A Legfelső Tanács nyilvántartásba vette a 14334. számú, az ukrán nyelv szerepének megerősítéséről az ukrán állam létrehozásában elnevezésű rendelettervezetet a többi között a helyesírás korszerűsítéséről, a russzizmusok megszüntetéséről és más módosításokról – számolt be csütörtökön az rbc.ua a Legfelső Tanács hivatalos weboldalán található dokumentumra hivatkozva.
A jelentés szerint a határozattervezet a következőket javasolja: az ukrán nyelv elterjesztése a kommunikáció minden területén; az ukrán irodalmi nyelv magas színvonalának elérése, szerkezetének megtisztítása az idegen (elsősorban orosz nyelvű) elemektől; az ágazati terminológiai rendszerek és a szóalkotás fejlesztése ukrán nyelven; az ukrán nyelvű oktatás fejlesztése minden szinten; fenntartható ukrán nyelvű információs tér létrehozása; a névtelen ukrán tér megtisztítása a gyarmatosítás következményeitől.
A dokumentum előírja, hogy az Állami Nyelvi Szabványok Nemzeti Bizottságának 2026. február 1-jéig el kell készítenie az ukrán nyelv frissített helyesírását. Ezenkívül a Nemzeti Tudományos Akadémiának a Nemzeti Jogtudományi Akadémiával közösen elemeznie kell a vizsgálatra benyújtott törvények szövegeit, és 2026. március 1-jéig következtetéseket kell levonnia a kifejezésekről és szókapcsolatokról. Idén március 1-jéig a kormánynak ki kell dolgoznia és jóvá kell hagynia egy egységes szabványt az eredeti törvények, határozatok és egyéb parlamenti jogszabályok szövegeinek egyedi betűtípusára vonatkozóan.
A Legfelső Tanács humanitárius és információpolitikai bizottságát megbízták, hogy készítsen elő jogalkotási javaslatokat az államnyelv védelmének megerősítésére, amelyek a következőket tartalmazzák: az ukrán nyelvű szolgáltatások igénybevételi jogának garantálása; az ukrán nyelv munkahelyi használatának fokozása és a munkavállalók védelme a nyelvi alapú diszkriminációtól; a média nyelvi követelményeinek terjesztése a közösségi hálózatokon és az online médiában; a nyelvi jogszabályok megsértői felelősségre vonási eljárásának megállapítása.
„A határozattervezet elfogadásának célja az ukrán nyelv államnyelvként való alkotmányos státuszának megerősítése, példaértékű használatának biztosítása a törvényhozásban, az oktatásban, a médiában és a közélet más területein” – áll az indokoló szövegben.
Ukrajnában 2024-ben a válaszadók 78 %-a az ukránt nevezte meg anyanyelveként, 2017-ben ez a mutató 68 % , 2015-ben 60 %, 2006-ban 52 % volt – számolt be az rbc.ua hírportál a Razumkov Központ tavaly júniusban végzett felmérésére hivatkozva, amelynek az adatait az egység napján tették közzé.
A kutatás eredményei szerint a válaszadók 13 %-a azt válaszolta, hogy az ukrán és az orosz egyaránt az anyanyelve (2006-ban a válaszadók 16 %-a adta ezt a választ 2015-ben 22 %). Az oroszt anyanyelvükként megnevezők aránya 6 %, 2006-ban még 31%, 2015-ben pedig 15 % volt.
A megkérdezettek 70,5 %-a csak ukránul vagy többnyire ukránul beszél otthon, 2015-ben 50 %, 2006-ban 46 %. A válaszadók 11 %-a beszél otthon csak oroszul csak vagy többnyire oroszul, 2015-ben 24 %, 2006-ban 38 %. 18% szinte egyformán beszél ukránul és oroszul (2015-ben 25 %, 2006-ban 15%).
A válaszadók 72 %-a az otthonán kívül (például munkahelyen, iskolában) csak ukránul vagy főleg ukrán nyelven kommunikál, 2023-ban 65 %, 2015-ben 46 %. Csak oroszul vagy főleg oroszul a válaszadók 8 %-a beszél az otthonán kívül egyformán ukránul és oroszul, 2023-ban szintén 8 %, 2015-ben 24 % 20 % (2023-ban 26 %, 2015-ben 29 %).
