Richard Gere, a Micsoda nő és az Amerikai dzsigoló című filmek sztárja, 75 évesen úgy döntött, hogy hátrahagyja az Egyesült Államokat, és Spanyolországba költözik feleségével, Alejandra Silvával és gyermekeikkel.
A színész a „The Tonight Show Starring Jimmy Fallon” műsorában beszélt a költözésről és a hálaadásnapi terveikről, amelyeket már Madridban ünnepelnek. „A feleségem spanyol. Ez probléma valakinek?” – viccelődött Gere a műsorvezetővel, majd hozzátette: „Alejandra adott nekem hét évet itt, az Egyesült Államokban, így most néhány évet Madridban fogunk tölteni a családjával.”
Gere szerint a költözés nem végleges, mivel időnként vissza fog térni az Államokba. A színész arról is beszélt, hogy a gyermekeik kétnyelvűek, és Spanyolországban kitűnően tudnak majd boldogulni. Alejandra nagy spanyol családból származik, amelyet korábban a nagymamája tartott össze. Gere elmondása szerint most felesége veszi át ezt a szerepet, már tervezve a vasárnapi ebédeket, amelyeken akár 35 ember is részt vesz majd – írja a New York Post.
A pár 2014-ben ismerkedett meg egy olaszországi szállodában, majd 2018 májusában házasodtak össze. Két közös gyermekük van: Alexander (5) és James (4). Emellett mindkettejüknek van egy-egy gyermeke korábbi házasságaikból, így egy igazi nagy, összetartó mozaikcsaládot alkotnak.
Gere már áprilisban megemlítette a költözést, mondván, hogy Alejandrának sokat jelentene közelebb lenni a családjához és barátaihoz. „Hat évet élt az én világomban, így teljesen fair, hogy én is adok neki legalább hatot az övében” – mondta akkor.
Richard Gere döntése egyike azon hírességek hasonló lépéseinek, akik Donald Trump újbóli megválasztása után külföldre költöztek. Többek között Ellen DeGeneres, Portia de Rossi, valamint Sharon Stone és Barbra Streisand is jelezték, hogy elhagyják az Egyesült Államokat.
A kaliforniai San Mateo megyében jelentették az első esetet az Egyesült Államokban, melyet a majomhimlő (mpox) fertőzés egy súlyosabb törzse okozott – közölte az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja (CDC).
A vizsgálatok megerősítették, hogy a mostani majomhimlő (mpox) fertőzéses esetnél az I-es kládba tartozó törzset azonosították. A kaliforniai közegészségügyi hivatal szerint
az illető nemrég érkezett Afrikából, ahol jelenleg is járvány van.
A Kaliforniai Közegészségügyi Minisztérium (CDPH) közölte, hogy az érintett személyt kezelték, és jelenleg házi karanténban van. Mindenkivel, aki kapcsolatba került vele, a közegészségügyi tisztviselők felveszik a kapcsolatot. Más megbetegedést nem jelentettek – írja a CBS News.
United States’ first known case of more severe strain of mpox confirmed in California
Az I-es kládú törzs súlyosabb tüneteket okoz, mint az eddigi II-es kládú. A CDC szerint a lakosságot érintő kockázat alacsony.
Ahogy arról az Origo korábban beszámolt, a majomhimlő új vírusváltozatát legutóbb Németországból jelentették.
A WHO augusztusban két éven belül másodszor nyilvánította globális közegészségügyi vészhelyzetnek a majomhimlőt, miután a Kongói Demokratikus Köztársaságban kitört a vírusfertőzés, amely átterjedt a szomszédos országokra.
Az afrikai kontinensen kívüli terjedés első jele augusztus 15-én érkezett, amikor a globális egészségügyi tisztviselők megerősítették a majomhimlő vírus új törzsével való fertőzést Svédországban.
Egy floridai székhelyű hajótársaság lehetőséget kínál az amerikai elnökválasztás végeredményével elégedetlen szavazóknak: ők, ha úgy döntenek, Donald Trump négyéves hivatali idejét akár világkörüli utazással is tölthetik – írja a Sky News.
A Villa Vie Residences személyenként körülbelül 160 ezer dollártól (62 millió forint) induló ajánlatában 140 ország és több mint 425 kikötő szerepel ajánlatként. A cég négy különböző lehetőséget is kínál:
az egyéves „menekülés a valóság elől”;
a kétéves, „félidős választás”;
a hároméves, „mindenhol, csak otthon nem”;
és ott van a négyéves „ugrás előre” is.
