, mi megtanultunk együtt élni a folyamatos kihívásokkal. Míg tavaly ilyenkor az áramszünetek jelentették a legnagyobb kihívást, addig ma annak is örülünk, hogy nincsenek ilyen gondjaink” – fogalmazott a lapigazgató.
Az utánpótlás-nevelés kérdésköre kapcsán Kovácsné Marton Erzsébet osztotta meg gondolatait. Elmondta, hogy Kárpátalján jelenleg nincs magyar nyelvű újságíróképzés, ugyanakkor a térségben működő minden magyar nyelvű sajtóorgánumnál vannak „ifjú titánok, akikre büszkék lehetünk, akik kiemelkedően végzik a dolgukat, akiktől mi is tanulhatunk. Nagyon szeretem a fiatalok lendületét, az akaraterejüket” – hangsúlyozta, hozzátéve: „Amire viszont mindannyiunknak szükségünk lenne, azok az otthoni továbbképzések, tanfolyamok.”
Darcsi Karolina a többségi és kisebbségi magyar sajtó közötti átjárásról szólva kiemelte: Ahhoz, hogy legyen átjárhatóság, egyrészt átjárót kell építeni – ez mindig a többségi állam dolga” – jelentette ki. „Sajnálatos módon az ukrán állam nem teremtette meg sem a megfelelő jogszabályi hátteret, sem az anyagi finanszírozását a nemzetiségi sajtónak, így sok esetben nehézségekbe ütközünk a mindennapi működés során. Mindezek ellenére fontosnak tartjuk, hogy a többségi nemzet felé is hírt adjunk magunkról, ezért elindítottunk egy olyan kétnyelvű hírportált, amely napi szinten több mint 50 anyagot tölt fel magyar és ukrán nyelven egyaránt. A nézettségi mutatók alapján elmondhatjuk, hogy van igény rá, ha országosan nem is, de megyei szinten a többségi társadalom is olvassa a magyarokkal kapcsolatos híreket” – szögezte le lapunk főszerkesztője.
[type] => post
[excerpt] => A Kárpát-medencei magyar média jelenlegi helyzete és kilátásai, valamint a médiaszakma előtt álló megújuló kihívások szerepeltek a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Magyar Nemzeti Médiaszövetség által szervezett III. Kárpát-me...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1702321800
[modified] => 1702300865
)
[title] => III. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozó Visegrádon
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=171982&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 171982
[uk] => 172248
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 172003
[image] => Array
(
[id] => 172003
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/dsc-4383-4k-scaled.jpg
[original_lng] => 871803
[original_w] => 2560
[original_h] => 1707
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/dsc-4383-4k-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/dsc-4383-4k-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/dsc-4383-4k-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/dsc-4383-4k-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/dsc-4383-4k-1536x1024.jpg
[width] => 1536
[height] => 1024
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/dsc-4383-4k-2048x1365.jpg
[width] => 2048
[height] => 1365
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/dsc-4383-4k-scaled.jpg
[width] => 2560
[height] => 1707
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1702448355:8
[_thumbnail_id] => 172003
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 2766
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_c8cf393dbf413bdf09a6263ab1dea310] =>
Bard is an experimental conversational AI service, powered by LaMDA. Built using our large language models and drawing on information from the web, it’s a launchpad for curiosity and can help simplify complex topics → https://t.co/fSp531xKy3pic.twitter.com/JecHXVmt8l
Bard is an experimental conversational AI service, powered by LaMDA. Built using our large language models and drawing on information from the web, it’s a launchpad for curiosity and can help simplify complex topics → https://t.co/fSp531xKy3pic.twitter.com/JecHXVmt8l
A Google a The New York Times, a The Washington Post és a The Wall Street Journal kiadóinak is bemutatta új eszközét, amely a cég szerint nem az újságírók munkájának kiváltására, hanem annak segítésére alkalmas. Egyelőre azonban kérdéses, mennyire megbízható.
Újfajta mesterséges intelligenciát tesztel a Google – számolt be róla a The New York Times. A lap szerint a Genesis nevű rendszer alkalmas hírírásra.
