Az orosz űraktivitás már 3 éve apad, megbillentette a koronavírus-járvány és az ukrán konfliktus is, de az is baj, hogy a Roszkoszmosz monopóliuma nem segíti az ötleteket, az egyéni kezdeményezéseket. Lassan már a nem űripari nagyhatalmak is megelőzik az űrben.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány oldalán érdekes elemzésre bukkanhatunk Oroszország űriparáról.
A Szovjetunió felbomlását követően az ország űripara visszaesett, de a 2000-es években sikerült stabilizálni az ágazatot, a 2010-es években még némi növekedés is mutatkozott. De a koronavírus-járvány és az ukrán konfliktus megint visszavetette: a nemzetközi együttműködések leépültek, a nyugati technológiához való hozzáférés csökkent.
2014-ben még a világon indított kis műholdak 27 százalékáért volt felelős, 2024-ben ez az arány 3-ra csökkent. Az orosz űrprogram aktivitása már 3 éve apad, ezzel szemben az Egyesült Államok és Kína rekordokat döntenek. De már nem csak a nagyhatalmak előzik meg, Új-Zéland majdnem utolérte rakétaindítási számaival az oroszokat. Műholdjai száma is lecsökkent, és ami van, az is állami, vagy maximum a Roszkozmosz birtokában van.
Ezzel szemben az USA-ban földmegfigyelő egységek, SpaceX-jellegű magáncégek sorjáznak, sokkal sokkal több, mint Oroszországban. Kína is bőven megelőzte, úgyhogy most már nem is a felzárkózás az orosz cél, hanem a lemaradás mérséklése.
A háborút megelőző évben Oroszországnak egyetlen kereskedelmi célú földmegfigyelő műholdja sem volt, amivel a precíziós csapásokat és a célpontok pontos beazonosítását elvégezhette volna. Ukrajna viszont amerikai támogatással hozzáférést kapott olyan kereskedelmi szolgáltatók felvételeihez (például a Maxar vagy a Planet Labs), amelyek naponta képesek voltak megfigyelni az orosz csapatmozgásokat. A Pentagon birtokában lévő több ezer műhold – köztük számos civil és magánüzemeltetésű – előnyt biztosított az ukrán fél számára. A hozzáadott érték óriási volt: minél több műhold kering egy adott régió fölött, annál gyakrabban észlelhetők parancsnoki központok, fegyverraktárak vagy mozgásban lévő tüzérségi egységek.
Oroszország viszont 2022-ben, közvetlenül a háború kitörése után, azonnal szembesült a hírszerzési aszimmetria következményeivel, amelyek nemcsak taktikai, hanem stratégiai hátrányt is jelentettek.
Roszkoszmosz-monopólium
Az orosz űrkutatási ágazat szerkezetét meghatározza a Roszkoszmosz, ami szabályozza, irányítja és finanszírozza a legtöbb űrtevékenységet. De ez egyben az akadálya is a magánszektor kibontakozásának.
A Roszkoszmosz sokáig az embereket szállító űrrepülésekre építette presztízsét, főleg 2011 után, amikor az USA leállította a saját űrprogramját, és a NASA kénytelen volt helyet vásárolni az orosz Szojuz űrhajókon. Ezzel a Roszkoszmosz 14 év alatt közel 4 milliárd dollárnyi bevételhez jutott az amerikai megrendelésekből.
Így sikerült fenntartani a Nemzetközi Űrállomáson való orosz jelenlétet, sőt, nyereséget is termelni.
2020-ban azonban megváltozott a rendszer, amikor az amerikai magánszektor, főleg a SpaceX belépett az embert szállító űrrepülések piacára és létrejött a „keresztrepülési” megállapodás, amelynek keretében amerikai űrhajósok orosz járműveken, illetve orosz űrhajósok amerikai űreszközökön repülnek, az együttműködés súlya csökkent. A Nemzetközi Űrállomás 2028-ra tervezett leállítása pedig végképp új helyzetet teremt.
Oroszország válasza erre a ROSS, az új orosz orbitális állomás terve, amit eredetileg 2023-ra ígértek, most 2027 és 2033 között várható a modulok fokozatos felbocsátása. Fő célja talán nem is tudományos, inkább a meglévő ipari és szakmai kapacitások fenntartása. A nagy űripari szereplőknél, az Egyesült Államokban és Kínában az űripar egyfajta gazdasági motor, de Oroszországban inkább katonai és szimbolikus szerepe van. Így azonban fennáll a veszélye, hogy Moszkva nemcsak lemarad a technológiai versenyben, de ki is szorul a törekvő hatalmak közül, akiknél az emberes űrjelenlét a tudományos és gazdasági fejlődést szolgálja.
[type] => post [excerpt] => Az orosz űraktivitás már 3 éve apad, megbillentette a koronavírus-járvány és az ukrán konfliktus is, de az is baj, hogy a Roszkoszmosz monopóliuma nem segíti az ötleteket, az egyéni kezdeményezéseket. Lassan már a nem űripari nagyhatalmak is megel... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1752186780 [modified] => 1752125800 ) [title] => Oroszország kezd nagyon lemaradni az űrprogramban [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=247814&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 247814 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 247815 [image] => Array ( [id] => 247815 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/urprogram.jpg [original_lng] => 185329 [original_w] => 1200 [original_h] => 630 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/urprogram-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/urprogram-300x158.jpg [width] => 300 [height] => 158 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/urprogram-768x403.jpg [width] => 768 [height] => 403 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/urprogram-1024x538.jpg [width] => 1024 [height] => 538 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/urprogram.jpg [width] => 1200 [height] => 630 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/urprogram.jpg [width] => 1200 [height] => 630 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/urprogram.jpg [width] => 1200 [height] => 630 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1752115003:12 [_thumbnail_id] => 247815 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1291 [_algolia_sync] => 233388886001 [_oembed_05cb82627e5726b90b90ba5f528dc6d1] =>
Russian youth in St. Petersburg party to anti-war music
Videos circulating on social media show crowds of young Russians singing along to banned anti-war songs — and have already sparked outrage among pro-Kremlin “Z-patriots.” So far, no arrests have been reported.
In Deutschland ist der Pianist und Dirigent Justus Frantz nicht mehr so gefragt wie einst, in Russland umso mehr. Wladimir Putin hat ihn nun ausgezeichnet - und Frantz fühlt sich geehrt. https://t.co/0VUn7dZmAa
Russia has created an AI-powered Agdroid "IDOL"🤣🤣🤣 The result is on video. These are the same people who scare everyone with various weapons – the Poseidon torpedo, the Burevestnik, Sarmat, and Oreshnik missiles... Don't get it? That's #putin's #russia. pic.twitter.com/ABlu25RUl7