„Ha menekülésre vágyik, nincs jobb hely, mint egy hajó. Itt minden nap egy új udvarra ébredhet, ha kinéz az ablakán, és mindenről gondoskodunk, amire szüksége van” – mondta Mikael Petterson, a cég vezérigazgatója.
Petterson elmondta, hogy a vállalat már a választások előtt elkezdett dolgozni a marketingkampányon, és a győztestől függetlenül elindították volna az utakat. „Ez igazából egyáltalán nem politikai kampány. Egyszerűen az történt, hogy Trump nyert, és most több demokrata él boldogtalanul az Egyesült Államokban, mint republikánus” – mondta. Mindenesetre az elégedetlen választókat fogadó Villa Vie Odyssey már közlekedik, a kikötőkben pedig csatlakozhatnak hozzá a vendégek.
November 14-én az Egyesült Államok külügyminisztériuma csökkentette az utazás kockázatát Ukrajna számos régiójában. A listán Kárpátalja is szerepel.
Általánosságban elmondható, hogy jelenleg a legmagasabb, negyedik szint van érvényben egész Ukrajnára – a háború miatt egyáltalán ne utazzanak Ukrajnába.
„Az Egyesült Államok külügyminisztériuma továbbra is azt javasolja az amerikai állampolgároknak, hogy tartózkodjanak Ukrajna frontvonalközeli és ukrán határ menti területekre való utazástól, mivel orosz és fehérorosz katonai és biztonsági erők jelen vannak a határ fehérorosz oldalán, a határ közelében aktív szárazföldi harcok folynak, gyakori az ágyúzás, lakott területek és polgári infrastruktúra elleni rakéta- és dróntámadások, valamint korlátozott a nagykövetség azon lehetősége, hogy segítséget nyújtson az Egyesült Államok állampolgárainak ezekben kerületekben”, áll az ajánlásokban.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy egyes régiókban alacsonyabbak lehetnek a kockázatok a légvédelmi képességek és az aktív harcoktól való távolság miatt. Ezekben a régiókban a kockázat a harmadik szintre csökkent.
„Vizsgálják meg a Voliny, Lemberg, Kárpátalja, Ivano-Frankivszk, Csernyivci, Ternopil, Rivne, Hmelnickij és Zsitomir régióbeli kirándulásokat. A biztonsági helyzet gyorsan változhat, és az utazóknak fel kell készülniük arra, hogy esetleg azonnal el kell utazniuk. A lezárt légtér korlátozza az utazási lehetőségeket, és a frontvonalon kívüli régiókra továbbra is hadiállapoti korlátozások vonatkoznak, például országos kijárási tilalom” – figyelmeztetett a külügyminisztérium.
Okszana Markarova, Ukrajna amerikai nagykövete megjegyezte, a fenyegetettségi szint csökkentése jelentősen megkönnyíti a vállalkozások, szervezetek és intézmények képviselőinek ukrajnai látogatását.
Az Egyesült Államokban mindenki arról a kiáltványról beszél, amely Donald Trump leendő elnök számára vélhetően iránymutatásul szolgál majd. A „Project 2025” alapján az LMBTQ-közösség privilégiuma is megszűnik.
A Donald Trump vezette jövőbeli amerikai kormányzat számára egy olyan forgatókönyv, mint az idei párizsi olimpián, amikor egy transznemű nő (az algériai Imane Khelif), azaz egy férfi nyerte az aranyérmet női ökölvívásban, abszolút kizárt, írja az EXXpress.
Ez derül ki a „Project 2025” című 922 oldalas manifesztumból, amely bennfentesek szerint politikai útmutatóként szolgálhat majd Trump számára második ciklusa alatt – még akkor is, ha a választási kampány során elhatárolódott a programtól.
A kiáltvány, amelyet a Heritage Foundation, egy konzervatív agytröszt írt, a „transzneműség mérgező normalizálását a drag queenekkel és az iskolai könyvtárakban található pornográfiával” tartja az egyik legnagyobb problémának, amellyel az USA ma szembesül.
A „transzneműség mérgező normalizálása” természetesen a sportban is megjelenik, és ezt a tendenciát a legnagyobb elszántsággal kell kezelni.
Az amerikai sportolóknak a jövőben valószínűleg bizonyítaniuk kell biológiai nemüket
Egyes amerikai államokban már most is folyik a nemek ellenőrzése. Ezekben az államokban a transznemű sportolókat kizárják a sportversenyekről. Az ottani sportolóknak nemi és genetikai vizsgálatokkal kell bizonyítaniuk „biológiai nemüket”.