A látottak alapján az eszköz adatok kinyerésére és másolására használható lehet, vagyis az újságírók azt egyfajta asszisztensként tudnák használni, hogy automatizáljanak bizonyos feladatokat, így több idejük legyen más feladatrészek elvégzésére – írja az Engadget.
A beszámoló szerint azok, akik látták, nyugtalanítóként jellemezték a Genesis működését. A rendszer állítólag éppen azoktól az újságírói munkafolyamatoktól, módszerelemektől tekint el, amelyekkel pontos, megbízható és könnyen fogyasztható híreket lehet írni.
Bard is an experimental conversational AI service, powered by LaMDA. Built using our large language models and drawing on information from the web, it’s a launchpad for curiosity and can help simplify complex topics → https://t.co/fSp531xKy3pic.twitter.com/JecHXVmt8l
Mivel a Google még nem adta ki a nyilvánosság számára a Genesist, egyelőre nem lehet megmondani, hogy pontos információkat ad-e az újságíróknak, vagy hozzájárul az álhírek és a téves információk terjedéséhez.
Ami tény: a Google az elmúlt időszakban felpörgette a mesterséges intelligencia fejlesztését, hogy felzárkózzon a Microsoft által támogatott OpenAI-hoz. Ám a fejlesztés elsietése komoly gondokhoz is vezethet.
A CNet nemrég elkezdett egy cikkíró botot használni, később azonban helyreigazítást kellett kiadnia, mert mint kiderült, a 77 géppel írt cikk legtöbbjében jelentős hibák vannak.
[type] => post
[excerpt] => A Google a The New York Times, a The Washington Post és a The Wall Street Journal kiadóinak is bemutatta új eszközét, amely a cég szerint nem az újságírók munkájának kiváltására, hanem annak segítésére alkalmas. Egyelőre azonban kérdéses, mennyire...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1690495740
[modified] => 1690468494
)
[title] => Robotújságírót fejlesztett a Google
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=155674&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 155674
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 155675
[image] => Array
(
[id] => 155675
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/mi.jpg
[original_lng] => 34267
[original_w] => 560
[original_h] => 408
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/mi-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/mi-300x219.jpg
[width] => 300
[height] => 219
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/mi.jpg
[width] => 560
[height] => 408
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/mi.jpg
[width] => 560
[height] => 408
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/mi.jpg
[width] => 560
[height] => 408
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/mi.jpg
[width] => 560
[height] => 408
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/mi.jpg
[width] => 560
[height] => 408
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1690457694:5
[_oembed_c8cf393dbf413bdf09a6263ab1dea310] =>
Bard is an experimental conversational AI service, powered by LaMDA. Built using our large language models and drawing on information from the web, it’s a launchpad for curiosity and can help simplify complex topics → https://t.co/fSp531xKy3pic.twitter.com/JecHXVmt8l
Released video of the destruction of the observation post of the Armed Forces of Ukraine near Avdeyevka by the Russian FPV drone "Ovod". pic.twitter.com/OXKAcKoEIs
👋 Meet Victoria Shi — a digital representative of the MFA of Ukraine, created using AI to provide timely updates on consular affairs!
For the first time in history, the MFA of Ukraine has presented a digital persona that will officially comment for the media. pic.twitter.com/KTtuCVR1ku
Bard is an experimental conversational AI service, powered by LaMDA. Built using our large language models and drawing on information from the web, it’s a launchpad for curiosity and can help simplify complex topics → https://t.co/fSp531xKy3pic.twitter.com/JecHXVmt8l
👋 Meet Victoria Shi — a digital representative of the MFA of Ukraine, created using AI to provide timely updates on consular affairs!