A felmérést a Razumkov Központ végezte 2024. június 6. és 12. között 2026 válaszadó bevonásával személyes interjúk formájában azokon a területeken, amelyeket Ukrajna kormánya ellenőriz, és ahol nem zajlanak harcok. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,3 %-ot.
Az ukránok többsége (58%) otthon ukránul beszél, a válaszadók további 9%-a pedig oroszul – derült ki a Rating szociológiai csoport frissen végzett felmérésének az adataiból, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A felmérés eredményei szerint 2024 szeptemberében a megkérdezettek 31%-a beszélt otthon ukránul és oroszul is. Azok között, akik általában csak ukránul vagy csak oroszul beszélnek otthon, mindössze 7%-uk váltott nyelvet nemrég.
A felmérést a Rating szociológiai csoport a Nemzetközi Republikánus Intézet Elemző és Szociológiai Kutatóközpontja megbízásából végezte Ukrajna egész területén (kivéve a megszállt Krím félszigetet és Donbászt) 2024. szeptember 27-től október 1-ig, összesen 2000, 18 éves vagy annál idősebb ukrajnai lakos megkérdezésével. A jelenleg Ukrajnán kívül tartózkodó állampolgárok nem szerepelnek a mintában. A 0,95-ös megbízhatósági valószínűségű vizsgálat mintavételi hibahatára egy mutató esetében sem haladja meg a 3,5%-ot.
Today, I held a meeting with almost everyone on our team who works on freeing prisoners and providing them with assistance. There were representatives from the Headquarters, the services involved in the exchanges, the Office team, and our people who were released from Russian… pic.twitter.com/qeTifLkU8L
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 28, 2025
Az ukrajnai gyerekek kevésbé kommunikálnak ukrán nyelven az iskolában és a mindennapi életben. Az ország keleti és déli részén főleg oroszul beszélnek.
A teljes körű háború harmadik évében csökkent azoknak a gyerekeknek az aránya, akik ukránul kommunikálnak mind az oktatási folyamat során, mind a mindennapi életben. Az orosz nyelv uralkodik Ukrajna keleti és déli részén.
Különösen a középiskolások (17%-kal), a szülők (11%-kal) és a tanárok (8%-kal) aránya csökkent, akik anyanyelvüknek tekintik az ukránt. Tavaly 91%, 93% és 94% volt az arányuk.
A megkérdezett hallgatók csaknem fele azt válaszolta, hogy az élet minden területén ukránul kommunikál. 5%-kal nőtt azon középiskolások aránya, akik folyékonynak ítélik meg az ukrán nyelvtudásukat.
A tanulók kevesebb mint 40%-a kommunikál kizárólag ukránul az iskolán kívül, minden ötödik egyformán használja mindkét nyelvet.
43%-ról 32%-ra csökkent azoknak a középiskolásoknak a száma, akik csak ukrán nyelvű tartalmat néznek az interneten. A válaszadók mindössze 50%-a tartja fontosnak az internetes tartalmak nyelvezetét (tavaly 62%-uk gondolta így).
A felmérés 2024 április-májusában készült. Több mint 7000 diák, 4000 tanár és csaknem 19000 szülő vett részt rajta az ország minden régiójából.
Az Ukrajna ellenőrzése alatt álló területeken a 2023. július 20-i állapotok szerint 10 863 óvoda működött, és csak három iskolában oktatták külön tantárgyként az orosz nyelvet – áll Tarasz Kreminy államnyelvvédelmi biztos szerdán közzétett éves jelentésében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kreminy jelezte, hogy harmadával kevesebb óvodai intézmény működik Ukrajnában, mint a teljes körű orosz invázió kezdete előtt. Ugyanakkor az óvodások 20%-a nem érti az ukrán nyelvet. Ukrán nyelven összesen 927 144 óvodás gyermeket neveltek. Kárpátalja óvodáiban a gyerekek 10 %-a tanult magyar nyelven. Csernyivci megyében a gyerekek 12%-a tanult román nyelven.
Ukrajnában 2,3%-kal csökkent az általános középfokú oktatási intézmények száma, 12 352 iskolában 3 867 801 diák tanult. Az orosz nyelvet külön tantárgyként tanuló iskolások száma 768-ra csökkent. Az ország mindössze három iskolájában oktatják az oroszt külön nyelvként.