Ha a „Project 2025” mutatja az irányt, akkor ez a gyakorlat a jövőben az összes amerikai államra kiterjedhet. Donald Trump transzneműséghez való eddigi hozzáállását tekintve ez feltételezhető, állapítja meg a lap.
Washingtonban két nappal Donald Trump beiktatása előtt tiltakozást terveznek elnöksége ellen és az emberi jogokért. Erről a The Washington Post számolt be – írja az Ukrinform.
Emberek tízezreit várják Washingtonban a januári beiktatási nap előtt, hogy tiltakozzanak Donald Trump megválasztott elnök ellen, és azon politikai prioritások ellen, amelyek szerintük aláássák a nők, a bevándorlók, az LMBT közösség, valamint a faji és vallási kisebbségek jogait
– áll a jelentésben.
A feltételezések szerint január 18-án 50 000 ember vesz majd részt az akcióban.
A társszervezők emberi jogi szervezetek, köztük a Women’s March, az Access to Abortion Now, az American Civil Liberties Union (ACLU), a Planned Parenthood és az Országos Nőjogi Központ.
Az amerikai űrerők bejelentették a Minuteman III interkontinentális ballisztikus rakéta sikeres kilövését, amelyet nukleáris töltetek célba juttatására terveztek – számolt be a Root Nation.
A katonaság megjegyezte, hogy ez a próbaindítás úgyszólván rutinnak számít. Ezeket rendszeresen elvégzik annak bizonyítására, hogy az Egyesült Államok nukleáris elrettentő eszköze elég megbízható és hatékony ahhoz, hogy elrettentse a modern fenyegetéseket és megnyugtassa a szövetségeseket. Ilyen tesztek már sokszor előfordultak, és a Minuteman III legújabb bemutatása állítólag nem az aktuális világesemények eredménye.
„Ezek a tesztek megmutatják, mire képesek a Striker pilóták, ha az elnök felszólítja” – mondta Thomas A. Bussiere tábornok, az amerikai légierő globális csapásmérő parancsnokságának vezetője. – A levegőből való kilövés megerősíti a Minuteman III interkontinentális ballisztikus rakétáink túlélőképességét, amelyek hazánk és szövetségeseink és partnereink védelmének stratégiai pilléreként szolgálnak.
A Minuteman III hordozó körülbelül 4200 mérföldet tett meg a Ronald Reagan rakétavédelmi kísérleti helyszínig. A sorozat érzékelői támogatják az Egyesült Államok védelmi és űrprogramjainak kutatását, fejlesztését, tesztelését és értékelését. E tesztek során a szakemberek a repülés utolsó szakaszában radar-, optikai és telemetriai adatokat gyűjtenek, amelyek lehetővé teszik a rendszer teljesítményének értékelését.
„Ez az egyetlen nagy hatótávolságú szárazföldi lőtávolság az országban, amely stratégiai partnereink számára biztonságos környezetet és tesztmegbízhatóságot biztosít az interkontinentális ballisztikus rakéták további modernizálásához” – mondta Keisel Rumfelt alezredes. „Ez a gyakorlópálya és a tesztek hozzájárulnak ahhoz, hogy biztosítsák az Egyesült Államok technikai fölényét a világ színpadán.”
A Minuteman III tesztindítás a kiterjedt kiképzés csúcspontja volt, amelyben számos kormányzati partner és mindhárom rakétaszárny szolgálati tagjai vettek részt. A rakétabázisokon a legénység tagjai a nap 24 órájában készenlétben állnak, és felügyelik az ország rakétacsapás elleni figyelmeztető erőit.
A Védelmi Minisztérium, az Energiaügyi Minisztérium és az Egyesült Államok Stratégiai Parancsnoksága a tesztindítások során gyűjtött adatokat használja fel a haderő fejlesztésének pontos és naprakész értékelésére. Az interkontinentális ballisztikus rakéta-tesztprogram bemutatja a Minuteman III működési képességét, és biztosítja az Egyesült Államok hiteles nukleáris elrettentő képességét. Kulcsfontosságú eleme az Egyesült Államok nemzetbiztonságának, valamint a szövetségesek és partnerek biztonságának.
Az amerikai igazságügyi minisztérium vádat emelt az amerikai Eleview International Inc. két felsővezetője ellen, szankcionált technológiák oroszországi exportja miatt 6,4 millió dollár értékben.