For the first time in history, the MFA of Ukraine has presented a digital persona that will officially comment for the media. pic.twitter.com/KTtuCVR1ku
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
Coca-Cola has used artificial intelligence to reinvent its iconic Christmas advert. The original used real actors and two tonne trucks decked with Christmas lights, but this year's ad has been developed solely using AI, meaning that none of the shots were actually filmed on location.The company said the new commercial was an 'efficient' way of saving time and money. What do you think? #cocacola#theholidaysarecoming#AI
Január elsején nyugdíjba vonult az MTI ungvári tudósítója, Varga Béla, ebből az alkalomból Magyarország Ungvári Főkonzulátusa és a Kárpátaljával foglalkozó magyar kormánybiztosság emlékplakettel ismerte el munkásságát. A Kárpátalja hetilap újságírója eszenyi otthonában beszélgetett vele.
Az Eszenyben élő Varga Béla 25 éven át tudósította Kárpátaljáról a Magyar Távirati Irodát (MTI), az általa leírt mondatokat hallhattuk a tévéhíradóban, a rádióban, olvashattuk a magyarországi és hazai lapokban is, ha vidékünkkel kapcsolatos eseményekről volt szó. Ezzel együtt 33 éven át dolgozott az ungvári magyar tankönyvszerkesztőségben, amelynek 20 évig volt a vezetője.
– Fiatal korában is mindig érdekelte, hogy mi történik a világban, még biciklizés közben is hallgatta a rádiót…
– Ötéves koromtól rendszeres rádióhallgató voltam, máig nem telik el úgy nap, hogy ne figyelném, mi történik a világban. Ez a véremben van, mindig érdekelt. Azért is lettem híríró, mert rögzültek bennem azok a szófordulatok, klisék, ahogy fel kell vezetni egy hírt.
– Egy három oldalról határkerítéssel körülzárt zsákfaluban, Szalókán született 1956-ban. Édesapja vasutas, édesanyja háztartásbeli volt, és van két húga is. Mivel magyarázná, hogy mégis a világra nyitott gyerek, majd felnőtt lett?
– Móré Szabó Ferenc nevű dédnagyapám 20 évig élt és dolgozott az Amerikai Egyesült Államokban, és a szomszédban is több idős amerikás lakott. Engem hétéves koromig lényegében a dédnagyapám nevelt, ő vitt mindig óvodába, sokat voltam vele. A másik dédnagyapám, Somogyi Péter sok évet töltött Argentínában. Ők állandóan az amerikai élményeikről beszélgettek, hogy merre dolgoztak, mely városokban éltek, illetve folyton politizáltak, megvitatták a világ eseményeit. Akkor volt a hidegháború, a kubai válság, ma is emlékszem, ahogy a kapuban pipáztak, és megbeszélték a híreket. A határsávban lévő, mindentől elszigetelt szülőfalumban ezek az idős emberek ösztönöztek olvasásra és rádióhallgatásra, hogy ismerjem meg a világot, szabaduljak ki ebből az elzártságból. A másik a láger. Ha Szalókán három férfi összejött, ott tíz percen belül a lágerről kezdtek beszélni. Nem is értettem a rendszerváltás után, amikor mindenütt azt állították, hogy a szovjet időkben ez tabutéma volt. Szalókán nem volt az, inkább a fő beszédtémának számított, amiről esküvőn, disznótoron, a mezőn munka közbeni pihenőidőben mindig és mindenhol beszéltek. Ami azzal magyarázható, hogy Szalóka akkori lakosságának közel 14%-át vitték el az oroszok 1944-ben, szinte minden munkaképes férfit, közülük pedig 44-en jöttek csak haza. Szinte nem volt olyan család, amelyiket ne érintette volna ez a tragédia, s ez meghatározó élmény volt számomra, kisgyerekkoromtól gyűlöltem a kommunistákat és a Szovjetuniót, amit nem is nagyon tudtam titkolni.