A kormány támogatja az ukrán államnyelvként való működését biztosító nemzeti és kulturális állami célprogramot. A program finanszírozásának hozzávetőleges összege 7,8 milliárd hrivnya.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az Ukrajna ellenőrzése alatt álló területeken a 2023. július 20-i állapotok szerint 10 863 óvoda működött, és csak három iskolában oktatták külön tantárgyként az orosz nyelvet – áll Tarasz Kreminy. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1714676460 [modified] => 1714659195 ) [title] => Az óvodások 20 százaléka nem ért ukránul, de az iskolákból majdnem sikerült kiszorítani az orosz nyelvet – ombudsman [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=186042&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 186042 [uk] => 186052 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 186043 [image] => Array ( [id] => 186043 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran.jpg [original_lng] => 24816 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1714650857:8 [_thumbnail_id] => 186043 [_edit_last] => 12 [views_count] => 4230 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_58d5a92d80e11bb2761e3510ce56adbb] => [_oembed_time_58d5a92d80e11bb2761e3510ce56adbb] => 1727253051 [_algolia_sync] => 508440856000 [_oembed_a24db33f772c27ab417d56cafeb35913] => [_oembed_time_a24db33f772c27ab417d56cafeb35913] => 1744555724 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 4000 [2] => 41 [3] => 11 [4] => 600 [5] => 592 [6] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Kiemelt téma [4] => Oktatás [5] => Társadalom [6] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 407395 [1] => 1995 [2] => 19503 ) [tags_name] => Array ( [0] => óvodások [1] => statisztika [2] => ukrán nyelv ) ) [8] => Array ( [id] => 181592 [content] =>
A kormány elfogadta az ukrán mint államnyelv átfogó fejlesztését és működését a közélet minden területén szolgáló, a 2030-ig tartó időszakra szóló állami célzott nemzeti és kulturális programot – közölte kedden az rbc.ua hírportál a kormány 2024. március 15-i 243-r számú határozatára hivatkozva.
A program finanszírozásának becsült összege 7,8 milliárd hrivnya, ebből 7,6 milliárd hrivnya az állami költségvetésből és 200 millió hrivnya a helyi költségvetésből. Mint az indoklásban szerepel, az ukrán alkotmánybíróság 2021. július 14-i határozatában megállapította, hogy Oroszország geopolitikai terjeszkedésének egyik eszközeként használja a „nyelvkérdést”.
„Az ukrán nyelv fenyegetése megegyezik az ukrán nemzetbiztonság, az ukrán nemzet és állam létének fenyegetésével, és az ukrán nyelv teljes körű működése nélkül a közélet minden területén, Ukrajna egész területén az ukrán nemzetet fenyegeti, hogy elveszíti vezető és államalkotó nemzetként betöltött státuszát és szerepét, ami egyenértékű az ukrán állam eltűnésének veszélyével a világ politikai térképéről” – áll a dokumentumban.
Ennek vitathatatlan bizonyítékai az ukrán nyelv irtásának rögzített tényei, amelyekből csak az Oroszországi Föderáció 2022. február 24-i, teljes körű Ukrajnába való behatolása után már több száz van – teszik hozzá a projekt szerzői.