Oleg Najangyin és Vitalij Boriszenko összeesküdt és három rendszert dolgozott ki az Oroszországgal szemben támasztott exportkorlátozások megkerülésére az amerikai áruk és technológia Kazahsztánon, Törökországon és Finnországon keresztül történő szállítása terén.
A 2022 márciusa és 2023 júniusa közötti időszakban az érintettek egy online áruház oldalát adminisztrálták, amely lehetővé tette az oroszországi vásárlók számára, hogy közvetlenül amerikai beszállítóktól rendeljenek termékeket.
Az áru egy Virginia állambeli raktárba érkezett, majd Törökországba, Finnországba és Kazahsztánba küldték állítólagos végfelhasználóknak. Magukat a termékeket azonban Oroszországból kapták meg a vásárlók. Oleg Najangyin és Vitalij Boriszenko tudtak róla, szándékosan félrevezették a hatóságokat és a szállítmányozókat.
A Törökországgal kötött program részeként a vádlottak 1,48 millió dollár értékben exportáltak az FSZB-nek szánt távközlési berendezéseket.
Az igazságügyi minisztérium megjegyezte, hogy ezeket a termékeket később az orosz hadsereg használta kommunikációs hálózatok létrehozására és bővítésére ukrajnai inváziója során.
Az elkövetőket most 20 év börtönbüntetésre ítélhetik.
Az Egyesült Államokban a katonai állomány hiányát tartják Ukrajna fő problémájának, de Kijev valószínűleg még 6-12 hónapig bírja katonákkal a háborút – számol be az rbc.ua hírportál a The New York Times című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az újság azt írta, hogy amerikai tisztségviselők megfigyelése szerint Ukrajna erősen csökkentette Oroszország előnyét a tüzérség alkalmazásában. Az ukrán védők ugyanakkor támadó drónokat használnak az orosz páncélozott járművek megsemmisítésére. A véleményük szerint Ukrajnának van egy problémája – a katonák hiánya. Az egyik illetékes a lapnak elmondta, hogy a Pentagon becslései szerint az ukrán katonák száma még 6-12 hónapra elegendő a harchoz. Ezt követően szerinte akut katonahiány lesz.
A Pentagon meg nem nevezett tisztviselői hangsúlyozták, hogy Ukrajna néhány újonnan létrehozott dandárt küldött a Kurszk térségében zajló offenzíva támogatására. Felhasználhatják Kelet- és Dél-Ukrajna védelmét, vagy tartalékokat képezhetnek egy 2025-ben várható ellentámadáshoz.
A The Washington Post bejelentette, hogy egyik elnökjelöltet sem támogatja. A vezérigazgató szerint a döntés „visszatérés a gyökerekhez”, William Lewis szerint az újság a jövőben is így jár majd el. Ez a lépés szakít a több évtizedes hagyománnyal, a lap az 1970-es évek óta a legtöbb elnökválasztás alkalmával támogatta az egyik jelöltet – aki minden esetben a demokrata jelölt volt, írja a BBC.
A Los Angeles Times múlt héten jelentette be hasonló döntését, a lap eredetileg azt tervezte, hogy Kamala Harris demokrata elnökjelöltet támogatja, de a tervet a lap milliárdos tulajdonosa, Patrick Soon-Shiong megakadályozta.
A The Washington Post esetében két forrás is azt állítja, hogy a szerkesztőség munkatársai Harrist támogatták volna, de ezt még nem hozták nyilvánosságra. Ugyanezen források szerint a támogatás közzétételének elmaradásáról a lap tulajdonosa, az Amazon alapítója, Jeff Bezos döntött.
„Tudatában vagyunk annak, hogy ezt sokféleképpen fogják értelmezni, az egyik jelölt hallgatólagos támogatásaként, a másik elítéléseként vagy a felelősségvállalásról való lemondásként. Ez elkerülhetetlen” – írta Lewis. „Mi nem így látjuk. Szerintünk ez a döntés összhangban van azokkal az értékekkel, amelyeket a The Post mindig is képviselt”. Lewis hozzátette, hogy ez egyben „egy olyan üzenet is, amely támogatja olvasóinkat, hogy maguk döntsenek” arról, hogy kit választanak elnökké.
A The Washington Posttal és a Los Angeles Times-szal ellentétben a The New York Times szeptemberben Harris mellé állt. A The New York Post – a Rupert Murdoch médiamogul tulajdonában lévő bulvárlap pedig Donald Trump republikánus jelölt mellé állt.