– A Szalókai Elemi Iskola is különleges volt abban az időben…
– A ruszin származású Román Vladimir volt az iskola igazgatója, aki öt nyelven beszélt, nagy műveltségű, világot járt ember volt. Prágában végzett jogi egyetemet, majd a bátyja budapesti ügyvédi irodájában volt ügyvédbojtár. Közben egy évig a Strasbourgi Egyetemen volt vendégdiák. Anyanyelvi szinten beszélt magyarul, ruszinul, ukránul, oroszul és franciául. Otthon a családban – az iskolában laktak – öt nyelven beszélgettek egymással, az anyósával és a feleségével kamarakoncerteket is adtak a tanulóknak, komolyzenei darabokat és népdalokat is játszottak. A szalókai iskolában mintagazdaság, méhészet, galamb- és nyúltenyészet is volt, példás sportélet, szánkó- és síversenyekkel, sportpályákkal és felszerelésekkel, ma már sokan el sem tudják képzelni, mi minden volt akkor ott. Hétéves voltam, amikor először repültem – sétarepülést szervezett az ungvári repülőtérről az iskolások számára. Román Vladimir, ha valakiben látott egy kis tehetséget, azt biztatta, ezzel magyarázható, hogy azokban az időkben sok magasan képzett, vezető ember került ki ebből a kis Tisza-parti magyar faluból.
Az általános iskolát aztán Eszenyben, a középiskolát pedig Csapon végeztem, azokban az iskolákban is kivételes képességű és felkészültségű tanárok tanítottak. A csapi Kárpátalja egyik legjobb magyar iskolája volt a hetvenes években.
– Ön volt az ungvári magyar főkonzulátuson az első tolmács és fordító, ahol ukrán, magyar és orosz nyelvek között tolmácsolt. Németül, valamint angolul is tud. Hogyan és mikor sikerült ezeket a nyelveket megtanulnia?
– Németül már Csapon, középiskolás koromban megtanultam. Német szakra akartam felvételizni az észtországi Tartui Egyetemre. Középiskolásként részt vettem küldöncként a Tartuban végzett Fodó Sándor aláírásgyűjtő akciójában, oroszul nem tudtam, így bár jó tanuló voltam, biztos lehettem benne, hogy Ungváron nem vesznek fel egyetemre. Csapon rendszeresen kijártam a vasútállomásra a nemzetközi gyorsvonat Bécs–Moszkva kocsijához, amíg kereket cseréltek a vagonok alatt, az osztrák utasok kiszálltak és sétáltak a peronon. Szóba elegyedtem velük, és kértem őket, hogy tanítsanak a szavak helyes kiejtésére. Egészen jól megtanultam a német nyelvet.
1973-ban váratlanul – Fodó aláírásgyűjtésének köszönhetően – megengedték a magyar nyelvű felvételit Ungváron, Tluszti Borbála volt a biológiatanárom, és az ő hatására váltottam, meg második helyezett is voltam a megyei biológiaolimpián. Kitűnő eredménnyel felvettek az Ungvári Állami Egyetem biológia szakára, nappali tagozatra. A csapi iskola erősségét jól jellemzi, hogy az osztálytársaim nagy része egyetemet végzett.
Az egyetem kezdetben nehéz volt, mert nem tudtam oroszul. Viszont az sokat segített, hogy tudtam már németül, és annak alapján hamar érteni kezdtem a nyelvtant. Egyszerre kezdtem tanulni az oroszt és az ukránt. Második évfolyamon már az orosz nyelvű előadásokat is ukránul jegyzeteltem, sőt pedagógiai gyakorlatra is nem orosz, hanem ukrán iskolába jelentkeztem, mert magyarba akkor nem engedtek.
Iskolásként kezdtem ismerkedni az angollal is, mert óriási rock- és bluesrajongó voltam, érteni akartam a szövegeket, az Amerika Hangja és a BBC angol nyelvű adásait is naponta hallgattam, de igazából nem sikerült megtanulnom a nyelvet.
– Egyetemi évei alatt nyaranta idegenvezető volt, majd műszaki tolmács-ügyintézőként dolgozott Csernyihiv megyében, a határon karanténfelügyelő, Csapon a vízmű laboratóriumának munkatársa volt, majd Szalókán lett a biológiai víztisztító állomás vezetője, de áruszakértőként is dolgozott a Kereskedelmi és Iparkamaránál Ungváron. Hogyan lett tankönyvfordító és szerkesztő, majd végül hírügynökségi tudósító?
