Oroszország Ukrajna ellen 2022 februárjában indított háborúja több üvegházhatású gázt eredményezett, mint Belgium egész éves kibocsátása – derült ki egy, a dpa hírügynökség által szemlézett tanulmányból, melyet várhatóan hétfőn tesznek közzé Dubajban, az ENSZ éghajlatváltozási csúcstalálkozóján (COP28).
A Lennard de Klerk holland tudós vezette kutatócsoport szerint 150 millió tonna, kifejezetten a háború miatt termelődött szén-dioxid került a levegőbe a háború kezdete óta.
A tanulmány szerint ennek csaknem egynegyede kifejezetten a katonai műveletek során került a levegőbe, például a csapatok által használt üzemanyagokból, 15 százalék tüzekből, 12 százalék pedig a légtérzárak miatt hosszabb útvonalra kényszerülő repülőgépekből származott.
A kutatók aláhúzták, hogy a kibocsátások jelentős része a tönkretett infrastruktúra – például a kahovkai gát – újjáépítéséből származik, kiemelve, hogy az építőipar a világon mindenhol jelentős mennyiségű üvegházhatású-gázkibocsátásért felelős.
De Klerk leszögezte: a világnak nagyobb figyelmet kellene fordítania a fegyveres konfliktusok környezetre gyakorolt hatására, továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrajnai háború nyomán végzett kutatások eredményeként Oroszországot akár éghajlati károk okozása miatt is felelősségre lehet vonni.
„Oroszországnak jóvá kell tennie az agressziót, mellyel jelentős mértékű üvegházhatású gáz került a légkörbe, felgyorsítva ezzel az éghajlatváltozás negatív hatásait” – jelentette ki.
Számítások szerint a háború az éghajlat terén már mintegy 9,6 milliárd dollárnyi kárt okozott Ukrajnának.
Az idén mért eddigi legsúlyosabb jégolvadás zajlik Grönlandon az északi-sarkvidéki hőmérséklet emelkedése miatt: mindössze egyetlen nap alatt annyi jég olvadt el a szigeten, amennyi öt centiméter vízzel borítaná be egész Florida államot.
A Dán Meteorológiai Intézet közlése szerint Grönland kedden több mint 8,5 milliárd tonnát és vasárnap óta összesen 18,4 milliárd tonnát veszített felszíni tömegéből.
Noha a héten mért jégveszteség nem olyan szélsőséges, mint a jégolvadás szempontjából rekordévnek számító 2019 egy hasonló eseménye, az olvadásban most érintett jégtakaró kiterjedése nagyobb – olvasható a CNN portálján.
Július 27-én Grönland keleti felének döntő része az északi csücsöktől egészen a déliig zömében olvadt, ami szokatlan – mondta Ted Scambos, a Coloradói Egyetem országos hó- és jégadatközpontjának kutatója.
Ahogy az ember okozta éghajlatváltozás hatására a bolygó egyre melegszik, a jégveszteség is felgyorsult. Egy közelmúltbeli tanulmány szerint az 1990-es évek közepe óta a Föld 28 ezer milliárd tonna jeget veszített, ennek jelentős hányadát az északi-sarkvidék, beleértve Grönland területéről.
A szakemberek szerint a Grönland feletti légkör melegedésével a keddihez hasonló szélsőséges olvadások egyre rendszeresebbé fognak válni 2019-ben nagyjából 532 milliárd tonna grönlandi jég olvadt bele a tengerbe.
Abban az évben a forró tavasz és egy júliusi hőhullám nyomán csaknem az egész grönlandi jégtakaró olvadni kezdett, 1,5 milliméterrel növelve a globális tengerszintet
A kutatók szerint a grönlandi jég olvadása várhatóan 2-10 centiméterrel fogja növelni a globális tengervízszintet a század végére.