Az erőforrások ésszerű felhasználása érdekében a Program a következő fő feladatokat határozza meg:
az ukrán nyelv állami státuszának megerősítése, hatékony mechanizmus kialakítása a védelmére, fejlesztésére és népszerűsítésére;
annak biztosítása, hogy az állami hatóságok és önkormányzati szervek tisztségviselői és a köztisztviselők, más tisztviselők és állami tisztviselők hivatali feladataik ellátása során az államnyelv kötelező használatára vonatkozó jogszabályi követelményeket betartsák, és megelőzzék a diszkriminációt;
Ukrajna lakosságának motiválása az ukrán nyelv tanulására, tanulására és kommunikációjára, releváns projektek bevezetésére és megvalósítására;
ukrán nyelvtanfolyamok (különösen táv- és online kurzusok) hálózatának fejlesztése és létrehozása különböző személyek kategóriái számára, beleértve az ingyenes alapokat, az államnyelv elsajátítását elősegítő egyéb intézkedések végrehajtása;
az államnyelv oktatási minőségének javítása az oktatási intézményekben;
vizsgák bevezetése és lebonyolítása az államnyelv tudásszintjéhez, valamint az ukrán nyelv, mint idegen nyelv tudásszintjeinek jóváhagyott követelményei alapján az ukrán mint idegen nyelv nemzetközi minősítő vizsga A1- C2 a nyelvoktatásra (tanulmányozás, tanítás, értékelés) vonatkozó európai ajánlásoknak megfelelően azon külföldiek számára, akik kifejezték óhajukat az ukrán nyelv elsajátítására;
tudományos kutatás előmozdítása az ukrán nyelvészet és szociolingvisztika, valamint az ukrán jelnyelv területén;
a nemzeti szótárbázis fejlesztése és a felhasználók ingyenes hozzáférésének biztosítása;az innovációk, az új ismeretek és a modern kulturális iparágak fejlődésének támogatása, az ukrán nyelvű audiovizuális kulturális termékek számának növelése és minőségének javítása a televízióban, rádióban, filmes és videós hálózatokban, a közönség hozzáférésének biztosítása az európai és a világ filmművészetének legjobb alkotásaihoz, különösen a világklasszikusok szinkronizálásának ösztönzése az ukrán moziban;
a gyermekek számára készült ukrán nyelvű tájékoztató jellegű termékek létrehozásának előmozdítása, különösen a médiában; oktatási TV- és rádióműsorok, online tanfolyamok bevezetésének elősegítése az ukrán történelemről és kultúráról;
az ukrajnai könyvkiadás további támogatása, különös tekintettel az ukrán nyelvű könyvek kiadására, beleértve a fordításos irodalmat is, növelve az ukrán könyvtermelés versenyképességét mind a hazai könyvpiacon, mind Ukrajnán kívül;
feltételek megteremtése annak érdekében, hogy az állampolgárok tudatosítsák az államnyelvre vonatkozó jogszabályok normáinak megfelelő területeken történő alkalmazásának eljárását, biztosítsák az állampolgárok azon jogát, hogy ukrán nyelven kapjanak tájékoztatást és szolgáltatásokat, elsősorban a médián keresztül, a reklámozás, az ukrán nyelv kiterjesztése révén. Ukrán nyelvű információs tér, külföldön is.
Az ukránok több mint fele otthon az államnyelven kommunikálnak, több mint 80%-uk az ukránt tartja anyanyelvének. Ráadásul, a megkérdezettek a hazaszeretet egyik jelének tartják, ha otthon ukránul beszélnek. Ezek a Rating szociológiai csoport felmérésének eredményei, amelyet Ukrajna Függetlenségének napja előtt készítettek.
A szociológusok megjegyezték, 2022 márciusától érezhetően csökkent az orosz nyelv használata a mindennapi életben.
A válaszadók csaknem 60%-a általában otthon is ukránul beszél, körülbelül 30%-a ukránul és oroszul, és csak 9%-a oroszul.
„A válaszadók 82%-ának az ukrán az anyanyelve, 16%-ának az orosz. A külföldön élők és menekültek gyakrabban használják mindkét nyelvet a kommunikációhoz, vagy beszélnek oroszul. Ennek ellenére a belső menekültek és a menekültek több mint 70%-a az ukránt tartja anyanyelvének” – áll a tanulmányban.
Szociológusok feltették a kérdést – mit jelent hazánk lakossága számára a hazaszeretet.
„A válaszadók többsége az adományozás és az önkéntesség (46%), illetve az ukrán nyelv használata (45%) lehetőséget választotta. „Körülbelül egyharmaduk tartotta hazaszeretetnek a fronton szolgálni, itthon maradni, dolgozni és vezetni a vállalkozást az ukrajnai háború ideje alatt, több mint negyedük pedig azt, hogy érdeklődik Ukrajna történelme iránt” – áll a felmérésben.
Ukrán termékeket vásárolni, társadalmi tevékenységet folytatni egyenlő a hazaszeretettel – ezt a lehetőséget a válaszadók 9-14%-a választotta. Ukrán templomba járni – 6%, a himnusz szövegét ismerni – 4%, ukrán jelképeket viselni – 3%.
A felmérést augusztus 16-20-ig végezték, több mint 6 ezer embert kérdeztek meg.