– 1986-ban lettem, Debreceni Mihály barátom ajánlásával, az akkor még Ragyanszka Skola nevű, kijevi központú tankönyvkiadó ungvári szerkesztőségének a munkatársa, ahol később 20 éven át, mostanáig én voltam a szerkesztőség vezetője.
A Szovjetunió szétesése után, 1991-ben nem volt elég munkánk és fizetésünk. Szóltak Kijevből, hogy mindenki keressen magának valamilyen másodállást. Akkortól kezdtem írni magyarországi lapoknak. Néhány évig a Magyar Hírlapot tudósítottam, írtam elemzéseket a Magyarország, a Világszövetség és a Magyar Narancs című hetilapoknak. A kolozsvári Krónikát is tudósítottam indulása után egy évig. A politikai elemzés műfaját én honosítottam meg újra Kárpátalján az akkor indult Kárpátaljai Szemlében. Emlékszem, kollégák megkérdezték: „Hogy mersz te ilyen kényes témákról írni?”
– 1995-ben kezdte a Magyar Távirati Irodát tudósítani…
– Az MTI első kárpátaljai tudósítója ugyancsak egy szalókai születésű ember volt, Szabó Béla, a Kárpáti Igaz Szó korábbi főszerkesztő-helyettese. Amikor ő váratlanul áttelepült Magyarországra, Brenzovics László megkeresett, hogy nem vállalnám-e a magyar hírügynökség tudósítását. A Magyar Hírlapban írt korábbi cikkeim tetszettek az MTI vezetőinek, és felvettek. Végig a tenyerükön hordoztak az MTI-nél, ezt elmondhatom.
– A hírügynökségi tudósító munkája miben más, mint az az újságírás, amit korábban csinált?
– Nagyon kellett figyelni arra, nehogy olyat írjak, ami gondot okozhat a két ország kapcsolatában. Bonyolult dolgokat, eseményeket és beszédeket az átlagolvasó számára is érthetően és röviden kellett megfogalmazni. Szabály, hogy a fontos eseményekről fél órán belül, ha röviden is, de hírt kell adni. Sokszor volt olyan rendezvény, hogy amikorra véget ért, én már el is küldtem a tudósítást – a hírügynökségi munka lényege a pontosság, megbízhatóság mellett a gyorsaság. 2006-tól több évig nem volt az MTI-nek kijevi tudósítója, abban az időszakban én tudósítottam az országos eseményekről is. Említésre érdemes talán az is, hogy mintegy 30 év óta tudósítóként szinte az összes magyar és ukrán elnökkel, miniszterelnökkel, vezető politikussal személyesen találkozhattam, beszélhettem, és – nem mellékesen – kapcsolataimat a kárpátaljai magyar tankönyvkiadás javára is hasznosíthattam.
– 1995 még az újságírás hőskorában volt, nem volt internet. Hogyan lehetett akkor eljuttatni a híreket Budapestre?
– Írógépen kezdtem írni a tudósításaimat és faxon küldtem, de 1996-ban már laptopon dolgoztam. Az akkor az MTI által nekem adott fekete-fehér laptop olyan drága volt, hogy az áráért egy új autót lehetett volna vásárolni. Én voltam az első kárpátaljai újságíró, beleértve az ukránokat is, akinek volt ilyen eszköze. Kezdetben nem volt internet, de volt a laptopban modem, amellyel rákapcsolódva a telefonhálózatra le tudtam adni a tudósítást.
– Jól tudom, hogy a Schmitt Pál köztársasági elnök kétnapos kárpátaljai látogatásakor küldött tudósításait az MTI-ben a kezdő tudósítók figyelmébe ajánlják?
– Sűrű volt a programja a köztársasági elnöknek, emiatt nagyon rákészültem. A két nap alatt vagy 7–8 tudósítást küldtem a helyszínekről, a kapcsolódó eseményekről pedig háttereket is írtam. Budapestről akkor nagyon megdicsértek, ami nem kis dolog, hiszen az MTI mind a mai napig sajtóetalonnak számít Magyarországon. Jó érzéssel és hálával tölt el, hogy a 25 év alatt végig megbecsültek, sok elismerést kaptam. Az meg külön hab a tortán, hogy most decemberben munkámat emlékéremmel ismerte el az ungvári magyar főkonzulátus és Grezsa István miniszteri biztos, aki méltatta is a tevékenységemet. Ezt életem egyik legnagyobb elismerésének tartom.
Varga Béla (középen) az emlékplakett átvétele után Magyarország Ungvári Főkonzulátusán
– Ma már sokan tudják önről, hogy a ’70–’80-as években nyugati rádióknak írogatott…
– Igen, éjjel-nappal nyugati adókat hallgattam. De Kárpátaljáról egyszerűen reménytelen volt levelet kijuttatni Nyugatra, sokszor próbálkoztam. Azonban elég hamar rájöttem, hogy Moszkván keresztül hogyan lehet célba juttatni a küldeményeket. Jeligével írogattam a Szabad Európa és az angol BBC zenei műsorainak több mint másfél évtizeden keresztül. Én voltam az egyetlen, aki a Szovjetunióból írt a két rádió magyar osztályának. A leveleim rockzenei témájúak voltak, de az írásaimba mindig beleszőttem a szovjetrendszer bírálatát. Ma már el sem tudják képzelni, mekkora szenzáció volt, hogy a világtól elzárt Szovjetunóban élő magyar rock-rajongó jelentkezett. A leveleimet rendszerint teljes egészében beolvasták. Később személyesen is találkozhattam az akkori műsorvezetőkkel, sőt 1989-ben még a BBC magyar osztályának akkori vezetőjével is. Külön büszke vagyok rá, hogy a baráti körömből senki nem jelentett fel, pedig tudták, ki írogat Münchenbe és Londonba Kárpátaljáról. De sajnos, el kell mondanom, akadt olyan iskolatársam – nem osztálytársam–, aki soha nem titkolt antikommunista nézeteim miatt „dobott fel” a KGB-nél, amikor egyetemre jártam.
– Fiatal korától gyűlölte a szovjetrendszert. Miért maradt mégis itthon?
– Mert nem tudtam elmenni. Fiatal koromban, elsősorban politikai okokból, mindig Nyugatra vágytam, de Varsónál és Budapestnél nyugatabbra soha nem jutottam. A Szovjetunión belül sokfelé jártam, aztán szétesett a gyűlölt rendszer, utána meg már nem volt értelme elmenni. Amire mindig vágytam, az itthon is megvan, hiszen hozzájutok minden információhoz, azt olvasok, amit akarok. Eszenyben, a szobámban az internet révén huszonhárom éve előttem van az egész világ, és most, 64 évesen már nem vágyom sehová.
– Nyugdíjas lett, de a munkát nem hagyta teljesen abba, most is dolgozik újságíróként?
– Igen, megkért Debreceni Mihály barátom és Kulin Zoltán, hogy szálljak be a most induló karpat.in.ua honlap munkájába, így január eleje óta napi 5-10 anyagot írok, főként ukrán belpolitikáról. Harminc éve ebben élek, ráadásul most ismét óriási átalakulás van a világban, nem tudom egyik napról a másikra abbahagyni, már csak azért sem, mert bízom benne, hogy még egy igen nagy, az 1989–1991-eshez fogható váltást meg fogok élni.
Asked by @GStephanopoulos how a real bullet got on the "Rust" set, Alec Baldwin says: “I have no idea. Someone put a live bullet in a gun. A bullet that wasn’t even supposed to be on the property.”
A lot has changed since the last time Meghan, The Duchess of Sussex, was on the Warner Brothers lot. Don’t miss the rest of our interview tomorrow. pic.twitter.com/pBihJLf0um
Bard is an experimental conversational AI service, powered by LaMDA. Built using our large language models and drawing on information from the web, it’s a launchpad for curiosity and can help simplify complex topics → https://t.co/fSp531xKy3pic.twitter.com/JecHXVmt8l
Bard is an experimental conversational AI service, powered by LaMDA. Built using our large language models and drawing on information from the web, it’s a launchpad for curiosity and can help simplify complex topics → https://t.co/fSp531xKy3pic.twitter.com/JecHXVmt8l
